Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-26 / 52. szám
Boldog új esztendőt kívánunk kedves olvasóinknak! AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1981. DECEMBER 26. * 52. szám XXXII. évfolyam * Ага 1,— Kés Le kell küzdeníink a fejlődést fékező akadályokat! Irta: JÚLIUS VARGA, a CSKP KB osztályvezetője Elérkezett az az időszak, amikor napirendre kerül a hetedik ötéves tervidőszak első évéhen elért eredményeink értékelése. Problémákkal terhes, aránylag nehéz esztendőt hagyunk magunk mögött. Köztudott, hogy a mezőgazdaság igényes feladatainak teljesítése szinte leküzdhetetlennek tűnő akadályokba ütközött. A kedvezőtlen Időjárás terméscsökkentő hatását nem tudtuk teljesen semlegesíteni. Annak ellenére sem, hogy a mezőgazdasági dolgozók derekas munkát végeztek, s hogy a termésnövelő és -mentő munkájukban a munkások, az ifjúság és néphadseregünk katonáinak aktiv közreműködésére, segítségére támaszkodhattak. A tervvel szembeni terméskiesés főleg azért nagy, mert a kedvezőtlen természeti tényezők a legtermékenyebb termelési körzeteket, a répa- és a kukoricatermelő körzeteket, vagyis a Csallóközt és a dél-morva kerületet sújtották. Lényegében ezzel magyarázható, hogy gabonából több mint másfél millió tonnával kevesebbet takaríthattunk be a tervezettnél, s hogy e mezőgazdasági össztermelés is körülbelül ötmilliárd korona hiánnyal zárul. Magától értetődik, hogy ez a nagyméretű kiesés kedvezőtlen körülményeket szült nemcsak a mezőgazdaság részére, hanem — mint azt a CSKP KB 4. ülése is hangsúlyozta — nehézségeket okoz egész népgazdaságunknak is. A CSKP KB 4. ülése a mezőgazdaság feladatait a belső és a klüső, valamint a nemzetközi helyzet nyomán keletkezett feltételekkel összefüggésben körvonalazta. Nem tagadjuk, hogy ezek a feltételek, amelyekkel számolni kellett a mezőgazdaság további fejlesztéséhez szükséges lehetőségek meghatározásakor, nagyon kedvezőtlenek. Külgazdasági kapcsolataink fejlődésére kihat az a körülmény, hogy az elmúlt években az energia, a nyersanyagok és az élelmiszerek árának rohamos emelkedése volt tapasztalható. Ezért a hetedik ötéves tervidőszakban feltétlenül számolnunk kell a külföldi hitelek kihasználásának korlátozásával. A CSKP Központi Bizottságának ülése nyíltan rámutatott arra, hogy a jelenlegi bonyolult időszakban külgazdasági kapcsolatainkban annak ellenére sem vállalhatunk nagyobb rizikót, hogy külföldi adósságaink nagysága összhangban van hazánk gazdasági erejével. Nem csupán gazdasági, hanem politikai okok miatt is arra kell törekednünk, hogy a kapitalista országokkal való külgazdasági kapcsolataink a lehető legkiegyensúlyozottabbak legyenek. Gazdasági életünkre kihatással van az is, hogy mezőgazdaságunk a 6. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatait sem teljesítette. Továbbá az, hogy népgazdaságunkban nem sikerült csökkantenünk az energia- és a nyersanyag-szükségletet, de nem sikerült kellő ütemben fokoznunk a munka és a beruházások hatékonyságát sem. A kapitalista országokkal folytatott külkereskedelmünk — a behozatali cikkek árának rohamos növekedése miatt — deficittel zárult, vagyis a behozott értékeknek csak egy harmadát tudtuk fedezni. Gazdasági életünk fejlődésére természetesen hatással van a kiélezett nemzetközi helyzet is. Egyes kapitalista országok lényegében azzal a céllal szorgalmazzák a fegyverkezési hajsza további fokozását, hogy ezáltal is lassítsák a szocialista országok gazdasági életének fejlődését. Feltételezéseik szerint, ha a szocialista országok a nyugati kapitalista országokban elhelyezendő új, korszerűbb haditechnikával szemben ki akarják alakítani az erőegyensúlyt, akkor az eddiginek legalább nyolcszorosát kell honvédelmi célokra fordítaniuk. Kétségtelen, hogy a fegyverkezési hajsza kedvezőtlenül hat gazdasági életünkre, annak ellenére, hogy a szocialista közösség védelmi erejének növelésével járó terhek oroszlánrészét a Szovjetunió viseli. Nem akarunk háborús légkört teremteni. Védelmi erőnk növelése azonban kötelességünk. S ez bizony sok pénzbe kerül. Ezek a tények arra utalnak, hogy a XVI. kongresszus irányvonalénak teljesítését befolyásoló objektív és szubjektív tényezők, illetve feltételek a mi rovásunkra változnak. De nincs más út, mint az, hogy leküzdjük azokat az akadályokat, amelyek fejlődésünk útjában állnak. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 4. ülésének tanácskozása meggyőzött bennünket arról, hogy pártunk helyesen ítélte meg a helyzetet és azzal párhuzamosan a megoldásra váró feladatokat. Lényegében arról van szó, hogy összpontosítani keil erőnket a CSKP XVI. kongreszszusa által körvonalazott feladatok következetes teljesítésére. Ez vonatkozik a megazdaságra is, melynek feladatait a központi bizottság 4. ülése, a feltételekhez igazodva határozta meg. Az új és kissé bonyolult nemzetközi és belföldi körülmények feltételezik a párt mezőgazdasági politikájának a változó feltételekhez való igazítását. Ma tehát jobban, mint bármikor, előtérbe került az önellátottság fokozásának szükségessége. Ezt a tényt nem elég csupán hangoztatni! A me zőgazdasági üzemeknek határozottan hozzá kell látni a növénytermelés elsődleges fejlesztéséhez. különösen a gazdag tápértékű takarmánybázis létrehozásához, amivel lényegében hozzájárulnak a behozatali cikkek mennyiségének csökkenéséhez is. Határozottan hozzá kell látni a növénytermelés intenzifikálásához és a termelés struktúrájának szükség szerinti módosításához. Ezzel kapcsolatban rendkívüli figyelmet kell szentelni é termőföld védelmének és legoptimálisabb kihasználásának. A központi bizottság 4. ülése nyíltan rámutatott az e téren tapasztalható fogyatékosságokra és sürgette a termőföld védelméről, termőerejének növeléséről való gondoskodás elmélyítését. A mezőgazdasági földek területének veszélyes csökkenését jelző adatok vádolnak bennünket. Csak az utolsó tiz esztendő folyamán 241 ezer hektárral csökkent hazánk mezőgazdasági területe, melyből 65 ezer hektár beépített területté vált. S ennek következményeként csupán 44 ár mezőgazdasági terület jut egy személyre, az 1953. évi 64 árral szemben. E kedvezőtlen folyamat megakadályozása céljából a CSKP Központi Bizottsága feladatul adta a nemzeti bizottságokban, valamint az állami és gazdasági szervekben és szervezetekben működő kommunistáknak, hogy ne engedjék meg a mezőgazdasági területek indokolatlan kisajá titását; s hogy a mezőgazdasági területek védelmét szabályozó törvény ellen vétőkkel szemben eljárást indítsanak. Az intézkedések értelmében az a vállalat, amelyik kisajátít mezőgazdasági földet, köteles hasonló minőségű földet a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani, avagy rekultivált területet, a kisajátított földnek dupla terjedelmét. Az állattenyésztési termelésben előtérbe került a szarvasmarha-tenyésztés elsődleges fejlesztés^ Mindenkinek tudatosítania kell, hogy tovább már nem engedhetjük meg magunknak azt, ami a hatodik ötéves tervidőszakban történt. Feltételeinkből kiindulva nagyon veszélyes jelenségnek minősíthető az, hogy az említett időszakban a vágőmarhatermelés csupán 6,1, a tejtermelés pedig 6,4 százalékkal növekedett, míg a sertéshús termelése 18, a vágóbaromfi-termelés pedig 29 százalékkal. Ez a nem kívánatos helyzet arra kötelez bennünket, hogy állattenyésztésünk struktúráját a növénytermelés által teremtett lehetőségekhez igazítsuk; hogy fokozzuk a takarmánygazdálkodás hatékonyságát és az állatállomány hasznosságát, (folytatás a 2. oldalon) GERSTNER ISTVÄN rajza