Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-20 / 7. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1982. február 20. HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT < Egy horgászszervezet sikerei és tervei Az SZHSZ Ipolysági (Sahy) szervezetének ötszáznegyven tagja van. Közülük 367 a felnőtt, 141 a tíz-tizenöt éves pionír, 32 pedig a tizenöttizennyolc év közötti fiatal horgász. A két évvel ezelőtt megfiatalított vezetőség irányításával a szervezet tagsága sokrétű tevékenységet folytat. Az Ipoly folyó környékén csörgedező patakok szintén alkalmasak a horgászatra. A folyó vize különféle halfajokban rendkívül gazdag, tehát a fiataloknak és az idősebbeknek van hol szerencsét próbálni. Az alapszervezet halgazdáját, Dobos József elvtúrsat arra kértem, hogy tájékoztasson a munkáról és j'övőbeni terveikről. Ö ugyanis a horgászok mindenese. Rendszerint ott tartózkodik, ahol a legjobban szükség van rá. Lakásának egyik szobáját irodának rendezte be. Ott fogadja a horgászokat, intézi az ügyeket. Az alapszervezetnek nyolcezer korona értékű vagyona van, a hálókat, a csónakot, a gumicsizmákat, a guminadrágot és más kellékeket a halgazda őrzi. Négy éve hiába küzdenek két helyiség, vagyis egy raktár és egy tanácsterem megszerzéséért. Úgy tűnik, hogy még sokáig kell várakozni amíg ez a probléma megoldódhat. ■ Két évvel ezelőtt kiket választottak az új vezetőségbe? — kérdeztem a halgazdát. — Köztudott, hogy Vojtech Chudo elvtárs már hosszú ideje végezte a szervezet teendőit. Már régen megérdemelt nyugalomba vonult, s mindnyájan tudjuk, hogy rendkívül sokat tett a szervezeti élet fellendítéséért. Elérkezett azonban az őrségváltás, vagyis a fiatalítás ideje. Így alapszervezetünk tagsága elnöknek Czeko Géza elvtársat az Optika bolt vezetőjét választotta meg. Az alelnöki tisztséget Gajdács András pionírvezető tölti be, a titkári teendőket Csala Gyula mérnök végzi, Dióssy Gyula, nyugalmazott gimnáziumi tanár a könyvelőnk, Dióssy József a pénztárosunk. Az alapszervezet vezetőségének tagjai továbbá Juraj Mráz, Bolgár Gusztáv, Baráti János és természetesen jómagam. ■ A múlt évben Jól dolgozott a vezetőség? —- Elmondhatom, hogy jobban, mint gondoltuk. Kéthetenként vezetőségi értekezletet tartottunk, s minden tervezett feladatot sikeresen teljesítettünk. A nyári szabadságok idején kissé lustálkodtunk. Ez azonban érthető, hiszen közülünk többen külföldön üdültek. Alapszervezetünk taglétszámát újabb harminchárom taggal gyarapítottuk. Korábban például Chudo elvtársra hárult úgyszólván minden teendő. Az új vezetőség azonban mindenkire lebontotta a felada■8 e в 1 ■о 2 8 <fl ее i* c tokát, s a vezetőség igyekezett ezeket a lehető legjobban teljesíteni. В Milyen évet zártak? — Nem mondhatnám, hogy elégedettek vagyunk. A halasltáshoz ugyanis az előző évben nem kaptunk elegendő Ivadékot, s emiatt a zsákmány kisebb lett, mint vártuk. В Az idén kedvezőbb a halasltás? — Lényegesen jobb, mert a losonci (Lučenec) halgazdaságtól két évre visszamenőleg negyvenöt mázsa pontyot kaptunk vizeink halasítására. Így összesen ötvenöt mázsa pontyot helyezhettünk a horgászvizekbe. A halivadékot többségben a Somosnál, a Csehszlovák—Magyar határ közelében helyeztük az Ipoly folyóba, de a többi horgászvlzbe is jutott belőle. В Vizeikben milyen halfajok vannak? — Tekintélyes mennyiség van harcsából, pontyból, fogasból, csukából, márnából, dévérből és a többi fehérhalból. Ezek jó zsákmányt nyújthatnak tagjainknak. В Mint ism'eretes a Váhostav nemzeti vállalat 1979—1980-ban a vashíd térségében szabályozta az Ipolyt. A folyó új medret kapott. A halállomány kárt szenvedett? — Alapszervezetünk vezetőségét jí 5 sajnos nem elég rugalmasan tájékoztatták a folyó szabályozásának munkálatairól. így akadozott a halak kimentése. A régi medret betöltötték földdel, s így a halak jelentős hányada a töltés alatt pusztult el, mert nem állt rendelkezésre nagy teljesítményű szivattyú. A társadalmi munkára kész horgászok csak vártak, de hiába. A kivitelező vállalat akkor szivattyúzta a holtágból a vizet, amikor a horgászok munkában voltak, így a vállalat dolgozói eléggé sok halat eltulajdonítottak. A Korpona patak szabályozásakor azonban éberek voltunk. A régi medret ugyan betöltötték, a vizet azonban a horgászok szivattyúzték ki, és három mázsa halat mentettek meg. Főleg busát és más fehérhalfajokat gyűjtöttek össze és helyeztek át a horgászható vizekbe. A Strojstav vállalattól nagy teljesítményű szivattyút, a Ropovodtól pedig villanyaggregátumot kaptunk, és önsegéllyel végeztük a mentési munkát. Jómagam Chudo elvtárssal együtt dolgoztam a halmentésben. В Tavasszal az elárasztott területekről is megmentik a halat? i— Hóolvadáskor az Ipoly medréből évente kiárad a víz. így a rétek árkaiban, gödreiben sok hal marad apadás után. Tavaly az SZHSZ nitrat Szervezetétől villanyaggregátumot és egy szakembert kölcsönöztünk, és a hajdani rizsföldek árkaiból négy mázsa halat gyűjtöttünk, s ezt áthelyeztük az Ipolyba. В A halállományt sikerül megvédeni az orvhorgászoktól? — Az Ipolyság környéki horgászszervezetnek tizenhárom halőre van. Ezek mindegyike jól végzi a feladatát. A határmenti vizek állományát azonban jobban kéne 'védeni az orvhorgászoktól. Határmegközelítő igazolványt kellene nekik adni, hasonlót, mint Magyarországon, s akkor talán kevesebb lenne a törvénysértő. Jelenleg minden alkalommal jelenteni kell a határőrségen, hogy ki, hol és mikor végez ellenőrzést a határmenti vizeken. Két évvel ezelőtt a Somos és Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie) közötti folyószakaszon halmérgezést is megállapítottunk. A kár okozóit azonban nem sikerűit fülöncsípní. Már a Selmece patakon is volt halmérgezés. A šipicei szövetkezet elfolyó trágyaleve volt a mérgezés okozója. fl Büszkék az utánpótlásra? — A horgászszakkör vezetői nagyobb gondot fordíthatnának a pionírok aktivizálására. Évente csak egyszer szerveznek részükre — a Janko Krát Pionlrliáz közreműködésével — horgászati vetélkedőt. Azonban kevés az előadás is, s epiiatt a szakmunka rendszertelen. Hézagos a pionírhorgászok tevékenysége. Érthető, hogy javulást várunk ezen a szakaszon. ■ Kielégítő a felnőtt horgászok szakmai felkészültsége? — Még e téren is akad munka bőven. Szakavatott horgászokat bíztunk meg a tagság oktatásával. Gajdács András biológus például a halak életmódjának rejtelmeibe avatja be tagjainkat. A horgászat műszaki mesterfogásairól Sági Ferenc szakoktató tart előadásokat, míg a horgászat szabályzataival és törvényerejű rendelkezéseivel magam foglalkozom. Eddig sajnos csak részeredmények születtek, mert nem minden tagunk szerezte meg a szakismereteket. В Milyen szerencséjük volt a halfogásban? — A legszebb halzsákmánynak Veky Ottó egegi (Hokovce) horgásztársunk örvendhetett, aki az Ipolyból kishalcsalival a múlt év augusztus 18-án egy harminchat kilós, 173 cm hosszú harcsát fogott. Ezenkívül Koterik László és Sucheika János is •örülhetett az öt-tiz kilós harcsának* Tavaly azonban lényegesen kevesebb halat fogtunk, rffint például 1980-ban. В Az idén szerveznek versenyeket? — Hat évvel ezelőtt megpróbálkoztunk egy horgászati sportvetélkedő megszervezésével, azonban a kedvezőtlen időjárás miatt nem zárult kellő sikerrel. Az Ipoly partja ugyanis nem egyenlő. Persze az is igaz, hogy a vetélkedőhöz nem rendelkezünk kellő terepfeltételekkel. Itt azonban a horgászati vetélkedőnek nincs nagy hagyománya. Ezen a téren kevés tapasztalattal rendelkezünk. Ez arra ösztönöz minket, hogy tapasztalatokat gyűjtsünk. И Mit várnak a jövőtől? — Kissé pesszimisták vagyunk. Attól tartunk, hogy az Ipoly folyó teljes szabályozása után • megcsappan a halállomány, s emiatt a horgászat lehetősége minimálisra zsugorodik. Ennek megelőzése céljából szükséges, hogy Ipolyságon egy halastavat építsünk. A hajdani alsómalomhoz közeli terepen mintegy negyven hektáron kedvező feltétel kínálkozik egy kor* szerű halastó létesítésére. Ezt a terepet három oldalról a természet alkotta dombvonulat övezi, a negyedik oldalon pedig az új gát épült, ezt a gátat persze szilárdítani, szélesíteni kéne, A halastó létesítésére azonban az ígéreteken kívül más segítséget nem kaptunk. Az SZHSZ KB aktív közreműködése nélkül tehát hiábavaló az igyekezetünk. Bízunk benne azonban, hogy az illetékesek találnak annyi szabadidőt, hogy ellátogassanak szervezetünkbe és megvizsgálják javaslatunkat. P.et.AnY! JÄNOS Terefere a vízparton VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT A természet biológiai egyen** súlyának megőrzése szempontjából fontos tényező a vadállomány létszámának a szabályozása. Az állatfajok fejlődését, természetes kiválasztódását egyben a szakszerű vadgazdálkodás, nevelés is kedvezően befolyásolja. Ez azért is szükséges, mert minimális befektetéssel az emberi táplálkozás szempontjából jelentős a vadállomány évenkénti újratermelődése. A rozsnyői (Rožňava) járásban az SZVSZ járási bizottsága évente a téli időszakban pontos vadvédelmi programot dolgoz ki. Ennek megvalósítását rendszeresen ellenőrzik és be nem tartása esetén elmarasztalják a vadásztársaságok vezetőit és tagjait. A járási bizottság 108 ezer hektár vadászterületen gazdálkodik. A 20 vadásztársaságnak összesen 1136 tagja van. Ezek szorgalmasan nevelik, szelektálják, védik az állományt. A vadak évi tervezett létszámát tekintve az említett területen 595 szarvast, 1375 őzet, 485 vaddisznót és 30 darab muflont tartanak számon. A vadásztársaságok évente jól szervezett vadszámolást végeznek. A tervezett és a tényleges darabszám alapján határozzák meg a kilövések arányát. így a múlt évben szarvasból 370, őzből pedig 290 darab lelövésére került sor. Tekintettel a mezőgazdasági növénykultúrákon okozott nagy kártételre lehetővé tették a vaddisznóállomány nagyobb arányú csökkentését. A muflon szaporodása az értékes trófea miatt kívánatos. Ehhez az élőhelyen, vagyis a Pelsőci-fennsíkon kedvező a természeti feltétel. Az utóbbi néhány évben az állomány 370-re gyarapodott, ám a természetes ellenség a hlúz időközben elszaporodott és a muflon létszámát száz alá csökkentette. Ilyenkor szükségszerű a ragadozók szaporodását megEnnyi kitérő után kanyarodjunk vissza a téli vadvédelemhez. A rendkívül kemény télben ez a vadásztársaságok, tehát minden vadász legfontosabb feladata. A tájékoztatás szerint az idei téli védelemre való felkészülés minden tekintetben meghaladta a tervezett méreteket. Több mint négyszáz etetőt készítettek a szarvasok, az özek és a Vadvédelem télen SWBWflt akadályozó, óvintézkedés vagyis a ragadozó létszámának a szabályozása. A róka és a sas túlzott elszaporodása miatt a mezei nyúl és" a fácán is a muflonhoz hasonló sorsra jutott.«- Számuk nagyon kicsi. Éhhez azonban a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek és műtrágyák is hozzájárultak. A fácánról még annyit, hogy e vidéken nem honos. A járásban való meghonosítására itt pár évvel ezelőtt tettek sikertelen kísérletet az olomoucl járásból hozott 400-as létszámú állománynyal. A kedvezőtlen éghajlati adottság és a sok természetes ellenség ezek számát néhány tucatra apasztotta. Megemlítem még azt is, hogy a járás területén a róka kilövését - egész évben engedélyezték. Hiúzra, vadmacskára és farkasra szeptember derekától március elejéig vadásznak. vaddisznók téli táplálkozására. A nyulaknak és a fácánoknak másfélszáz takarmányadagolót készítettek. Ezenkívül ezerkétszáz sózőt és százhat nagyobb takarmánytárolót is számon tartanak. Az etetőhelyek arányosan elosztva hálózzák be a vadászterületet. Milyen a takarmányellátás? Meglepően jő. Szénából a 2700 mázsa helyett 6100 mázsát gyűjtöttek be az erdei tisztásokról és a gépekkel hozzáférhetetlen rétekről. Szemestakarmány készletük 1400 mázsa, tehát több, mint amennyivel számítottak. Ezt a mennyiséget az állami alap juttatásán kívül a mezőgazdasági üzemekben végzett munka ellenértékéként kapták. Takarmányrépából, káposztából és csalánból tizenkét vagonnal van a tárolókban. A takarmányszállítás, a kiürült etetők ás sózók rendszeres újratöltése a vadászok kötelessége. Minden vadásznak van kijelölt etetője, sőzőja. Ezeket rendszeresen feltölti élelemmel. A vadőrök, s a vadásztársaságok elnökei végzik az ellenőrzést. Ha tavasz végéig nem fogyna el a felhalmozott takarmány, akkor átadják azt a szövetkezeteknek. A gondos védelem ellenére télen elpusztul néhány tucat állat, ez azonban nem számottevő veszteség, hiszen rendszerint a beteg, kimerült egyedek pusztulnak el. így a természetes szelekció folytán javul a vadállomány minősége. A rozsnyői járás vadásztársaságai a múlt évben 29 ezer 500 kilő vadhúst adtak piacra. Kedvező hírként emlegetik, hogy az idén az előző évek gyakorlatától eltérően állítólag a vadásztársaságok Is fogadhatnak külföldi vendégvadászokat, akik trófeák és agyarak megszerzése céljából érkeznek hazánkba. A devizabevétel ugyanis a vadásztársaságok - gazdasági önállóságát segítené. Korcsméros László fl kártevők irtása mérgezéssel A túlzottan elszaporodott szőrmés és szárnyas állati kártevők irtásának legsikeresebb módja a mérgezés. A ritkításhoz két méregfajta, vagyis a sztrichnin és a foszforszörp a legalkalmasabb. A mérgezés teendőit törvényes rendelkezés szabályozza. A feltételek az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A mérgezésről legalább öt nappal korábban értesíteni kell a helyi nemzeti bizottságot és a közbiztonsági szerveket, hogy a vadászterület melyik részén és mikor végezzük a teendőket. 2. Legeltetési időszakban tiltott a mérgezés. 3. Ott sem engedélyezett, ahol gyerekek vagy háziállatok tartózkodnak. 4. Nem mérgezhetünk a közutak melletti területeken sem. 5. A mérgezést végző személynek naponta ellenőriznie kell a terepet és az elhullott kártevőket össze kell gyűjtenie, s azokat megemmisíteni. A mérgezést végző kötelessége, hogy a meghatározott idő után összegyűjtse és megsemmisítse a mérget. 6. A mérgezés ideje letelte után értesfteni kell a nemzeti bizottságot és a közbiztonsági szerveket. Legalkalmasabb idő a mérgezésre a tél és a tavasz. A szárnyas kártevők irtására a foszforszörp, a szőrmésekére pedig a sztrichnin alkalmas. Télen a mérgezett csalétket a késő délutáni órákban, vagyis akkor helyezhetjük ki, amikor a hasznos szárnyas vad már nem mozog. Másnap hajnalban az éhes kártevők mohón fel< falják a csábító külsejű mérgezett eleséget, s ezzel célt ér-< tünk. Tavasszal a foszforszörppel mérgezett tojásokat úgy helyez^ zük el, hogy azokból három-négy darabot tegyünk egv-eev műfészekbe. « A szőrmés kártevők sztrichnines mérgezésekor ugyanazok a feltételek és szempontok érvényesek, mint például a szárnyas kártevők foszforszörpös mérgezésekor. Tudatosítani kell azonban, hogy a sztrichnin sokkal hatásosabb a foszfornál, tehát időálló méreg, amely nemcsak heteken, hanem hónapokon, sőt éveken keresztül is biztonsággal pusztítja az élőlényeket. A fentiek arra figyelmeztetnek, hogy az állati kártevők mérgezése nagy felelősségérzetet követel a vadásztól. Ahol tehát feltétlenül szükséges a mérgezés, ott körültekintően végezzék ezt a feladatot, nehogy az ember, vagy haszonállat lássa kárát. JÄN M. HABROVSKŽ
