Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-13 / 10. szám

SZABAD PdtDMOVBS 1982. március 13. NSpnmzet az егйпэдек Шкгйн Közeleg a CSEMADOK ХШ. országes közgyűlése. Előtte a helyi szer­vezetekben serényen folyt a munka; taggyűléseken összegezték az eredményeket, rámutattak a hiányosságokra és a felmerülő problémákra is. Ezt követően a helyi szervezetek küldöttei járási konferenciákon fog­lalták össze a Csemadok-tagok kulturális tevékenységét. Nem sokkal a konferencia után beszélgettünk Sándor Jánossal, a CSEMADOK Nyit­jái (Nitra) Járási Bizottságának titkárával. ф Hogyan Jellemezné a CSEMA­DOK helyi szervezeteinek munkáját ez eltelt közgyűlés óta? — Járási bizottságunk tevékenysé­ge az elmúlt közgyűlés óta határo­zottan javult. A gyűléseket az Irány­elveknek megfelelően tartottuk meg, és azok mindig határozatképesek vol­tak. Az eltelt két év alatt helyi szer­vezeteink vezetőségei 275 esetben üléseztek 2500 résztvevővel, a 71 tag­sági gyűlésen pedig 5734 személy vo-lt jelen. Ez megfelelt a követel­ményeknek, de meg kell jegyeznünk, hogy az álagot helyi szervezeteink mintegy kétharmada adja, a többi szervezte tagsága csak az évzárók •lkaiméval jön úgy-ahogy össze. Szervezeti életünk egyik fokmérője a tagság számának alakulása. Az 1980. évi népszámlálás adatai 14 667 magyar nemzetiségű állampolgárt mutatnak ki a járásban. Tagságunk létszáma 1981. december 31-én 2350 fős volt. Ez a magyar nemzetiségű lakosság 16 százaléka, tehát a szer­vezettség jónak mondható. Mégis ki­fogásoljuk, hogy míg Felsőkirályiban (Horná Kráfová) a 730 magát ma­gyarnak valló lakosból 270 tagja van a Csemadoknak, tehát közel 40 szá­zalékos a szervezettség, Csehin (Nit­­rany), Lédecen (Ladicej, Alsóbodo­­kon (Dolné Obdokovce) 22—25 szá­zalékos, addig például Nagycétény­­ben (Veľký Cetín) csak 10, Kolonban (Kolifíany) 13, Zsérén (Žirany) 13, Pogrányban (Pohranice) 12, Geren­cséren (Hrnčiakovce) 10, Gesztén (Hosfová) 8, Csiffáron (Cifáre) pedig 14 százalékos. Tehát az a tapaszta­lat, hogy a helyi szervezetek már évek óta tartják az elért szintet, pe­dig az meg is változtatható, mégpe­dig tagtoborzással, amit főleg az if­júság körében kell végezni. Az iske­­lák végzőseit már be kell vonni a szervezetbe, mert ezzel az utánpót­lást, a fiatalítást biztosítjuk. Tarta­lékok mindig vannak és lesznek. A CSEMADOK-nak országos viszonylat­ban jelenleg 74 ezer tagja van. A célkitűzés az, hogy az áprilisban sor­ra kerülő XIII. országos közgyűlésig elérjük a 80 ezres taglétszámot. Hogy ez megvalósuljon, a nyitrai járás he­lyi szervezetein, járási bizottsági ta­gokon, tisztségviselőkön is múlik. 350 taggal emelni járásonként a lét­számot egyáltalán nem lehetetlen, hiszen mindössze 18 ój tagot kell megnyernie minden szervezetnek. Ez egyébként kötelezettségvállalásunk Is, amit távlati és Idei munkater­vünkben elfogadtunk. ajc Mi a helyzet népművelés terén? — A népművelés terén a fő fel­adat a tagság kulturális-társadalmi életének színvonalasabbá tétele. A cél volt és marad: kulturális munkával elősegíteni nemzeteink és nemzetisé­geink barátságát, erősíteni népeink erkölcsi, politikai egységét, ápolni haladó forradalmi hagyományainkat és sajátos nemzetiségi kultúránkat, ugyanakkor megismertetni magyar dolgozóinkkal a szlovák, a szovjet és más nemzetek kulturális értékeit. Ennek érdekében az elmúlt két év folyamán ötvenkilenc különféle elő­adói estet tartottunk. Volt közöttük irodalmi, jogi, nyelvi, történelmi, néprajzi, pszichológiai, közgazdasági, helytörténeti, népművészeti, zenetu­dományi, sőt még számtalanlogikai előadás is. Az előadások színvonalát emelték az olyan szakember-előadók, mint Szeberényi Zoltán, Révész Ber­talan és Gilányi Sándor a Nyitrai Pe­dagógiai Főiskola tanárai, Püspöki Nagy Péter történész, Vass Dezső ta­nár, Halász Péter, Kőka Rozi, Jókai Mária néprajzosok, Ag Tibor népdal­gyűjtő és még sokan mások. Az Irodalom népszerűsítését és a könyvterjesztést szolgálják az író­olvasó találkozók. Sajnos ezen a té­ren kissé lemaradtunk, hiszen az előbbi választmányi időszak 16 talál­kozójával szemben most csak 9 való­sult meg. De ez nemcsak a mi hi­bánknak róható fel, hanem a cseh­szlovákiai magyar' íróknak, költők­nek is. Több betervezett találkozó kimondottan egyes írók hozzáállása, elfoglaltsága miatt nem valósult meg. Ennek ellenére a járási bizottság tit­kársága rendszeresen megrendeli, propagálja, árusítja a Madách kiadó könyveit: az utóbbi időben mintegy 7000 korona értékben adtunk el könyveket. A népművelés bevált formája a kü­lönböző vetélkedők és versenyek. A vers- és prózamondók évente meg­rendezett járási seregszemléjén 50— 60 iskolás és 8—10 felnőtt versenyez. A Harmadvirágzás irodalmi vetélke­dőbe 13 hármas csoport jelentkezett, de a járási döntőben végül is csak a 7 felsőkirályi csoport versenyzett. Az iskolások kiejtési versenyében, mely­nek társrendezői vagyunk, évente 10—12 diák vesz részt. Évente ren­dez egy-két szórakoztató, tudomá­nyos-műveltségi vetélkedőt a Juhász Gyula művelődési klub 40—50 részt­vevővel. Önálló műsoros irodalmi es­tet a felsőkirályiak tartottak Petőfi, József Attila és. Kazinczy Ferenc em­lékére, a gerencsériek a XVI. századi magyar költészetről-virágénekekről a Históriások közreműködésével. Meg­emlékeztek József Atilláról a nyitra­­csehi irodalmi kör tagjai is. э)c A CSEMADOK legutóbbi orszá­gos közgyűlésén sok szó esett a klub­­tevékenységről. Számos küldött a népművelési munka egyik bevált for­májának tekintette. Ezek után egyre több klub hallat magáról. Mi a hely­zet a nyitrai Járásban? — Az iskolánkívülí nevelésben je­lentős és hatékofiýí szerepe van a klubéletnek. Járásunkban a helyi szervezeteken belül a nyitrai Juhász Gyula és a felsőkirályi Petőfi klub fejt ki rendszeres és sokrétű tevé­kenységet. A különböző előadói este­ken kívül nem feledkeznek meg a nevelő-szőrakoztatő estekről, rendez­vényekről sem, mint például a fej­törő játékok, nőtaestek, táncház, bű­­vöskocka-veraeny stb. A klubvezető­ség jó szervezési tevékenységéből ered az is, hogy az utóbbi időben telt ház előtt játszik a Magyar Te­rületi Színház Niytrán. Kívánatos •lenne, hogy a klubok munkájukat népszerűsíthetnék, például egy iro­dalmi színpad létrehozásával. Igen jól és ideális körülmények között működik a felsőkirályi Petőfi klub. Rendszeresen tartják összejöve­teleiket, aktívan együttműködnek a helyi szervezettel, irodalmi klubeste­ket tartanak, előadásokat és kultu­rált szóraöozást biztosítanak az ér­deklődőknek. Tehát ha a klubéletnek semmi más jelentősége nem lenne, csak az, hogy a fiatalokat elvonja a kocsmázástől, már # akkor is megéri létrehozni azokat. jjc Zoboralja a népdalok, a nép­szokások ápolója. E palóc vidék sok népdallal, népszokással dicsekedhet. — Tevékenységünk sikeres ágazata az öntevékeny mozgalom. Népművé­szeti munkánkat értékelve, — mely magában foglalja a színjátszás, tánc, ének-zene és folklőrtevékenységet — szép eredményekkel dicsekedhetünk. Csoportjaink számára különösen gaz­dag volt az elmúlt két év. Bele esett a Tavaszi szél..., a Kodály-napok, a Melódia ’81, a Bartók centenárium. Büszkeséggel tölt el mindnyájunkat, hogy a Tavaszi szél... győztese, a 120 tagú Párta együttes országos hír­nevet szerzett Zoboraljának e vidék lakodalmi szokásait bemutató műso­rával. De a népi hagyományok ápolása terén kitűnő munkát véfgeznek a gí­­mesi és a kalászi iskola diákjai Jókai Mária és Gyuricza Margit taní­tónők vezetésével. Ezek a gyermek­­csoportok országos viszonylatban is ismertek. Hagyományápoló tevékeny­séget fejtenek ki éneklöcsoportjaink, citeraegyütteseink is. Pozitívan értékeljük az énekkari mozgalmat járásunkban. Ez a munka megköveteli a rendszerességet és a fegyelmet. Zsérei és koloní kórusaink mögött immár tízéves aktív munka áll, a gerencséri vegyeskar öt éve működik. Tízéves a gímesi iskola diákkara, s 1981-ben a nagycétényí iskolában is alakult kórus. Felnőtt kórusaink munkáját a 80-as és végén és a 81-es év tavaszán a minősítési versenyre és az országos Kodály-napokra való felkészülés jel­lemezte, míg 1980-ban a gímesi diák­kar a Csengő énekszó országos ver­senyre készült. Simek Viktor karna­gyot illeti az elismerés, hogy a zsé­rei és a koloni kórusunk eljutott fel­nőtt énekkaraink legrangosabb ren­dezvényére a Kodály-napokra. A mi­nősítési pályázat eredményeként 1981. november 14-én a Bartók centená­rium tiszteletére rendezett ünnepi esten vehette át mind a zsérei, mind a koloni énekkar az aranykoszorút Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda). Ugyanilyen elismerést szerzett a gí­mesi gyermekkar a Csengő énekszó országos versenyen Érsekújváron (Nové Zámky). A koloni ■ vegyeskar kitűnően szerepelt a munkásénékka­­rok III. országos versenyén Füleken (Fiľakovo), a zsérei kórust pedig a kerületi népművelési intézet kék pla­kettjével tüntették ki a népművelők napján. Ebben az évben ünnepeljük Kodály Zoltán születésének 100. évforduló^ ját. Tudjuk, a híres népdalgyűjtőt és zeneszerzőt Zoboralja magáénak te­kinti. Ez a jelentős centenárium ki hat idei tevékenységünkre úgy az énekkari mozgalom, mint a népmű vészeti tevékenység terén. . Népitánc-mozgalmunk sajnos nincs megfelelő színvonalon. A gímesi és kalászi gyermek folklór-tánccsoporto­­kon kívül három felnőtt táncegyüttes működik a járásban. A gondokat ezen a szakaszon a szakemberhiány és a zenekar okozza. Tudtommal valamikor híreeek voltak a járás amatőr színjátszói. Je­lenleg hói tart a színjátszó mozga­lom? — Való igaz: a népművészet leg­hagyományosabb formája járásunk­ban a színjátszás. Az utóbbi években viszont ez is csökkenő irányzatú. Míg 4—5 évvel ezelőtt 10—12 szín­játszó együttes működött, az utóbbi két évben már csak Б—6. Ezért a járási bizottság mellett működő dra­maturgiai tanácsadótestület rendsze­resen foglalkozik a színjátszás ügyé­vel. Több rendezőnk van, akik elvé­gezték a Népművelési Intézet által tartott rendezői tanfolyamot, a járási népművelési központ is megfelelő támogatást ad, csakhát я kényelem­­szeretet, az anyagias gondolkozás, a közös tenniakarás hiánya a legna­gyobb fékező erő. Látjuk és tapasztaljuk, az együtte­sek életben tartása egyre nehezebb. Az emberek kényelemszeretete, a te­levízió nyújtotta fotelkultúra, az anyagi javak hajhászása nagymérték­ben befolyásolja a népművészeti ön­tevékeny mozgalmat. A hiányosságok és a felmerülő problémák ellenére is a nyitrai járásban mintegy 800 sze­mély végez aktív kulturális tevé­kenységet. Ez még mindig olyan erő, melyre büszkék lehetnek. Elismerés jár azoknak, akik vállalják küldeté­süket: őrzik, ápolják, fejlesztik nem­zetiségi kultúránkat, formálják az emberek gondolatvilágát. Beszélgetett: NAGY TERÉZ й Мщщ lehűli SzíÉiz felUb IzíspifiS linisi iitÉtem 20. szombat Ekecs (OkoiS) — Velúrzakó 19.00 19. péntek 21. vasárnap Muzsla" (Mužia) — Vefcírzakó 19.00 20. szombat 24. szerda Léva (Levice) — Fata morgána 19.00 25. csütörtök Komárom (Komárno) — Fata morgána 19.30 21. vasárnap 26. péntek Párkány (Štúrovo) — Fata morgána 19.30 22. hétfő 27yszombat 27. szombat Dióspatony (Orechová Potôň) — Fata morgána 19.00 28. vasárnap Marcelháza (Marcelová) >— Fata morgána 19.00 28. vasárnap 31. szerda Csicsó (CiöovJ *—i Fata morgána 19.00 Abara (Oborín) — Zavaros örökség Görgő (Hrobov) — Szélkotö Kalamona Krasznahorka (Krasnahorské Podhradie) — Zavaros örökség Rozsnyó (Rožňava)* — Szélkötő Kalamona Körtvélyes (Hrušov) — Zavaros örökség Hárskút (Ljpovník) Zavaros örökség 19.00 19.00 19.00 18.00 19.00 19.00 Sikerei kiállítás Aratás (olaj) Fotó: —hofer*­Amint azt már a Szabad Földműves egyik cikkében Jeleztük, Gerstner István januárban a bratislavai Cyprian Majerník^terem­­ben állította ki festményeit. A sikeres kiállítás anyaga Érsekújvár­ba (Nové Zámky) , „vándorolt“, ahol februárban, a Művészek Galé­riájában tekinthették meg az érdeklődők a legújabb alkotásait. Tájképein a nézők tulajdonképpen saját környezetük szépségeit csodálhatták meg, mivel Gertstner István többnyire a járás terüle­tén keresi témáit, festményei mondanivalójának tárgyát. A műértő közönség egyértelmű véleménye az volt, hogy a festő a három évvel ezelőtt rendezett érsekújvári kiállítása óta alkotás­módjában előbbre lépett, stílusában újat hozott. J. PLAVEC Kulturális hírek 0 Évzáró közgyűlést tartott a CSEMADOK egyik legnagyobb alap­szervezete, az érsekújvári (Nové Zámky)* helyi szervezet is. A megje­lentek szeretettel üdvözölték volt el­nöküket, Sidó Zoltánt, aki' most a CSEMADOK Központi Bizottságának elnöke. Major Ferenc titkár beszámolójá­ban átfogó képet nyújtott a szerve­zet elmúlt évi tevékenységéről. Né­hány csoport jó munkáján külön is kiemelte: köztük volt a szervezet színjátszó csoportja, a Kodály-ének­­kar, az irodalmi kör és a tánccso­­port. Rendezvényeiket mindig telt ház fogadta és nagy siker kísérte. Ezután Szabó Béla pénztárosnak és Ölvedi Aladárnak, az ellenőrző bi­zottság elnökének felszólalása követ­kezett, amelyből kitűnt, hogy ered­ményesen gazdálkodtak. Az idei tervekről szólva Majercsik Hilda elmondotta, hogy egyik fő cél­kitűzésük a XXIV. járási és a XIII. országos konferenciára való felkészü­lés, valamint a 8000-es taglétszám elérése. A vitában több kérés és ja­vaslat hangzott el az illetékesek és a szervezet vezetősége címére, ame­lyek remélhetőleg teljesíthetők lesz­nek. PhDr. HOFER LAJOS V'P'i A közgyűlésen részt vevők nevében Hübsch Sámuel üdvözölte Sidó Zol­tánt (baloldalt), a CSEMADOK Központi Bizottságának elnökét. Fotó: —hofer—* 0 A CSEMADOK szenei (Senec) helyi szervezete is megtartotta évzá­ró taggyűlését. Vojtech László elnök beszámolójából kitűnt, hogy eredmé­nyes esztendőre tekinthetnék vissza. A szervezet „Napsugár“ vegyeska­ra ezüstkoszorús minősítést nyert a dunaszerdahelyt (Dunajská Streda) kerületi vetélkedőn, így részt vehe­tett a Kodály-napokon. A csoportnak fennállása óta ez a legnagyobb sike­re. Nem kisebb eredménnyel dicse­kedhet az alapiskolában működő színjátszó csoport: a gyermekszínját­szók országos versenyén az első he­lyet szerezték meg. A szervezet művelődési klubja szintén gazdag tevékenységet fejtett ki. Bartók-emlékestet rendežtek a zeneszerző születésének 100. évfor­dulója tiszteletére, azonkívül olyan vendégeik voltak, mint Ag Tibor népdalgyűjtő, Szvorák Katalin, a Rö­pülj páva egyéni győztese és Gyulai István, a Magyar Televízió sportri­portere. A beszámolóban problémákról Is szó esett: a 400 tagot számláló szer­vezetnek például nincs saját székhá­za, rendezvényeikbe» más szerveze­tek adnak otthont. A vitában felszó­laló Pongrácz Gyula, a vnb elnöke a körülmények javalását helyezte ki­látásba. Az idei terv ismertetése alapján remélhető, hogy a szervezet munkája legalább olyan gazdag és sokrétű lesz, mjnt tavaly volt. Az évzáró gyű­lés a helyi iskola pionírjainak színes kultúrműsorával zárult. Nagy Mihály 0 A CSEMADOK Nitrai Járási Bi­zottsága a közelmúltban Kalászon (Klasov) rendezte meg a Tavaszi szél ... járási döntőjét. A csoportok és az egyéni előadók színes áttekin­tést nyújtottak a Zobor-alja gazdag népművészetéről. A CSEMADOK Központi Bizottsága által kinevezett bíráló bizottság a hagyományőrző énekesek kategóriá­jából Brath Margitot, Holec Ilonát, Szládecsekné S. Mónikát, és Szomo­­lányi Ilonát juttatta a kerületi dön­tőt)«, míg a hagyományápoló szóló­énekesek közül Szládecsek Jarmilla, Holec Klára és ifj. Dunajszky Agnes jutott tovább. A csoportok közül a gesztéi (Hostová), a lédeci (Ladicej és az alsóbodoki (Dolné Obdokovce) menyecskekórusolt, a nyitracsehi (Nitrany) és nyitragerencséri .férfi­kar, valamint a kalászi, a pogrányi (Pohranice), a nagycétényi (Veľký Cetín) és a felsőkirályi (Horná Krá­­fová) folklóregyüttesek képviselik a járást a kerületi döntőben. A közel öt órás, színvonalas versenyt megte­kintette Štefan Balia, a Nitrai Járási Nemzeti Bizottság elnöke is. Sándor János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents