Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-05 / 49. szám

1981. december 5. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Célszerű intézkedések, ésszerű takarmánygazdálkodás A szemesek, de helyenként a tömegtakarnjányok vártnál gyengébb termése komoly feladatok elé állította a mezőgaz­dasági üzemeket. Jelenlegi közgazdasági helyzetünk nem te­szi lehetővé, hogy az erőtakarmányok hiányát behozatalból fedezzük. A fennálló kedvezőtlen helyzet rugalmas és éssze­rű intézkedéseket tesz szükségessé ahhoz, hogy a belső tar­talékok maximális kiaknázásával az új termésig biztosítsuk a gazdasági állatok téli takarmányozását, s megteremtsük a feltételeket az idei és a.következő évi tervfeladatok teljesíté­sére, a lakosság zavarmentes élelmiszerellátása érdekében — hangsúlyozta a CSKP КЁ 4., valamint az SZLKP KB novemberi plenáris ülése. Hogyan valósítják meg a párthatá­rozatokból eredő feladatokat, s mi­lyen lépéseket tettek a felmerülő ne­hézségek leküzdésére hazánk legpro­­duktívabbb mezőgazdasági járásában, a dunaszerdahelyiben (Dunajská Stre­da)? Ezekkel a kérdésekkel kapcso­latban beszélgettünk Öllé Gyulával, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkárával a közelmúltban tett láto­gatásunk során. — Elöljáróban hadd említsem meg h- kezdte a beszélgetést Öllé elvtárs hogy a járás állattenyésztésének intenzitása aránylag magas. Száz hektárra számítva 90 darab szarvas­­marhát és 274 darab sertést tartunk. Az állattenyésztés szakaszán elsőren­­dő célunk a szarvasmarha-tenyésztés további fejlesztése. Ezért a nagy állat­­sűrűség ellenére a tervezettel szem­ben több mint kétszáznyolcvan darab­bal, a múlt év valóságához viszonyít­va pedig úgyszólván 4590 darabbal növeltük szarvasmarha-állományun­kat. Természetesen fejlesztési progra­munk a termelés további belterjesíté­­sét is célozza. 0 Gondolom, az igényes feladatok valóra váltásában járásukban is bizonyos gondot okozott a szük­séges takarmányalap megteremté­se, főleg az erőtakarmányok hiá­nyának pótlása? •— A kedvezőtlen időjárási viszo­nyok ellenére szemesekből aránylag jó termést takarítottunk be. Azonban a tervhez viszonyítva a kiesés jelen­tős. Az erőtakarmányhiány mérséklé­sére több konkrét intézkedést tet­tünk. Elsősorban a tömegtakarmányok készletének növelése és ésszerű ki­használása érdekében komplex politi­kai-szervezési intézkedéseket dolgoz­tunk ki, melyeket valamennyi gazda­ságnak és üzemi pártszervezetnek továbbítottunk azzal az utasítással, hogy minden mezőgazdasági üzem, saját adottságaiból kiindulva, tegye meg a szükséges lépéseket a kellő takarmányalap megteremtésére. Az intézkedések keretében megkü­lönböztetett figyelmet fordítottunk az öntözőberendezések maximális ki­használására, főleg a lucerna és a belterjes fűállományok hektárhoza­mának növelése érdekében, hogy a termést az őszi időszakban is hasz­nosíthassuk. A múlt évekhez viszo­nyítva jelentősen növeltük a nyári és az őszi keverékek vetésterületét, ami lehetővé tette a zöldtakarmányozás idényének megnyújtását. Megteremtettük a szükséges szer­vezési és műszaki feltételeket ahhoz, hogy a terület túlnyomó hányadáról a kukoricaszárat is betakarítsuk. Több gazdaságban a saját műhelyükben összeszerelt gépekkel gyűjtötték be a kukorícaszárat. Az értékes takarmány megmentésében nagy segítséget je­lentett számunkra a Magyar Népköz­­társasággal való baráti kapcsolat, ahonnan több Orkán típusú kukorica­­szár-betakarító gépet szállítottak. A kukoricaszárat leveles répafejjel és répaszelettel keverve silóztuk. A takarmányszalmát valamennyi gazdaságban hasznosítják. Emészthe­tőségét, ízesítéssel és pácolással nö­velik. Arra is törekedtünk, hogy a gazdaságok minél több szalmát hasz­nosítsanak a takarmánypogácsák ké­szítésében. A pogácsázó gépsorok tel­jes mértékű kihasználása érdekében az üzemek közötti kooperációt szor­galmaztuk. A takarmányok ésszerű hasznosítása céljából az Agrofrigor közös mezőgazdasági vállalat labo­ratóriumában biztosítottuk a takar­mányok rendszeres elemzését is. Figyelembe vettük az energiataka­rékossági intézkedéseket. Ennek ér­telmében a szárítóberendezések ész­szerű kihasználása mellett — ott ahol erre módunk volt — az olajfűtésről gázfűtésre tértünk át. Tehát röviden fogalmazva minden intézkedésünk arra irányult, hogy a tömegtakarmány-készletek az új ter­mésig kitartsanak a hasznosság meg­tartása, illetve további növelése mel­lett. Minden jeli arra utal, hogy a já­rásban sikerült kedvező feltételeket teremteni, s a gazdaságok megfelelő tömegtakarmány-aiappal rendelkez­nek. 0 A járásban jelentős sertésállo­­mányt tartanak. Takarmányozásuk­ban nehezebb pótolni a szemesek kiesését, mint a szarvasmarha­állományokban. Milyen intézkedé­seket érvényesítettek ezen a té­ren? — A járás szocialista szektorában 25 ezer darab sertést tartunk nyilván. Tekintettel a szűkös erőtakarmány­­alapra az állományt az év végéig 24 ezer darabbal akarjuk csökkenteni. Erre többféle megoldást alkalmazunk. Elsősorban a hízókat kisebb — ki­lencven kilós — élősúlyban szállítjuk a vágóhídra. További fontos intézke­dés, hogy a kishasznosságú, illetve a gyenge — a takarmányokat rosszul hasznosító — egyedeket kiselejtez­zük. Megjegyezném, hogy míg a hí­zósertések felvásárlása zavarmentes, addig a kiselejtezett egyedek átvétele nehézségekbe ütközik. Célszerű lenne, ha kerületi szinten egy vágóhidat je­lölnének ki a kiselejtezett malacok © A farm melletti legelők lehetővé teszik a zöldtakar­mányozás Idényének megnyújtását Fotó: CSTK' vagy kocák átvételére. E tekintetben a gyors és rugalmas intézkedés tete­mes erőtakarmány-megtakarítást je­lentene. Járásunkban sikerült megoldani a malacok tervezett értékesítését. Fo­kozott erőfeszítést fejtettünk ki arra, hogy a kistermelőktől a szerződéses malacfelvásárlást is biztosítsuk. Hangsúlyozni szeretném, hogy ész­szerű takarmányozással a sertéste­nyésztésben is jelentős mennyiségű erőtakarmány takarítható meg. Járá­sunkban már a múltban — három szövetkezet kivételével — valamennyi gazdaság áttért a nedves takarmá­nyozásra, amely lényegesen gazdasá­gosabb a száraz takarmányozásnál. Az erőtakarmányok megtakarítása ér­dekében kihasználjuk a nem hagyo­mányos takarmányforrásokat Is. így például több gazdaságban, főleg a kocák takarmányozásában, az egész kukoricanövényekből készült szárít­­mányt alkalmazzák. Sok helyütt a^ta­­karmányrépát és a zöldlucernát is hasznosítják. A lehetőségekhez mérten hasznosít­juk az élelmiszeripari hulladékokat is. A hodosi (Vydrany) szövetkezet­ben például takarmánypépet készítő* nek a Dunaszerdahelyi Baromfiipar, valamint a Bratislava! Húsüzem hul­ladékából. Dunaszerdahelyen a pio­nírszervezetek közreműködésével in­tézkedések történtek a kenyérhulla­dék begyűjtésére, amelyet ugyancsak a sertések takarmányozásában hasz­nosítunk. A hathatós takarékossági intézke­dések és az ésszerű takarmányozási eljárások segítségével az egy kiló sertéshús kitermelésére előirányzott 3,80 kiló erőtakarmányfogyasztást 3,78 kilóra csökkentettük járási átlag­ban. Igaz, ezen a téren akadnak még tartalékok. Erre utalnak az élenjáró gazdaságok, például a lúcsi (Lúč), a vásárúti (Trhové Mýto) vagy a hegy­étel (Kútniky) szövetkezet, ahol a hízók napi súlygyarapodási átlaga meghaladja a hatvan dekagrammot, s az egy kiló sertéshús kitermelésére felhasznált erőtakarmány mennyisége nem éri el a járási átlagot. Külön figyelmet szentelünk azon gazdasá­goknak,* ahol az erőtakarmányfo­gyasztás nincs összhangban a hasz­nossággal. Végezetül csupán annyit: minden erőfeszítésünk, igyekezetünk arra irá­nyul, hogy a felmerülő nehézségek ellenére az Idei tervfeladatokat tel­jesítsük, illetve túlteljesítsük és ked­vező feltételeket teremtsünk a követ­kező évi feladatok megvalósítására. Az előjelek arra utalnak, hogy ezt sikerül is elérnünk. Beszélgetett: Klamarcsik Mária assz Rövidesen egy évtizede lesz, hogy az illetékes szervek, Kúdolí Novotný agrarérnököt a komáromi (Ko­márno) járási mezőgazdasági igazgatói tisztségbe beavatták. A jó politikai és szakmai ér­zékkel rendelkező kommunista kezdettől fogva pártunk mező­­gazdasági politikájának gyakor­lati megvalósítását szorgalmaz­ta. Arra törekedett, hogy egyre javuljon a termelés hatékony­sága, a termékek és a szerve­zés minősége. Az illetékes szervek nagyra értékelték Novotný elvtárs el­kötelezed helytállását, a szo­cialista mezőgazdaság fellendí­tésében kifejtett érdemdús te­vékenységét, s ennek eredmé­nyeként Ján Janovic CSc., me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az 50. jubileumát ün­neplő Novotný eltvársnak a kö­zelmúltban „A kiváló munká­ért“ állami kitüntetést adomá­nyozta. Bátran állíthatjuk, hogy a já­rás az eltelt két ötéves terv­időszakban elért árutermelési szintjével megérdemelten sora­kozhatott fel a legjobbak közé, hiszen az 1970—80-as években a legfrisebb tudományos-mű­szaki ismeretek hasznosításával hetven százalékkal növelték az árutermelés értékét. Az eltelt mozgalmas tíz esz­tendőben szemesterményekből 83 ezer tonnával termeltek töb­bet, mint például az 1970 előtti hasonló időszakban. Évenként 220 ezer tonna — ideértve a szemes kukoricát is — gabonát szállítanak be a földekről a tárházakba, s a gabonaprogram sikerreviteléért a járás magas állami kitüntetést „Munka Ér­demrendet“ kapott, s a CSSZ­­SZK viszonylatában a megtisz­telő második helyre került. A sikereket természetesen csak kiváló biológiai minőségű, nagy hozamátlagot biztosító szovjet és hazai nemesítésből származó búzákkal és árpafaj­tákkal és a dolgozók derekas helytállásával érték el. Novotný elvtárs és munka­társai arra törekednek, hogy a növénytermesztés összpontosí­tása, szakosítása, tehát belter­­jesítése pártunk irányvonalá­nak a szellemében a hatékony­ság és a minőség szüntelen ja­vítása közepette menjen végbe. Ennek érdekében kapcsolatot teremtettek az MNK-ban a Bá­bolnai Iparszerü Kukoricater­mesztési Rendszer kiváló szak­embereivel, s azok közreműkö­désével 4 gazdaságban — Búcs (Búč), Csallóközaranyos (Zlat­­ná na Ostrove), Keszegfalu (Kameničná), Bátorkeszi (Voj­­nice) — összesen kétezer hek­táron vezették be az iparszerű kukoricatermesztést. Az előze­tes felmérések azt mutatták, hogy a rendszerbe bekapcsolt gazdaságok szemes kukorica­termésátlaga lényegesen jobb, mint a hasonló természeti fel­tételek között termelő, azonban •a rendszeren kívül álló gazda­ságoké. Ez arra ösztönzi a já­rás vezetőit, hogy 500 hektár­ral bekapcsolják a rendszerbe a csicsói (Gíčov) szövetkezetét is. A növénytermesztés belterje­­sítése céljából jelentős szerepet szántak a nagy hatósugarú ön­tözőrendszer kiépítésének. A járásban ma már 18 ezer hek­tárra, vagyis a szántó 23 szá­zalékára terjed ki az öntözés. Ennek haszna főleg a takar­mány, a zöldség s az ipari nö­vények termesztésében mutat­kozik meg. Az öntözésnek is köszönhető, hogy a mezőgazda­­sági üzemek bőséges tömegta­karmány alapot létesíthettek, mely teljes mértékben fedezi a szarvasmarhák szükségletét. Az öntözésnek köszönhetően jelen­tősen csökkentették a szántó­földi takarmányok vetésterüle­tét, s a megmaradt területen gabonát termeszthetnek. Novotný elvtárs szerencsés és nagyon hasznos belterjesítő lépésnek tartja a köztes takar­mánynövények termesztését is. Ennek is tulajdonítható, hogy a szarvasmarhák ellátásában egyre jobban támaszkodhatnak a minőségi tömegtakarmányok­ra, amelyek jótékonyan befo­lyásolják az állatok hasznossá­gát. A minőség növelésében so­kat segítenek a takarmányliszt­­gvártó berendezések, de a pel­­letzők meg a farmkörüli lege­lők is. A növényteremsztést a sze­mestermények mellett zöldség, szőlő, gvümölcs és íparinövény termesztésére szakosították. Még az előző ötéves tervidő­szakban kezdték az új gyümöl- I esősök és szőlők telepítését, s a régiek felújítását. Ezt az igényes munkát a soronlevő öt esztendőben is folytatják. Na­pirendre kerül például kétszáz hektár csemegeszőlő telepítése is, hogy hazai erőforrásokból elégíthessék ki a fogyasztói piac igényeit. Egy percre sem feledkeztek meg a termőföld szüntelen ja­vításáról és védelméről. Külön dicséretet érdemelnek, hiszen az utóbbi tíz évben a komáro­mi járásban nem csökkent, ha­nem inkább gyarapodott a me­zőgazdasági szempontból hasz­nosítható földterület. A növénytermesztés belterje­­sltésével három fő szempontot tartanak szem előtt: a gabona­program minél sikeresebb meg­valósítását, a kukoricatermesz­tés fellendítését, végül az ipari növények magas színvonalú termesztését. Törekvésük vég­célja: az önellátottság minél hamarábbi elérése. Már az előző öt évben arra hívták fel a mezőgazdasági üzemek figyelmét, hogy gon­doskodjanak az olajnövények termesztésének fellendítéséről is. Ez a felhívás termő talajra talált, s azóta évenként 7 ezer 500 hektáron termelik a napra­forgót, s ezzel a komáromi já­rás hazánk legnagyobb napra­forgó termesztője lett. Nagy mennyiségű nyersanyagot jut­tat az étolajiparnak. Az eltelt tíz esztendőben a járás mezőgazdaságának az összpontosítása és szakosítása jelentősen befolyásolta a ter­melés hatékonyságának az ala­kulását. A korábbi 44-ről — egyesítéssel — 22-re csökkent a gazdaságok száma, s ezek át­lagos területe 2 ezer 600 hek­tárra növekedett. Elmondható, hogy a gazdaságok állatte­nyésztése fejlődött a legdina­mikusabban. A szarvasmarha­­létszám például 23, a sertés­létszám pedig 80 ezerrel lett több, mint az előbbi tíz eszten­dőben. Fellendült továbbá a baromfitenyésztés és1 a tojáster­melés is. A szarvasmarha-állomány hasznossága például IBI, a to­jástermelésé pedig 182 százalé­kos indexet ért el. Az áruala­pokba 55 millióval több tojást adtak, mint korábban. Arról is az elismerés hangján beszélhe­tünk, hogy a könnyű épület­elemekből készült istállók is jótékonyan befolyásolták az állatok hasznosságát, dinami­kus szaporodását. Ebben az évben például 3 ezer 600 liter tejátlag elérésére tö­rekedtek tehenenként, pedig az állomány 35 százaléka még mindig a régi szlovák-tarka fajta, amelynek a hasznossága köztudottan behatárolt. Egy hektár átlagában — a baromfin kívül — 364 kiló Jiűst, mintegy ezer tojást, és 800 liter tejet termelnek, s a hete­dik ötéves tervidőszakban bú­zából 5,5, kukoricából pedig В tonna hektárhozam elérésé­vel számolnak. A tervidőszak végéig a tehenek tejhasznossá­gát további 80 literrel növelik. Az elmonldottak iól bizonyít­ják, hogy a komáromi lárás mezőgazdasága a helyenként még előforduló problémák elle­nére fejlett, és az országos él­vonalhoz tartozik. HOKSZA ISTVÄN

Next

/
Thumbnails
Contents