Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-11-21 / 47. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1981. петвмёег VADÁSZAT + V AD ASZ AT + VAD ASZ AT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф Vadászikutyákkal ott hajtottunk, ahol emberi erűvel csak kis eredményt érnénk el. Ilyen terület ď fiatal, áthatolhatatlan fenyves, szederindás, elhanyagolt vágás, az firöntvényes, mocsaras terület és • nádas. A vadászatot ügy kell szervezni —, ha van elég vadász —, hogy azok állják körül a vadászandó terület kétharmadát. Ha kevés a vadász, de Ismerik a vad váltóit, akkor széllel azemben oda állítsuk őket. A hajtókutyákkal egy-két ember legyen a hajtásnak azon a részén, amely ember által járható. A kutyák felkeresik az ember számára hozzáférhetetlen területrészeket, a lapuló vadat felriasztva, a vadászok vonala felé kergetik. Mind az apró, mind a nagyvad vadászatán egyaránt alkalmas ez a vadászati mód. Az. ehhez szükséges vadászkutyák a spánielek, a tacskók, a foxterrierek, de lehet komondorokat, juhászkutyákat, általában olyan kutyákat használni, amelyek nem kergetik messzire a vadat. A kopó erre nem alkalmas. Fontos, hogy a kutyák annyira engedelmesek legyenek, hogy gazdájuk •íp- vagy kürtjeiére visszatérjenek. A nagyvad vadászata alkalmával a kutyák elindítása kissé körülményes. Ehhez előzetes tennivalók Is akadnak, ami nem tartozik tárgykörömhöz. Legeredményesebb a kutyákkal való hajtás a friss havon, szélcsendes, borult vagy esőt követő napon, a délelőtti órákban stb. KIUGRATÄS Az üregi nyúl kiugratása menyéttel, ebbe a témakörbe tartozik. Október, november, december hónapban, derült Időben vadásszuk az üregi nyulet. Nedves, zivataros időben a menyét lusta. Reggel kell vele vadászni, amikor etetés után jól van lakva. Ha éhes, akkor tele eszi magát, i elalszik az üregben. Amint a menyétet az üregbe bocsátjuk, az üregi nyulak onnét kiugrálnak. Jó ha /több a vadász, mert nagyobb az eredmény. A menyétet az üregből kijövet tüstént el kell fogni. ROKA ES BORZ KIUGRATÄSA TACSKÓVAL Ezen vadászat legmegfelelőbb időszaka a róka párzási ideje. Először óvatosan kinyomozzuk a rókák búvóhelyét, s ha a kotoréknak több nyílása van, mindegyikhez egy-egy vadászt állítunk, mégpedig csendben, mert ha a róka zajt neszei, akkor nem ugrik ki. A tacskót mindig azon a lyukon eresztjük be, amelyen előzőleg a róka bebújt. Ha a tacskó ügyes, akkor a róka kiugrik, de az is előfordulhat, hogy előbb a tacskó bújik ki, utána a róka. Ehhez a vadászathoz harcias természetű, Jól Idomított tacskó kell. KIÁSÁS CSAPDÄZÄS Bár a róka csapdázása nem tartozik az apróvad vadászatához, még kevésbé az itt tárgyalt vadászati témához, mégis szükségét érzem, hogy röviden ezit is ismertessem. Nem állítom, hogy a rókát tűzzelvassal pusztítanunk kell. Beletartoznak a természet rendjébe. Bizonyos fokig és csökkentett számban szükség is van rájuk. Az összelődözött, sörétezett vadat takarítják el, szükséges egészségügyi szolgálatot végeznek. Nélkülük könnyen megesne, hogy az összelődözött, életben maradt és legyengült apróvad könnyen válhat a különböző fertőző betegségek terjesztőjévé, amely vadállományunkat megtizedelheti. jelenlétük a természetben szükséges, de csak bizonyos keretek között. Ha az apróvadas területen nagyon elszaporodnak, akkor számukat gyérítenünk kell. A csapdázásra bármely évszak alkalmas, erre mégis főleg a telet válasszuk, amikor a gerezna a legértékesebb. Ha azonban a rókák nagyon elszaporodtak, s a kártétel is nagy, legeredményesebben májusban irthaték. i A csapdát rendszerint az út vagy a csapás keresztezésében állítjuk fel, ott, ahol a rókát gyakran látjuk, vagy nyomairól .ürülékéről ott-tartőzkodására következtethetünk. Legalkalmasabb a tányércsapda, ей úgy kell felállítani, hogy az a terepen semmiféle változást ne okozzon, a róka gyanút ne fogjon. A rókát a csapdához csalétekkel csaljuk. A csalétket a csapóvas mögött úgy helyezzük el, hogy a róka ahhoz csakis a csapóvason, Illetve a csapdán keresztül férhessen. A íogóvasat főleg bokor tövében helyezzük el, kissé földbe süllyesztve. Ezután a terepet eredeti állapotába kell visszaállítani» Csaléteknek Jól bevált az egészben, nyárson megpörkölt nyúl, de még/ inkább a házi macska. Az eredményesség kedvéért eziekböl vonzó csajtétket Is készíthetünk. A csapdát naponként, de legalább kétnaponként kell ellenőrizni. Мегэvítenl nem tanácsos, mert a benne vergődő állat a szabadulni akarás következtében az eltörött lábat tartóizmokat elrágja, ha azonban a csapdát húzórugóval szereljük fel és mintegy 2 méter hosszú, vasmacskában végződő lánccal biztosítjuk, akkor az állat; nem szabadul el. Ellenőrzéskor mindig legyünk Óvatosak, a csapdát lövésre kész fegyverrel közelítsük-meg. Már gyakran előfordult, hogy az ember közeledésére a vergődő állat lábizmai elszakadta, s az három lábon menekült el. Ján M. Habrovský Ha nincs harcias természetű tacskónk vagy foxink, akkor amint a kutya elérte a keresett vadat, és azt csahalással Jelezte, a rókát vagy borzot ki kell ásni. Az ásást ott kell kezdeni, ahol a kutya csaholását halljuk, tehát a csaholás hplyét gondosan meg kell fígeylnl. Ha időközbéri a kutya előrenyomult volna, nekünk Is tovább kell ásnunk. Minél mélyebbre kerülünk, annál óvatosabban kell ásni. Ha a kutyát elértük, kivesszük és a folyosó kijáratát félig elzárjuk. Óvatosan tovább ásunk. A- mint a borzot vagy a rókát meglátjuk, az előre odakészített fogóval kivesszük, s vagy élve tesszük a zsákba, vagy agyonütjük. A rókát fladzásától kezdve a legkönnyebb ikisáni. A vadásznak résen kell lennie, mert a kan, amint a tacskó a rókalyukba bebújt, tüstént kiugrik, csak a szuka védi haláláig kölykeit. A borzlyuk mély és tekervényes, ezért korán reggel kell kezdeni az ásást, mert rendszerint sokáig tart. Jó ha két tacskóval vadászunk. A két tacskót más és más nyíláson bocsátjuk a kotorékba. Megfelelő és Jót idomított kutyával nagy élmény a kotorékvadászat. Szélvihar döntötte erdőség, a vadak paradicsoma. Vajon megmentik a faanyagot vagy ott rothad el? —JMH— HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT в HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • Uj vízterületek nyaras 20—30 dkg közöt korcsosodik. És pusztulnak a legkisebb mérgezésre, mert ellenállóképességük fagyon csekély. A kavics bányászatából Jelentős tavak maradtak vissza. Sajnálatos, hogy ezek az egyre jelentősebb vízterületek néhol nincsenek hasznosítva vagy csak nagyon csekély mértékben. Közvéleményünk sem Ismeri egyöntetűen ezen vizek tulajdonságait. Horgászati hasznosításuk kezdetleges. Eddig kialakult hasznosításuk legjelentősebb az öntözés szempontjából. Mivel egyegy kavicsüledék vize jóformán kimeríthetetlen, felentós vízkészletük miatt nagy teljesítményű öntözőbe- Tendezéseket lehet telepíteni rájuk. Nagyobb Igénybevételeknél esetleg a nyugalmi vízszlnt pár centimétert csökken. Az öntözésnél Jelentős a talajba és a víztározó rétegbe való visszaáramlás. Másik hasznosításuk vfziszárnyasok nevelése lenne. Sajnos, Jelenleg ez még kezdeti stádiumban van. A tavak típusa vízmélység szempontjából háromféle lehet: a) kis mélységű, 2 m-lg; b) közepes mélységű, 2—0 m között; tavaknál), homokos, kavicsos altalaj, hideg víz. ; Hátrányok: a fotoszintézis rossz hatásfokú, a természetes táplálékképződés csekély, rossz partviszonyok, egyenetlen fenékviszonyok, minimális halszaporulat. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy ami аж egyik halfajnál hátrány, a másiknál előny is lehet. Egy nagyon lényeges tényezőt nem említettünk. Ezek a vizek tiszták, nem szenyezettek, mechanikailag szűrtek. Ha csak vegyszeres tartályt nem mosnak benne — akkor majdnem ívóvíz minőségűek. A horgászvizeken végzett megfigyelések szerint ahol a tő az a) és b) típusknak együttesen megfelel, ott a háromnyaras ponty éves fejlődése 80—100 dkg-ot elérhet. A többéves csukák a rengeteg gyomhalon a 10— 13 kg-ot Is elérik. Más tavakon a ponty némely évben hihetetlen módon elszaporodik, de a rossz táplálkozást viszonyok mellett a kétnyaras hal 8—10 dkg-os, a háromnyaras 15—20 dkg-os, a négy-Ezen vizekre (kis mélységűekre) jellemző, hogy a fenékjáró küllő, naphal, veresszárnyú keszeg, ezüst és arany kárász rövid időn belül — ragadozó híján — hihetetlenül elszaporodik. Tájékoztató adatként közölhetjük, hogy horoggal 1 óra alatt 100 db-ot, egy-egy kishálós emelésre pedig 40—80 db-ot lehetett zsákmányolni a gyomhalakból. Ragadozó hal telepítéséről ezen tavakba — a horgászegyesületi vizeket leszámítva — nincs tudomásunk. Véleményünk szerint csak a horgász szakemberek aktív segítségével tudjuk a népgazdaság hasznára megvalósítani ezen vizek optimális kihasználását. Ennél a kérdésnél most nem Is fontos, hogy halászati vagy horgászati hasznosítás történik-e. A lényeg az, hogy van egy kialakuló és egyre jelentősebb víztípus, amely népgazdasági adottság. Lényeges, hogy a komplex hasznosítása megoldást nyerjen, mert minden évben milliókat érő halhússal lesz szegényebb a népgazdaság. —tam— o) nagy mélységű, 0 m-nél mélyebb. Vannak tavak, amelyek részben kis, közepes és nagy mélységűek. Nagyságuk a pár száz négyzetmétertől a több hektárig terjedhet. Horgászati hasznosításuk nehéz vagy nem is lehetséges, mivel a vizük nem engedhető le, fenékviszonyuk egyenetlen. Jellemző, hogy a kis mélységű tavaknál a parti növényzet hamar kialakul. A tavak fotoszintézise Jó, bizonyos időszakonként túl „jó“. Az elalgásodás nyáron nagyon Jelentős, sőt elképzelhető, hogy oxigénhiány is fellép. Erre enged következtetni Júliusi, augusztusi hajnalokon a halak vízfelszínt pipálása. Megfigyelések szerint még addig sem jutottunk el, hogy ismernénk, milyen halak élhetnek és főleg fejlődhetnek a különböző vízmélységű tavakban. Ezen vizek előnyei: állandó vagy nagyon ingadozó víznfvő, kevés algaképződés (közepes és nagy mélységű Halászati kolhozok a Szovjetunióban A szövetkezeti halászat fejlesztésének lehetőségeiről írt tájékoztaót Z. M. Eventov, a Szovjetunió Halgazdasági Minisztériuma Szövetkezeti Főosztályának vezetője. A cikk elemzi az eddig elért eredményeket, a fejlődés ütemét és az állami támogatás mértékét. A halfogás mellett az utóbbi években a szövetkezetek jelentősen növelték halfeldolgozási tevékenységüket, sózott, füstölt, pácolt, félkész és konzerv halkészítményeket gyártanak. A szovjet halászati szövetkezetekben új ágazat alakult ki, a tógazdasági haltenyésztés. 1970-ben 6,1 ezer tonna és 1976-ban már közel 20 ezer tonna áruhalat termeltek. Oj kezdeményezés a halászati szövetkezetek ketreces vicsegetenyésztése és a tengeröblök, vízitározók hasznosítsa a ketreces tartási technológia elterjedésével. Jelentősen fokozódik a természetes vizek halasltása is. A Jelszó „Egyetlen szövetkezeti vízterület se maradjon telepítés nélkül“. A halászati szövetkezetek fejlődésének új szakasza a szövetkezetek közötti kapcsolatok, közös beruházások elterjedése. Ma több mint 50 közös vállalat, szervezet, hajójavító üzem, tervezőiroda, ivadéknevelő tógazdaság, üdülő stb. működik. A szövetkezetek közötti kapcsolatok fejlődése, a kooperáció színvonalának emelése fokozódik, ezzel munkájuk termelékenyebbé, az anyagi és műszaki bázisok kihasználása hatékonyabbá válik. _hat-ч tahMsztes SZÍÉfiiiSO Nemcsak az elmélet, a gyakorlat is igazolta, hogy a hal a meleg vízben egész éven át tenyészthető. A Szibériai Halgazdasági Intézet szakemberei elhatározták, hogy az édesvízi pontyot 100 méteres mélységből feltörő hévízben tenyésztik. Húsz kilométerre a nyugat-szibériai Tyumeny várostól, a Pisma folyó partján létrehozták az ország első kísérleti gazdaságát. A haltenyésztő gazdaság kis — fél hektárnyi területet kitevő — mesterséges tó. A tóban 500, egyenként három, három és fél kilogramm súlyú ponty él, azonkívül százezer halivadék. Ezeket később kihelyezik majd a természetes víztároló medencékbe. A tétól nem messze, két sorban, magas betontartályok húzódnak. Nyáron itt, a szabad ég alatt nevelik a halakat. A meleg vizet szivattyúk nyomják a tartályokba, az állandó hőmérsékletet a víz hűtésével biztosítják. A kísérleti gazdaságnak laboratóriumi, kompdesszorterme, keverőberendezései vannak a viz oxigénnel való telítésére, valamint halikralceltető részleggel rendelkeznek. A ponty természeténél fogva szereti a meleget. Remekül érzi magát 24—29 Celsius-fokos hőmérsékleten és gyorsan növekszik. Ezt a hőmérsékletet az év minden szakában biztosítani tudják. A szokásos, szabad ég alatti mesterséges tavakban egy hektárnyi területről átlagosan 8—10 mázsa halat halásznak le. Az egész éven át üzemelő, hévízzel feltöltött halastavakban „kiragadhatják téli álmukból“ a pontyot, amikor súlyban nem gyarapszik. A hévizes medencékben, a tervek szerint, egy négyzetméternyi területről minden tenyésztési ciklus alatt másfél mázsa halat nyernek. A szakemberek kidolgozták Szibéria termálvizeinek halgazdasági hasznosítási tervét. A termálvíz-készletek gyakorlatilag korlátlanok. A szakemberek számításai szerint lehetőség van arra, hogy néhány év alatt a ponty-tenyésztést tízszeresére növeljék az Urál területein és Szibériában. —M. M,-.
