Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-28 / 48. szám

1981. november 28. .SZABAD FÖLDMŰVES 3 Csehszlovák-! gazdasági kapcsolatuk REÁLIS TÁVLATOK PROGRAMJA Márciusban Prágában szovjet— csehszlovák termelési szakosítás- és kooperáció-fejlesztési megállapodást írtak alá. Az 1990-ig terjedő hosszú távú program a legújabb tudományos­­műszaki ismeretek termelési folya­matban való további érvényesítéséből indul ki, és határozottan pozitívan befolyásolja majd a két ország gaz­daságát. Időközben további kétoldalú megállapodások születtek, melyek megvalósításához részben már hozzá is kezdtek. Együttműködésünk idő­szerű vonatkozásairól nyilatkozik az alábbiakban Jurij Vlagyimirovics Gav­rilov, a szovjet—csehszlovák gazda­sági és tudományos-műszaki kor­mányközi bizottság szovjet részének felelős titkára. • A hosszú távú program kilátás­ba helyezte 19 alprogram konkreti­zálását a termelés egyes területein. A tízéves távlat a következő terü­leteket érinti: nehéz- és közlekedési gépgyártás, energetikai gépgyártás, elektrotechnika, olaj- és vegyipari gépgyártás, szerszámgépgyártás, autó­ipar, traktor- és mezőgépgyártás, ál­lattenyésztési és takarmánytermelési gépgyártás, elektronika, műszerek és automatizációs elemek gyártása, könnyű- és textilipari gépgyártás, élelmiszeripari gépgyártás, vegyipari gépgyártás, olajfeldolgozó és finomító ipar, hajóépítés, híradástechnikai ipar, rádiótechnika, építőipari és út­építő gépek. Az ágazati alprogramokban és ter­mészetesen, a konkrét szakosítási és kooperációs megállapodásokban nagy jelentőséget tulajdonítunk a tudomá­nyos-műszaki együttműködésnek. Az alprogramok alkotó elemei között szerepel például újfajta gépek és ki­egészítő termékek szakosított gyártá­sának megszervezése, az irracionális tőkés import csökkentése, a párhuza­mos gyártás csökkentése az egyes or­szágokban, a szabványosítás és egy­ségesítés, új technológiai folyamatok alkalmazása szakosított termékek gyártásában, iicencek és a „how­­know" terén folytatandó együttmű­ködés. ф A dokumentum a jó végrehajtás alapja. Hogyan ellenőrzik érvényesí­tését? A kormányközi bizottság fontos fel­adata az ágazati alprogramok fej­lesztése keretében kötött megállapo­dások végrehajtásának minden napi ellenőrzése. A Szovjet­unió és Csehszlovákia Minisztériu­maival megállapodtunk, hogy az ún. állandó munkacsoportok megalakulá­sával párhuzamosan vezetjük be az ellenőrzést. Nálunk a kormányközi bizottság keretében 22 állandó mun­kacsoport működik. • Milyen szerepe van együttmű­ködésünkben a tudománynak és a technikának? Látjuk, hogy a tudományos-műszaki együttműködés fontos szerepet ját­szik az alprogramok fejlesztésében, s ez konkrét fejlesztés-szakosítási és kooperációs szerződésekben ölt testet. A 11. szovjet és 7. csehszlovák ötéves terv láttán meggyőződünk róla, hogy az alprogramok összes pontjai főként magában a hosszú távú programban tükröződnek vissza. A hosszú távú program vagy a termelés-szakosítási és kooperációs szerződések megvaló­sításával kapcsolatos kötelezettségek a két ország évi, ötéves és távlati terveinek szerves részévé válnak. Ré­szévé válnak továbbá Csehszlovákia és a Szovjetunió következő időszakra vonatkozó állami tervei koordinációs jegyzőkönyvének, valamint a KGST- tagállamok sokoldalú együttműködése hosszabb távú fejlesztési programjai­nak is, ha különleges problémákról van szó. ф Melyeit a konkrét együttműkö­dés példái? Elegendőt említhetünk. Lássunk egyelőre kettőt. Már egy éve érvény­ben van a csehszlovák általános gép­ipari minisztérium és a szovjet autó­ipari minisztérium egyezménye, mely felöleli а В e 1 a z típusú szovjet nehézteherautókba gyártott 1200— 1300 lóerő teljesítményű dízelmoto­rok kooperált gyártását. Ezeket a te­herautókat Csehszlovákia a GabCíko­­vo—Nagymaros vízierőmű építésénél használja fel. Vagy más példa a szov­jet állattenyésztési és takarmányier­­meíési minisztérium és a csehszlovák általános gépipari minisztérium együttműködésének területéről. Mar­tinból hidrosztatikus tengelykapcso­lók vándorolnak a Szovjetunióba, hogy itt állattenyésztési termelő berende­zések gyártásánál alkalmazzák őket. Ez a nagy, hosszú távú tízéves együttműködésnek csak két kis pél­dája. A Szovjetunió és Csehszlovákia 19B1—1985 közötti tudományos és technikai fejlesztési terveiről folyta­tott konzultációk eredményei azt mu­tatják, hogy a legközelebbi ötéves tervben a két ország népgazdasága keretében a legfontosabb 29 problé­mát konkretizálják. A Szovjetunió és Csehszlovákia minisztériumai és in­tézményei tudományos-műszaki e­­gyüttműködésének alapján több mint 300 tudományos problémát oldanak meg. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a két ország 140 újfajta gépet és be­­rendzeést, 15 automatizált rendszert, 32 komplett normatív technikai doku­mentációt és irányítási szabványt kí­ván kidolgozni és a termelésben al­kalmazni. A tudomány és a technika távlati fejlesztésének kutatási jellegű feladataival, az űrkutatás, az elektro­technika, a jövő közlekedési eszközei kutatásának feladataival fogunk fog­lalkozni. Például a földgázfejtés te­rén gázégető, szállító és raktározó berendezéseket akarunk kifejleszteni. Óránkénti húsz tonnás teljesítmény elérése esetén az évi gazdasági haté­konyság értéke hétmillió rubel lesz. A vegyiparban például különféle fi­nom szerves szintézisű termékek gyártását kívánjuk bevezetni (közö­sen kidolgozott technológia alapján szervezzük meg pigmentek és festő­eszközök gyártását — eléri az évi ötezer tonnát). Ily módon működik már együtt aDuslo Sala és az Azot Kemerovo. Az útépítő gé­pek gyártása terén közösen kívánjuk bevezetni univerzális, ún. toronyda­ruk, 12 és fél tonnánál nagyobb te­­herbíróképességü monstrumok gyár­tását. E feladat megoldásába egyéb­ként a Métáién jugoszláv üzemet is bevontuk. A szerszámgépek és berendezések terén számítógép vezérlésű komplex automatizált alakulatot kívánunk lé­tesíteni. Kooperálni fog a csikmenti Presszautomat üzem és egy hasonló, közelebbről még meg nem határozott csehszlovákiai üzem. En­nek folytán a munka termelékeny­sége másfélszerte-kétszerte fokozódik. (Pravda) A múlt héten Moszkvában az új ötéves terv volt a szovjet ve­zető testületek tanácskozásá­nak tárgya. A Legfelsőbb Tanács őszi ülésszaka munkájának megkezdése előtt szokásosan összeült az SZKP Központi Bizottsága, melyen Leonyid Brezsnyev főtitkár nagyhatású beszé­det mondott a gazdasági helyzetről. Beszédében hangoztatta: A tavasz­­szal tartott XXVI. pártkongresszus éta nagyszabású politikai, szervező és gazdasági munkát végeztünk. Nö­vekedett a tömegeknek a munkában és a politikai életben tanúsított akti­vitása. A szovjet nép derűlátóan kezdte meg az új ötéves terv teljesí­tését, bízik erejében és mélységes meggyőződése, hogy sikerrel megold­juk a kommunista építés nagy és bo­nyolult feladatait. A központi bizott­ság jelenlegi ülését a kongresszus munkája közvetlen folytatásának te­kinthetjük. A központi bizottság áttekintette az előterjesztett anyagokat, és arra a következtetésre jutott, hogy az 1981— 1985. időszakra vonatkozó tervelő­irányzatok általában megfelelnek a kongresszuson megfogalmazott igé­nyeknek. • A tervjavaslat pontosan meghatá­rozza azt az utat, amelyen járva illeg lehet oldani az ötéves terv fő felada­tát. A párt irányvonalának megfele­lően növelni kell az ország gazda­sági potenciálját, a népgazdaság ha­­tékonypságát. A terv egyúttal arra is irányul, hogy végrehajtsuk a kong­resszuson elfogadott szociális progra­mot. Az elkövetkező években dinamiku­san fejlődik az ipar és a mezőgazda­ság. Megbízhatóan gondoskodunk az ország védelmének szükségleteiről is, mondotta Brezsnyev elvtárs. Megje­gyezte azt is, hogy a szovjet gazda­ság helyzetére „olyan tényezők is rá­nyomják bélyegüket, amelyek teljes egészükben vagy jórészt nem tőlünk függnek“. Ezek között említette a tartós szárazságot is, s megállapítot­ta, hogy mindez kihaf az ötéves terv Javaslatára. — Ez a terv nehéz, feszített — eb­ből következik, hogy teljesítéséhez meg kell kétszerezni, meg kell há­romszorozni az erőfeszítéseket. A gazdasági építőmunka időszerű kérdéseivel foglalkozva megállapltot-A gazdaságfejlesztésről tárgyaltak a szovjet vezető testületek ta, hogy az ötéves terv központi kér­dése az élelmiszerprobléma. A meg­oldás útját az jelenti, ha gyors ütem­ben növelik a mezőgazdasági terme­lést. A gabona évi termésátlaga az öt év során csaknem 35 millió ton­nával, a hústermelés átlaga pedig több mint kétmillió tonnával emelke­dik. Tervbe vették, hogy jelentősen növelik a zöldség- és gyümölcster­mesztést is. A hazai feltételekből ki­indulva Brezsnyev elvtárs hangoztat­ta, hogy a mezőgazdaság munkáját ésszerűen kell alkalmazni a hátrá­nyos éghajlati viszonyokra. Ez felté­telezi, hogy az egyes körzeteket szi­gorúan szakosítsák, olyan növényi kultúrákat és agrotechnikai módsze­reket alkalmazzanak, amelyek bizto­sítják a jő termést. A feladat ugyan­akkor azt is feltételezi, hogy megfe­lelő gépeket gyártsanak, a talajjaví­tás fejlesztésével, a növekvő mennyi­ségű műtrágya felhasználásával ezek az intézkedések elősegítik, hogy csök­kentsük a mezőgazdaság függését az időjárástól. A főtitkár beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a hatékonyság növelésének nem kis tartalékát jelenti a külgaz­dasági kapcsolatok kiegyensúlyozott, átgondolt fejlesztése, mindenekelőtt a szocialista országokkal kialakított együttműködés elmélyítése. Az együtt­működés gazdasági és politikai téren egyaránt elsőrendű fontosságú, han­goztatta Brezsnyev elvtárs. Leonyid Brezsnyev a továbbiakban kiemelte, hogy a fogyasztási alap 1985-re 73 milliárd rubellel nő. Jelen­tősen nagyobb lesz a textíliák, a ci­pők, a kötöttáruk, a tartós fogyasz­tási cikkek és más áruk termelése. A jövő évtől kezdve a szénbányászat­ban nőnek az alapbérek és a járulé­kok. Kiszélesedik az állami juttatás a gyermekes családoknak, a dogozó anyáknak, a fiatal házasoknak, bőví­tik annak lehetőségét, hogy a nők rövidített munkaidőben dolgozhassa­nak, meggyorsítják a gyermekintéz­mények építését. Felmelik a minimá­lis nyugdíjakat, és más intézkedések­kel is javítják az ellátást. Oj, kényel­mesebb lakások építésére 93 milliárd rubelt irányoznak elő. Brezsnyev elvtárs úgy demborította ki az új ötéves terv jelentőségét, hogy fontos időszakot kell jelentenie a szovjet nép sikereinek útján. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszakán Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke a két ház együt­tes ülésén terjesztette elő az új öt­éves terv javaslatát. A nemzeti jövedelem 18, az ipari termelés 26, a mezőgazdasági bruttó termelés 13 és a beruházások 10,4 százalékkal nőnek. A 11. ötéves terv 16 és fél százalékos reáljövedelem­növekedést irányoz elő, s a nemzeti jövedelemből a fogyasztási alapok ré­szesedése 78 százalékra emelkedik. A tervezet az iparban és a mezőgaz­daságban egyaránt 23 százalékos termelékenység-növekedéssel számol. Más szóval: a többlettermelésnek az iparban 90 százalékban, a mezőgaz­daságban pedig teljes egészében a termelékenység növekedéséből kell származnia. A mezőgazdasággal kapcsolatban kiemelték, hogy az ágazatnak a nép­­gazdasági beruházások 27 százalékát kívánják juttatni. A hústermelés 1985- ben vágósúlyban számolva 18,2 millió tonnára, a gabona hektáronkénti át­laghozama 1,87 tonnára növekszik, s 40 százalékkal bővül a műtrágya­felhasználás. A beszámoló a háztáji gazdaságok, valamint a mezőgazda­­sági infrastruktúra fejlesztésével ösz­­szefüggő feladatokra is utalt. Vaszilij Garbuzov pénzügyminisz­ter előterjesztésében a jövő évi költ­ségvetési előirányzatokat ismertette. A népgazdaság finanszírozására 339 milliárd 900 millió rubelt irányoznak elő. Védelmi célokra 17 milliárd 50 millió rubelt szánnak. A Legfelsőbb Tanács az előterjesz téseket vita után elfogadta. Kiváló hadvezér December 2-án töltötte volna be 85. életévét Georgij Konsztaniyinovics Zsukov, akinek emléke az egyik leg­haladóbb szovjet hadvezérként örökí­­tődött meg a haladó emberiség tuda­tában. Az egykori kalugai kormány­zóság Sztrelovka falujában szegény­paraszti családban született. Részt vett az első világháborúban, és 1918- ban belépett a Vörös Hadseregbe. 1919 öta tagja volt a kommunista pártnak. A polgárháború éveiben vé­delmezte a szocialista forradalmat. Akkor már ezredparancsnok volt. Ké­sőbb elvégezte a Frunze Katonai Akadémiát. Utána különféle katonai tisztségeket töltött be. Képességeit különösképpen bebizonyította 1939- ben a távol-keleti fronton a szovjet —mongol csapatok 1- hadseregcso­portjának parancsnokaként a japán támadók ellen a Halhin-gol folyónál vívott harcokban. 1941-ben a honvédelmi népbiztos helyettes, később pedig a Vörös Had­sereg vezérkari főnöke lett. Különféle tisztségekkel bízták meg, amikor a hitleri Németország megtámadta a Szovjetuniót. A főhadiszállás képvi­selőjeként és a főparancsnok helyet­teseként irányította Leningrád feled­hetetlen védelmét, a sztálingrádi, kurszki harcokat, és koordinálta az 1. és a 2. ukrán front, valamint az 1. és a 2. belorusz front csapatainak harci tevékenységét. 1944 novemberé­től a teljes győzelemig az 1. belorusz front parancsnoka volt, melynek csa­patai az ő vezényletével vettek részt Lengyelország felszabadításában. Zsu­kov marsall a meghódított Berlinben fejezte be harci útját, s a szovjet fő­parancsnokság megbízásából 1945. május 8-tól 9-re virradó éjjel 6 fo­gadta el a német fegyveres erők ka­pitulációját. Zsukov marsall 1941. október 10- től a nyugati front parancsnoka volt, s az ő nevéhez fűződik Moszkva hősi védelme és a hitleristák első óriási versége a Moszkva előtti csatamező­kön. Georgij Konsztantyinovics Zsukov hoszsú, eredményes, forradalmi ese­ményekben és tettekben gazdag éle­tet élt. Nevét jól ismerik a szovjet emberek, még a gyermekek is, a vi­lág haladó emberei. Emlékirodalmt jelentőségű könyvében egyszerű szov­jet emberek hősiességét örökítette meg, melyet a Nagy Honvédő Hábo­rúban, áz első szocialista állam vé­delmében tanúsítottak. Zsukov marsall emléke örökre élni fog a haladó emberiség szívében. A Szovjetunió négyszeres hőse, sok szovjet és külföldi érdemrend és ki­tüntetés tulajdonosa volt. 1974. június 18-án 78. életévében hunyt el. A Vö­rös téren a Kreml falánál nyugszik. JÄN MlCATEK A testvéri Jugoszlávia unaepéu AMERIKAI HADGYAKORLATOK A KÖZEL-KELETEN A Pentagon szóvivője: Védelmezni fogjuk Szadat örökségét. (Jurij Cserepanov rajza) A testvéri jugoszláv nép nagy nem­zeti ünnepét üli, modern történelmé­nek jelentős évfordulójáról emlékezik meg. Ugyanis a háború kellős köze­pén az Antifasiszta Nemzeti Felsza­badító Tanács 1943. november 29-én kezdődött második ülésén döntött ar­ról, hogy a háború után Jugoszlávia egyenjogú köztársaságok szövetsége­ként újul meg. Ezzel a fasiszta hódí­tók ellen vitézül harcoló jugoszláv nép örökre búcsút mondott a király­ságnak és szakított a nyugati emig­ráns kormánnyal Is. A későbbiekben a szovjet hadsereg internacionalista felszabadító küldetését teljesítve, 1945 májusának közepén felszabadította Belgrádot és az ország északi részét, így aztán 1945. november 29-én sor került a népi állam kikiáltására, mely 1963 óta szocialista köztársaságok szövetsége. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének V. kongresszusa után 1948-ban elfogadta a szocializmus építésének programját. Jugoszlávia további fejlődése törté­nelmi szempontból bonyolult volt, 1953 őta azonban fokozatosan norma­lizálódtak kapcsolatai a testvéri szo­cialista országokkal. 1974 óta szocia­lista alkotmányra épül államrendsze­re. Jugoszlávia és a többi szocialista testvérország együttműködésének ki­fejezője az állandó jugoszláv megfi­gyelő jelenléte a KGST ülésszakain és Végrehajtó Bizottságának ülésein. Jugoszlávia jelenlegi társadalmi életére jellemző, hogy ideológiai és más vonalon is küzdelem folyik a szocialista elvek érvényesüléséért és az ország egységéért. A jugoszláv állam azonban másfaj­ta problémákkal is kénytelen foglal­kozni. Mindenekelőtt a gazdasági helyzet okoz gondokat. A párt elnök­sége már szeptemberben figyelmez­tetett arra, hogy a gazdasági helyzet igen komoly, mert nem valósultak meg az 1981—1985. évi terv idei elő­irányzatai és feladatai. A legnagyobb gondot a fokozódó Infláció, valamint a nemzetközi gazdasági és kereske­delmi együttműködésben jelentkező kedvezőtlen irányzatok jelentik. A párt elnöksége intézkedéseket foga­natosított a fejlesztési politika tisz­tázására, a hitelpolitika rendezésére, a külföldi hitelek racionális felhasz­nálására, a külkereskedelmi forga­lom igazságosabb területi megoszlá­sára, az európai szocialista országok­kal folytatott árucsere fejlesztésére, a tőkés országokba irányuló kivitel teljesítésére, a fejlődő országokkal megvalósuló árucsere növelésére, az érellenőrzés Javítására, a gazdasági hatékonyság fokozására. Jugoszlávia fejlesztési programja értelmében az iparnak évente 5, a mezőgazdasági termelésnek 4,5 száza­lékkal, a termelékenységnek és az életszínvonalnak pedig 2—2,5 száza­lékkal kell emelkednie. Folytatják az olajkutatást, szén-, földgáz- és olaj­lelőhelyek feltárását, az uránlelőhe­lyek kiaknázását. A búzatermelésnek 1985-re el kell érnie az évi hatmillió, a kukoricatermelésnek pedig a 12 millió tonnát. Hazánk élénk kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatokat ápol a szocia­lista Jugoszláviával. Az 1981—1985. évi hosszú távú kölcsönös és szolgál­tatási egyezmény értelmében 28, fő­ként gépipari kooperációs egyezmény teljesítésén munkálkodunk. Kölcsönös áruforgalmunk értéke tavaly 1 mil­liárd 365 millió dollár értéket kép­viselt. Főként hengereltárut, szer­számgépeket, mezőgazdasági, építő­ipari, textil- és bőripari gépeket, autókat, elektromos berendezéseket, plasztikanyagokat, közszükségleti cik­keket szállítunk Jugoszláviának,^ be­hozatalunkat gépek és berendezések, színesfémek, közszükségleti cikkek alkotják. — in— i

Next

/
Thumbnails
Contents