Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-08 / 32. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. augusztus 8% 14 ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф Kezűinek: az anvanevelésrN AZ ÖRÖSI-FÉLE PETÉS ANYANEVELÉS Gyakorlati méhészek nem élnek túl gyakran ezzel a szellemes és értékes módszerrel. Sokat lehet belőle tanulni. Örősi ezzel úttörő munkát végzett. Régi igyekvése a tenyésztőknek és anyanevelőknek, hogy minden lehetséges nevelési károsodást ki iktassanak a tervszerű anyanevelésből. Ha szakmunkákban azt olvassuk, hogy álcázásra legalkalmasabbak a másfél napos álcák — ezt ajánlotta több mint 30 évvel ezelőtt Zander is —, akkor nem csodálkozhatunk, hogy akkoriban az ily módon tenyésztett anyák nem voltak hosszú életűek, teljesítményük ritkán felelt meg. A mesterséges anyanevelés ezért került rossz hírbe, s a közelmúltig nem fejlődött megfelelően. Csak 1953 után kutatták a „tenyészanyák“ gyakori csődjének az okát. Gontarski a pempőt vizsgálta; nem sokkal utóbb Örösi közzétette petés nevelési módszerét. Ez a módszer is azon a felismerésen alapul, hogy az álcáknak tökéletes anyává fejlődésük érdekében a lehető leghamarabb anyapempőt kell kapniuk. Örösi arra a következtetésre jutott, hogy ennek a pempőnek az álca kikelésekor rendelkezésre kell állni. Ezért a dajkáknak közvetlenül kelés előtt levő petéket adott. Ezeket olyan bölcsőbe helyezte, amelyekben az álcát előzőleg már etettek. Ismerkedjünk meg ezzel az érdekes módszerrel! Eredetileg valamivel egyszerűbb, de mert itt —az NDK-ban — hiányoztak a szerszámok, a szerző az itteni viszonyoknak megfelelőeket készített. De csak szerszámokat, a módszeren nem változtatott. A következő szerszámokra van szükségünk: 0,25 mm vastag falú, 4 mm átmérőjű, kb. 5 cm hosszú kiszúró, lehetőleg ónooztt vaslemezből. Krómozott vagy nikkelezett finomlemez is megfelel. Ezt egy fogtechnikus készítete, és műanyag fogóval látta el. Fogónak megfelel a belétől megtisztított bodzagally is. A metszőnek alulról 5 mm-re kezdődő, 4 mm magas, 2 mm széles nyílása van. Ehhez kihúzókampó szükséges 1 mm-es huzalból. A végét mintegy 7 mm hosszan kalapálással kissé ellapítjuk, s e rész ipögött derékszögben meghajlítjuk. Kell még két 7X7 cm-es deszkadarab, egyik 12, a másik 22 A méz Me Az eső enyhén permetezett, amikor Idős barátommal találkoztam. A barátom nagy méhész hírében áll. Az arcán szomorúságot véltem felfedezni. — Látod : mondta és felmutatott az égre — esik, csöpög, máskor szél fúj. Nem tudnak repülni a méhek, nem lesz hordás... Abbahagyom az egészet... Dohogását nem vettem komolyan, mert ugyanezt már tizedszer hallom tőle, s még sohasem hagyta abba, s ahogy ismerem, soha nem is fogja. Viszont tény, hogy az utóbbi években mind több méhész panaszkodik a kevés mézhozamra. A legtöbben arra hivatkoznak, hogy rosszak az Időjárási viszonyok, a csapadék megoszlása, sok gondot okoz az évente növekvő vegyszerek használata a mezőgazdaságban. A legnagyobb baj azonban az, hogy Csallóközben egyre kevesebb a rét és a legelő. Lassan üvesznek a virágzó vadnövények. Különösen a jól mézelő vadhere. A méz rendkívül értékes tápanyagokat tartalmaz. Ezek főleg a gyermekek növekedésében, fejlődésében fontosak. A tej mellett a méz az az élelmiszer, amely a fiatal vagy az idős emberi szervezet részére a legtáplálóbb és legkönnyebben emészthető. Az anyatej a gyermek kitűnő természetes tápláléka. Értékében gyakran mégis hiányokat szenved. Például több anya nem tudja szoptatni gyermekét, s ilyen esetekben az anyatejet humanizált vagy tehéntejjel pótolják. COMBY, a híres gyermekorvos javaslata: „A tehéntejet felforralni, aztán mézzel édesíteni.“ Mézzel édesíteni mm vastag, továbbá álcázótoll. Az utóbbinak amúgy is ki kell lennie, mert a peteáthelyezés hasonló az álcázáshoz. Magyarországon, Csehszlovákiában és Romániában nyomós ceruza kapható, melyet kiszúróvá alakítottak át. A követelmények azonosak az álcázáséival. Az álcázás napján azonban a tenyészcsalád egy újonnan kiépített mfilépében friss petéknek kell lenniük. Ezt elő kell készíteni. A bölcsőkezdőt nem kell tenyészcsaládból származó anyaggal álcázni, alkalmas bármilyen kétnapos álca is. Az álcázás napja utáni napon a petés lépet elvesszük. A megfelelő petéket tartalmazó lépfelület hátoldalán az egyik deszkadarbbal 7X7 cmes részt jelölünk be. A sejtfalakat meleg késsel mindkét oldalon a lépközfalig leszedjük. Ez a felület fekszik majd fel az alátétdeszkára. Ha a keretváll ugyanezen az oldalon van, a 22 mm vastag deszkát használjuk, ha nincs, elég a 12 mm vastag is. A lépből megfordítva kimetszhetjük a petés sejtet. A kiszúrt sejteket fehér papírra hullatjuk. Kiemelünk egy dugót a bölcsőkezdőhői és a vándordugóval pótoljuk. A bölcsőben levő álcát csipesszel kivesszük. Az álcázó tolicsévével óvatosan megnyomjuk a szélén a papíron fekvő petés lépközfaldarabok egyikét, felemeljük, és könnyedén a kiürített bölcsőben levő pempőre nyomjuk. A petét nem szabad megérinteni. A bölcsőt azonnal visszatesszük és kivesszük a következőt. Miután a böicsőkedző 24 óráig nyugodt, hűvös és sötét helyen állt, úgy folytatunk mindent, mint álcás anyaneveléskor. Kiegészítésül még annyit, hogy Baumgarten olyképpen vélte az eljárást finomítani, hogy a petéket legalább kétszer befiasított lépekből vágta ki, majd a petét csipesszel bábingestül kiemelte, és így állította az előnevelt bölcsőben levő pempőre. Petés anyanevelés bepetézésre beadott bölcsőkezdetben Ezzel a módszerrel Wankler már 19G9-ben próbálkozott; azóta minden bizonnyal mások is. 1904-ben kísérletezett vele a szerző, és 1958-ban Örösi is. E módszerrel arra ösztönzik az anyát, hogy a beadott bölcsőkezdetket tetszés szerinti számban azért, hogy a forralással elvesztett értékes anyagokat pótoljuk. A méznek kitűnő hatása van olyan gyermekeknél, akik gyomor- és bélhurutban szenvednek. Ezt DAMADR, a kanadai gyermekgyógyász mutatta ki. Megállapította, hogy a méz könnyen emészthető, nem okoz hasmenést és a méz jelenléte a szervezetben biztosítja a méz lekötését a csontokban. PAULA svájci orvos a hemoglobin (vérfesték) képződését vizsgálta. Rájött arra, hogy a mézzel táplált gyermekek vérének a hemoglobin-tartalma jobban növekedett. A méz, különösen a sötét színű, vasat és rezet tartalmaz, s ez elősegíti a vérképződést, s emellett nagy hatása, van a súlygyarapodásra is. A szovjet kutatók is kimutatták a méz jó tulajdonságait a gyermekek táplálkozásában. Nálunk a pozsonyi (Bratislava) gyermekklinikán folytatnak tudományos kutatásokat. H0RECNÝ doktor bebizonyította, hogy a méz adagolása a fölözött tejbe a rosszul táplált gyermekek esetében csodákat művel. Az ilyen gyermekek táplálása nagy probléma, mert szervezetük nagyobb mennyiségű fehérjét és kalóriában gazdag táplálékot kíván. * Két háztömb (negyvennyolc család) gyermeklakóit kérdeztem meg (körülbelül hatvan tizenöt éven aluli gyereket), hogy ettek-e már mézet. A megkérdezettek fele még nem evett. Csakis kárunkra válik, hogy táplálkozásunkban a méz nem érvényesül fontosságának megfelelően. A kisgyermekek szeretik az édes ételeket. A darakását, a pudingot mézzel édesíthetjük. A mézes vajas kenyér, a mézzel kikevert tehéntúró éppen olyan csemege, mint a mézeskalács. Használjuk fel ezért a mézet gyermekeink egészségére! K. MOLNÁR FERENC petézze be. Mesterséges bölcsőkezdetekkel sikertelen volt minden kísérlet. Ha az anya be is petézett ilyen bölcsőt, a méhek a petét azonnal kidobták. Ennek oka — mint örösi 1958-ban beszámolt róla — ismeretlen. Bizonyára eszményi megoldás lenne — sőt a rajanyanevelést felül is múlná —, ha valaha sikerülne úgy irányítani az anyát, hogy bölcsökezdetckat önként bepetézzen. A rajanyanevelés kétségtelen hátránya, hogy az anya a bölcsőket több napos eltéréssel petézi be. Az anyák ennek megfelelően több napon át egymás után kelnek. Runkist az egész év során gyűjtötte a lépekről a bölcsőkezdeteket. Mikor a tenyészcsalád a bölcsöépités küszöbén állott, két lép alsó kétharmadát levágta, és a megmaradt egyharmad lép alső élét kétoldalt kissé ferdére metszette. Ezután a két öszszefutó ferde lépélre — egymással szemben elhelyezve — nyolc bölcsőkezdetet rögzített olvadt viasszal. A két Iépen tehát összesen 32 darabot. Ezután a bölcsőkezdetes lépeket az anyával biztosan zárő anyarácsos petéztetőszakaszba akasztotta a tenyészcsalád fészkének közepén. Az anya azonnal bepetézte a munkássejteket, mert a fészekben már alig volt üres sejt. Hordásban a munkások még a rácson belül is mézzel töltötték meg a sejteket! Az anya szorult helyzetében három nap múltán majd minden bölcsőt bepetézett. Ezeket a bölcsőket a méhek jól gondozták. Lefedés után a méztérbe kerültek. A munka fizetsége igen nagy, szép és életerős anyák sora lehetett volna. Ez eddig jól is hangzik: de soha többé nem hallottunk erről a módszerről. A szerzőnek sohasem sikerült krajnai méhhel a szükséges rajgátló üzemi módszerrel 60 családtól hat bölcsőkezdetnél többet nyernie. Es mindezt a teljes méhészeti üzemév alatt! A módszer azonban mégis érdekes, és jól illik az eddig elmondottakhoz. Talán egy leleményesebb újító a leírás nyomán könnyebb, sikeres lehetőséget talál a beadott bölcsőkezdetből való petés anyanevelésre. (Folytatjuk) A mesterséges rajrtl Régebben a méhek rajoztatására alapítottam méhállományom növelését. Az eredmény kielégítő volt. Balesetem óta azonban nem vállalkozhatom rá, hogy a magasan letelepedett rajokat befogjam a fákról. Ismerőseim tanácsára szeretnék áttérni a mesterséges rajoztatásra. Attól tartok azonban, hogy a mesterséges rajok nem érnek fel a természetesekkel. Az emberiség manapság aggasztóan eltávolodik mindattól, amit a természet önmagától ajándékoz. A raj értéke a nagyságától,, az össztételétől, az anya korától és az eresztés idejétől függ. Világos, hogy a nagy raj jobban boldogul, többet épít, előbb családdá válik. A természetes rajban a méhek többsége fiatal. Az Ilyen méhek szívesen építenek, a fiasltást jól gondozzák és többségük életben van még akkor Is, amikor az új Hasítás kikel. De az anya korával és a rajzás idejével gyakran baj van. Ott, ahol az első raj anyja idős, rövid életű lesz. Ha pedig utórajról van szó, akkor az új, fiatal anya elveszhet a nászrepüléskor. A rajzás idejének kormányozása természetes rajoztatáskor nincs eléggé a méhész hatalmában. Etetéssel, a család segítségével korai rajhoz lehet jutni. Ha azonban elkésik a rajzás, a raj a hordástalan időben nem épít jól, és fiasítása is kevés. Mindezekhez járul a rajiesés, befogás sok kényelmetlensége. Ma, amikor idősebb korukban sokan dolgoznak otthonuktól távol, a raj lesése, befogása gondot okozhat. A mesterséges rajoztatással a méhlegelőhöz is lehet igazodnia. Olyan módok ismeretesek, amelyekkel a családok nem sínyllk meg a mesterséges rajoztatást. Természetes azonban, hogy ismerni kell ezeknek a fortélyait. Fontos, hogy a mesterséges raj népessége megfelelő, méheinek nagy része fiatal, petéző anyja, vagy legalább érett bölcsője legyen. Egyszerű, de kevésbé ajánlatos a röpített raj, vagyis olyan, amely áthelyezett család visszaszálló méheiből készült. Az ilyennek az összetétele nem szerencsés, kivált akkor, amikor a rajnak építenie is kell. Az idősebb méhek is tudnak viaszt termelni, de nem azonnal. Márpedig éppen az a cél, hogy a raj mielőbb családdá váljék. Ha tehát valaki visszaröpítéssel készíti a rajt, ne a műlépre, hanem legalább részben kész lépekre röpítse a méheköt. De akkor is fenyeget ez a veszély, ha az idősebb méhek nagy, része korán elpusztul, s a raj elnéptelenedik, mire az új nemzedék ki kel a fiasításből. Különbséget okozhat az is, hogy a viszszarepült méheken van-e késa viaszpikkely vagy nincs. Vizsgálat szerint a gyűjtők hasán néha sok fel nem használt viaszplkkely marad. Erre azonban nem lehet számítani. Érdeklődő méhésztársunk akkor csalódhat legkevésbé, ha fészkes mesterséges rajt készít. Azt jelenti ez, hogy több családtól szedi össze a fészket megtöltő lépeket: Hasítást, némi mézet, a lépeken fiatal méheketígy az érvágás családonként kicsi, a rajt pedig tetszés szerinti nagyságúra lehet alakítani. A helyesen készült „böngészett“ raj szinte annyit ér és úgy boldogul, mint egy család. Azok a törzsek pedig, melyekből összeállították, jóformán meg sem érzik a megcsapolást. Fontos azonban, hogy a „böngészett“ raj anyát vagy; legalább fedett bölcsőt kapjon, Az a legrosszabb, ha rábízzák, hGgy nyílt fiasításból maga neveljen anyát. Az Ilyen nevelés bizonytalan, az anyák minősége sem elégít ki mindig. Ha pedig az új anya elvész a nászrepüléskor, a mesterséges raj kockázatos helyzetbe jut. —M— Mint minden hobbinak, a méhészkedésnek is megvannak a maga anyagi tényezői. A méhészkedés emellett nagyon Is fontos termelő foglalkozás, amelynek elsősorban nagy a népgazdasági haszna, de amellett a méhésznek is jelentős jövedelemforrása lehet. A háziasszonyok értik ezt meg a legnehezebben, mert ők legtöbbször csak azt veszik észre, hogy az év folyamán hol erre, hol arra kell a családi kasszából péznt kiadni méhészeti célokra. így van ez az egész év folyamán, még ősszel és télen is, mikor a méhész szinte hozzá sem nyúl a méhekhez. Itt vannak a műhelymunkák, amelyek anyagot Igényelnek, s a gyógyszeres cukorlepények vásárlása is sokszor jelent komoly kiadást. Bizony sokan elfelejtik ilyenkor a mézeladáskor kapott (és azóta régen elköltött) tízszeres összeget. A méhészév végén, az új termetest esztendő elején, vessen számot a méhész, miből is tud jövedelmet kovácsolni méhészetében. Készítse el a következő év termelési tervét, hogy annak alapján okosan gazdálkodhasson a következő idényben. Noha többféle jövedelemről lehet szó, méhészkedésünkben a legfőbb jövedelemforrás még mindig a méz. Itt vegyük figyelembe a társastermelési lehetőségeket. Kedvezményes áron szerezhet be a méhész cukrot, műlépet és egyéb anyagot. Ez bizony sokat jelent még a nagyobb méhessel rendelkező méhészeknek is, mert biztos piacot biztosít a méznek. S ha a MEDOS elszámolására gondolunk, az árkülönbözet is jelentős tétel méhészkedésünkben. Ügy tűnik, hogy ma már cukoretetés nélkül méhészkedni szinte lehetetlen. Ezért biztosítson a méhész előre megfelelő mennyiségű' cukrot, mert egészen másképp gondolkozik akkor, ha kamrájában tavasszal megfelelő mennyiségű cukor van, mintha ezt a folyó jövedelemből kell beszereznie. Ugyanígy előre kell gondoskodni arról is, hogy megfelelő mennyiségű gyógyszeres cukorlepényt biztosítsunk a méheknek. Ezzel sem szabad megvárni a tavaszt, amikor már szükség van rá, mert a beadásnál akárcsak egyhetes késés is sokat jelenthet, sok veszteség okozója lehet. A MEDOS által termelt cukorlepény nagyon jó minőségű és a célnak megfelelő. A terv összeállításakor bizonyosan számításba jön a méz eladási ára is. Tetemes a különbség a méz szabadpiaci és felvásárlási ára között. Sokan keveselljük a méz felvásárlási árát és nem gondolunk arra, hogy ennek azért mégis valamiképpen összhangban kell lennie a méz világpiaci árával. Mézforgalmazó vállalataink csak ilyen esetben tudják a termelt mézet értékesíteni. A nemzetközi piacon viszont csak jó minőséggel és megfelelő árakkal lehet megfelelő üzletet kötni. A nemzetközi piacon nagy a kínálat és sok a versenytárs is. A legfontosabb tehát, arra fektetni a fő súlyt, hogy nagyobb mennyiségű mézet termeljünk. Igaz, ennek nem szorgalmas emberek. Követeljük meg méheinktől is ugyanezt, és ne hagyjuk tétlenül méhcsaládjainkat egyetlen napra sem, amikor termeltethetjük őket. Egész Idény alatt foglalkoz* tassuk őket valamilyen formában. Aki teheti, próbálkozzék a virágpor gyűjtésével is. Körültekintő méhész — ha ideje engedi — családonként több kilót is gyűjthet minden megerőltetés, minden káros következmény nélkül. Ha a méhek virágporban szegények, sokkal több virágport gyűjj tenek, mint amikor a fészek virágpor koszorúval van körülvéve. A virágport felhasználhatjuk méhészetünkben, de értékesíthetjük is. Felvásár-* lási ára is megfelelő. Igaz, elszedése, A lilffiszketiis ima kizárólag a méhész az Irányítója. Sokan panaszkodnak például arra, hogy méhesüket a különböző mérgezések megtizedelték. Méhcsaládjaik emiatt gyengén mennek a telelőbe. A legtöbben a permetezésekre panaszkodnak, különösen ha a mezőgazdasági kultúrnövényt, a méhekre igen veszélyes méreggel permetezték. Sajnos ezt a kockázatot be kell kalkulálnunk, mert ha tudjuk, könnyebben tudunk ellene védekezni is. Mindezeket egybevetve: méhészkedésünk fő jövedelmi ága a pozitív mérlegű méztermelés. Ezért ezt alaposan átgondolva, tárgyilagosan kell megterveznünk, hogy majd később a tervet teljesíteni is tudjuk. A viasz mindig keresett cikk a piacon, és az ára is jő. Kertelés nélkül meg kell mondani, hogy a legtöbb méhész legalább kétszer-háromszor annyi viaszt tudna termelni, mint jelenleg. Legtöbben csak lecserélik a kiselejtezett lépeket műlépre, viasztermeélsünk a műlép kieépíttetéséből áll. Behatóan, tervszerűbben kellene foglalkoznunk a viasztermeléssel is. Erre igen megfelelő az építtető keret, amely néhány esztendővel ezelőtt igen elterjedt, de mostanában kiment a divatból. Kár érte, mert mindazok a jó tulajdonságai, amelyek miatt bevezettük, ma is megvannak. Igaz, megköveteli, hogy a méhész sűrűbben nézzen be a családokhoz, ez azonban nem ok arra, hogy mellőzzük. A méhészek általában takarékos ős szárítása elég nagy gondot igényel, de belefér a méhészeti munkák keretébe. Szerény jövedelmet hozhat a méhésznek a propolisz is. Termeléséről már megemlékeztünk. Felvásárlásának körülménye sajnos még rendezetlenek. Sok gazdaság fizet már a méhésznek a méhek megporzó munkájáért, ha a méhész a gyümölcsösébe telepíti méhcsaládjait. Igyekezzünk úgy megállapodni a gazdaságokkal, hogy legalább az oda-visszaszállítást és a rakodást ingyen végezzék. Ugyanez vonatkozik persze a napraforgóra is. A méhészszövetség már a tél folyamán megegyezhet a helyi gazdasággal az együttműködés feltételeiben. Érdemes, hiszen ily .módon csökkenthetők a méhész kiadásai, másrészt biztos legelőhöz jutnak a méhek mind a tavaszi fejlődéshez, mind a beteleléshez. Külön haszon, ha megegyeztünk, nem kell a vegyszerezéstől, a mérgezéstől tartanunk. Mindent alaposan átgondolva, gondosan megtervezve vágjunk neki az új termelési évnek. A méhész tulajdonsága az optimizmus is. Bízunk benne, hogy az elkövetkező idény jobb lesz, mint az előző volt. A tervezett munka mindig eredményesebb, mint az esetről-esetre méhészkedés. Több örömet is okoz, ha az év folyamán nagyjából minden a ml elgondolásunk szerint történik a méhesben. и Zs.
