Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-09 / 1. szám

SZABAD FötDMÜVES 1982. ]anuár 9. Irány az intenzívebb termelés és ellátás tanácskoztak a nyugat-szlovAkiai KERÜLET KOMMUNISTA! Galántán kerületi aktívaülést tar­tottak a mezőgazdasági üzemek és a szolgáltató vállalatok kommunistái. Tanácskozásukon jelen volt Ivan Knotek, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság elnökségi tagja és tit­kára, Ondrej Saling, a galántai járá­si pártbizottság vezető titkára, a ke­rületi és járási pártszervek más veze­tő személyiségei, továbbá a szövetke­zeti és pártszervezeti elnökök, az ál­lami gazdaságok igazgatói és üzemi pártbizottságainak elnökei, valamint a mezőgazdasági szolgáltató vállala­tok igazgatói. Ivan Knotek elvtárs tüzetesen be­számolt a CSKP Központi Bizottsága 4. üléséről. Megállapította, hogy a nyugat-szlovákiai kerület feladata a plénum határozatának következetes végrehajtása. Mindjárt kezdetben meg kell találni a politikai szervező mun­ka helyes formáit és módszereit, hogy mielőbb kellő feltételeket teremtsünk a mezőgazdasági termelés további növelésére és a mezőgazdasági ter­mékek állami , felvásárlási tervének teljesítésére. Knotek elvtárs hangoztatta, hogy a XVI. pártkongresszuson kijelölt fő irányok nem változnak. A törekvés előterében áll a növénytermesztés fejlesztése, elsősorban a takarmány­alap növelése, mert így Jönnek létre a marhatenyésztés fejlesztésének és hasznossága fokozásának feltételei. A nyugat-szlovákia! kerület növény­­termesztésében, gabonatermelésében az idén 30 ezer tonnával gyengébb eredményeket értek el, és a kukorica hozamában is a terven alul marad­tak, ezért elengedhetetlenül olyan intézkedéseket kell foganatosítani, hogy a hetedik ötéves tervidőszak következő éveiben kiegyenlítődjék ez a hiány, s ezzel egyidejűleg elérjük kerületi viszonylatban az évi két és fél millió tonna szemes termény ter­melésének feltételeit. E cél elérésére már megtettük az elsó lényeges lé­pést. Ivan Knotek elvtárs A szélsőséges időjárású évben sem változott a „hatvanasok“ mozgalma, amely a múlthoz hasonlóan most is pozitív szerepet játszott. Noha sokkal kevesebb üzem érte el a hkttonnás hektárhozamot, mint 1980-ban, min­denképpen bebizonyosodott, hogy a kívánt eredmények elérésének döntő tényezője az ember. Ennek konkrét példáját láthatjuk a Lücsi (Lúč na Ostrove) Efsz-ben, a csillizradványl (Cilizská Radvaü) Csillizköz Efsz­­ben, a Zsigárdi (Žíhárec) Efsz-ben. A legfelső pártfórumok tanácsko­zásai nagy ösztönzést adnak a kezde­ményezőkészség továbbfejlesztésére. Ezért alaposan tanulmányozni kell a mezőgazdasági és agráripari komp­lexum tervezése tökéletesítésének szabályait, hogy szellemükben érvé­nyesüljenek az anyagi érdekeltség tervezésének és a gazdasági-áreszkö­­zök alkalmazásának módszerei, ami viszont megköveteli az emberek gon­dolkodásának változását. Ez pedig alapos politikai szervező munkával, a szocialista verseny progresszív for­máinak fejlesztésével, a munka ész­­szerüsítésével, a nyersanyag, takar­mány, üzemanyag takarékos felhasz­nálásával, új irányítási módszerek alkalmazásával, az ellentervezés ele­meinek érvényesítésével érhető el. Döntően fontos, hogy elsősorban a kommunisták helyesen értelmezzék a helyzet bonyolultságát és a megol­dandó népgazdasági feladatok sür­gető voltát. Ezért az aktíva részvevői elhatá­rozták, hogy a pértcsoportokban, pártalapszervezetekben, a járási párt­­bizottságokban és a kerületi pártbi­zottságban küzdeni fognak, hogy minden munkahelyen érvényesüljön a XVI. pártkongresszuson és a CSKP Központi Bizottságának 4. ülésén megjelölt végrehajtási irányvonal. KRAJCSOVICS FERDINAND Új szellemben, fegyelmezettebben петеозяЕэие A Komáromi (Komárno) Vnb szo­ciális és egészségügyi szakbi­zottsága az előző megbízatási Időszakban is nagyon tevékeny volt, s most is sokoldalúan munkálkodik. Élén, immár hat éve, Nagy Mária képviselő áll. —■ Munkánk nagyon sokrétű és felelős. Több mint ötezer nyugdíjas és csaknem ötszáz szociálisan rá­szoruló személy ismétlődő anyagi tá­mogatásával törődünk. A rendelkezé­sünkre álló eszközökkel küzdünk az alkoholizmus és a toxikománia ellen. Figyelmünk kiterjed a lakosság egész­ségügyi ellátására. Emellett gondos­kodással vesszük körül a sokgyerme­kes családokat és a rokkantakt. A bizottság munkájával nagyon konkrét segítséget nyújt a városi nemzeti bizottság szocialista szak­osztályának. Keszegh Margit, a szak­osztály vezetője, el sem tudja kép­zelni munkájukat e bizottság támo­gatása nélkül. Manet Éva, Kuchár Rózsa, Baranyai Margit, dr. Hajtman Zoltán és a bizottság többi tagja is derekasan hozzájárult az eddigi ered­ményekhez. Megalakították a gondozó szolgál­tatások házát, melyben 32 család és egyén éli csendesen élete őszét. A nagy éredklődés miatt további ilyen otthon berendezését tervezik. Mér három nyugdíjasklub is nyílt, hogy az idős emberek aktív társadalmi­­kulturális életet élhessenek. A klu­bok programjával, állandó javításával szintén a szakbizottság törődik. A városközpont nyugdijasklubja, melyet Kuchár Rózsa vezet, éri el a Dicséret munkájukért legszebb eredményeket. Több mint kétszáz tagja bekapcsolódott a fel­ajánlási mozgalomba, s 1200 őrá tár­sadalmi munkát végzett városszépí­tésben és almaszedésben. Még két­ezer kg hulladékpapírt is összegyűj­töttek a tagok. A klub a szakbizottsággal karöltve A 80 éves Pintér István mérnöknek, a Barátság vasútvonal egyik építőjé­nek születésnapi köszöntése októberben változatos rendezvénye­ket szervezett a nyugdíjasok számá­ra. Első Ízben rendezték meg a nyugdíjasok napját, melynek alkal­mából a MATESZ színművészei és amatőr kulturális csoportok szóra­koztattak 400 nyugdíjast. A bizottság tervei között szerepel a klub bővítése. Gondot fordítanak a bölcsődék férőhelyeinek célszerű kihasználására. Városunkban öt terü­leti bölcsőde és egy mikrobölcsőde, valamint négy üzemi bölcsőde műkö­dik. Mivel az igényeket még nem tudják teljesen kielégíteni, üzemek segítségének igénybe vételével még ebben a megbízatási időszakban 55 férőhelyes bölcsődét építenek az ún. Bauring-lakőtelepen. — A jövőben is mindent megte­szünk azért, hogy tevékenyen hozzá­­járuljnnk a választási program meg­valósításához, — mondja Nagy Márta képviselő. Ehhez különösebb magyarázat nem Is kell, mert csakis így képzelhető el a nemzeti bizottság munkája, hogy sokoldalú aktív támogatásban része­sül a lakosságtól, hiszen minden kez­deményezéssel és eredménnyel a la­kosság szükségleteinek Jobb kielégí­tését segítjük elő. BENDE ISTVÁN Törvényhozásunk legfelső szervei közvetlenül az ünnepek előtt fejez­ték be a hetedik ötéves terv, vala­mint az 1982. évi állami költségvetés megvitatását és jóváhagyását. Lehe­tőségeinknek, lapunk terjedelmének megfelelően közöltük a terv és a költségvetés főbb számadatait. A szá­mok nem mindenkinek mondanak sokat, mindenesetre mást mondanak a laikusnak és mást a képzett köz­gazdásznak. A számok, statisztikai adatok azonban bizonyos valóságot tükröznek, s mivel az egész társa­dalom, minden ember érdekeit érintő kérdésekről van szó, ]ó lesz egy pil­lantást vetnünk arra, mi van a szá­mok mögött, illetve milyen erkölcsi vagy konkrét termelési kötelességek várnak az ország gazdáira — a dol­gozókra. Ugyanis meg kell tanulnunk szigorúbban fogalmakban gondolkoz­ni, s nem mehet el észrevétlenül a fülünk mellett olyan kifejezés, mint a kiegyensúlyozott költségvetés. Ez bizony nagy gondot okozott a tervező szerveknek, s hogy ez a valóságban Is reális legyen, sok múlik a tervek ki­vitelezőin, a dolgozókon, meg az irá­nyítóikon. ÚJ HELYZETBEN Nem titok, hogy lényegesen nehe­zebb külső és belső feltételek között kell továbbfejlesztenünk népgazdasá­gunkat, emellett a pártkongresszus határozataiban rögzített előirányza­toknak megfelelően, a népgazdaság fejlődésének eredményeivel arányban kell biztosítanunk népünk magas életszínvonalának megőrzését, szociá­lis vívmányait. Milyen feltételekkel kell elérnünk a kitűzött célokat? Sajtónk munkájá­ban és a mindennemű propagandá­ban is naponta fogunk találkozni olyan kifejezésekkel, mint a gazda­ság fokozott Intenzivebbé tétele, na­gyobb hatásfok, jobb munka, megfe­lelő szerkezeti változások, a tudomá­nyos-műszaki fejlődés eredményeinek maximális érvényesülése. Ez röviden az egyszerű dolgozót jobb munkára, mindenféle veszteglés kiküszöbölésé­re, a műszaki értelmiséget pedig gyü­mölcsözőbb alkotói gondolkodásra, az újnak, a világszínvonalat megközelí­tőnek érvényesítésére kötelezi. Az irányítókat pedig még arra is, hogy kényelmi és egyéb szempontokból ne gátolják, hanem inkább támogassák a jó kezdeményezéseket. A minél na­gyobb hatásfok elérése azért Is fon­tos, mert Szlovákiában a nemzeti jö­vedelem évi 2,4—3,4 százalékos gya­rapodását a társadalmi munka ter­melékenységének fokozásával kell jó­részt elérni. VERSENYSZELLEMMEL Stromfeld munkatársa volt Pártunk megalakulásának jubileumi 80. évében felidéztük azok emlékét, akik ott álltak a párt bölcsőjénél, ilyenek voltak a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság egyes harcosai is. A régi nyitralak még megmondják, hol volt a Tombor-patika. Utolsó tu­lajdonosának, dr. Tombor Valér gyógyszerésznek Jenő öccse szakított a családi hagyományokkal. Hajlamot érezve a katonai pályára, 1899-ben elvégezte a Ludovika Akadémiát. Ka­tonai szakismereteit a bécsi hadiis­kolán tökéletesítette. Kitűnő katonai szakértő hírében állott, s már az első világháború végén vezérkari ezredes­sé léptették elő. A haladó gondolkodású családból származó tiszt lelkesen csatlakozott az őszirózsás forradalomhoz. Baráti szálak fűzték Stromfeld Aurélhoz, a vörös hadsereg vezérkari főnökéhez. Amikor a csehszlovák burzsoá had­sereg megtámadta az ezer sebből vérző fiatal szocialista államot, a ma­gyar vörös hadsereg Stromfeld Irá­nyításával ellentámadásba lendült, hogy Bártfáig (Bardejov) jutva köze lebb kerüljön Szovjet-Oroszország harcoló vörös hadseregéhez. A hadi­terv kidolgozásában oroszlánrésze volt Tombornak, aki szlovákiai szár­mazású lévén Jől Ismerte az itteni földrajzi és katonai helyzetet. A Tanácsköztársaság bukása után a Horthy-faslzmus bíróság elé állítot­ta Tombort, de terhelő bizonyítékok híján felmentették őt. Am kényszer­nyugállományba helyezték. Ekkor gyógyszerész- és vegyészmérnöki dip­lomát szerzett, hogy eltarthassa csa­ládját, mert nyugdija nagyon szerény volt. 1930-tól katonai szakcikkekkel tűnt fel magyarországi lapokban.' A későbbi vértanú, Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjának, a Szabadságnak lett a munkatársa, majd 1938-től a Ma­gyar Nemzet külső munkatársa. A háború éveiben a hadihelyzetet reáli­san megítélő bátor hangvételű kom­mentárjai feltűnést keltettek. Sokáig elkerülték a cenzúra figyelmét és nagy olvasótáboruk volt. A felszabadulás Budapesten érte Tombor Jenőt Rehabilitálták és ve­zérőrnagyi rangot kapott, később el­érte a vezérezredesi rangfokozatot. Képviselővé választották, majd hon­védelmi miniszter is volt egy Ideig. Ebben a tisztségében érte a halál 1948. július 26-án. Az utókor mél­tánytalanul megfeledkezik róla, bár a hadtörténetlrók nagyra értékelik érdemelt. Március 3-án lenne 102 éves. MÄRTONVÖLGYI LÄSZLÖ További fontos követelmény, mely­ből az új feltételek között társadal­munk nem engedhet, a kiviteli fel­adatok feltétlen teljesítése, az, hogy a kivitel határozottan túlszárnyalja a behozatalt. Ezzel kapcsolatban nem egy üzem munkaközösségének van miért pirulnia. Exportunk csakis úgy lesz eredményes, jövedelmező, ha ki­viteli termékeink versenyképessé vál­nak. Csak jő árut lehet eladni — ezt a vállalatlgazgatőtől és a főmérnök­től az egyszerű munkásig mindenki-, nek tudatosítania kell. Meg azt is, hogy pazarlásra nincs pénzünk, ép­pen azért takarékosan kell bánnunk a felhasznált nyersanyaggal, mely sokszor külföldi eredetű. Ezzel pedig nagyon szorosan összefügg egy to­vábbi feladat: csakis a szocialista közösség országaival, elsősorban a Szovjetunióval együttműködve le­szünk képesek megbirkózni mind a kivitel, mind a beruházások terén egyre növekvő feladatainkkal. Az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban is a leggyakrabban hangoztatott, követelmény a gazdasá­gosság. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy progresszív teljesltménynormá­­kat kell alkalmazni, jobban kihasz nálni a rendelkezésre állő munkaerő forrásokat, alapvető fordulatot kell elérni az állöalapok felhasználásénak intenzitáséban és a készletek forgal marásában, természetesen fölösleges és lassan megtérülő beruházások ki­iktatásával. Mind a tervnek, mind a költségve­tésnek nagyon fontos követelménye a fűtőanyag-, energia- és nyersanyag­megtakarítás. Természetesen, vala­mennyi ágazat, fgy a mezőgazdasági is megkapja az illetékes irányító szervektől a takarékossági normatí­vát. Ennyi van, több nem lehet és nem Is lesz, segítségül kell venni az észforgatást is, hogy csökkentett üzemanyagmennyiséggel stb. Is el tudják végezni a szükséges feladato­kat a gazdaságokban. Ez azt is je­lenti, hogy a traktort vagy a teher­autót nem járatjuk üresen, nem hasz­náljuk fel munka közbeni hazarucca­­násokra stb. S maga az üzemanyag­takarékoskodás is megköveteli az ész használatát, hiszen az üzemanyag­fogyasztásnak nem valamilyen ab­szurd korlátozásáról, hanem ésszerű felhasználásáról van szó, például az emberek munkába szállítása során stb. Az új törvényből, illetve a költség­­vetésből kifolyólag még az a kötele­zettség is hárul a mezőgazdasági mű­szaki dolgozókra, hogy megbecsüljék a juttatott gépeket. Féltőén gondoz­zák a gépparkot, mert ez mind beru­házás. Márpedig nem is olyan ritka­ság, hogy a mezőgazdasági udvarok környékén, sőt a földeken Is, elha­gyott rozsdásodó gépeket fedezünk fel. Az ésszerűsítés olyan követelmény, melyre hosszú távon számít a terv és a költségvetés. A műszaki vívmá­nyok, a számítástechnika fokozódó érvényesülése lehetővé teszi gazda­ságunk adminisztratív apaprátusának fokozatos csökkentését. Vonatkozik ez a mezőgazdaság területére is, ahol Jobb munkaszervezéssel, a mun­kafegyelem javításával, az Irányítás színvonalának emelésével egyszerű­síthetik az adminlsztácíőt. örvendetes jelenség, hogy az <1J ötéves tervben kifejezést nyer egyik fő kincsünk, erdőgazdaságunk töké­letesebb kihasználására Irányuló tö­rekvés. Az elkövetkező két évben ér­vényesülnie kell a faanyag komplex hasznosításának, vagyis csak feldol­gozott fát exportálunk külfö)dre, s a hulladékfát sem ítéljük enyészetre, hanem biztosítjuk gazdaságos feldol­gozását. ELVSZERÚEN Miért említettük a hetedik ötéves népgazdasági terv főbb vonatkozá­sait? Azért, mert előirányzatainak teljesítése döntően befolyásolja a szolgáltatások, az életszínvonal, a bérezés stb. terén, kitűzött célok el­érését, mert csak az osztható el, amit megtermelünk. A hetedik ötéves terv i—■ törvény. S mint törvényt végre­hajtási utasítások Is kísérik, melyek pontosan kijelölik az államigazgatási' szervek és a gazdaságirányítási szer­vek hatáskörét és teendőit. Köztük a nemzeti bizottságokra is nagy és fe­lelősségteljes feladatok hárulnak. Mindezek megvalósítása további té­nyező — a lakosság, a dolgozók — közreműködését Is Igényli. Lényegé­ben mindennek a sikeréről az embe­rek döntenek. Ez régi Igazság, de kell, hogy a változó Időknek, feltéte­leknek megfelelően ezt naponta tu­datosítsák, és tudják, hol segíthet­nek a közös ügyben. Kell, hogy az üzemi kollektívák legjobbjai, a párt­csoportok és -alapszervezetek ezt szinte mindennap a figyelmükbe ajánlják, eleven agitáciőt fejtsenek ki, mint ahogy a különféle tömeg­szervezetek tagjai is szóval és pél­damutatással rátereljék a figyelmet arna, amitől jövőnk függ. A hetedik ötéves tervről elfogadott törvény és az idei költségvetés azt tükrözi, hogy pártunk minduntalan szem előtt tartja az embert, a nép érdekeit, életszínvonalának emelését, jólétét, mely oly tömören kifejezésre jutott a XVI. pártkongresszus határo­zatában. Tehát hangzatos szavak nél­kül, de lelkes elszántsággal, raciona­lizmussal, alkotó gondolkodással éa kezdeményezően lássunk hozzá szo­cialista társadalmunk továbbfejlesz­tése bonyolult, de célravezető prog­ramjának megvalósításához. LŰRINCZ LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents