Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-26 / 52. szám

1981. december 26--SZABAD FÖLDMŰVES. Megünnepeitak LeonvM Brezsnyev 75. sziileiesnaniat Ä moszkvai Kremlben december 19-én Lenln-renddel és a Szovjetunió Hőse Aranycsillagával tüntették ki a 75. születésnapját ünneplő Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nökét. A kitüntetéseket Mihail Szusz­­lov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára nyújtotta át. Jelen voltak a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjának vezetői: Gustáv Husák, Todor Zsivkov, Kádár János, Erich Honecker Jumzsagijn Ce­­denbal és Nicolae Ceausescu. Mihail Szuszlov köszöntőjében hangtűlyozta: Túlzás nélkül állíthat­juk, hogy ön egész életét a párttal, a néppel és a népért élte. Bárhová állította a párt, ön mindenütt önfel­­éldozőan küzdött a párt ügyéért. Lenini pártunk központi bizottságá­nak élén mindent megtesz azért, hogy a fejlett szocialista társadalom biz­tonsággal foghasson hozzá a gazda­ság, a tudomány és a kultúra magas fokú fejlesztéséhez, hogy megszilár­díthassa országunk nemzeteinek és nemzetiségeinek barátságát. Leonyid Brezsnyev válaszában kö­szönetét mondott a kitüntetésekért, majd kijelentette: A múltról nem kell sokat beszélni, a múltat ismerjük. A jelennel kapcsolatban hangoztatta: jelentősen javítani kell a gazdaság irányítását, mindenütt be kell vezet­nünk az erkölcsi és anyagi ösztönzők megbízható rendszerét, amely az em­bereket maximális munkára és a ter­melés minőségének állandó javítására ösztönzi. Oj szintre kell emelnünk a szovjet emberek honpolgári tudatát, a munkához és a szocialista tulajdon­hoz való viszonyát, fegyelmét, a mun­ka, a társadalmi élet és a magánélet kultúráját. Mindent meg kell tennünk, hogy leküzdjük országunk fejlődésének nehézségeit. Szeretném hozzátenni: okvetlenül meg kell tennünk min­dent, hogy sikeresen teljesítsük pár­tunk és a szovjet nép fő feladatát: a kommunista társadalom felépítését. Erre irányulnak a XXVI. pártkong­resszus határozatai is. Beszéde végén Leonyid Brezsnyev kiemelte a szovjet nép békeakaratát, s hangsúlyozta: nálunk nincsenek és nem is lesznek hívei a háborúnak, az agressziónak és a politikai felelőtlen­ségnek. Így van ez ma, ős Így lesz a jövőben is. Az ünnepség vezetői között Gustáv Husák elvtárs is pohárköszöntőt mon­­mondott. Korszerűen, gazdaságosan Szovjet-Észtországban van egy kü­lönleges kísérleti jelleggel működő gyár, a Krengolimszkaja Manufaktúra. Különlegessége abban áll, hogy üze­meiben kizárólag ipari hulladékokból állítanak elő új termékeket. Ma már száznál több cikkel jelentkezik az észt üzem, a forgácsból készült, saj­tolt bútorlemeztől kezdve az ugyan­csak hulladék anyagból gyártott mű­anyag játékokig. Az alig másfél éve működő gyár termelési értéke az Idén már meghaladja a százmillió rubelt. Bár a szovjet népgazdaság hatal­mas és gazdag természeti forrásokkal rendelkezik, az utóbbi években egyre nagyobb hangsúllyal kerül szóba az anyagtakarékosság. Az 1979 nyarán hozott emlékezetes párt- és kormány­­határozat nyomán például az Állami Szabványügyi Hivatal (Goszsztandard) most készíti el azt az új szabvány­­gyűjteményt, amely az egyes termé­kek esetében alaposan csökkenti az előállítás során felhasználható anyag­­mennyiséget, továbbá szigorú korláto­kat szab az elektromos gépek ház­tartási eszközök, valamint járművek energia-, illetve üzemanyagigényének. A közelmúltban pedig az SZKP Köz­ponti Bizottságának és a miniszter­­tanácsnak, a legfelsőbb tanácsnak rendeletéi a nyersanyagok, a fűtő­anyagok, és egyéb anyagi források lehető legtakarékosabb felhasználásá­ra kötelezték a termelővállalatokat, Ipari egyesüléseket. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb tartalékként emlegetik a nyersanya­gok másodlagos hasznosítását. A jó példák sorában nemcsak az említett észt gyár szerepel, hanem több más üzem, amely már esztendőkkel ez­előtt felismerte ennek a tevékenység­nek nagy gazdasági jelentőségét. Egy belorusz építőipari vállalat például külön e célra épített üzemében salak­betont készít a szomszédos vaskohó melléktermékéből. Népművészeti vál­lalatok egész sora évek óta szerző­désben áll a közeli textil-, illetve ruhagyárakkal, s az egykor szemét­be került hulladékot ügyes kezű asszonyok hasznosítják. Tovább folytathatnánk a sort a távfűtő és melegvíz-szolgáltató sze­métégető művektől kezdve a néhol kitünően megszervezett újságbegyüj­­tésig. A jó példák felfigyeltetnek: a melléktermékek és hulladékok hasz­nosításában a lehetőségek ma még ezerszer nagyobbak. Kiszámították például, hogy a kohászati üzemek és a széntüzelésű erőművek szomszéd­ságában nem kevesebb, mint ötmillió tonna salak gyűlt eddig össze. Az országban szinte sehol sem foglal­koznak a kiselejtezett autógumik ősz­­szegyűjtésével, újrahasznosításával, a háztartási szemétből sehol sem válo­gatják ki az újra felhasználható mű­anyagokat. Az említett rendeletektől jelenté­keny fordulatot várnak a közeljövő­ben. A minisztériumok és a főhatósá­gok most már az évi tervekben kö­telesek előírni a vállalatok számára a másodlagos nyersanyagok begyűj­tésének, illetve feldolgozásának mér­tékét. A végrehajtás társadalmi ellene őrzésével a tanácsokat bízták meg. Az intézkedéstől már jövőre milliár­dos összegű hasznot várnak. IVAN IGNATYEVICS JAKUBOV­SZKIJ, a Szovjetunió kétszeres hőse, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Hőse január 7-én lenne 70 éves. 1976. december 1-én halálo­­zott el, de felszabadítói életműve, tiszta szocialista hazaszeretetének szelleme, internacionalizmusa él. El­évülhetetlenek érdemei, melyeket a fasizmuson aratott szovjet fegyveres győzelem kivívásában szerzett. Egész életében nem ismerte a pi­henést és a kényelmet. Csak azt tud­ta, hogy helye a forradalmi haladás oldalán van. Már 15 és 25 éves korá­ban is tudta, hová álljon. A szegény­paraszti fiú az elemi iskola után be­lépett a Komszomolba. Aztán a tégla­gyári munkásban megérett a meg­győződés,' hogy a nagy Lenin pártjá­ban a helye, melyhez 25 éves korátél életét és sorsát kötötte. Ivan Jakubovszkij kiemelkedő sze­mélyiség, tettei halhatatlanok. Húsz­éves korától, amikor behívták a Vö­rös Hadseregbe, majd a minszki Ka­­linyin Katonai Iskolába küldték, éle­te szorosan összeforrott a Vörös Hadsereggel. , Kitartása, erős akarata, szervező-A legendás parancsnok képessége, parancsnoki tehetsége a múló évekkel arányban erősödött. Ezek a tulajdonságai, parancsnoki te­hetsége és szervezőképessége tovább erősödött a Nagy Honvédő Háború­ban, amelyben az első naptól kezdve részt vett és a századosi rangtól a tábornoki rangig emelkedett, Bátor­ságát és hadvezért képességeit a fasztort harcokban bizonyította, a­­mikoris a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki. Alakulatai egyaránt hő­siesen küzdöttek Minszknél, Moszk­vánál és a kurszki csatatéren, majd Berlin ostromakor; itt nyerte el Jaku­bovszkij másodszor a Szovjetunió Hőse címet. A prágai hadművelet keretében ép­pen Jakubovszkij harckocsizói jöttek idejében a prágaiak felmentésére. Az elsők között voltak Prága felszabadí­tásában. Ezért hazánk népei a cseh­szlovák néphadsereggel együtt min­denkor szeretettel fogják értékelni Jakubovszkij részvételét Csehszlová­kia felszabadításában. Jakubovszkij marsall tiz éven át töltötte be a Verséi Szerződés egve­­siiett fegyveres erői főparancsnoká­nak a tisztségét. Gazdag fronttapasz­­taltaival és ismereteivel nagymérték­ben részt vett a csehszlovák néphad­sereg építésben, népeink fegyverba­rátságának és szövetségének szilárdí­tásában. Nagy része van a Varsót Szerződés védelmi szövetségének po­litikai és katonai erősítésében. Cseh­szlovákia felszabadításában, népeink barátságának, szövetségének és e­­gyüttműködésének fejlesztésében szer­zett érdemeiért 1970 májusában a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Hőse megtisztelő címmel tüntették ki Jakubovszkij marsallt. Csodálattal és tisztelettel emlékezünk ezekre a tu­lajdonságaira, amelyek a párt és a szovjet nép szeretetéből, vívmányai védelméből és a szovjet fegyveres erők építéséből eredtek. JÄN MICÄTEK A szabadság szigete Újévkor a győzelem napjára emlé­kezik Kuba népe. Hatévi partizánhar­cok után 1959, január 1-én döntötték meg Batista diktátor uralmát Fidel Castro szabadságharcosai. A szabad­ság szigete azóta az első latin-ameri­kai szocialista államként az észak­amerikai imperializmus uralma alőll felszabadulásra vágyó tömegek köve­tendő példaképe lett. Ezt az utat ke­resi Nicaragua népe, mely megdön­tötte a Somoza család sok évtizedes véres uralmát, újabban pedig Salva­dor népe próbál megszabadulni el­nyomóitól és kizsákmányolóitől. Kuba az Idén sokat szerepelt a vl­­lágtörténésben. Reá irányították a figyelmet a II. pártkongresszus hatá­rozatai, melyek történelmi határvo­nalat jelentenek az ország gazdasági fejlődésében. Másodszor az is felfi­gyeltetett Kubára, hogy az új ameri­kai elnök, Ronald Reagan egyik kül­politikai céljává tette Kuba kiszorítá­sát a latin-amerikai politikai színtér­ről, s ezért a blokádtól az agresz­­szív patraszállásig mindenféle fenye­getéssel próbál hatni a kubai nép és vezetése ama elszántságára, hogy megvédik a szabadság szigetét az imperialista próbálkozásoktól. Az amerikai imperializmus Kuba elleni politikájához tartozott a kubai gaz­daság számára létfontosságú cukor­nádültetvények megfertőzése, s ugyan­csak különféle járványok terjesztése kubai területen. Kuba a KGST-országok segítségével síkraszáll az így szenvedett vesztesé­gek pótlásáért. Intézkedéseket tettek a cukornádtermelés fellendítésére, a termény minőségi javítására és beta­karításának ésszerűsítésére, amiben nagy szerepet játszik a szovjet kutatókkal együtt szerkesztett KTP-1 nádarató kombájn is. Reményteljesen fejlődik a csehszlovák—kubai nikkel­­ipari együttműködés, és a KGST idei tanácskozásainak értelmében nagy szerepet szánnak a forradalmi sziget­­országnak a citrusfélék és egyéb gyümölcsfélék szakosított termeszté­sében, hogy Kuba révén e téren is a kapitalista világtól független ön­ellátókká váljanak a szocialista kö­zösség országai. , <—lő—i Hat évtized éles osztályharcban Chilei testvérpártunk január 2-án mély illegalitásban emlékezik meg megalakulásának 60. évfordulójáról. A réz- és salétrombányászokat tömö­rítő Chilei Szocialista Munkáspárt bázisán jött létre LUIS EMILIO RE­­CABARREN és más szocialista mun­kásvezérek vezetésével Chile marxis­ta-leninista forradalmi munkáspártja. Történelmi útja osztályharcos politika volt, mely a dolgozó tömegek meg­nyerésére és a népfront-politika bázi­sának megteremtésére irányult. A párt többször próbálkozott népfront­kormány alaktíásával, de a reakció keresztülhúzta számításait. Végre 1970-ben sikerült kivívni a párt élfal befolyásolt Népi Egység koalí­ció győzelmét, amikor is a szocialista SALVADOR ALLENDE állt az ország élére. A Népi Egység kormányának há­roméves fennállása örökre beiródott a nép, a haladó tömegek emlékezeté­be. Nem jutott ideje „nagy dolgokat“ művelni, de amit tett, azzal is meg­alapozta egy új Chile alapjait, meg­mutatta a haladó fejlődés irányát. Ezt akadályozta meg az észak-ameri­kai imperializmus és a hazai milita­rista oligarchia összeesküvése. A Pi­­michet-junta 1973. szeptember 11-én megdöntötte a Népi Egység kormá­nyát, féktelen terror uralkodott el az országon. Az ország legjobb fiait ha­lomra gyilkolták, bebörtönözték vagy száműzték. A junta azonban elszige­telődött, csak a legreakciósabb rend­szerek támogatását élvezi. Szalonkép­telensége miatt azonban még Was­­shington is legalább látszatváltozáso­kat sürget. A munkásság vezető ereje, a 60 éves kommunista párt azonban él, újjászervezte erőit és illegalitásban is tevékenykedik haladó chilei vál­tozásokért. A Népi Egység széles an­­tiimperialista frontot szervezett, mely elszántan küzd a jnnta ellen. L. L. lengyelorszig 1981 téten WASHINGTON NUKLEÁRIS AMBÍCIÓI ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEK *- Ez a „kicsi épületelem“ alapozza majd meg Amerika nagyságát. IJurij Cserepanov »ajza) A szomszéd Lengyelország az utób­bi hetekben veszélyes fejlemények színhelye volt. Akkor, amikor a kor­mány a nemzeti megegyezés tanácsá­nak létrehozásán fáradozott, a „Szo­lidaritás“, magát „független szakszer­vezetnek“ nevező politikai csoporto­sulás minden lépésével akadályokat gördített a békés kibontakozás útjá­ba. A LEMP Központi Bizottsága leg­­: utóbbi határozataiban ezért például kötelezte a párt képviselőcsoportját, hogy lépjen fel kezdeményezően „ae állampolgárok és az állam érdekeit vé­delmező rendkívüli eszközök alkalma­zásáról“ szóló törvény meghozatalára. A „Szolidaritás“ minderre negatív magatartással válaszolt. Országos bi­zottságának gdanski ülésén az orszá­got teljesen megbénító általános sztrájk, a szocialista rendszer meg­döntésére Irányuló akciók mellett foglalt állást. A szélsőségesek kísér­leteket tettek, hogy az ún. radomi programról rendezendő „népszava­zással“ vegyék át a hatalmat. Ennek a nyílt ellenforradalmi szer­vezkedésnek vetett végett december 13-án a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsa, mely kiáltványában szük­ségállapotot rendelt el, és létrehozta a Nemzeti Megmentés Katonai Taná­csát. Wojciech Jaruzelski, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács' elnöke és nemzet­­védelmi miniszter felhívással fordult a nemzethez, s megmagyarázta az el­rendelt intézkedések szükségességét. „Több nemzedék vívmányát, a ham­vaiból feltámasztott lengyel hont az összeomlás veszélye fenyegeti. Az ál­lamgépezet működése megszűnőben van. Roskadozó gazdaságnnkat na­ponta újabb csapások érik. Az embe­rekre az életkörülmények mind sú­lyosabb terheket rónak. Minden len­gyel üzemet, intézményt és sok ott­hont beteges meghasonlás oszt meg. A szűnni nem akaró konfliktusok, a nézeteltérések és a gyűlölködés at­moszférája lelki kíégettséget okoz, kikezdi hagyományos türelmességün­­ket... Parancsokat adtak ki leszámo­lásra a „vörösökkel“, a más nézetet valló emberekkel. Sokasodnak a ter­rorcselekmények, a fenyegetőzések, az önbíráskodás és a közvetlen erő­szak esetei“ — jellemezte az ország helyzetét Wojciech Jaruzelski. A nem­zet lelkiismeretéhez szólott: „Már nem napokkal, hanem órákkal mér­hető a nemzeti katasztrófa közele­dése“. A kormány cselekedett. Jaruzelski bejelentette a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának megalakulását. Ez nem helyettesíti az alkotmányos hatalmi szerveket, egyetlen feladata a közrend védelme az államban, olyan végrehajtói biztosítékok meg­teremtése, amelyek lehetővé teszik a rend és a fegyelem helyreállítását. „Ez a végső módja annak, hogy meg­kezdődjék az országnak a válságból való kivezetése, az államnak a szét­hullástól való megmentése.“ — han­goztatta a miniszterelnök. Jaruzelski bejelentette, hogy kato­nai meghatalmazottakat nevezett ki az állam igazgatás valamennyi lép­csőfokára, hogy a minisztériumoktól a legalsó szervekig ellenőrzést gya­koroljanak az államigazgatási szer­vek tevékenysége fölött. A nemzeti érdekek nevében végre­hajtották ama személyek csoportjá­nak megelőző őrizetbe vételét, akik veszélyeztették az állam biztonságát, valamint azokét a személyekét, akik közvetlenül felelősek azért, hogy a hetvenes években az államot mély válságba vitték, és akik beosztásuk­kal visszaélve, egyéni haszonszerzésre használták fel pozíciójukat. Köztük van Gierek, a párt volt első titkára is. A Nemzeti Megmentés Katonai Ta­nácsa, melynek élén Jaruzelski kor­mányfő áll, bejelentette a szakszer­vezeti tevékenység ideiglenes szüne­teltetését. Az ország védelmi bizott­sága rendeletet adott ki a vasúti és közúti forgalom, a bányák, erőmű­vek, egyéb fontos üzemek, a posta, a távíró és a telefon, valamint a ki­kötők katonai rendelkezés alá voná­sáról, alkalmazottaikat katonai szol­gálatra behívóitoknak tekintik. A szolgálat megtagadásáért büntetőjogi­lag felelősségre vonandők. Az állam­tanács rendelettel szabta meg az állampolgárok helyváltoztatásának korlátozását, kijárási tilalmat rendelt el az egész országban, felfüggesztette a sztrájk és tiltakozó akciók jogát. Felfüggesztették a vállalati közössé­gek önigazgatási tevékenységét. A kormány rendelettel munkakötelezett­séget vezethet be azon személyek számára, akik 15. életévüket betöl­tötték, és még nem érték el a nyug­díjkorhatárt, de egészségi állapotuk­nál, személyi és családi körülmé­nyeiknél fogva munkaképesek. Az ország határait lezárták. A stra­tégiai pontokat katonai egységek el­lenőrzik. A rádiónak és a televízió­nak csak egyes csak az egyes adása működik. Csak a Trybuna Ludu és a Zolnierz Wolnosci és néhány helyi lap fog megjelenni. A Lengyelországban történtek nagy nemzetközi visszhangot váltottak ki. A reagálások zöme hangoztatja, hogy a lengyel népnek magának kell meg­találnia a válságból kivezető utat. A TASZSZ szovjet hírügynökség felha­talmazás alapján közölte, hogy a szovjet emberek figyelmesen követik a Lengyelországban és körülötte zajló eseményeket. Megelégedéssel veszik Jaruzelski bejelentését, miszerint a lengyel—szovjet szövetség a lengyel állami érdekek sarkköve, a lengyel államhatárok sérthetetlenségének ga­ranciája, és az is marad. Lengyelor­szág a Varsői Szerződés és a szo­cialista közösség ktszakíthatatlan láncszeme és az is marad. §

Next

/
Thumbnails
Contents