Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-27 / 8. szám
AZ SZSZK MEZÖG azdasägi é S ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK hetilapja 1982. FEBRUÁR 27. * 8. szám * XXXIII. évfolyam * Ära 1,— Kčs A könyvhűnap küszöbén Aki épít, fölfelé néz: az egymásra illesztett kövek, akár a gondolatok, a magasba viszik a tekintetet, az elmét ... Hogyan építkeztem? Hogyan éltem az életemet? El kell jutni bizonyos távolságig ahhoz, hogy felmérhessük önmagunkat, tetteink értékét. Jó alkalmak erre az ünnepek. Időt és módot nyújtanak a számvetésre. Ilyen ünnepi számvetésre ad alkalmat március, a könyv hónapja is. A verejtéket soha, sehol sem fogták fel mérőedényekben, hogy értékeljék vele a kohó mellett álló, a traktor nyergében ülő, vagy a szőlőt kapáló ember munkáját. A dolgos hétköznapokon azt tettük, amit tenni kellett. Ebből született meg az a lehetőség, melynek a járható ösvényén elindulhattunk az olvasás csúcsához. „Nem kell félnünk az óriások ajándékától. Mert minél istenibb a láng, annál Inkább egyszerű telkeknek való“ mondta Viktor Hugo. Szögezzük le büszkén, hogy hazánkban senkit sem tanácsolnak el a szellem és a gondolat nagy mestereitől. Ha valaki ellenőrizné a felszabadulás óta épített családi bázak könyvszekrényeit, nagyot dobbanna a szíve. A korszerű falusi családi házak könyvespolcain, vagy a televízió mellé helyezett könyvszekrényekben a klasszikus és az újabb keletű szépirodalmi művek mellett növekszik a szakmai ismeretterjesztést szolgáló, az egyén érdeklődését kielégítő és a könnyű szórakozást nyújtó könyvek száma. Nehéz arról írni, hogy az emberek tudatában milyen körülmények között támad vágy az olvasásra. Az viszont tény, hogy hazánkban egyre több a rendszeres olvasó. Bővül a könyvtárlátogatók tábora, s örömünkre nagyon sokan vannak már olyanok, akik nem tudnak ellenállni az írott szó varázsának. Rabul ejtette őket a szenvedély, egy titokzatos és sok rejtelmet ígérő „világ“ megismerésének a vágya. Március a könyv hónapja, a könyv azonban az egész évben ünnepet ígér. Az egész évben gyarapítsuk tehát tervszerűen családi könyvtárunkat, s céllal végezzük, az olvasást tegyen könyvünk, amit felnyithatunk, ha ismerősnek tűnő fogalmat hallunk a rádióban, ám nemigen tudjuk, hogy miért Is ismerős. Ha válaszolni kell gyermekeink kérdésére, tudjunk elfogadható választ adni. Tudjon hová nyúlni a műszaki ismeretekben jártas ember, ha politikával, zenével, képzőművészettel kapcsolatos kérdése, gondja van. Tanítsuk gyermekeinket Is a könyv ■zeretetére. A felnövekvő gyermek a gesztusokat, a szokásokat és az emberi magatartást tőlünk veszi át. S nem csekély mértékben az határozza meg, hogy olvasó felnőtté válik-e, amit otthon látott, tőlünk tanult. Ha azt szokja meg, hogy a könyvespolc a használt és használati tárgyak helye, azt is örökíti tovább. De ha úgy látja nap mint nap, évről évre, hogy itt sorakoznak a mutatós „de ne nyúlj hozzám“ drágaságok, akkor feltehetően maga is hasonlóképpen vélekedik majd a saját könyveiről. Váljék a könyv a szürke hétköznapok sugárzó erejévé. Tudatosan olvasni azonban csak egy kis erőfeszítéssel lehet. Képletesen szólva, egy kicsit ágaskodni kell, úgy kell megközelíteni azt, ami magasabbnak látszik nálunk. A művészet, az irodalom befogadása nemcsak szórakozás. Emberi, szellemi teljesítmény. Megdolgoztam érte, emberismeretem gazdagodott, világlátásom bővült, több lettem általa! — így kell az olvasás után a könyvespolcra visszahelyezni minden könyvet. CSIBA LASZLÚ A szőgyénl (Svodín) Barátság Efsz szőlőskertjeiben január óta szaporán csattog a metszőolló, és a közös oltványkészítő telepén Is mozgalmas az élet. Simonka Erzsébet harminc fős szocialista brigádja — túlsúlyban hagyományos kézi oltással — naponta húszezer szőlőoltványt készít. Kádek Gábor felvételei Januárban és február elején a beavatatlan embereknek szinte úgy tűnt, hogy a valódi tél beállta következtében a mezőgazdaságban dolgozók a meleg kályha mellett ülnek. A valóság azonban teljesen más volt. Az egyes munkálatokat ugyan nehezebb körülmények között, de teljes ütemben végezték, javították a gépeket, előkészítették a vetőmagvakat és az ülletőanyagot, folytatták az építkezéseket, nem beszélve az állattenyésztési termelés állandó jellegéről. Az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok vezető dolgozói lebontották saját feltételeikre az idei állami végrehajtási tervből rájuk háruló feladatokat. Nyíltan meg kell mondani, hogy az Idén a mezőgazdasági dolgozókra rendkívül igényes feladatok várnak — a hetedik ötéves tervidőszak második évében a múlt évi valósághoz viszonyítva a teljes mezőgazdasági termelést 4,9, ebből a teljes növénytermelést 17,8 százalékkal kell növelni. A múlt évben több növényi kultúra esetében gyengébb termést takarítottunk be, ezért olyan igényesek az idei feladatok. A megnövekedett feladatokat ugyanakkor változatlan nyersanyag- és anyagellátás mellett csakis a termelés gazdaságosságának fokozásával és a hatékonyság növelésével kell elérni. Azt is nyíltan meg kell mondani, hogy ilyen igényes feladatok előtt korábban még nem álltunk. Nem arról van sző, hogy objektív, tőlünk távolállő okokat keressünk, hanem ellenkezőleg, a kritika és önkritika szellemében értékeljük munkánkat, gazdaságosan használjuk ki a termelőkapacitást és a dolgozók szakmai rátermettségét. Legfontosabb feladatnak a mezőgazdaságilag művelhető földterület kihasználását kell tekintenünk. A termőföld a legalapvetőbb termelőeszköz, ugyanolyan jelentőségű, mint a gyár vagy az üzem az iparban. A mezőgazdaságban dolgozóknak be kell bizonyítaniuk, hogy a termőtalajt teljes egészében képesek hasznosítani. Ezért egy mezőgazdasági üzemben sem szabad megengedni a széles határi utakat, a kihasználatlan szalmakazlakat és még sorolhatnánk tovább... A mezőgazdasági üzemeknek a nemzeti bizottságokkal való együttműködés alapján fel kell venniük a frontális harcot a gyomnövények ellen, amelyeknek a termésmennyiség alakulására kifejtett kedvezőtlen hatása milliós értékeket képvisel. Az idén a múlt év valóságához viszonyítva kevesebb nitrogénműtrágya áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Ezért maradéktalanul meg kell valósítani azokat az Intézkedéseket, amelvek az Ipart trágyák ésszerű felhasználását, a tárolás során keletkező veszteségek csökkentését szorgalmazzák. A nitrogénműtrágyákat a takarmánynövények esetében teljes adagban kell kijuttatni. Ugyanakkor nem engedhető meg az a gyakorlat, hogy a mezőgazdasági üzemekben túllépik a megszabott hektáronkénti nítrogénadagot. A cukorrépa esetében ez a mennyiség maximálisan 150, a sörárpánál 00, a burgonyánál pedig 140 kilogramm hatóanyagban számítva. Az említett adagok túllépése károsan hat a termény minőségére. „A mezőgazdasági üzemek többségében nagyobb gondot kell fordítani az istállótrágya kezelésére és felhasználására. Az istállótrágya minősége rendszerint nem felel meg a követelményeknek, aminek következtében nagy a tápanyagveszteség. Igényes, de teljesíthető feladatok A növényvédő szerek behozatalára korlátozott devizaeszközök állnak rendelkezésre, ezért minden üzemben bíráló szellemben kell értékelni a gyomirtószerek felhasználásának hatékonyságát. A gyomirtást főleg az alapvető agrotechnikai intézkedésekkel (vetésforgó, sarabolás stb.) kell megvalósítani, a gyomnövények elleni kémiai védelmet csak kiegészítő jellegűnek kell tekinteni. Az ásványolaj-források csökkenése megköveteli a munkaszervezés és a technológiai eljárások tökéletesítését is, különös tekintettel a nem termelékeny Jellegű munkaeljárások kizárására, mellőzésére. Gazdasági szempontból az az üzem részesül előnyben, ahol a tervfeladatok teljesítése során nem energiaigényes technológiai eljárásokat alkalmaznak. E tekintetben jelentős tartalékaink vannak, amelyekről általában az emberek döntenek. A munka- és a technológiai fegyelem mellőzésével ugyan a költségráfordítás (szántás; vetés, betakarítás stb.) megtörténik, de lényegesen kisebb termés érhető el. Ezzel indokolható az, hogy az azonos feltételek közt gazdálkodó mezőgazdasági üzemek eltérő eredményeket érnek el, s lemaradozó efsz-ek, állami gazdaságok keletkeznek. Példákat szinte minden járásból említ* hetnénk. A mezőgazdasági termelés számos Irányítója, szervezője a korlátozott anyagellátást helytelenül értelmezi, ami nehézségeket okoz számukra. Pedig nem új dolgokról van szó. Már a CSKP Központi Bizottságának 13. ülése is rámutatott az energiahordozókkal és a nyersanyagokkal történő takarékos gazdálkodós szükségszerűségére. Közös célunk nemcsak az, hogy elegendő élelmiszert biztosítsunk a lakosság számára, hanem az is fontos, hogy csökkentsük a termelési költsége* két. Az efsz-ek és állami gazdaságok többségében főként azt figyelték, hogyan teljesíthetők a tervezett feladatok, mennyit tudnak termelni. Már kevesebb figyelmet szenteltek a termelési költségek alakulásának. Az Idei feladatok teljesítésében legnagyobb tartalékot az emberekkel való törődés és együttműködés, a munkaszervezés tökéletesítése, a technológiai fegyelem szigorú betartása, az anyagforrások hatékony kihasználása és a termelési rendszerek érvényesítésén keresztül s legújabb tudományos-műszaki ismeretek hasznosítása jelenti, A mezőgazdaságban dolgozók az Idén rendkívül igényes feladatok előtt állnak. Ki kell küszöbölni a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti különbségeket, úgy ahogy arra a CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének határozatai is rámutattak. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az SZSZK-ban az idén 3,8 millió gabonát és 4,5 millió tonna (szénára átszámított) tömegtakarmányt kell termelni, és ezáltal olyan feltételeket teremteni az állattenyésztési feladatok maradéktalan teljesítéséhez, hogy nélkülözhessük az abrakkeverékek behozatalát. A gabonatermelési terv 875 ezer hektár termőterülettel számol. Az őszi vetésű gabonaféléket 483 ezer hektár területre vetették el. Az első biológiai ellenőrzés (1981. XII. 1) eredményei biztatóak. Még a kemény fagyok sem károsították jelentős mértékben az őszieket. A növénytermesztők feladata, hogy rendszeresen ellenőrizzék a növényzetet és parcellák szerint határozzák meg a szükséges agrotechnikai eljárásokat. Minden esetben abból kell kiindulni, hogy jó feltételeket teremtsünk a lehető legnagyobb termés elérésére. A tavaszi gabonafélék vetésére 392 ezer hektár területen kerül sor, ebből a szemes kukorica 180 ezer hektár. A vetéshez elegendő mennyiségű és megfelelő fajtaösszetételü vetőmag áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. (Folytatás a 2. oldalon) ♦ Munkatársunk a „Csak annyit kaphatunk, amenynyit adunk!“ című cikkében, a lap 5. oldalán a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag szövetkezet zárszámadó közgyűlésén tapasztaltakról ad számot, ráterelve a figyelmet a legfontosabb tennivalókra. ф „A könyv olyan szerszám, mellyel a béke műveit építhetjük“ című írásunkban — lapunk 7. oldalán — Sárkány Árpád, a Madách Könyvkiadó igazgatója nyilatkozik a kiadói munkáról, a könyv népszerűsítéséről, az irodalomkritikáról, s ismerteti a könyvhónap alkalmából tervezett rendezvényeket. ♦ Kertészet 6s Kisállattenyésztés című szakrovatunk ezúttal a nyúltenyésztéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, a vízmedence nélküli nutriatartásról, illetve az egres oltásáról közöl érdekes írásokat. ♦ Lapunk 13. oldalán közölt írásaink arról tájékoztatják olvasóinkat, hogy mezőgazdaságunkban milyen lehetőségek vannak az energiahordozók gazdaságos kihasználására. A cikkek arra figyelmeztetnek, hogy a gazdaságosság elveinek betartásától nagyban függ eddigi életszínvonalunk megtartása.
