Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-24 / 43. szám
SZABAD FŰLDMOVES 1981. október 24. 12 fr#/* wwh pcjfáe Néhány évvel ezelőtt a Palma nemzeti vállalat vezetői elégedetlenségüket fejezték ki, mert a gazdaságok többsége nem szívesen vállalkozott a napraforgó termesztésére, holott éghajlati körülményeink [között az étolaj gyártásának a legjobb nyersanyaga. Igaz, akkoriban sok gondot okozott a termesztés gépesítése, de főleg a napraforgó betakarítása. A termény értékesítési ára sem járult hozzá a termesztési kedv serkentéséhez. Azóta Jelentős fordulat állt be s a jelenlegi árpolitika kedvező feltételeket nyire korai hibrideket termesztenek, s gyakran előfordul, hogy a két növény érése s betakarítási idénye egybeesik. A következő években a fő hangsúlyt a termelés belterjesítésére, vagyis a hektárhoaamok növelésére fordítják. Ebben látják a termelés növelésének legnagyobb tartalékát. Igaz, a belterjesítési folyamat több probléma megoldását teszi szükségessé. A termelés műszaki felszerelése, de főleg a betakarítási technika színvonala aránylag kedvező. Ezzel szemtották a szükségletet, s ennek következtében a növényzet jelentős területen elgyomosodott. Több esetben azonban szubjektív tényezők is hozzájárultak a gyengébb átlaghozamokhoz. Nem minden gazdaságban tettek eleget az agrotechnikai követelményeknek. Nem végezték el Idejében vagy kellő minőségben a talajelőkészítést, a vetést vagy a tenyészidő folyamán a növényápolást. Erről tanúskodnak a hektárhozamokban észlelt aránytalanságok is, amelyek nemcsak a különböző termőhelyi adottságokból adódnak, hanem a helytelen agrotechnikából is. Így például a járási átlagnál gyengébb eredményeket értek el a bíüai, a dubníki és a kamenínl szövetkezetek. Hogy a jelenlegi anyagi-műszaki feltételek mellett is csúcshozamok érhetők el, erre fényes példa az érsekújvári szövetkezet, ahol négyszáz hektáron termesztik a napraforgót. Ebben a szövetkezetben nem az időjárási viszonyok, hanem a termesztési technológia szüntelen tökéletesítése, a munka minőségének javítása járult hozzá a hozamok gyors ütemű növeléséhez. Hadd soroljak fel néhány adatot az átlaghozamok évjáratonkénti alakulásáról: 1978-ban 1,94; 1979-ben 2,20; 1980-ban 2,32; az idén pedig — az előzetes adatok szerint — több mint 2,40 tonna átlagtermést takarítottak be hektáronként, s ezzel az eredménnyel az élenjáró napraforgótermelők közé sorakoztak. Ugyancsak szép eredménnyel dipsekedhet a nagysurányi (Šurany) szövetkezet is, ahol járási átlagon felüli terméssel dicsekedhetnek. Mindent összevetve: a járásban jelentős előrehaladás történt a napraforgó-termelés fejlesztésében. Persze ehhez nem mindegyik gazdaság járult hozzá egyenlő arányban. A termelők közötti aránytalanságok a meglevő tartalékokra hívják fel a figyelmet. A gyengébb hozamokat elérő termelők nem elégedhetnek meg az eddigi A termelők örülnek a napraforgó idei rekordtermésének Fotó: —blm Ésszerű takarmánygazdálkodás Valamennyiünk előtt ismeretes, hogy az idei gabonatermés nem hozta meg a várt eredményt. A száraz időjárás következtében a szemes kukorica termése sem bíztató. Ez a megállapítás a komáromi (Komárno) járás gazdaságaira is érvényes. A mezőgazdasági üzemekben komoly intézkedések szükségesek a kiesés pótlására, hogy az állattenyésztés takarmányozási gondjait valahogyan megoldják. A Komáromi Állami Gazdaságban több éven át szép eredményeket érnek el a szakosított szarvasmarha-tenyésztésben. A gazdaság szarvasmarhagondozói mind a tehenészetben, mind a marhahizlalásban az élenjáró dolgozók közé sorakoztak. Mit tettek annak érdekében, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben e ha-1 gyományokat a kissé szűkösebb takarmánykészlet mellett Is megőrizzék? Ezt a kérdést tettem fel Vágó Arpád mérnöknek, az állami gazdaság igazgatójának. A beszélgetésből kiderült, hogy a gazdaság vezetői rugalmasan reagáltak a szemesek kiesésére. Az állattenyésztők munkáját nem tették kockára, s a szarvasmarha-tenyésztés további sorsát nem bízták a véletlenre, hanem a céltudatos intézkedések foganatosítását tettek követték. Vágó Arpád mérnök arról így nyilatkozott: —Az állami gazdaság területén az aratásig csupán 120 milliméter eső esett és ez figyelmeztetett bennünket, hogy kevesebb mennyiségű szemtermésre kell számítanunk, mint az előző években. Ezért több mint négyszáz hektárnyi területen másodnövényeket vetettünk. Többek között —i 120 hektáron — őszi takarmányrepcét. Ezt az ősz folyamán zöldtakarmá* nyozásra szánjuk. Ezáltal meghosszabbítjuk a zöldtakarmányozás időtarta* mát egészen november végéig. Ugyanakkor — mivel áttelelő növényről van szó — számolunk azzal, hogy ugyanerről a területről tavasszal friss zöldtakarmányt nyerünk. Betakarítása után a felszabadult területen silókukoricát termesztünk majd. A több mint 400 hektárnyi másodveteménveket olyan területeken termesztjük, ahol biztosíthatjuk az öntözést. Ezzel több mint tizenötezer tonna szilázst biztosíthatunk a téli időszakra. Ezen túlmenően a leveles répafejet, a répaszeletet és a kukoricaszárat is szilázsoljuk az ősz folyamán. Az igazgatótól a továbbiakban megtudtam, hogy az állami gazdaság szarvasmarha-állománya 3600 darab. Egy-egy állatra több mint hatvan mázsa tömegtakarmányt biztosítottak. így mindenképpen sikerül majd pótolni a szemesek gyengébb hozama által okozott kiesést. A silókukorica területének túlnyomó hányadát rendszeresen öntözték az év folyamán, ami a hozamokban is visszatükröződött: 360 mázsás hektárhozamot értek el. A silókukoricát kiváló minőségben takarították be. Végezetül hadd mondjam el, hogy az állami gazdaság állattenyésztőt az előző évben tehenenként 3700 literes évi tejtermelést, a marhahízlalásban pedig 90 dekagrammos napi súlygyarapodási átlagot értek el. Ezeket az eredményeket — a nehézségek ellenére — ebben az évben is tartani akarják. KOLOZSI ERNŐ Az őszi búza öntözése biztosít a termelés fejlesztésére és belterjesítésére. önlként felmerül a kérdés; hogyan használják ki a mezőgazdasági üzemek a kedvezőbb értékesítési árból adődó lehetőségeket? Ma a nyugatszlovákiai kerület egyik legnagyobb napraforgó-termelője az érsekújvári (Nové Zámky) járás. Ezért Šalkovsky Milan agrármérnöktől, a járási mezőgazdasági Igazgatóság főnövénytermesztőjétől afelől érdeklődtünk, hogy az elmúlt években milyen változás történt a járás napraforgó-termelésében, s milyen célokat tűztek ki a jövőt illetően. A járás területén 1976-ban a napraforgót kétezer hektáron termesztették. Az eltelt időszak alatt e fontos ipari növény vetésterülete a kétszeresére növekedett, s jelenleg négyezer hektáron termesztik. Jelentős előrehaladás történt a termesztés összpontosításában és a termőterület tömbösítésében. A termelés összpontosítását célszerűen valósították meg, hozzáigazodva a gazdaságok gépi felszereléséhez, valamint a meglevő szárító és tároló [kapacitásokhoz. A Járás huszonhárom mezőgazdasági üzeme közül tizenöt foglalkozik a napraforgó termesztésével. Egy-egv gazdaság átlagában a termőterület nagysága eléri a kétszázötven hektárt. A járás legnagyobb termelőinél, a komjáti (Komjatlce) és az érsekújvári szövetkezetben, valamint a Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaságban a napraforgó vetésterülete eléri, illetve meghaladja a négyszáz hektárt A Járás mezőgazdasági üzemei az elmúlt ötéves tervidőszakra előirányzott termelési és értékesítési feladatukat túlteljesítették s a feldolgozó iparnak hozzávetőlegesen háromezerkétszáz tonnával több termést szállítottak terven felül, öt év átlagában a hektárhozamok tizenöt-tizenhat mázsa között ingadoztak. Bár a napraforgó termesztése ennél a termésszintnél is rentábilis a gazdaságok számára, a jelenlegi árpolitika mellett a hektárhozamok növelése jóval nagyobb bevételt jelenthetne, s növelné a ,termelés hatékonyságát. Hiszen a többi fejlett országban sokkal nagyobb hozamokat érnek el. Az Idei esztendő jelentős fordulatot hozott a járás napraforgó-termesztésében. Ugyanis az elmúlt évek leggazdagabb termését takarították be. Az előzetes felmérések szerint az évi termelés meghaladja -a hatezerhétszáz tonnát, ami úgyszólván kétezer tonnával több az ötéves átlagnál. A jövőt illetően a jelenlegi termőterületet stabilizálni akarják. A terület további bővítése ugyanis nehezítené a szemes kukorica betakarítását. Hiszen a legnagyobb kukoricatermelő járásról van szó, ahol többben a termelők jogosan igénylik a nagyobb termőképességü hibrideket, például a Romszun 52 fajtát, amely a járás adottságai között bevált. A nagyobb hektárhozamok elérése érdekében javítani kell a tápanyagpótlás jelenlegi színvonalán. Fontos követelmény a szükséges növényvédőszerek biztosítása, s ezek -szakszerű alkalmazása is. Jelenleg a növényvédőszer-ellátás nem kielégítő. Hiányoznak főleg a hatékony gyomirtószerek. Treflanből például csupán harminc-negyven százalékra biztosí-Az aratás befejeztével a Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaság szakemberei megvitatták a gabonatermesztés idei tapasztalatait, s levonták az ebből [következő tanulságokat. Az eddiginél nagyobb szakmai igényességgel és felelősséggel elemezték, mi idézte elő a vártnál gyengébb hozamokat. Ebből kiindulva konkrét intézkedéseket foganatosítottak az őszi vetések agrotechnikai határidőben történő és minőségi elvégzése érdekében. Az igazgatóság szakemberei jő minőségű vetőmagot biztosítottak. A gyenge hozamok okát elsősorban az agrotechnikában kell keresni. Éppen ezért részletesen megvizsgálták a termesztési technológia legfontosabb termésnövelő tényezőit. Feltárták a hiányosságokat, mérlegelték a leggyakrabban elkövetett hibákat és azok okait. A tapasztalatokat Koleszár János főagronőmus így foglalta össze: — Tavaly őszi búzából 24 fajtát vetettütik. Ebből tizenhat fajtával kieredményekkel. Nemcsak népgazdasági szempontból, de saját, jól felfogott érdekükben is célszerű követniük az élenjárók példáját. Hiszen nem mindegy, hogy egy-egy növény termesztése milyen mértékbei) gazdaságos. Az új ökonómiai szabályzók a termelés kedvező gazdasági feltételeit biztosítják, de csak azok számára, akik a hatékonyságra, a jobb mű nőségre törekednek. KLAMARCSIK MÁRIA sérleteztünk. A kísérleti parcellákról 4,62 tonna átlagtermést értünk el. Viszont a gazdaság átlagában az elért hektárhozam csupán 3,1 tonna volt. Hozzá kell tennem, hogy a kísérleti parcellákon maradéktalanul betartottuk a technológiai előírásokat, s ez megmutatkozott a hektárhozamok alakulásában is. Így például a Vala fajta 6,37, a Moris Houst fajta 5,69, a MV—7 fajta 5,52 tonnát fizetett hektáronként. A többi kísérleti fajtákból is elértük az öt tonna átlagot. — Miben is rejlenek a gyenge hozamok okai? i Elsősorban abban, hogy a 820 hektáron termesztett őszi búza termőterületén nem tudtuk betartani az agrotechnikai követelményeket, Gon-Növénytermelésünkre gyakran a termésnövelő tényezők túlhajtott vagy ésszerűtlen alkalmazása jellemző. Egyes termelési övezetekben azért mutatkoznak nagy eltérések a hozamokban, mert ezen tényezők közül a nedvességtartalom — rövidebb, hosszabb időre — gyakran minimumba kerül. Ezáltal ugyanis a többi tényező hatásfoka is csökken. A nagyüzemi kísérleti eredmények azt mutatják, hogy az öntözés ma már nem csupán a szárazság elleni harc, hanem a korszerű agrotechnika szerves része. Ez a kukoricatermelő körzetekben minden növényre érvényes. Az utóbbi évek gyakorlata azt igazolta, hogy az új nagy termőképességű búzafajták termésstabilitásának a biztosítása mindjobban igényli a természetes csapadék befolyásának a csökkentését. A búzatermesztésben is érvényes a régi elv, hogy „ahogy vetsz, úgy aratsz“. Csakhogy a korszerű termelés viszonyai között ezt ki kell egészíteni számos fontos követelménnyel. A magágy gondos előkészítésével és a minőségi vetéssel nagy mértékben kiküszöbölhetjük az időjárás káros hatását. Megfelelő tőszámot, erős gyökérzetet és jú télállóságot érhetünk el. A hagyományos agrotechnika nem mindig elegendő a hozamok stabilizálásához. A kutatási eredmények, valamint a nagyüzemi kísérletek igazolják, hogy a búza öntözése jelentős termelési és ökonómiai hatást gyakorol. Az őszi búza öntözésének idénye hazánkban nem májusban, hanem a nyár végén és az ősz elején kezdődik. A kedvező nedvességviszonyok javítják a vetés feltételeit, s ezáltal üzemanyag-megtakarításhoz is vezetdolok itt a táblák kiválasztásában és a talaj előkészítésében elkövetett hibákra. Tavaly a termőterület több mint harminc százalékán búzát búza után vetettünk. Felületesen végeztük el a magágy előkészítését is, eléggé megkéstünk a vetéssel, valamint a gyomirtással. Sajnos, az időjárás rányomta bélyegét az összes munkafolyamatra. A kemény tél, a száraz tavasz és az aszályos június főleg a Mironovszká, a Slávia, az Istra és a Mika búzafajtákat károsította. Ezen fajták hektárhozama 1,6—2,6 tonna között ingadozott. Egy biztos, a múlt évből sok hasznos tapasztalatot vontunk le, s ezeket az ősziek vetésében gyümölcsöztettük. A főagronőmus elmondta, hogy a kísérleti parcelláikon a tervezett hozamok túlszárnyalását a megfelelő nek. Meggyorsítják a kelést, hatványozottan növelik az egyes agrotechnikai tényezők hatását és mérséklik a depressszív hatásokat. Ezen oknál fogva a búza nyárvégi és ősz eleji öntözése indokolt, különösen a mé-. lyebb talajrétegek esetében. A talajnedvesség optimális kialakítása nagyban hozzájárul a jó és olcsó talajműveléshez, a keléshez és a kellő számú produktív kalász kialakulásához. Öntözéssel hét tonnán felüli átlaghozamok érhetők el, nemcsak a szélsőséges száraz esztendőkben, de akkor is, amikor öntözés nélkül is kedvezően alakul a termés. Főleg az idén, amikor az időjárás erősen befolyásolta a tervezett hozamokat, nagyon fontos a jövő évi termés megalapozása. Az agrotechnikai intézkedések közül nem szabad hiányoznia az önötzésnek sem. Az öntözést megkülönböztetett figyelemmel kell alkalmazni. A kis vízbefogadó képességű talajokon, vagy ott, ahol kedvezőtlen a talaj vízháztartása, az önötzést kisebb — 20—30 mm-es — adagokban alkalmazzuk. A mélyebb termőrétegü talajokon, ahol a talajvíz három méterrel mélyebben van, 60—80 mm-es vízadaggal öntözhetünk. Ez a vízmennyiség nemcsak az őszi, de a búza tavaszi fiziológiai fejlődését is elősegíti, és kedvezően befolyásolja a hozamokat. A búza őszi öntözésével számos üzem jó eredmnéyeket ért el. Ilyen a légi (Lehnice) és az ímői (Imef) szövetkezet, valamint a Szenei (Senec) és a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság. Michal Šanta mérnök, a bratislavai Öntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozója előveteménynek, az agrotechnikai határidőben történő vetésnek és a szakszerű talajmüvelésnek köszönhetik, a többi területeken az időjárás alakulása miatt a minőségi munkát, a korszerű termesztési technológiát nem tudták biztosítani. A királyhelmeciek okultak s az idén megkülönböztetett gondot fordítottak az őszi búza vetésére. Körültekintően határozták meg az egyes fajták arányát és elhelyezését. Az őszi búzát 1350 hektáron vetették el. összesen huszonhat fajtát termesztenek. A korai fajták — nyolcszáz hektáron — szépen sorolnak, és az egyenletesen fejlődő növényzet kedvező feltételeket teremt a búza ]ő áttelelésének. A gazdaság vezetői tudatosították, hogy a bőtermő fajták mellett a nagy hektárhozam elérésében döntő szerepe van a szakszerűen alkalmazott agrotechnikának. A gabonatermesztés minőségi fellendítésének műszaki és anyagi feltételei adottak a Királyhelmeci Állami Gazdaságban. L B. A kísérletekben és a gyakorlatban egyaránt bevált a román Romszun 52 fajta OKULTAK A FOGYATEKOSSÁGÖKBOL
