Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-18 / 29. szám

8

SZABAD FÖLDMŰVES

1981. július 18.

BESZÉLGETÉS Dr. BUGA LÁSZLÓVAL

Egészségünk védelmében elhangzó íntó-óvó szavait egy ország hallgatja rádióban, televízióban, olvassa ki tudja hány újság, folyóirat, egyebek közt a Szabad Föld és az általa szerkesztett Egészség című képes lap hasábjain. A hangjából kiérezhető szeretetteljes aggodalom az emberért sokakat bátorít fel, hogy tanácsért, vagy olykor csak lelki megnyugtatásként forduljanak levelükben az idős orvoshoz. Buga doktor körültekintő, néha kissé feddő válaszaiban mindig fellelhető a harmonikus emberi életvitel hirdetése, a tes ti-lelki egészség egyensúlyának, fontosságának kihangsúlyozása. És hog\ mindebben milyen jelentőséget tulajdonít a tér mészetjárásnak, azt az említett írások • között például a „Hasznos tél! séták“, vagy a „Tél végén, tavasz küszöbén“ című cikkek igazolják.

— Doktor Cr! A természetjárásnak az egészséges életmódban betöltött szerepéről csaknem mindenki tud valami közhelyszerűt mondani. De hogyan fogalmazza meg az orvos, az egészség tudományának embere, mindenki másnál pontosabban a természetjárás jó hatását, és legfőképpen szükségességét?

— Hogy egészen pontosan válaszoljak: három igen fontos, és az egészség szempontjából nélkülözhetetlen tényezőben jelölném meg a természetjárás hasznát. Először is a természeti környezetnek az idegrendszerre gyakorolt megnyugtató hatásában. A zöld világ puszta látványa, de csöndje és sajátos zenéje oly békítőleg hat az emberre, hogy az semmivel nem pótolható, és a városban élőknek különösen szükségünk van rá. Ezt tartom a természetjárás legfőbb hasznának. Másodikként a vele járó mozgást említem. Az úgynevezett Salernói iskola tanítása felhívjta a figyelmünket, hogy életünk minden percében táplálkozás után vagyunk. A megfelelő emésztésben pedig némi testmozgással kell szervezetünket segítenünk Én a reggeli mozgást is fontosnak tartom, ami felébreszti az ember hajszálereit. Nem lehet a szervezetet rögtön rávenni az aktív tevékenységre, mert a pihenés alatt a vér jórésze a belső szervekben halmozódik fel. Nagyon fontos tehát a reggeli és az étkezések utáni mozgás. Az utóbbihoz még hozzátenném: ismeretes a magyar ember „jó“ szokása, hogy szeret ebéd után „lepihenni“. Nagyon rossz szokás, amivel sokat ártunk a szervezetnek. A természetjárás harmadik haszna a vele járó intenzív légcsere. A tüdőből ugyanis sohasem tudunk minden levegőt kifújni, valamennyi mindig visszamarad. Csak 30—35 mély lélegzetvétel után tisztul ki teljesen a tüdő, tehát amikor például felkapaszkodunk egy kisebbfajta lejtőn. Persze a tüdőket kiszellőztethi csak olyan levegőn érdemes, amilyen a hegyekben és erdőkben van. Engem diákkoromban egy remek tornatanárom, ühereczky Géza tanított meg a tervszerű légcsere gyakorlására: séta közben négy lépés alatt belélegezni, újabbb négy lépésben kifújni a levegőt...

ön szerint mennyire ismerik fel az emberek a természet által felkínált lehetőségeket?

— Először is vannak, akik rosszul értelmezik a természetjárást. Bakancsban, hátizsákkal túrabottal látok gyakran zöldövezeti vendéglőkben borozgató hétvégi „turistákat“, némelyikük ott ül egész nap, aztán a kitűnő „kirándulás“ után jó lelkiismerettel haza villamosozik. Szerencsére ezek kevesen vannak, és igen szép számmal látni igazi kirándulókat, közöttük sok fiatalt is. Dehát még mindig azoknak a száma a legnagyobb, akiknek eszük ágában sincs kimozdulni. Őket kell valahogyan rábírni a turistáskodásra. Ezek az emberek nem tudják, hogy az idegesség, ingerültség, álmatlanság, rossz emésztés, rossz vérkeringés, nehézkes anyagcsere, és ki tudja még mi minden legjobb gyógymódja a szabadban való, mozgással járó időtöltés. De ezt hiába magyarázzuk annak, aki sohasem próbálta, az nem fogja megérteni. Addig nem indul el, amíg valamiképpen rá nem vettük egy kirándulásra. Akkor majd érzi a maga bőrén a hasznát, s az öröm

élményét. Ezért nagyon fontos, hogy a szülők jókor kivigyék a gyerekeket, amikor nekik a természet még játszótárs, tele izgalommal, rejtélyekkel, meglepetésekkel. így megmarad a természetjárás élménye, ami később állandó Igény lesz.

— A tudás, az értelem gyarapodásával, amikor az emberben kitágul a természet fogalma, kialakul szépségének érzete is, és az az etika, amely e világgal szembeni magatartásunk meghatározója...

— Ogy vani Ezért ha meggyőzőek akarunk lenni a még távolmaradókkal szemben, vigyázni kell, hogy le ne járassuk előttük a természetjárást. Vagyis magatartásunknak példamutatónak kell lennie. Pavlov szerint az ember és környezete elválaszthatatlan. És mivel előbb-utóbb minden emberben kifejlődik az érzés, amely szerint adott környezete szűk vagy tág, s mivel többnyire tágítani igyekszik érdeklődési körét, mindenképpen természeti környezetében pillant szét. A növény- és állatvilágban való tájékozódás után a honismeret következik, majd a tudományok és művészetek világa, és nem utolsó sorban maga az ember. Ha a síkságon született körülpillant a hegy tetejéről, tágul a világról alkotott képe. És ha még messzebb akar látni, annak érdekében már tervet kovácsol. Miiként a világ megismerése, úgy az egészség is lehet tervezett és véletlen. Természetesen az akarat, az elhatározás a döntő, tehát a test és a lélek és a szellem tervezett egészsége. Ez a magatartás át tudja alakítani a^nzemélylséget, és a természeti világgal -való kapcsolatunkban ez az igazi és

legfontosabb nyereségünk.

Szomory György

á legsagf nil kincs

Végre Itt a nyár. Süt a nap, és vonz bennünket a strand. Ez bizony nagyon jó és egészséges, ha kihasználjuk a természet adományát, mert Így egészségesebbek leszünk, lebarnulunk és új erőt gyűjtünk a mindennapi munkához, sőt javuí étvágyunk, szaporodnak vörös vérsejtjeink és elegendő D- vitamln képződik szervezetünkben. Egyszóval erősítjük egészségünket. Nagyon helyes, mert az egészség a legnagyobb kincs. Aki ezt nem tudja eléggé becsülni, majd értékeli, ha megbetegszik.

Igen ám, csakhogy a nyár szépségeinek kihasználása nem mindenkinek adatik meg. Aki bizonyos gyógyszereket szed, annak , nem szabad a tűző napon tartózkodnia, mert az súlyos következményekkel járhat. Ezért — gondolom még időben — szeretném a kedves betegeket arra figyelmeztetni, hogy ki nem napozhat. Azok, akik a következő gyógyszereket használják:

1. Szulfonamidok (szulfovegyületek): olyan a hatásuk, hogy megállítják a betegségek kórokozóinak szaporodását: Sulfisoxazol (valamikor az Uramid), Sulfamethoxídin, Septrin, Biseptol, Supristol, a magyarországi Sumetrolim és a Potesept. Továbbá a Sulfadimidin, Sulfaguanidin és a Ftalazol. Itt okvetlenül meg kell említeni, hogy ezeket a gyógyszereket csak orvosi előírásra lehet megvásárolni!

2. Antibiotikumok (antibiotikum

— penészgomba-termékek), melyek vagy legyengítik vagy megölik a baktériumokat. Ebbe a csoportba tartozik a Tetraciklin és az Oximikoin, melyek napozáskor fotodermatózist okozhatnak.

3. Antituberkulotika, a tuberkulózist gyógyító gyógyszerek: többek közt a PÁS tabletta.

4. A többi gyógyszerek közül az

orbáncfű (szlovákul Trezalka bodkovaná), valamint ebből a gyógynövényből készült Injekciók, melyek Floristen Forte néven ismertek. Л

Azok, akik az említett gyógyszereket használják, lehetőleg ne tartózkodjanak hosszú ideig a tűző napon. Ellenkező esetben kellemetlen, sőt nagyon súlyos bőrgyulladást, bőrkiütést kaphatnak, amelyet szaknyelven fotodermatőzisnak nevezünk. És ez a sző magyarul annyit jelent, hogy érzékenység a gyógyszerre, a napsugár ultrakék hullámzására, minek következtében csalánkiütés vagy hólyagos kiütés keletkezik a bőrön, ami fájdalommal jár. Erre említek egy példát: a Magas-Tátrában szemtanúja voltam egy nagyon erős fotodinamíkus reakciónak, amikor egy fiatalember mit sem gondolva, napozott, holott Tetraciklínnel gyógyította magát. A beteg arca megdagadt, keze elvörösödött, és belázasodott.^.

Reméljük, senki sem akarja kórházban tölteni a szabadságát csak azért, mert az említett gyógyszerek használata alatt napozott.

Dr. Nagy Géza

Sok szülő félti gyerekét, s nem engedi kortársaival nyaralni. Ilyenkor talán az a megnyugtató az „izgulás szülőknek“, hogyha a leválás fokozatosan történik. Esetleg lehetne azt tanácsolni, hogy a fiatalok többen menjenek egyszerre nyaralni. Vagy pedig, ha a fiatal eiőször csak egy-két napra megy el, és a szülők látják, hogy gyereküknek semmi baja nem történt, akkor a következő, hoszszabb túrán már biztosan nyugodtabbak lesznek.

Gyakori probléma a fiúk és lányok közös nyaralása is. Nem helyes, ha a szülők következetesen elutasítják ezt a kívánságot. A titokban szervezett „buliknál“ sokkal egészségesebb, ha

kor is fontos ez, ha a szülőknek kellő anyagi fedezetük van ahhoz, hogy gyerekeik egész nyaralását kifizessék. Ebben az esetben is nagyon fontosnak tartjuk a két-három hetes nyári munkát, mert a gyerek személyiségének pozitív alakulását segíti elő. De az ilyen nyári munka, a gyermekfelügyelet, az újságbordás, a kertészkedés stb. semmiképp se legyen egy hónapnál hosszabb, hogy pihenésre is maradjon elég idő.

W. M.

(Népszava)

■

I1K

Q O 3 В G j

Д ES -Ľ Íl

gyszer régen еду uralkodó csillagjóst keresett az udvarába, de sehogyan sem talált olyan valakit, akinek a jóslatai beváltak volna. Végül jelentkezett egy ember, aki így szólt az uralkodóhoz:

— Un az udvari csillagjósod leszek, felséges uram, de csak a feleségemmel együtt.

— Hogyan? — csodálkozott el az uralkodó.

— Nagyon régen élek együtt a feleségemmel — mondta az ember —, de az még nem fordult eló, hogy valamiben egyezett volna a véleményünk.

Ha én este az égre pillantva azt mondom,hogy holnap eső lesz, a feleségem biztosan azt mondja: nem lesz eső. És egyikünk sem hajlandó megváltoztatni a véleményét. Ha a feleségem azt mondja, hogy jó lesz a termés, én biztosan azt állítom majd, hogy nem lesz jó termés. Régóta figyelem a dolgot, és megállapítottam, hogy egyikünknek mindig igaza van. Vagy az 6 jóslata vagy az enyém beteljesedik. Hát ezért lehetek én a te csillagjósod, csak a feleségemmel együtt.

Fordította: V. Li Görög Júlia illusztrációja

KÄLDI JÁNOS:

Az eltévedt

tücsök

Megszökött egy kis tücsök. Bejárt síkot, hátat.

Így történt, hogy eltévedt. Dala csupa bánat.

Szivtépően dúdolgat, ki tudja, miéta.

Elszomorít füvet, fát a fájdalmas nóta.

A jószívű pillangók, a szorgalmas hangyák körülveszik részvéttel,

váltig vigasztalják.

Volt egyszer egy kecske, jó volt ám a kedve. Égész nap mekegve a füvet legelte. Hanem egyszer este, hazafelé menve, eltévedt a nyájtól. Kesergett a jámbor:

— Hol vagytok társaim, kis gidák, nagy ürük?

Hiszen azt mondtátok: barátságunk örök ...

De szeretnék én is hazajutni végre,

Ráun így a kecske, a legszebbik rétre!

Nemsoká kóválygott hetedhét határba, nem maradt magára, az a szegény árva. Megsajnálta Ferkó, megkereste Jutka; így mentek hármasba hazafelé, futva. Mire késó este feljött a holdvilág, minden rendbe jött már — s újra szép a világ. Bars Sári

Hazajutsz majd, kis zenész, mondják nem szűnően.

De 6 tovább kesereg a széles mezőben.

Sírna talán évekig — de jön egy madárka, felülteti hátára, s viszi hazájába.

VÍZSZINTES: 1.

Ferrüm. 4. ... Margit magyar színésznő. 8. Semmikor. 12. Bálvány.

14. Faféleség. 16.

Rovar. 17. Omladékok. 19. Induló. 21.

Szovjet repülőgéptípus. 22. Kíván. 24.

Filmszínház. 26.

Galántai autók jelzése. 28. Lisztfinomság jelzés, 30.

Testgyakbrlat. 32.

Művészet franciául. 34. Princípiuma. 36. Alant. 37.

Spanyol női név.

39. Olyan népiesen. 41. Idegen tagadás. 42. Bellini operája. 44. Amerikában van! 46. Boldogság kezdete. 47.

Női becenév. 48.

Ha ugyan szlovákul. 5Ö. Rangjelző.

52. Lám. 53. Török férfinév. 55. tak ikerszava. 57.

... Regia. 61. Jegyesem. 63. Dolog latinul. 65. Szlovák város. 67. Időmérő. 68. Lichtenstein hercegség fővárosa. 70. Becsinált hús fűszeres lével. 72. Arany franciául. 73. Régebbi megszólítás. 75. ... bíró, Móricz Zsigmond színdarabja. 77. Mely személy. 78. Helyeslés. 79. Tapad.

FÜGGŐLEGES: 1. A rejtvény első része. 2. Állami illeték. 3. Férfinév.

5. índulatszó. 6. Személyemre. 7. Hacsaturjan személyneve. 9. Omszk folyója. 10. Szlovákiai magyar képes hetilap. 11. A rejtvény harmadik része. 13. Helyben. 15. Durva őrlemény. 18. Kicsinyítő képző. 20. Mond. 23. Redőny. 25. Női név, ékezettel. 27. Olasz folyó. 29. A rejtvény második része. 31. Fordítva: város az NSZK- ban. 33. Gazdaságunk pillére. 35. Erna Aranka. 38. Mi az betűi cserélve.

40. Nátrium vegyjele. 43. Gyümölcs.

45. Szülő. 49. Kártyalap. 51. Olasz pénzegység. 54. Lónév. 56. A hét egyik napja. 58. Azonosok. 59. Keresmény. 60. A romlott zsír jelzője. 62. Nem megy el. 64. A szovjet autók jelzése. 66. Kutyafajta. 68. Világtalan.

69. Kuckó. 71. Férje. 74. Király olaszul. 76. Határrag.

Beküldendő a függőleges 1., 29. és

11. számú sorok megfejtése.

Megfejtés — nyertesek

A lapunk 26. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „A fa értékes nyersanyag.“

Nyertesek: Duray Rezső, Jóka (Jelka), Bognár Ignác, Nyárasd (Topolníky), Bíró Erzsébet, Dunaszerdahely (Dunajská Streda).

ч

ta szülők megbeszélik gyerekeikkel, hogy az együtt nyaralás milyen komoly dolog, és hogy a fiatalok hogyan tudnak egymásra kölcsönösen vigyázni.

Beszéljünk arról is, hogy az önálló, felnőttes nyaralások költségeit ki fizesse. jó, ha a serdülő megtanulja, hogy az önállóság milyen következményekkel jár. A nyárU^szünidő elég hosszú ahhoz, hogy a fiatal dolgozzon és nyaraljon is. így anyagilag mindenképpen hozzá tud járulni az önálló nyaralás költségeihez. Még ak-