Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-01 / 31. szám
Most kell metszeni a csonthéjasokat. Koronaalakító és ritkító metszést végezhetünk a letermett cseresznyén, megygyen, kajszin és a korai őszibarackfákon, a kései őszibarackfák esetében viszont most esedékes a hajtásválogatás. Ez a beavatkozás döntő fontosságú a fa életében, és a Jövő évi terméshozamra is kihatással van. Ilyenkor sok olyan ágtól és hajtástól szabadíthatjuk meg a fát, amelyre a későbbiekben már nem lesz szüksége, viszont a tápanyagot elvonja és feleslegesen sűríti, beárnyékolja a koronát. Ezt a metszést követi majd szeptemberben a hajtások bekurtítása. A GYÜMÖLCSÖSBEN Augusztus van, lassan kifelé ballagunk a nyárból. Most érnek a nyári gyümölcsök, utolsó harmadába érkezett a rügydifferenciálódás, a faiskolákban folyik a szemzés, a koronaalakító metszés. A téli gyümölcsök ugyan még növekednek, de lassan itt is kezdetét veszi az érés. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy ideje hozzálátni a gyümölcs tárolására szolgáló helyiségek és rekeszek előkészítéséhez. A tárolót alaposan takarítsuk ki, a falakat meszeljük át, és végezzük el a fertőtlenítő permetezést (Fundazol, Kuprikol). Aki ideális tárolót akar, most még elvégezheti a szükséges munkákat. Legjobb, ha a tárolón két ablak van (más-más falon) és ezek közül az egyikre ventillátort szerelnek. Az így kialakítható kereszthuzattal jelentősen csökkenthető a gombabetegségek terjedése. Ne törekedjünk a polcos tárolásra, a gyümölcsök sorokba történő egymás mellé rakására. Igaz, hogy így szebben mutat a tároló és a gyümölcs, viszont a rekeszes tárolás előnyösebb: nem fonynyad meg olyan gyorsan, tovább eláll a gyümölcs. Viszont szüret idején alaposan át kell válogatni a termést,, a rekeszeket pedig előzőleg fertőtleníteni kell. Jó, ha a ládákat már most kivisszük a szabadba, hogy az eső alaposan kiáztassa, a napsugarak pedig fertőtlenítsék azokat. A gyümölcs tárolására nagyon jól beváltak a kutak és a vízvezeték részére kiépített aknák, ezért ezt a tárolási módszert a háztáji termelők figyelmébe ajánljuk. t A gyümölcsösben augusztus derekáig érdemes öntözni. A kijuttatott vízmennyiség még nem csökkenti a téli gyümölcsök tárolhatóságát. A gazdagon berakodott ágakat támogassuk fel, a fagykárt szenvedett fákról távolítsuk el az erőteljesen növekvő vízhajtásokat, esetleg sort keríthetünk az alma és a körte hajtásválogató, nyári metszésére. gya megválasztásakor vegyük figyelembe, hogy a tartaléktrágyázás során elsősorban foszfort és káliumot kell felhalmoznunk a talajban. Egy árra 6 kg szuperfoszfátot és 5—6 kg kálisót számíthatunk. Ha kombinált műtrágyát adagolunk, akkor áranként 4—6 kg-ot dolgozzunk be a földbe. A kiszemelt területet ajánlatos jól elárasztani vízzel, hogy rendesen feláshassuk, megszánthassuk a földet. A megforgatott földet ajánlatos azonnal elegyengetni, majd hagyjuk beérni, megülepedni. A kiültetésre szánt, beiskolázott palántákat rendszedói lé vagy Kuprikol 1 %) kezelhetjük. A körtefák számára is megfelel, rovarölő szerekkel keverhető. A kajszit és a letermett őszibarackot Perozinnal (0,4 %) és Metationnal, a cseresznyefákat 0,3 % Dithane és 0,2 n/o Metation felhasználásával készült oldattal kell kezelni. A szilvafákat augusztusban a kaliforniai pajzstetű, a szilvamolyok és az atkák károsítják. Érés előtt két héttel 0,1 % Fundazol és 0,1 % Bi-58 felhasználásával kell megfelelő permedét készítenünk. A letermett bogyósokat az alma-, illetve a D □ tennivaló к résén locsoljuk, kapáljuk és permetezzük (Fundazol, Dithane). Az alma és a körte nöévnyvédelme augusztusban is nagy körültekintést igényel. A hónap első harmadában a következő kombinált permedét hasznosíthatjuk: 0,1 % Kara thane + 0,3 % Dithane+ 0,2 % Metation. A hónap utolsó harmadában az első két szer maradhat, a Metationt viszont Bi-58 ЕС készítménnyel (0,1 %) helyettesíthetjük. A Jonathan almafákat immár réztartalmú készítményekkel (borkajszifákkal együtt kezelhetjük. Továbbra is rendszeresen kapáljunk vagy kaszáljunk a gyümölcsösben, s a lisztharmatos fákat öntözéskor (lehetőleg ne este) naponta nedvesítsük be, ezzel csökkentjük a fertőzés terjedését. A kétszer termő málna letermett, száraz hajtásait vágjuk le, juttassuk ki a fejtrágyát, kapáljuk be, majd alaposan locsoljuk meg az ültetvényt. BELUCZ JÄNOS agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Aki szamócát tervez telepíteni, már most készítse elő számára a földet. Mivel legkevesebb három évre telepítünk, kiadós istálló-, illetve műtrágyázást kell végezni. A műtráA körültekintéssel végzett hajtásválogatás, hónaljazás és csonkázás hozzájárul a szőlő termőegyensúlyának fenntartásához, a kedvező lombfelület kialakításához, és az érésre, a cukorképződésre is serkentőleg hat. A SZŐLŐBEN A termőegyensúly fenntartásának, a kedvező lombfelölet kialakításának, illetve a metszési hibák kijavításának legjobb módja a kellő időben végzett, gondos zöldmunka. A hagyományos művelésű, kerti szőlőnél is érdemes figyelmet szem telni ennek a munkának, hi< szén a tőkék erőteljesebb fejlődéssel, jobb hozammal és minőségi gyümölccsel hálálják meg a gondoskodást. A legfontosabb zöldmunkák: hajtásválogatás, hónaljazás, csonkázás. Sorrendbeli végzésükről előző számainkban részletesen írtunk. Most egy régen bevált módszerről, a termést növelő „levelezésről“ szólunk. Minden jelentősebb bortermő vidéken, sőt Franciaországban is elterjedt, sikerrel alkalmazott módszer. Augusztus elején kell elvégezni, főleg olyankor, amikor a lombozat túl buja és erősen beárnyékolja a fürtöket. A fürtöket takaró levelek mérsékelt eltávolítása után hatékonyabbá válik a vegyszeres fürtvédelem, jobban és nagyobb cukortartalommal érnek be a bogyók. A leveleket mindig óvatosan ritkítsuk, nehogy az asszimilációs felület erős csökkentésével ellenkező hatást váltsunk ki. Volt már rá példa, hogy a termelő a fürtzónában, vagyis a vesszők alsó részéről minden levelet eltávolított, hogy a nap jobban érlelje a fürtöket. Azzal persze nem számolt, hogy a napfény is csak megfelelő asszimilációs felület segítségével tudja serkenteni a cukorképződést. Ezért először a sérült leveleket távolítsuk el, utána pedig azokat, amelyek jelentősen beárnyékolják a fürtöket. A növényvédelmet elsősorban a szürkepenész elleni védekezésre kell irányítani. Amikor a bogyók világosodni, puliulni kezdenek, feltétlenül úgy permetezzük, hogy a permetlé az egész fürtöt beborítsa. A rothadás elleni szerek (Fundazol, Topsin 0,12 °/o, Euparen 0,15 °/o ) a peronoszpóra ellen használatos szerekkel (Dithane, Poliram Combi, Perozin stb.) keverhetők. Most még megakadályozhatjuk a tarka szőlőmoly harmadik, illetve a bagolylepkék második hernyónemzedékének közvetlen bogyókártételét, valamint a fürtök fertőződését segítő tevékenységüket. A hónap második felében érő csemegeszőlőt 0,3 százalék Orthophaltant, ugyanennyi Thiovitot és 0,15 százalék Ditrifon 50 WP-t tartalmazó oldattal kezelhetjük (10 nap múlva szüretelhetünk). A szeptemberben érő borszőlők 21—30 napos élelmezés-egészségügyi várakozási idejű szerekkel is kezelhetők. A csemegeszőlőt akkor kezdjük szüretelni, amikor a bogyók héja vékonyodni kezd, áttetszővé válik. A zacskós fürttennivalók védelemre csak akkor kerítsünk sort, ha előtte gondoskodunk a kórokozók elleni védelméről, különben könnyen kárt tehet a termésben a rothadás. Az értékesítésre szánt szőlő szüreteléséhez készítsük elő a ládákat, szedéskor a fürtökről vágjuk le a sérült, beteg bogyókat. Csakis teljesen kifejlett, jól beérett szőlőt szüreteljünk, mert ez a gyümölcs nem utóérő! Most érdemes átvizsgálni a szőlőt és a fürtökről lecsípni a sérült, rothadással fertőzött bogyókat. Persze ne dobáljuk szét őket a tőkék körül, mert terjesztik a fertőzést. A beteg bogyókat gyűjtsük össze és égessük el vagy jó mélyen ássuk be a földbe. A darazsak mindig nagy kárt tesznek a szőlőben, főleg a vékony héjú fajtákban. Zacskózáson kívül csalétek kihelyezésével is mérsékelhetjük a kártételt. Háromdecis, szűk nyakú palackokba kevés szirupot kell tölteni, s a palackokat a szőlő között kel felfüggeszteni. A darazsak bemásznak az üvegbe, de kijutni már nem tudnak. Ha már sok darázs van az üvegben, megsemmisítjük őket, a palackot kimossuk, feltöltjük "és újra kihelyezzük. Lassan készülni kell a szüretre. Legfontosabb a tisztaság, hiszen csakis így előzhetjük meg a káros ecetbaktériumok és vadélesztők elszaporodását. Alaposan takarítsuk ki a pincét és a présházat, a falakat meszeljük le, majd kén égetésével fertőtlenítsünk. Az új hordókba előzetes kezelés nélkül nem lehet mustot vagy bort önteni, mert kellemetlen szagot, faízt kap. A hordót töltsük meg hideg vízzel s azt négy-öt nap alatt többször cseréljük ki. Utána a hordót forrázzuk ki 2 százalékos szóda-oldattal, majd öblítsük ki tiszta vízzel, csurgóra állítva jól szárítsuk ki, végül hektoliterenként fél gramm azbesztkénnel kénezzük ki. VARGA JÚZSEF A ZÖLDSÉGESKERTBEN Augusztusban kezd érni a helybevetett, szabadföldi görögdinnye. A gyümölcsöket fanyelű késsel óvatosan kopogtassuk meg, a tompa hangot adó gyümölcsöt szedhetjük. Az időjárás alakulásától függően rendszeresítsük az öntözést. Az uborka 25—30, a paradicsom 30—35, a paprika viszont 35—40 mm csapadékot igényel hetente. A káposzta, a kel, a karfiol és a bimbóskel 30—40, a karalábé 15—25 mm csapadék juttatása esetén virul a legszebben. A karfiolt és a karalábét 2—3 naponként frissítő öntözésben kell részesíteni. A nyári káposztát és a vöröskáposztát már nem szabad locsolni, mert felreped. A zeller most 35, a cékla valamivel kevesebb, 20—30 mm vizet igényel. A tavaszi vetésből származó, nagyobb gumókat már fogyaszthatjuk. A karfiol lombját kössük öszsze vagy néhány levelet törjünk meg, hogy megóvjuk a rózsát — a meghúsosodott virágzatot >— a bámulástól. Az uborkát 2—3 naponként kell szedni, mert a magot érlelő növény már nem terem. A tojásgyümölcsöt teljes érés előtt kell szedni, mert termése később kesernyés ízt kap. A paradicsom-, illetve burgonyavész ellen — főleg csapadékos időben 10—12 naponként kell permetezni (Dithane, Orthocid). A káposztaféléken a bagolylepke hernyóinak kártételét csak fiatal korban juttatott permetlével tudjuk megakadályozni (Soldep 0,1 %, Foszíotion 0,2 %). Augusztusban elvethetjük a vöröshagymát. A fagyok beálltáig 5—7 mm vastag növénykéket fejleszt, amit télre be kell takarni, fel kell töltögetni földdel. A téli tárolásra termelt vöröshagymát akkor kell felszedni, amikor a lombja már megdőlt, elszáradt, a hagyma nyaka pedig jól behúzódott. Ilyenkor már ne halogassuk a felszedést, mert esős időben a hagyma gyökeret fejleszt, sőt, ki is hajt. A kitépett hagymát egy-két napig hagyjuk szikkadni, utána tisztítsuk meg, válogassuk át, az egészséges, sérüléstől és fertőzéstől mentes termést a fagyok beálltáig szellős, később fagymentes helyen tároljuk. Rendszeresítsük a talajlazító és gyomirtó kapálást, ezzel is növeljük a kártevők elleni védekezés hatásfokát. HUSZÁR ISTVÄN agrármérnök A VIRÁGOK KÖRÜL Elérkezett az örökzöld és tűlevelű sövények metszésének ideje. Most néhány centiméterrel megkurtíthatjuk a sövény két oldalán és tetején előtörő hajtásokat. örökzöldeket a hónap második felében ültethetünk, hogy mire beköszönt a tél, kiújuljanak a hajszálgyökerek. Most kell szaporítani, illetve átültetni az elvirágzott évelőket és kisebb cserjéket. A labdarózsa, babérmeggy és puszpáng félfás dugvánnyal szaporítható. Dugványozni lehet a kecskerágót és az erikát is. Már szemezhetjük a japánbirset. Alvószemzéssel szaporítható lombhullató cserjénk a mályvacserje. Dugványozáskor nagyon ügyeljünk arra, hogy ki-Az idén a káposztaféléket termelőknek is sok gondot okozott a levéltetvek elleni védekezés. Ha sikerült megvédenünk a növényzetet, a bimbóskel leveleit — alulról felfelé haladva — augusztus végén, szeptemberben folyamatosan eltávolíthatjuk, hogy serkentsük a levelek hónaljában növekvő, diónyi fejecskék fejlődését. Vigyázat, a csúcsleveleket nem szabad levágni! Fotók: -bor zárólag egészséges növényt szaporítsunk. A gyepkezelés továbbra is fontos feladat. A hónap közepétől új gyepet is létesíthetünk. Vizsgáljuk meg a szemzéseket, megeredtek-e. Ha igen, a meghagyott levélnyél érintésre lepattan a szemről, levághatjuk a kötést. Ha nem sikerült a szemzés, augusztus végén vagy szeptember elején ismét- munkához láthatunk. Most kell átültetni a gumós évelőket. Ne tegyük túl mélyre őket, mert a szárak végén elhelyezkedő rügyek nem hoznak virágot. Gondoljunk a hagymásokra is. A tigrisliliom és a tűzliliom szárán kifejlődött apró hagymákat 5 cm mély barázdába, 10 cm tőtávolságra kell elültetni, majd a barázdát vékonyan komposztfölddel kell betkarni. Ebben a hónapban kell ültetni a kora tavasszal virágzó, apró hagymás és gumós virágokat (krókusz, írisz, hóvirág, nárcisz, gyöngyvirág). Ha csoportosan a gyepbe telepítjük őket, szép tavaszi virágdíszt kapunk. Szükség esetén a talajt fertőtlenítsük (Basudin 5 G), ültetés után pedig Fundazol-oldattal öntözzük meg. Jót tesz, ha az ültetés helyét 5 cm vastagon szerves anyaggal betakarjuk. A hobbiházban nevelt, megerősödött kétnyáriak palántáit állandó helyre ültethetjük. A fővirágzás idején válasszuk ki és jelöljük meg a legszebb színű és virágú dáliákat s majd azokat szaporítsuk. Gondoskodjunk az erkélynövények rendszeres locsolásáról és kéthetenkénti fejtrágyázásá■ ni Л rw nlnilflntt Í1IUI ndt Ili rá Cl -volítsuk el. Az egészséges muskátliról úgy szedünk dugványt, hogy éles késsel levágjuk a hajtásvéget (elvirágzás után).Cserépben, homokos komposztföldben egyszerre három-négy dugványt gyökereztethetünk. Az erkélynövények ápolása közben ne feledjük el, hogy a begónia virágzatának kitörése kedvezően hat a gumók fejlődésére. A szabadban elhelyezett, edényes dísznövények (leander, aszpidisztra) rendszeres locsolását sem szabad elhanyagolni. Ha szaporítani kívánjuk, a leanderről is vághatunk hajtásdugványt, amit vízben, kis üvegben sikeresen gyökereztethetünk. Most kell visszahúzódásra kényszeríteni a tél végén virágzó amarilliszt, és a karácsonyi kaktuszt is egyre ritkábban kell locsolni. Az amarillisznek teljesen elsárgul majd a levele s csak két-három hónapi pihenés után kezd ismét hajtani, előbb virágszárat, majd levelek A kamélia őszi bimbóképződését serkentjük, ha augusztus elején a növényt napfényes helyre visszük és kissé mérsékeljük az öntözést. Ha feltétlenül szükséges, most még átültethetjük a szobanövényeket. A selyempálma dugványról szaporítható. A kúszó növényekről (pl. borostyán) még vághatunk 2—3 leveles hajtásdugványt, amit úgy kell cserépbe ültetni, hogy az alsó levél negyed részét legalább 1 cm-es földréteg takarja. Gyökereztetés Idején a dugványokat gyakran kell permetezni (tiszta vízzel). HUSZÁR MARGIT agrármérnök
