Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-27 / 8. szám

(Befejezés az 1. oldalról) belek felé képes vándorolni, azaz a nyúl nem tad hányni. Ez is indokol Ja, hogy csak egészséges, • nyúl igényelnek megfelelő takarmányokat etes­sünk. Bélcsatornéja 4—Б méter hcsszú. A vékonybélben bon­tódnak le a fehérjék, a szén­hidrátok, a zsfrnemű anyagok, s a bél bolyhain keresztül szí­vódnak fel. Ha a bél gyulladt, kokcidiózis vagy más betegség miatt sérült, a felszívódás tö­kéletlen lesz. A vékonybél a vastagbélben folytatódik, itt a baktériumok bontják le a ta­karmányok rostanyagát, s egy­úttal az állat számára nélkü­lözhetetlen vitaminokat is ter­melnek. A nyúltartónak tudnia kell, hogy a baktériumölő gyógysze­rek a nyúl bélében levó nélkü­lözhetetlen baktériumokat is elpusztítják, e szerek használa­tával tehát igen óvatosan kell bánni. Hasonlóképpen a szén­tabletták adásával is. Az emész­tési rendellenességek megszün­tetése céljából adott szén ngyanis nemcsak a káros anya­gokat, hanem a vitaminokat la leköti, a ezáltal a takarmány­­nyal a szervezetbe jutó vita­mint a nyúl nem tudja haszno­sítani. A nyúl nagyméretű vak­bele renyhe mozgású; rostsze­gény takarmány etetésekor pangás, bél bán talon), felfúvódás fordulhat elő. Az ipari keve­réktakarmányok mellett ezért la indokolt в szénafélék eteté se. A csak táphoz jutó nyúl nemcsak fogainak koptatása céljából rágja meg a ketrec fa részeit, e rágófát, hanem azért la, mert cellulózra van szüksé- 8* A nyúl egy-két napi éhezést elvisel, 100—110 órai koplalás azonban már pusztulását okoz­za. Szervezetének nagy része vfz. A IS napos nvúlembríó 91,5, az újszülött 71—79, a ki fejlett nyúl teste 58—71 száza­lék vizet tartalmaz. Vízre van szüksége a takarmány feltárá »fihoz, a vehem építéséhez, в tej termeléséhez. A légszáraz takarmányokban levő víz nem elegendő, ezért a szükséges víz­mennyiségről ivóvíz formájában kell gondoskodnunk. A nőstény nyúl 14—16 na­ponként — az egyedtől, elhe­lyezéstől, egészségi állapottól, takarmányozástól függően — ivarzik, s ennek külső jelei jól láthatók. Célszerű, ha az anya ivarzá­sának időpontját feljegyezzük, mert így a pároztatási terv el­készítésekor számolhatunk vele. Az ivarzás szünetelhet: nagy nyári melegben, vedléskor, a nyúl elhízása és ásványi anya­gokban, vitaminokban hiányos takarmányok etetése következ­tében. Ha az ivarzás elmarad, keresni kell az okát. Az Ivarzó anya a bak ketre­­eébe téve rövid idő alatt bepá­­roztatható. Az ivarzás jeleit nem mutató nőstényeket célsze­rű a bakkal szomszédos ketrec­be helyezni; a bak közelsége, szaga kiváltja az ivarzást. Azo­nos fajtájú, más bakkal történő utópároztatás — amelyet 5—6 órával az első ntán célszerű végrehajtani — szebb és na­gyobb számű almot eredmé­nyez. Ha két bakkal pározta­­tunk, jó ha az egyik fiatal, a másik öregebb. A jó bak 10—15 anya termé­kenyítésére képes. Ilyen nagy­számú anya beosztása egy bak­hoz azonban nem ajánlható. szőrt, s a megszülető fiókákat is szétszórják, felfalják, agyon­tapossák. A másodszor is így viselkedő anyákat ki kell se­lejtezni. Az anyanyúl naponta 100— 160 g tejet termel, amely sok­kal töményebb, mint más állat­fajoké. Az először fialó nyúl rend­szerint kevesebb tejet termel, mint a már többször fialt. A fialást követő 15—20. napon a tejtermelés eléri a maximumát, s ezen a szinten marad a kis­­nyulak háromhetes koráig. Há-Amit a nyülról tudni kell Elsősorban óvatosságból, mert ha a bak valamilyen ok folytán elpusztul, nincs helyettesítője. Másrészt az értékesítés szem­pontjából az a jó, ha nagyjá­ból egyforma korú süldők ne­velődnek egy-egy portán. Ha ahány nyúl, annyiféle Időben fial, nehéz a süldők olyan csó­róm hét után tehát el kell már választani a fiókákat. Hiába a legjobb fajta, elhe­lyezés; megfelelő takarmányo­zás nélkül a nyúltartás nem eredményes. A nyúl növényevő, állati ta­karmányra nincs szüksége. Ha portosítása, hogy a nyúlfelvá­­sárlási napokon éppen a leg­jobb korúakat, súlyúakat adhas­sa el a tartó. Öt-hét anyához osszunk tehát be egy bakot. Az anyanyúl a pároztatást követő 28—34., átlagosan 31— 32. napon lefial. A nyúl anyai ösztöne fejlett: a Hálás előtt a ketrecébe helyezett szénából, forgácsból fészket készít, s azt hormonhatásra fellazult, leté­pett hasszőrével kibéleli. Fé­szekanyagról mi is gondoskod­hatunk, a kisúrolt, fertőtlení­tett fialtatóládát fészekanyag­gal együtt is behelyezhetjük az anya ketrecébe. Erre a fialás várható időpontja előtt legalább 2—4 nappal előbb kerüljön sor. A nyúl leggyakrabban éjjel fial. Vannak anyák, amelyek nem készítenek fészket, nem tépnek a tápok tartalmaznak is mini­mális állati fehérjét, ezt nem a nyúl szervezete, hanem a ta­karmányuk tápláló hatásának javítását célzó törekvések indo­kolják. A nyúlnak kedvenc csemegé­je ugyan a zöld fű, a káposzta­­lévé], kedveli a lágy eleséget is, ha azonban teljes értékű, gyors növekedést lehetővé tevő takarmányt kívánunk neki nyúj­tani, akkor annak meghatáro­zott arányban kell keményítőt, emészthető fehérjét, ásványi anyagokat és vitaminokat tar­talmaznia. Ahhoz, hogy a nyúl jóllakott­nak érezze magút, vakbele telí­tődött legyen, rostos takar­mányt kell fogyasztania. Ez in­dokolja, hogy a nyúltáp vala­mennyi más állatfaj ipari keve­réktakarmánya között a legna­gyobb arányban tartalmaz lu­­cernaiisztet, korpát, zabot, te­hát rostos takarmányokat. Ez a magyarázata annak is, hogy akik egyáltalán nem használ­nak gazdasági és hulladékta­­karmányokat, mind a tenyész­állatokkal, mind az értékesítés­re kerülő süldőkkel etetnek lu­cerna- vagy fűszénát. A nyúltáp, amelyhez a kis­­tenyésztők is hozzájutnak, a takarmányozás napi feladatait nagyon megkönnyíti, etethető önetetőből vagy hagyományos beton- és vályúetetőből, napon­ta egyszer, kétszer kiosztva. Minden, a nyúl számára szük­séges táplálőanyagot tartalmaz. A nagyobb állományokkal rendelkezők általában csak tá­pot, vagy tápot és szénát etet­nek. A szénaetetés helyeselhe­tő, mert így olcsóbb a takar­mányozás. másrészt a nyúltáp nem tartalmaz elegendő, a nyúl számára feltétlenül fontos nö­vényi rostot. Mások csak részben etetnek nyúltápot, adagolnak zabot, ár­pát, kukoricát is. Ez is jó meg­oldás. A kevert tápot etetők júl teszik, ha példánl reggel adják a tápot, este a gazdasági abrakot. Összekeverten nem ta­nácsos a szemes takarmányo­kat és tápol etetőbe önteni, mert a nyúl sokat kikapar be­lőle. Ismét mások hasznosítják a nyulakkal a hulladékokat -ч kenyérhéj, párolt, apró burgo­nya — és a kerti gyomnövé­nyeket, a zöldtakarmányokat, a sárgarépát, júl teszik: változa­tos összetételű, vitaminokban gazdag így a takarmány, fon­tos azonban, hogy egészséges, tiszta vegy- és permetezősze­rektől mentes legyen. A nyúl jól értékesíti a takarmánygabo­nák szalmáját, a zöld vagy már száraz kukoricaszárat, az akác­levelet, a csalánt, érdemes eze­ket is feletetni. Fontos tennivaló azonban, hogy az egyes takarmányíélé­­ket megfelelő etetőkből kapják az állatok. A széna, zöldtakar­mány etetése szénarácsból, a szemes takarmányé, tápé kika­parást megakadályozó osztó­ráccsal ellátott vályúból, a ned­vesített takarmány'— főtt bur­gonya, ami keverhető a táp poros részével, korpával stb. — mosható beton vagy vályúetető­ből. történjen. A taposó rácsra ne kerüljön takarmány, mert a rácsozatot eltörni és akadá­lyozza a trágya is a vizelet el­távozását a ketrecből. (di) A címben szereplő kérdésre nehéz lenne egyértelmű választ adni. Annál is inkább, mert a tények arra utalnak, hogy a kertbarátok, gyümölcs és zöldség termesztésével fog­lalkozó kistermelők egyéni és kollektív törekvése kedvszegő akdályokba ütközik. A muzslaí (Mužla) alapszer­vezet évzáró közgyűlésén is fő­leg azt a kérdést feszegette a tagság, hogyan lehetne a kis­termelői áruforgalmazás terén tapasztalható bosszantó jelensé­geket felszámolni, a felkínált áru folyamatos felvásárlását garantálni, s ezáltal a terme­lői kedvet fokozni. A szervezet vezetősége és tagsága tudatában van annak, hogy a szocialista tervgazdál­kodás, amely a fogyasztói piac tervszerű ellátását is feltétele­zi, a kistermelői szférában és áruforgalmazásban is a terv­­szerűség követelményeinek be­tartását illeti. Ez egyébként a jövő szempontjából bíztató je­lenség. A kistermelői áruterme­lés és forgalmazás javításához, a helyi adottságok optimálisabb kihasználásához azonban az említett követelmények egysze­rű tudatosításánál jóval többre, alapos megfontoltsággal páro­suló tettekre van szükség. Elsősorban is nem szabad belenyugodni abba, hogy Muzs­­lán a háztáji árutermelés csa­pán a gyümölcsre és a szőlőre összpontosul. Persze igaz, hogy az alapszervezet 233 tagjának csak egy hányada rendelkezik a zöldségfélék árutermeléséhez szükséges, alapvető feltételek­kel. De azért elég mik olyan kerttulajdonos van, aki batéko-Lehetne nyabb tájékoztatással és szer­vezést intézkedésekkel rávezet­hető e házikertek intenzívebb kihasználására, az árutermelés fejlesztéséhez szükséges felté­telek megteremtésére. Ezeket a kerttulajdonosokat kellene mi­előbb szervezetten összefogni, árutermelési irányzatukat és érdeklődésüket összehangolni. Természetesen a háztáji áruter­melés szakosításánál figyelem­be kell majd venni a hagyomá­nyokat, a természeti és egyéb adottságokat, az árutermelés feltételezhető jövedelmezőségét, de nem utolsó sorban a társa­dalom szükségleteit, illetve igé­nyeit is. A zöldségfélék kistermelői árutermelésének ilyképpeni ösz­­szehangolásával és szakosításá­val kedvező feltételek szület­nek Muzslán is az áruforgal­mazási szerződések megkötésé­re, mivelhogy létrejönnek a zöldségáru tömeges forgalma­zásának, a szállítás gazdasá­gosságának feltételei. Ezt az alapos szervező munkát igény­lő kérdést bizony nem lehet megoldani azzal, hogy a szer­vezet vezetősége mindenkit fi­gyelmeztet a feltételezhető áru­kínálat időbeni bejelentésére! Célravezetőnek talán ez bizo­nyulna, ha a hagyományos tag­gyűlések helyett — vagy azo­kon kívül — az árutermelés iránt érdeklődő karttulajdono­­sok néhányszor összeülnének elképzeléseik összehangolása, jobban? termelésük bizonyos fokú sza­kosításának meghatározása, va­lamint a termelés fejlesztésé­nek hogyanjával és gazdaságos­ságával kapcsolatos kérdések megbeszélése céljából. A muzslaí kertbarátok és kerttulajdonosok ilyen irányú törekvése azonban csak akkor hozza meg a feltételezhető eredményt, ha kereskedelmi körökben is megértésre, támo­gatásra találnak. Ösztönözhetik a termelőket bizonyos zöldség­félék termesztésére, hiszen ők tudják, hogy mire van legjob­ban szükség. De vegyék job­ban figyelembe a helyi feltéte­lekhez és hagyományokhoz iga­zodó kistermelői elképzeléseket és törekvéseket. S ha a muzs­­laiak nem tanúsítanak érdeklő­dést az nborka és a cseresz­nyepaprika termelése iránt, ak­kor az átvevők mutassanak haj­landóságot más termékek >— például korai sárgarépa, para­dicsom, fokhagyma stb. — szer­ződéssel garantált felvásárlásá­ra. A felvetett kérdésre tehát a háztáji árutermelés fejlesztési tehetőségeinek körvonalazásá­val választ adtunk. Más vonat­kozásban talán nincsenek is gyenge pontjai a kertbarátok muzslaí alapszervezetének. A múlt évben is aránylag júl mű­ködött a szervezet. Erre ntalt S z 6 r & d István elnöki beszá­molója, továbbá Kozma An­talnak a szervezet gazdálkodá­sát és anyagi helyzetét jellem­ző jelentése, és ezt bizonyítot­ta Sulci József, a szervezet gazdásza is, aki a tagságnak nyújtott szolgáltatásokról adott számot. A közgyűlés állást foglalt a házikertek és a rendelkezésre állő egyéb területek intenzí­vebb kihasználása, a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztése, vagyis az áruforgal­mazás növekedését befolyásoló feltételek folyamatos létrehozá­sa mellett. Rendkívüli jelentő­séget tulajdonított a növényi betegségek és kártevők elleni védekezés további fokozásának, melyhez a vezetőség — a ha­gyományos gondoskodáshoz iga­zodva — a jövőben is biztosítja a vegyszereket és a munkaesz­közöket. Emellett gondoskodik a műtrágyák, a fólia és až igé­nyelt gyümölcsfacsemeték be­szerzéséről. Dicséretes kezdeményezés a kertbarátok ifjúsági körének megalakítása. Azt bizonyítja, hogy a muzslai kertbarátok alapszervezete nemcsak a má­nak él, hanem a jövő formálá­sán is fáradozik. A tagság szakmai nevelését szolgáló előadások megrende­zése fontosságának hangsúlyo­zása mellett, a közgyűlés elő­irányozta a gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítás megrendezését, tanulmányi kirándulás szerve­zését, majd úgy döntött, hogy a szervezet tagjai legközelebb a kertbarátok hagyományos bál­ján találkoznak, és borkóstolás közben a még jobb munka és nagyobb sikerek reményében koccintanak. Pathő Károly Hatezer tonna zöldségét kóláinak Nagyszilében (Tekovské Lužany) negyvennyolc bátor szó­szólója és támogatója akadt a háztáji kertészkedés szervezeti életen alapuló fellendítésének, amikor végre szóba került, hogy — mások példáját követve — talán ebben a községben Is jó lenne megalakítani a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsé­gének helyi szervezetét. Mindez 1971-ben volt. Azóta 125 főre gyarapodott a szervezeti élet és a mozgalom előnyeit méltá­nyolok száma. Éveken át éppen csak létezett a szervezet, mígnem a nyolc­vanadik esztendőben kezdetét vette a várva-várt fellendülés. Tulajdonképpen ekkortól keltezhető a szerződéses háztáji árutermelés. Az alapszervezet tagjai — a fölvásárlókkal kö­tött megállapodás értelmében — zöldbabot, uborkát, cseresz­nye- és húsos konzervpaprikát kezdtek termelni, mindent kizárólag a tartósító ipar részére. A hozzávetőlegesen tizen­két hektáros kertterületet művelő kertészkedők a múlt évben már 8300 tonna zöldséget értékesítettek. És további 350—400 ezer korona értékű terményt a Jednota Fogyasztási Szövetke­zet megbízott fölvásárlója vett át a kertészkedőktól. Slávik Ladislav elvtárstól, az alapszervezet elnökétől első­sorban azt tudakoltuk, hogyan és mivel segíti a kertészkedők tevékenységét az alapszervezet? Megtudtuk, hogy a legfonto­sabbat, az értékesítési gondokat már megoldották. Igaz, hogy a fölvásárlási idény kicsit késve veszi kezdetét, így jó néhá­­nyan már a rimaszombati (Rimavská Sobota) konzervgyárnak Is szállítottak, de ezen a problémán könnyű segíteni. Feltéve persze, hogy a partner is így vélekedik! Az alapszervezet — az Igények fölmérése utón — rendsze­resen műtrágyát, vetőmagot és ültetóanyagot vásárol tagjai­nak. Az oltványok és facsemeték beszerzése nem könnyű fel­adat, hiszen a faiskolák készlete igen szegényes. Ráadásul a kitermelés, illetve a forgalmazás igen késve indul, a kert tészkedők későn kapják meg a csemetéket, amikor már szó sem lehet telepítésről, a kényszerteleltetés pedig nem mindig eredményes. Miben segít még a szervezet tagjainak? Például a helyi rádió segítségével mindig időben felhívják a kertészkedők figyelmét a legfontosabb növényvédelmi tennivalókra, s konk­rét tanácsot is adnak a permetezésekre vonatkozóan. Elter­vezték, hogy e téli estéket szakmai ismereteik gyarapításával fogják hasznosítani. A nemzetiségi összetételre való tekintet­tel, kétnyelvű előadásokkal számoltak. Az előadássorozat saj­nos elmaradt, mert magyar nyelvű előadásra vállalkozó szak­ember nem találtatott a járásban. Így a kertészkedők tovább­ra is a szaklapokra vannak utalva, hiszen a boltok szak­­könyv-kínálata elég szerény. Az ismeretgyarapítás egyik jől bevált módja a tanulmányút, a kutatóintézetekben és kiállításokon tett látogatás. Nos, erre Is gondoltak a nagysallóiak, csak éppen későn kezdtek szer­vezkedni, végül lemaradtak a fontosabb rendezvényekről. Az idén a Flória Véžky és a Fiúra Olomouc országos seregszem­lét tervezik megtekinteni. Sőtl Dédelgetett álmuk, hogy föl­elevenítik a régi hagyományt — ismét megrendezik a gyü­mölcs- és zöldségkiállítástl A korábbi sorozatnak az utóbbi évek kedvezőtlen gyümölcstermelési eredményei vetettek vé­get. Amikor az idei tervek felől érdeklődtünk, vendéglátónk el­mondta, hogy több mint száz kertészkedővei kötöttek szerző­dést háztáji zöldségtermelésre. A fölmérések értelmében kö­rülbelül hatezer tonna zöldséget tudnak kínálni a tartósító­iparnak. (bor)

Next

/
Thumbnails
Contents