Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-31 / 44. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1S81. október A korszerű munkatervezés példái Beszélgetés JÄN KUSíVAL, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Trnavai Járási Bizottságának titkárával Amikor a SZFSZ Trnavai Járási Bizottságán jártam, az itt dolgozó emberek keze alatt „égett“ a munka. Nem voltak némák a telefonok sem, hiszen az intézkedések, felhívások és jelentések tümkelege „szállt szét“ a járás szövetkezeteihez, intézményeihez, s érkezett a járási bizottságra. Ján Kusý elvtárs íróasztalán talán annyi hely sem akadt, ahol elfért volna egy gyufásdoboz: — Ezt kell ma elintéznem — mutatott a titkár a jegyzőkönyvek, jelentések sokaságára, de ennek ellenére Is szakított Időt arra, hogy beszélgetés keretén belül tájékoztassa olvasóinkat munkájukról, feladataikról. ■ Az ősz nemcsak a mezőgazdászok, hanem a járási bizottság számára Is fontos időszak... m Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az őszi munkák folyamatos és zavarmentes befejezése érdekében a szervezésre nagy gondot (kell fordítani. így nekünk, politikai dolgozóknak is minden tudásunkkal és energiánkkal azt a célt kell szolgálni. A járási mezőgazdasági Igazgatósággal közösen olyan operatív tervet dolgoztunk ki, amely főleg az ősziek betakarítási veszte ségénsk csökkentésére és a -gépek hatékony kihasználására irányult. Annak érdekében, hogy az említett feladatokkal a szövetkezetek dolgozót megbirkózhassanak, komoly politikai és ideológiai munkát kell kifejtenünk. Az őszi munkákra vonatkozó szocialista verseny formáját úgy dolgoztuk ki, hogy azok tartalmazzák, és teljes mértékben támogassák az említett célokat. A szocialista verseny szervezése mellett nagy gondot fordítunk a szemléltető agitáclóra és legjobb dolgozóink népszerűsítésére. Ezenkívül hetente Űsz Hangjai címen megjelentetjük a nagyformátumú „plakát-újságunkat“, melyben feltüntetjük a munka menetét, a szocialista verseny részeredményeit és az új feladatokat. ■ A dolgozók őszi-téli tanfolyama már elkezdődött... Igen. Járásunkban Is beindult a Haladé tapasztalatok iskolájának XI. évfolyama. Habár az őszi teendők némileg hátráltatják dolgozóink továbbképzésének ezt a formáját, elmondhatom, hogy az idén jól indultunk, szövetkezeteink többségében elkezdődött az oktatás. Érdekességként említeném, hogy a „Legjobb szövetkezeti munkaiskola“ cím elnyeréséért indított verseny iránt gazdaságainkban nagy az érdeklődés. A múlt évek eredményei, kimutatásai azt igazolják, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol a szövetkezeti munkaiskola színvonalas volt, ott több a szakképesítéssel rendelkező dolgozó, s ez a termelési eredményekben is megmutatkozik. Nem véletlen, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol korábban elhanyagolták az oktatást, az Idén már nagyobb gondot összpontosítanak dolgozóik továbbképzésére. Ugyanez vonatkozik a Haladó tapasztalatok Iskolájára is, melynek jelentőségét gazdaságainkban egyre inkább értékelik. ■ A trnavai járás mezőgazdasági üzemeiben több olyan szocialista brigád tevékenykedik, melyek országos hírnévre tettek szert. Ahelyett, hogy számokat sorolnék, vagy glóriát emelnék a fejünk fölé, elmondanám, hogy korábban — tapasztalatok hiányában — ezen a vonalon elég sok gondunk volt. Később ezek a gondok megoldódtak, ugyanis tanultunk a hibáinkból. Ma már például tudjuk azt, hogy óriási Jelentősége van a kapcsolatteremtésnek. A brigádvezetőkkel rendszerint találkozunk, komolyabb problémáikat közösen oldjuk meg. S ha mér szóltam a csoportvezetőkről, elmondanám róluk alkotott véleményemet. Régen voltak olyan brigádvezetőink, akik szentül meg voltak győződve arról, hogy nekik kell eljátszaniuk „Hári János“ szerepét. Az ilyen embereknek megköszöntük a működését, s másokat állítottunk helyükbe. Ott ugyanis, ahol a gondokat emberi módon — brigádtagok személyét és szerepét tisztelve — Igyekeztek megoldani, ott példás közösségek alakultak ki. ■ Annak érdekében, begy о dolgozók jó munkaeredményeket érjenek el, kiegyensúlyozottan éljenek, a róluk való sokrétű gondoskodás elengedhetetlen. — Ezúttal talán nem sorolom fel az emberről való gondoskodás széles skáláját, csupán megjegyezném: a termelékenység növekedésével és a gépesítéssel járó veszélyekkel számolva egyre inkább oda kell figyelni az emberre, társadalmunk legrangosabb alkotóelemére. Ezt járásunk szövetkezeteiben Is mindinkább tudatosítják, s kihasználják azokat a lehetőséegeket Is, amelyeket ml nyújtunk. Járásunkban például huszonötharminc mezőgazdasági dolgozó vesz részt havonta szanatóriumi gyógykezelésen. Mivel az orvosi felmérések azt Igazolják, hogy az állattenyésztés szakaszán legtöbb a krónikus megbetegedés, ezért az állattenyésztési dolgozóink egyre gyakrabban vesznek részt megelőző gyógykezeléseken. И Mögöttünk a nyár, az üdülések, az erőgyűjtés időszaka ... i—i Az üdülési beutalók biztosítása szempontjából ez a nyár jól sikerült: 228 dolgozónk hazai, 248-an pedig külföldi üdülésen vettek részt. Az őszi-télt üdülések Időszakában járásunkból 107 mezőgazdasági dolgozó vesz részt üzemi rekreáción. ■ Ha figyelembe vesszük az országos felméréseket, a trnavai járás szövetkezeteiben az üzemi étkeztetés színvonalas. m Járásunk szövetkezeteiben — három kivételével — állandó jellegű üzemi konyha működik. Örömteli, hogy kapacitásuk egyre Jobban ki van használva. Ezzel elértük azt, hogy szövetkezeti dolgozóink 40 százaléka üzemi konyhán étkezik. Intézkedéseink után az említett arány remélhetőleg még kedvezőbb lesz. Annak érdekében, hogy az ételek minősége is megfelelő legyen, s a racionális étkezés szabályait szakácsaink respektálják, különböző tanfolyamokat szervezünk számukra. Érdekes versenyek keretében adhatnak számot tudásukról. S már szóltam a vetélkedőkről, szükségesnek tartom emgemlíteni, hogy járásunkban szervezett formában folyik a szövetkezeti konyhák szocialista versenye. A versenyek kapcsán elmondhatom, hogy a legjobb konyháink a dechticei, voderadyi és a hlohoveci szövetkezetekben varrnak. ■ A nyugdíjas szövetkezeti tagok étkeztetését is biztosítják? ' i—i Felsőbb szerveink határozottan hangsúlyozták: azokban a gazdaságokban, ahol mód van rá, hogy a nyugdíjas dolgozók kedvezményes áron étkezhessenek ott a szociális gondoskodás ezen formáját be akarjuk vezetni. A hustopeči szövetkezet például két koronáért szolgáltatja az ebédet nyugdíjasai számára. A jövőben a járás többi szövetkezetében is fokozatosan bevezetjük az emberről való gondoskodás ezen formáját. A dolgozók egészségvédelme — elsődleges feladat A SZFSZ járási bizottságairá sok feladat hárul. Ezeket a feladatokat a SZFSZ Trnavai Járási Bizottsága átgondolt, jól szervezett munkával igyekszik megoldani, s a gyakorlatban érvényesíteni. KALITA GÄBOR A népgazdaság különböző ágazataiban a komplex gondoskodás egyik legfontosabb feladata a dolgozók egészségéről való gondoskodás. Ezen a téren jelentős eredményeket értünk el. Három évvel ezelőtt a komáromi (Komárno) járásban a kormányhatározatokkal összhangban Intézkedések történtek az egészségügy rendszerének tökéletesítésével, valamint a mezőgazdaságban dolgozókról való fokozottabb gondoskodással kapcsolatban. A terület kiválasztásakor figyelembe vették, hogy a járásban élő lakosság túlnyomó többsége mezőgazdasági dolgozó, s az egészségügyi Intézeteknek — bővítés révén — megvannak a feltételei a feladatok megvalósításához. A kísérletet a járás Illetékesei s a mezőgazdasági vállalatok kedvezően fogadták. A Komáromi Járási Egészségügyi Intézet az üzemorvosi rendelők létrehozásához <—i a mezőgazdasági dolgozók számára — két módot alkalmazott: összevont üzemegészségügyi körzeteket létesített mezőgazdasági üzemek és néhány iDarl vállalat számára. Ezt a formát főleg a 800—1200 dolgozót foglalkoztató mezőgazdasági üzemekben alkalmazták. Ilyen társult központ Jött létre elsőként az Ögyallat (Hurbanovo) Efsz-ben, valamint a sörgyárban, továbbá a Gűtai (Kolárovo) Efsz-ben és a Vágmentl Gépgyár egészségügyi körzetében. Az üzemi egészségügyi központok létrehozását megelőzően a járási egészségügyi intézet megegyezést kötött az Illetékes mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátásáról, melyben rögzítette: az üzemorvos kötelességeit, a rendelési időt, a szövetkezet kötelességeit az ellátással kapcsolatban, az üzemorvos és a szövetkezet szociális bizottsága közötti együttműködés módját. Ezt a kísérletet ezidáig már mintegy tizennégy szövetkezetben alkalmazták. Az eddig elért eredmények azt Igazolják, hogy a dolgozókról való üzemorvosi gondoskodás a szövetkezetekben pozitív. Ez nedig nem más, mint a jő együttműködés eredménye az üzemi orvos és a szövetkezet vezetősége között. A dolgozókról valő szociális gondoskodás során bevezették a munkaképtelen dolgozók rendszeres nyilvántartását, valamint biztosították a megfelelő munkakörnyezetet a csökkent munkaképességű dolgozók számára. A feladatok realizálása során fontos helyet kap a munkahelyi és a munkahelyen kívüli balesetek nyilvántartása Is. A nyilvántartott üzemi és szövetkezeti orvosi rendelés jelentősége abban nyilvánul meg, hogy nagymértékben csökken a beteg dolgozók várakozási ideje a kivizsgálások és a gyógyítás sorén. így kezelés után a munkaképes dolgozók mielőbb visszatérhetnek a munkahelyükre. A kezelőorvos állandó szoros kapcsolatot tart fenn a szövetkezet szociális bizottságával .amely során rendszeresen pontos adatokat szerez a dolgozók egészségi állapotáról. Ez nagymértékben elősegíti a betegek mielőbbi gyógyulását. A komáromi járásban a balesetek elkerülése érdekében egy új koncepciót dolgoztak ki, amely szerint a járási bírósági orvos, a járási higiéniai intézet, valamint a vállalat vezetőségének a jelenlétében ellenőrzéseket végeztek azokban a mezőgazdasági vállalatokban, ahol a legnagyobb a balesetveszély és a különféle betegségek előfordulása. Az Intézkedések további nagy pozitívuma, hogy az orvosi ellátásra szorulók várakozást ideje Is számottevően lerövidül. Nagy előnyt jelent az, hogy az egves mezőgazdasági üzemek dolgozóinak egészségügyi ellátása egy helyen összpontosul; Itt ugyanaz az orvos kíséri figyelemmel az üzemi baleseteket, s könnyebbefl felderítheti, Illetve felszámolhatja a balesetek okait. A mezőgazdasági szervek ezldáig nem foglalkoztak elég mélyrehatóan a dolgozók egészségügyi ellátásának új formájával. Ami egyben azt Is jelenti, hogy a gazdaságok nem vesznek részt megfelelően az üzemi egészségügyi központok anyagi-műszaki alapjának fejlesztésében, habár az ellátás kiszélesítését igénylik. Köztudott, hogy a mezőgazdasági munkák fő jellemzője az élő anyaggal való munka, valamint a munkakörnyezet nehezített feltételei. Ezért már valóban nagy szükség volt és van az egészségügyi szolgáltatások tökéletesítésére, a mezőgazdasági dolgozókról való gondoskodás módosítására. A nemrégiben bevezetett és a komáromi járásban már alkalmazott kísérlet eredményei azt Igazolják, hogy a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátásának új formáját érdemes lesz a jövőben kiterjeszteni Szlovákia más járásaira Is. JOZEF PROKES mérnök Szövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban számos — asszonyokból, lányokból összetevődő — szocialista brigád tevékenykedik. Ezek a kollektívák jó eredményeket érnek el, megérdemlik a fokozottabb szociális gondoskodást Fotó: í—kalita— > Az utóbbi években számottevő okleveles mezőgazdasági szakember telepedett le vidéken, talált megélhetési lehetőséget a mezőgazdasági üzemekben. Ha csak egy kicsit is bekapcsolódnak a falu szellemi életébe a többi értelmiségivel együtt, nagyot lendíthetnek azon. Szakmai-politikai felkészültségükkel, szocialista életvitelükkel, ú] Iránti fogékonyságukkal hathatnak környezetükre, friss, a haladást szolgáló szemléletmódot honosíthatnak meg. Ez azonban nemcsak tőlük függ, hanem a mezőgazdasági üzemektől is, mégpedig oly mértékben, mennyire leterheltek munkahelyükön, s milyen a szociális ellátottságuk. Erről beszélgettünk OROSZ NORBERTTAL, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Tőketerebesi (Trebiáov) Járási Bizottságának titkárával. Az agrárértelmiség helyzete és küldetése ф Véleménye szerint mi a szerepe a mai agrárértelmiségnek a vidék szellemi élete formálásában? i—i Szövetségünk járási bizottsága megkülönböztetett figyelmet fordít az agrárértelmiségre, tevékenységének elősegítésére. S hogy a kérdésre válaszoljak: főleg az utóbbi években tovább növekedett szerepük, nemcsak középszinten, hanem a vezetésben is. Sőt nem egy esetben közvetlen kapcsolatban vannak a munkaszakaszok, ágazatok dolgozóival. Részt vesznek a tudományos Ismeretek gyakorlati alkalmazásában, nagy részük van a gazdálkodás hatéoknyságát növelő helyi intézkedések realizálásában, a korszerű technológiák, új növényfajták meghonosításában, az állatállomány hasznossága és a hozamátlagok növelésében. • A közéletbe is bekapcsolódik az agrárértelmiség? — Kétségkívül javult az agrárértelmiség közéleti tevékenysége, nemcsak az üzemben, a faluban Is, sőt azon kívül, a járásban, az országban. A legutóbbi általános választások alkalmával a korábbinál jóval többen kerültek a képviselőtestületekbe. Mindennapi munkájukon kívül sokat tesznek az adott község, körzet kulturális életének fellendítéséért, fejlesztéséért. Különösen jelentős az agrárértelmiség szerepe ott, ahol az Iskolakörzetesítés folytán hiányzik a pedagógus, s reájuk hárul a nevelő, gondolatébresztő munka. ф Ahhoz, hogy az agrárértelmiség otthonának is tekintse környezetét, Ön szerint milyen igények várnak kielégítésre? — Az értelmiségi dolgozókat nagy mértékben be kell vonni az adott üzem fejlesztésébe, a problémák megoldásába, vitaszellem kialakításába. A döntések előkészítésébe bevont értelmiségi nagyobb kedvvel végzi munkáját, s hasznos nemcsak az egyén, hanem a közösség, a társadalom szempontjából is. A döntés előtti viták felismerhetőbbé teszik az agrárértelmiségiek és a fizikai dolgozók egymásrautaltságát, ami a jő összhang megteremtésének alapköve. • Miben látja a legfontosabb igények kielégítését, ami az SZFSZ járási bizottságának a feladata? i—! Az igénykielégltés eléggé összetett: tartozik egyrészt a mezőgazdasági üzemekre, másrészt a szövetség járási bizottságára és az állami Irányító szervekre. Járásunk mezőgazdasági üzemeiben közel 200 agrármérnök dolgozik. Az eddigieknél Is nagyobb figyelmet kell fordítani például a kezdő agrárértelmiségiek beilleszkedésére a mezőgazdasági üzembe, segíteni őket kezdeti nehézségeik leküzdésében, problémáik megoldásában, továbbá arra Is ügyelni kell, hogy képességeiknek megfelelő munkakört kapjanak. Emellett anyagilag Is érdekeltté kell őket tenni abban, hogy a minőségi munkára törekedjenek, A mainál méltányosabti anyagi-erkölcsi elismerés illethetné a női agrárértelmiségieket. Bátrabban kell őket megbízni felelősebb* vezetői feladatokkal. Továbbá: olyan foglalkoztatási lehetőséget, lakáskörülményeket kell teremteni — általában az agrárértelmiségiek számára, hogy érezzék, szükség van rájuk, tehát kellően törődnek is velük, ami a letelepedéshez nyújt számukra biztonságérzetet, távlatot. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének, s járási bizottságainak természetesen minden eszközzel támogatnia kell ezeket a törekvéseket. Ugyanis, hosszabb távon ezen Igények kielégítésével lehet a gazdálkodás eredményességét javítani, a kulturális-társadalmi felemelkedés magasztos ügyét szolgálni. A beszélgetést köszöni: ILLÉS BERTALAN
