Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-27 / 8. szám

Vem, Valamint minden termény betakarítási és tárolás! veszteségének csökkentésében.

Az állattenyésztési termelésben igyekeznünk kell mindenekelőtt ésszerűen kihasználni az abraktakarmányokat és csökkenteni a termékegységre eső abraktakarmányfogyasztást.

A legfontosabb feladatok egyike a tej minőségének javítása, tőként mikrobiológiai tisztaságának növelése. Az állatok jobb ndozásával és az állategészségügyi követelmények szigorú tartásával kell csökkentenünk a fiatal állatok elhullásl veszteségét. Minőségi állattenyésztő munkával kell optimalizálni az állományforgót és növelni a gazdasági állatok hasz«osságát,

A növénytermelés gépesítése szakaszán főként az egyes agrotechnikai műveletek minőségének javításáról és Időbeni elvégzéséről, a géphibák megelőzését szolgáló karbantartás biztosításáról van sző, hogy Így elejét vegyük a nagyobb méretű gépjavításnak és a nagy pótalkatrész-felhasználásnak. Ida tartozik még a munkaszervezés haladó módszereinek a Veveztése, valamint az is, hogy a dolgozókat anyagilag tegyük érdekeltekké a költségráfordítások csökkentésében éa a jő termelési eredmények elérésében.

A MINŐSÉG JAVÍTÄSÄRA

és a hatékonyság növelésére

IRÄNYULÖ KEZDEMÉNYEZÉS FORMÄI

A CSKP XVI. kongresszusának irányvonala értelmében mezőgazdaságunknak tovább kell folytatnia az egyes termelési szakaszok beiterjesitését és növelnie kell elsősorban az élelmiszeripari termékek gyártásának hatékonyságát és minőségének javítását. Jelenleg ugyanis a bel- és külkereskedelmi sikerek ,de a termelés hatékonysága is döntő módon a minőségtől függ. A kitűzött feladatok sikeres teljesítéséhez vezető módszereket egyrészt „A népgazdaság tervezésének és irányításának tökéletesítésére Irányuló komplex intézkedések, más-i részt „A CSSZSZK 1981—1985 évi gazdasági és szociális fejlesztésének fó irányai“ tartalmazzák. A feladatok sikeres teljesítése az anyagi-műszaki bázis megfelelő biztosításán kívül az egyének és munkaközösségek kezdeményezésétől is jelentős mértékben függ.

A szovjet tapasztalatok jö példái annak, hogyan lebet mozgósítani a dolgozók alkotóerejét, hogyan lehet jobban kihasználni a tudományos-műszaki ismereteket a munka minőségének javítására. A Szovjetunió 10. ötéves tervidőszakát nem hiába nevezték a minőség és hatékonyság ötéves tervének. Ilye« jelzővel illettük a ml 7. ötéves tervünket is.

A szovjet tapasztalatoknak népgazdaságunkban való érvényesítése minőségileg új elemekkel gazdagítja nemcsak gazdasági, hanem társadalmi életünket is. Szovjet tapasztalatok segítenek nemcsak a termelés műszaki színvonalának emelésében, hanem a műszaki gondolkodás és ezzel együtt a munkások és technikusok egész alkotóképességének a kibontakoztatásában is. A saját munkánkkal szembeni igényesség növekedése, amint azt a szovjet újítók tapasztalatai bizonyítják, lehetővé teszi az új társadalmi és gazdasági folyamatok elsajátítását. Ezért a szovjet módszerek és formák fejlesztése és ismerete nagyobb teret nyit dolgozóink műszaki alkotó tevékenységének kibontakozására. Szükségesnek mutatkozik azonban, hogy tervszerűbben és szervezettebben fejlesszük a kezdeményezés egyes formáit, és azokat a termelés hatékonyságának növelésére és a termékek minőségének Javítására, valamint a tudománynak és kutatásnak termeléssel való összekapcsolására Irányuló szocialista verseny egyetlen komplex rendszerébe tömörítsük.

E cél elérése érdekében a Szovjetunióban a kiváló minőségre és a termelés hatékonyságára Irányuló kezdeményezés következő formái vezettek sikerhez:

v* a szaratovi mozgalom célja a hibátlan termékek termelése és azok reklamáció nélküli leszállítása;

■m a Ívovi rendszert a minőségi irányítás és a hatékony termelés rendszerének egyetemes érvényesítése jellemzi;

■“> ■ „géptől-gépig“ mozgalom a tapasztalatcserére irányul;

■m nemzetközi monkaverseny — ez a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés, valamint a kibontakozó integráció magasabb formája.

A szovjet tapasztalatok érvényesítésének mezőgazdaságunkban nemcsak gazdasági, de politikai jelentősége is van. Elmélyíti az internacionalista szellemet és dolgozóinkat közelebb hozza a szovjet dolgozókhoz. A szovjet tapasztalatok hasznosításának szocialista országépítésünk szempontjából különösen az utóbbi évek folyamán növekedett meg a jelentősége, amikor egész népgazdaságunkban a munka minden szakaszán a hatékonyság növelésére és a minőség javítására törekszünk. A szovjet tapasztalatok és a kezdeményezés szovjet formálnak és módszereinek érvényesítését mind a társadalmi, mind a gazdasági szervezetekben a politikai nevelőmunka szerves részének kell tekinteni.

A MINŐSÉG JAVÍTÄSÄRA

és a hatékonyság növelésére

IRÄNYULÖ KEZDEMÉNYEZÉS MINT A POLITIKAI NEVELŐMUNKA RÉSZE A SZOVJETUNIÓBAN

A 10. ötéves tervidőszak (1976—1980) folyamán szerzett szovjet tapasztalatok igazolták, hogy a termékek minőségének javítása a szovjet dolgozók legbensőbb érdeke. A termékek minőségének javítására irányuló gondoskodás szervesen összekapcsolódik a dolgozóknak a termelés lehető legnagyobb hatékonyságára Irányuló kezdeményezésének fejlesztésével. A vállalatok és üzemek termelési tervei egyúttal a minőséget Is előirányozták. A minőség Javításával kapcsolatos célokat megtárgyalják a vállalat, üzem minden egyes munkaközösségével és dolgozójával. Ezzel egyidejűleg meghatározzák a dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségének formáit is.

Fontos szovjet tapasztalat, hogy a minőséget következetesen és tartósan csakis egyetemes rendszer segítségével lehet javítani. Nem elegendő, ha szórványos részintézkedéseket foganatosítunk. Ezzel egyidejűleg szigorítani kell a minőség Javításának kritériumait Is. Hasonlóképpen helytelen az is, ha a minőségről való gondoskodást teljes mértékben a minőség irányításával foglalkozó szakalakulat vállalja.

A minőség javításának és a hatékonyság növelésének Irányítása során:

1. A minőségről való gondoskodást be kell iktatni a munkaközösség minden tagjának kötelességei közé.

2. A minőségről való gondoskodást a gazdasági vezető dolgozók mindegyike az irányító tevékenység részének tekintse.

A Szovjetunióban az élenjáró munkaközösségek és üzemek tapasztalatai gyorsan érvényesülnek a munkahelyeken. Példájukat azonban nem alkalmazzák gépiesen. Az üzemek és a munkaközösségek versenyében éppen az a legnagyobb érték, hogy a vezető dolgozók igyekeznek megtalálni a módját, hogyan lehetne az ó sajátságos viszonyaik között elérni a munka legnagyobb hatékonyságát és a legjobb minőséget.

A KOMPLEX IRÁNYÍTÁSI RENDSZER ALAPELVEI

A Szovjetunióban a legnagyobb népszerűséget „A minőség ívovi komplex irányítási rendszere“ érte el. A lvovl rendszer valójában a szaratovi körzetben 22 évvel ezelőtt keletkezett, ma a hibátlan munkavégzésre Irányuló szaratovi mozgalom, A szaratovi mozgalom lényege az egyénnek a végzett munkáért vállalt felelőssége a „Lelkiismeret — a legjobb ellenőr* Jelszó alapján, amely az ellenőrzésben csúcsosodott ki. Az említett időszakban ez a módszer elterjedt a Szovjetunió különböző körzeteiben és városaiban. Fokozatosan olyan alkotó jellegű módszertani elemekkel gazdagodott, amelyek a minőség komplex irányításához vezettek.

A minőség komplex irányítási rendszerének alapelveit röviden így jellemezhetjük:

1. A minőség és hatékonyság iránti gondoskodás rendszeressége és egyetemessége. Ennek alapján a célparaméterek tervezése, a felelősség elosztása a termelés minden láncszemére, így a kutatásra, fejlesztésre, szerkesztésre, műszaki tervezésre, gyártáselőkészítésre, árutovábbításra.

2. A termékfelújítósi folyamat meggyorsítása. A termékfelújitó programoknak tartalmazniuk kell a kutatás, a fejlesztés és a termelés konkrét feladatait, amelyek egyúttal a munkaközöségek és műhelyek versenyének kritériumai is.

3. A vállalati normák komplex rendszerének kidolgozása lényegében az állami műszaki szabványok alkalmazásáról

van szó. Ezek érvényesítésében számolnak a dolgozók alkotó kezdeményezésével.

4. A minőség javítására és a hatékonyság növelésére irányuló politikai-szakmai oktatás. Az embereket arra kell nevem, hogy igényesek legyenek a munkaszervezésben, bíráló magatartást tanúsítsanak a hiányosságokkal szemben, bírálatot gyakoroljanak és saját maguk ellenőrizzék munkájuk minőségét és hatékonyságát. Az oktatásba minden dolgozót bevonnak már a munkába való belépés pillanatától kezdve. Az oktatás formál szakmánként differenciálódnak és szervezésük vállalati vonalon középfokú szakiskolai és főiskolai szinten történik.

5. A dolgozók kezdeményezésének a minőségre és a hatékonyságra való irányítása. A dolgozók versenyeznek egymással és felajánlásokat vállalnak a következő mutatók elérésére:

*— az állami minőségi védjeggyel ellátott termékek százalékarányára;

*— a vállalati minőségi védjeggyel ellátott termékek százalékarányára és a szabványos minőségnél rosszabb termékek részarányának csökkentésére;

*— a hibátlannak minősített termékek százalékarányára; в» az egyéneknek .műhelyeknek és üzemegységeknek járé önellenőrző jog adományozásáért folyó versenyre;

p- a munka minőségi együtthatójának növelésére.

Emellett fontos, hogy a munkaközösségek eredményeiket kölcsönösen összehasonlítsák és nyilvánosságra hozzák.

6. A dolgozók minőség és hatékonyság alapján történő értékelése. A minőségi együtthatót a vállalati szabványok minden szakma számára meghatározzák és nemcsak a műszaki mutatókat tartalmazzák, hanem a munka kulturális színvonalát, a munkabiztonságot és egészségvédelmet, a munkahely fejlesztését stb. is.

7. A minőség és hatékonyság komplex rendszere bevezetésének magas szervezési színvonala. A rendszer bevezetésének előkészítését és megvalósítását a pértszervek és szervezetek kezdeményezik és irányítják. A szervezést ezek politikai vezetésével a gazdasági szervek, a szakszervezet és egyéb társadalmi szervezetek végzik. Rendszeresen szervezik a vállalati műszaki konferenciákat, a minőségi napokat, a kiváló minőségű termékek bemutatóit és más versenyeket. A minőség komplex Irányítási rendszerének fontos része a konkrét intézkedések és eredmények népszerűsítése.

B. A minőség javításéra és a hatékonyság növelésére Irányaié munkaverseny eredményeinek rugalmas értékelése.

Fontos, hogy az elért minőségi együtthatót a műszak lejárta után azonnal értékeljék. Ezt a számítástechnikán kívül a vezetők és a munkaközösségek közötti jő együttműködés is biztosítja.

A minőség komplex ellenőrzési rendszerének ezen alapelveit megfelelő módosításokat a mezőgazdaságban is érvényesítjük. A szovjet tapasztalatok igazolják, hogy a minőség komplex ellenőrzési rendszere jelentősen elősegíti a dolgozók kezdeményezésének fejlesztését

A MINŐSÉG JAVÍTÄSÄRA IRÄNYULÖ KEZDEMÉNYEZÉS FORMAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSE A CSSZSZK-BAN

Válllatainkban a minőségellenőrzés Irányításának rendszeresítése a szövetségi kormány 227/1973 sz. rendeletének érvényesítésével kezdődött, amelyet a későbbi keletű 118/1977 sz. kormányrendelettel bővítettek. Ez a minőségellenőrzés színvonalának emelésére irányult a termelés minden döntő fontosságú szakaszán, valamint a hatékony állami minőségellenőrző rendszer kialakítására, beleértve a kísérletezést is.

Az említett kormányrendeletek érvényesítése főként a reszortrendeletek késői kidolgozása miatt kissé elmaradt. A csehszlovák népgazdaságban a szovjet tapasztalatok alapján 1980-ban már 750 vállalatban kezdték érvényesíteni a komplex Irányítási rendszert, ami a minőség és hatékonyság irányítása kísérleti bevezetésének köszönhető, jelenleg a legnagyobb problémát nem is a minőség irányítása jelenti, hanem a nemzetközi minőségi paraméterek elérése. Megmutatkozott, hogy a nálunk legjobbnak értékelt 186 termék közöl csupán 75 talált vevőre a külföldi piacon. Ez pedig csupán 40 százalékos eredményt jelent. A sikertelenség legfőbb oka a konkurrens termékekhez viszonyított alacsony műszaki színvonal és kivitelezés. Éppen esen a szakaszon keli módosítani az elavult állami és vállalati szabványokat és behozni a nemzetközi fejlődé» irányzat mögötti lemaradást. Ez a hús és húsáru, a tej, valamint a cukorrépa és ipari növények és élelmiszeripari termékek termelésére is vonatkozik. A termékek minőségét nem a hazai és külföldi piacon észlelt kereslet, hanem azok hasznossága, a fogyasztó szükségletei és igényel alapján kell megítélni.

A minőség Javítására és a hatékonyság növelésére Irányuló kezdeményezési formák közül a legnépszerűbbnek a Mladá Boleslav-1 mozgalom bizonyult. E mozgalom főbb elvei:

L A termetéé előkészítésének szakaszában rendkívüli figyelmet kell szentelni a gazdasági eredmények, a munka minőségi színvonalának, a munkafeltételek ,a szakképzettség, a munkatechnológia ée fegyelem elemzésének. Ennek alapján kell kidolgozni a munkaverseny céljait és kritériumait.

2. A szocialista versenyt demokratikus elvek alapján kell fejleszteni, hogy a dolgozók önként vállalják a vállalati viszonyok között a párt gazdasági és szociális programjának teljesítését.

3. A munkavállalást komplex módon kell kidolgozni, ágy, bogy ez magába foglalja: hogyan teljesítik a termelési tervet, hogyan növelik a termelés hatékonyságát, mit tesznek a minőség komplex irányítása szakaszán, hogyan hasznosítják a tudományos-műszaki ismereteket, miként javítják a munkafeltételeket és az emberi környezetet. Ugyanakkor meghatározzák a munkások és technikusok, a gyártáselőkészítő szakaszok, a szerviz- és szállító vállalatok részarányát is.

4. A programszerűség megköveteli a műszaki-gazdasági és vezető dolgozók kezdeményezésének kibontakozását az adásvételi kapcsolatok szakaszán, hogy időelőnnyel teremtsék meg a feltételeket a termelés folyamatos menetére.

5. A célkitűzések elérése érdekében:

a) ki kell használni a legjobb tapasztalatokat, és így át

kell térni a minőségirányítás szaratovi és Ívovi rendszerére;

b) növelni kell a termelés hatékonyságát, fokozni a munkatermelékenységet, ésszerűen hasznosítani a tüzelőanyagokat, az energiát és az állóalapokat; e) minden vállalatban és minden munkahelyen be kell vezetni az irányítás tudományos rendszerét.

■. A munkaverseny szocialista jellege megköveteli az eredmények nyilvános értékelését és ellenőrzését, az elvtársi együttműködést, segítséget, a hatékony és minőségi munkával szembeni tiszteletet ,nem tűri a felelőtlenséget és a hanyagságot stb.

7. Fejleszteni kell az emberek politikai nevelését.

8. Sokrétűen kell gondoskodni a szakképzettség növeléséről, a dolgozók szociális, kulturális, egészségügyi, lakás- és más szükségleteinek a kielégítéséről.

A termelés minőségének javítása és hatékonyságának növelése szempontjából az a legfontosabb, hogy ezeket az elveket minden szakszervezeti és SZISZ-tag, gazdasági dolgozó és szövetkezeti tag elsajátítja, és ezek az Irányító munka részévé váljanak. Az alapelvek betartása mellett a felajánlásokat a helyi feltételek figyelembevételével kell módosítani.

A MINŐSÉG JAVÍTÄSÄRA ÉS A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉRE IRÁNYULÓ KEZDEMÉNYEZÉS FORMAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL SZERZETT TAPASZTALATOK A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI ÜZEMEKBEN

Szocialista mezőgazdaságunkban az utóbbi évek folyamán egyre nagyabb mértékben terjed a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek minőségének javítására irányuló kezdeményezés. A trnavai járásban ez a kezdeményezés a gazdasági állatok hasznosságának növelésére a tej minőségének javítására irányul. Ennek érdekében igyekeznek érvényesíteni a szocialista verseny minden ismert formáját, a vállalatközi versenytől a vállalatok munkaközösségei és az egyének közötti versenyen át a társított szocialista felajánlásokig. A járási pártbizottság mezőgazdasági osztálya gyakran foglalkozik az állattenyésztési termékek minőségével. Itt születnek azok a célok, amelyekre a szocialista kezdeményezést kell összpontosítani. A kezdemény kibontakoztatásában fontos szerepet játszik az SZFSZ és a járási mezőgazdasági igazgatóság.

Az í-es számú kooperációs körzetbe tartozó szövetkezeti tagok, annak ellenére, hogy eddig is jó evedményeket értek el (például a elféri, voderadyl és majcíchovi szövetkezet évente teheneként átlagban 3600—3700 liter tejet adott el J.társított szocialista kötelezettséget vállaltak, melynek értelmében a 7. ötéves tervidőszakban:

m elérik 100 ha mezőgazdasági területre számítva a 30 darabos tehénállományt;

■n tehenenkéntl évi átlagban a 4 ezer literes tejtermelést;

•i a közeilátás céljaira 1985-ben tehenenként 3700 liter tejet adnak el;

h 1 ha mezőgazdasági földről átlagban 1100 liter tejet adnak el;

m a körzetben 1985-ig nem lesz egyetlen olyan efsz sem, amely tehenenként 3500 liternél kevesebb tejet értékesítene.

Ä munkafelajánlás elfogadásával egyidejűleg a tejtermelésben versenyre hívták fel az SZSZK minden kooperációs körzetét.

Az értékesített tej minőségének javítására Irányúié kezdeményezés a Milex trnavai üzeme és a Majcíchovi Efsz vezetőségétől indult ki- Társított szocialista munkafelajánlás keretében a szövetkezet tagjai vállalták, hogy 1980-ban az eladott tej 70 százaléka I. minőségi osztályú lesz, és a tej zsírtartalma eléri legalább a 3,75 százalékot, ugyanakkor eleget tesznek a szerződéses tejleadási kötelezettségeiknek is.

A munkafelajánlás olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek mindkét félre kötelezőek és annak teljesítését biztosítják. így az efsz kötelezi magát, hogy:

—- a tejtermelésben naponta biztosítja az egészségügyi és higiéniai előírások betartását;

•- a tejház térségeit tisztán tartja és alapos fertőtlenítést végez;

е-н a hűtőtartályokat a szabványnak megfelelően kezeli;

«-h a tejet az efsz felelős vezető dolgozójának jelenlétében készítik elő az átadásra;

*-i tejeladási feladatait zavartalanul teljesíti és az eladott tej 70 százalékát I., 30 százalékát pedig II. minőségi osztályban értékesíti.

A tejüzem kötelezi magát, hogy:

t—. betartja a szállítási tervet;

►4 a fertőtlenítésnél é az egészségügyi intézkedések érvényesítésénél tanácsadói szolgálatot teljesít;

BH gondoskodik az egyedi minták zsírszázalékának megállapításáról;

«— szükséges elemzések elvégzésére rendelkezésre bocsátja a laboratóriumot;