Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-06 / 9. szám
I 1982. március В. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Példás könyvtár Lédec (Ladice) 1046 lakosú kisközség; a nyltrai (Nitra) járásban, a gímesi várrom közelében fekszik. Lakosainak túlnyomó része magyar anyanyelvű. A lakosság többsége mezőgazdasági dolgozó, a többi ipari munkás és értelmiségi: hivatalnok, pedagógus, egészségügyi dolgozó. A faluban szlovák és magyar anyanyelvű alapfokú iskola működik. És van egy kultúrház, melyben helyet kapott a népkönyvtár. Vezetője Latika Teréz, az óvoda igazgatónője. Kedves, barátságos, intelligens asszony. A Csallóközből került ide, egészen véletlenül. A pedagógiai középiskola befejezése után Lédecre helyezték tantíani. Ennek már több mint húsz éve. Azóta sok minden megváltozott életében. Például 1961-ben férjhez ment, s ma már három gyermek édesanyja. Munkája, családja mellett egy percre sem feledte a falu kulturális életének fellendítését. Érdemleges tette, hogy 258 kötettel létrehozott egy könyvtárat, azzal a szándékkal, hogy a falu lakói olvassanak, ne csak rádiót hallgasasnak, tévét nézzenek. Latika Teréz ennek tudatában nagy lelkesedéssel végezte munkáját. S fáradozása nem volt hiábavaló: ma már a népkönyvtár olyan könyvállományai és olyan olvasótáborral rendelkezik, hogy neve országos viszonylatban is ismert. A sok kitüntetés és elismerő oklevél mellett a lédeci könyvtár 1972-ben megkapta a Szlovák Szocialista Köztársaság Művelődési Minisztériumának legmagasabb kitüntetését, a „példás könyvtár“ címet. Ez a cím azóta is a birtokukban van. Ezek után arra voltam kíváncsi, milyen egy példás könyvtár. A vezetőnő kíséretében alkalmam volt megtekinteni a könyvtár helyiségeit, a könyvek birodalmát. A népkönyvtár, mint már említettem, a kultúrház első emeletének helyiségeit foglalja el. Az első helyiségben a falitáblán az új könyvek borítólapjainak ügyesen kivágott figurái, címei keltik fel az olvasó figyelmét. A másik kisebb táblán mesekönyv-illusztrációk a gyermekek érdeklődését hivatottak felkelteni. Ebben a helyiségben található a szlovák és magyar nyelvű gyermek- és Ifjúsági irodalom. Amikor teheti, itt dolgozik Latika Teréz: rendezi a könyveket, írja a jegyzéket, a címkéket; egyszóval itt látja el könyvtári teendőit. A másik helyiségben van a szlovák, a harmadikban pedig a magyar nyelvű szépirodalom. Emellett a polcokon helyet kapott a szakirodalom, és egyéb társadalmi témájú könyvek, összesen 6089 könyv. Ennyi az állomány. A lapok, illetve a folyóiratok száma 38. A hazai sajtótermékek vannak túlsúlyban. Ezenkívül van egy lemezjátszó, 280 darab lemezzel. Nézelődés közben egy ilyen megjegyzést is találtam: „A könyvekre jobban vigyázaznak!“ — A gyerekek bizony nem kímélik a könyvet — jegyezte meg Latika elvtársnő. — Keresgélnek a könyvek között, leszedik a polcról, de visszatenni már elfelejtik. Alig győzök rendet teremteni. De ez csekélység, annak örülök, hogy eljönnek és olvasnak. A könyvállománnyal, a könyvellátással elégedett vagyok. Ki-ki megtalálhatja az ízlésének megfelelő olvasmányokat. Amint megtudtam, az olvasott írók közül még mindig jókai, Mikszáth Móricz Zsigmond viszi a pálmát. De azért a mai magyar írók és a csehszlovákiai magyar írók művei is népszerűek. A könyvespolcokon megtalálhatók Németh László, Tersánszky J. Jenő, Déry Tibor, Fejes Endre, a csehszlovákiai magyar írók közül Egri Viktor, Duba Gyula, Lovicsek Béla, Mács József, Ordódy Katalin művei és természetesen az ifjúsági írók — Verne Gyula, May Károly stb. — kalandregényei is. A nagy költők között ott találjuk Petőfit, Aranyt, Adyt, Vörösmartyt és Illyés Gyulát. De vannak olvasók, akik a szépirodalmon kívül az útirajzokat, a detektív-regényeket, a szakirodalmat vagy az egészségvédelemmel és a gyermekneveléssel foglalkozó könyveket is böngészik. És ami a lényeg, hogy olvasnivaló' bőven akad. — Meg olvasó is — mondta a könyvtárosnő. — Van olyan nap, amikor egy alkalommal kétszáz könyvet kölcsönzők ki. Igyekszem minden évben új könyveket vásárolni, habár a bevásárlás, a könyvek rendelése és egyáltalán a könyvtári munka sok utánjárást igényel. Emellett én takarítok, és ha kell, fűtök is. Az eredmények fölülmúlják azokét, akik mindezt pénzért csinálják. Én mindezt 1958 óta anyagi támogatás nélkül végzem. Pedig most nagyon jól jönne egy kis anyagi segítség, mert három felnőtt gyermekem van, akik tanulnak. Az erkölcsi elismerés nem mindig elegendő. De azért így is szívesen vagyok a könyvek között, örülök, hogy az emberek olvasnak. Persze ennek érdekében sok olyan akciót szerveztem, ami a könyv megszeretettetésére irányul. Családokat szerveztem be az olvasásba. Ennek eredményeként a falu lakosságának olvasottsága túllépte az országos átlagot, amiért a legmagasabb kitüntetést kaptuk. Az utóbbi években az olvasók száma valamelyest csökkent: míg például 1971-ben 420 olvasót tartottunk nyilván, addig tavaly 315-öt. 1981-ben 6535 volt a könyvkölcsönzések száma és ötezer új könyvet vásároltunk. — Milyen formában szervezik az olvasást?. — Amint látja, itt egyrészt helyszűke miatt, másrészt a rossz fűtési lehetőség miatt nem tudunk olvasótermet nyitni. Ezért a könyveket minden pénteken kikölcsönözzük. A legidősebb olvasónk a nyolcvanéves Varga Mária néni, a legrégibb \jedig Fazekas Józsi bácsi volt (tavaly meghalt), ő, míg élt, tucatjával vitte tőlünk a könyveket. Továbbá Balázs István bácsit is meg kell dicsérnünk az olvasás szeretetéért, mert míg bírt, rendszeresen kölcsönzött könyvet. A régiek közül még mindig aktív olvasónk a 81 esztendős Hajdú István. Valamikor a feleségével együtt jártak a könyvtárba. A múló évek során a felesége látása úgy megromlott, hogy már nem lát olvasni, de a férje hangosan olvas fel neki. Az olvasás másik formája az olvasókörön belül történik. A Nőszövetség helyi szervezete mellett működik három csoport: két magyar és egy szlovák nyelvű. Az első csoportot Jókai Mária, a másodikat én, a harmadikat pedig Vargová Valéria, a szlovák alapiskola igazgatónője vezeti. Az olvasókör tagjait a középkorú nők képviselik, de vannak fiatalok is. Az olvasókörben vannak igen aktív tagok, mint például Baráth Mária, Dubay Erzsébet, Betkó Erzsébet, Púchovský Júlia, Székely Erzsébet, Varga Rozália. Ök azok, akik a könyveket elolvassák, tartalmából jegyzetet készítenek s időközönként, amikor összejön a csoport, elemzik a könyvet. Egy-egy ilyen összejövetelen élénk beszélgetések, viták folynak, s egy-egy könyv kézről kézre jár. A passzív hallgatók azok, akik sokat olvasnak, de a könyvről véleményt mondani nem mernek, nincs bátorságuk, de itt végülis bátorságot kapnak és bekapcsolódnak a beszélgetésbe. A falu lakóinak olvasottsága a kulturális életben is megmutatkozik. Ápolják a népi hagyományokat. A nyitrai járás büszkesége a százhúsz tagú Párta együttes, mely rangos fellépéseivel országos hírnevet szerzett a Zoboraljának. Műsoráról ez év májusában nagylemez jelenik meg. Az együttes kilenc falu — köztük Lédec — lakodalmi szokásait mutatta be a Tavaszi szél... országos versenyen, nagy sikerrel. Ebben a kultúrmunkában nagy érdeme van Latika Teréznek, Jókai Máriának és mindazoknak, akik együtt élnek a néppel, s a falu kulturális életének további fellendítésén fáradoznak. S hogy egy faluban milyen az olvasottság, az a könyvtáros rátermettségén, lelkiismeretes munkáján, könyvszeretetén múlik elsősorban. Mert nem elég csak megszerezni a jó könyvet, az olvasókat meg is kell tartani. Lédecen Latika Teréz könyvtárosnő vezetésével érvényt kap az írott szó, a könyv. NAGY TERÉZ S mégis ebben a gyönyörű jelenetben történt vele egy kis baki. Az agyonkízott Nyilas Misi sírva kiáltja oda a jelenet végén az igazgatónak: „Igazgató úr, én nem csináltam semmit!“ S zokogva tenyerébe rejti az arcát. Nos az egyik előadáson Annika kissé modernebbül szólította meg felettesét, imigyen: „Igazgató elvtárs, én nem csináltam semmit!“. S amikor sírva leborult, csodák-csodájára a közönség nem nevetett. Mi is csak mosolyogtunk, vagy talán csak megrándult az ajkunk. Petrécs Anna Az idősebb színészgenerációhoz tartozik, bár maga még fiatal. Hisz csak 1946-ban született Órsújfalun (Nová Stráž). Közgazdasági középiskolát végzett Tornaiján (Šafárikovo), s minden adottsága, tehetsége megvolt ahhoz, hogy Jó üzemgazdász váljék belőle. Nos, nem így történt, mert elragadta őt a szlnészélet utáni vágy, s tanulmányai befejezése után a szín házhoz jelentkezett. Ez 1964-ben volt, amikor a színház Móricz Zsigmond Kismadár című színművének bemutatására készült. Petrécs Anna mindjárt nagyobb szerepet kapott; ő játszotta Lencit, a „kismadár“ húgát. Olyan kedvességgel, olyan kislányos bájjal játszotta, hogy utána már a Lőcsei fehér asz szonyban újabb szereppel bízták meg, mégpedig a szerencsétlen kislány szerepével, akit vaskalitkába zárnak, ártatlanul. Ez már igényes drámai szerep volt Utána az Őri muri kiscselédjében találkoztam vele, ahol egy veszett táncot jártunk el kettesben. Még az asztalon is táncoltunk. Neki könnyű volt, hisz fiatal volt és csak 50 kilós. De én mindkettőben a duplája. Annuska kitűnő táncos volt. Tánctudását később a Bölcs kádi című mesejátékban is megcsillogtatta, ahol az egyik Bajadér volt. Mozgásából keleti báj, titokzatosság és erotika sugárzott. Aztán, talán fiatalsága miatt egymás után három „nadrágos“ szerepet kapott, ö volt például Emil a Vi’ég négy sarkában, szépen játszotta el a légitámadáskor tragikusan meghalt kisfiú szerepét. Ahogy a hordágyon haldoklott előttem, búcsúkönnyei valóban végig folytak maszatos arcán. Higyjék el, vele sírtam, hisz a háborúban magam is sok ilyen haldokló gyereket láttam. A Légy jó mindhaláligban — bár beugrással — de eljátszhatta a világirodalom legszebb kisfiűszerepét, a Nyilas Misit. Nagyon jól játszott, különösen a kihallgatási jelenetben. Harmadik fiúszerepe a Lúdas Matyiben volt, ahol későbbi férjével,' Boráros Imrével két rakoncátlan falusi kölyköt alakítanak. A Bernarda házában már komoly tragika! képességéről ad számot, majd következik az Anna Karenina Dollyja, ami már nagy szerepe. Érett asszonyt kell megformálnia. Még utána is két szép asszonyt kell eljátszania, egyiket az Időzített boldogságban, másikat pedig a Diplomásokban. Ebben ragyogóan szép volt és undokul léha, amilyenek a szépasszonyok unalmukban csak lenni tudnak. A Vágyak tornya ban ismét lányszerepet kap, s utána ő kapja meg a színház, talán legna gyobb sikerrel játszott darabjának, e Szalmakalapnak egyik főszerepét. Ű Helénke, a menyasszony, akit végig hurcolnak Párizson, s akit a sok hányattatás közben a süket Nagybá esi mindig megkérdez: „Ugy-e, boldog vagy, Helénke?“. Soloviő darab jában, az Ez aztán a meglepetésben megint fiatal lányt játszik. Kassai vendégszereplése, majd az anyasági szabadság után ismét színpadra lép, eljátszhatja a Szent Péter esernyője. legmulatságosabb, színésznyelven mondva, ziccerszerepét, a Madamot, a nevelőnűt. Ebben a szerepében olyan édesen affektál, keverve a franciát a magyarral, hogy nyíltszíni tapssal jutalmazza a közönség. Szinte próba nélkül ugrott be a Peti kalandjai Nagymama szerepébe, utolsó közös darabunkba, ahol ráadásul bajuszos férfit játszott- sikerrel. Mert Petrécs Anna nem egy kis színész. SIPOSS ÉRNŰ / CSOKONAI VITÉZ MIKÄLY kz alvó Lilla felett Kis Zefir! mejjére Csendesen borúit, Féltedéit csecsére Gyenge szárnynyal fújt, Nyűgöd) csendességgel Itten, szép Nimfái Ládd, melly büszkeséggel Féd e’ bódog Fa; Vágyva árnyékozza Téjszín kebledet, Melly duplán bóltozza Márvány szivedet. Két szemed’ héjjában Eltern 's hóltom áll. Csendes árnyékában Álom, ’s Ámor hál, Sőt, ha tudsz, leikébe Bú)) egészen bé, ’S tudd meg, hogy fektébe‘ Rólam álmod-é? Nem! — Magam vizsgálom. Mit gondol most ott. Vonj szemére, ÁlomI Dupla kárpitot, Mind kettő szemedre Rózsalántzot fűz. Nyűgödj csak kedvedre; NyűgödI drága Szűz! Szép Virágszálocska, Mind terűit alá! Híves árnyékocska, Szállj lebegve rá! fátszodtasd alfába’ Kedves képekkel, Vidd I dáliáb a, Hogy ne keljen fel. Mennyi ösvényemben A’ tövtsk ’s haraszti Maid ropog mentemben. Ámor! szedd fel azt Édesítsd nyugalmát, Tiszta Cserqeteg! Jóiietek: jutalmát Vénus adja meg. Ah, melly édes ízzel Alszik Kintsem itt! — x.Pivty, pacsirta, csízzel... Majd felserken ... Csitt!! RADNÓTI MIKLÓS Az asszonyom pipacsot lát és fiittyent nekem az úton át s hogy visszafüttyentek, lehajol. Két ujja végtgesűszik a szár szőrén s a fű közt megáll. Es már kezében lángol a lenge virág. Újra füttyentek; fütyömbe boldog madár füttye vág s ő mosolyog: Pipacspirossal zendüljön a világ! PAUL GÉRALDY: Vallomás Dühös vagyok, követelő, mogorva, elégedetlen, féltékeny, bolondos, boldogtalan, házsártos is, gyakorta. Nagyon szeretlek s így lettem nagyon rossz. űzlek. Gyötörlek. S-zidlak is örökkön. Beh boldogabb, beh szeretettebb lennél, ha nem te volnál mindenem a, földön s ha volna más, mi nékem szentebb ennél. PAUL VERLAINE Nyár lesz tehát Nyár lesz tehát, tündöklő és meleg: örömöm édes cinkosa, a roppant napfény, a selymek közt még szabadabban kiemeli drága szépségedet; a kék ég, a hullámzó, büszke sátör, alásuhog és csókjaival ér homlokunkra, mely forró lesz s fehér a boldogságtól és várakozástól; s ha jön az este, langyos szél susog, fátylaid játékosan megsuhognak, s baráti mosolyát a csillagoknak együtt nézzük majd, ifjú házasok. Szabó Lőrincz fordítása