Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-24 / 43. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. október 24. 8. ■ A gyermekek több mint nyolcvanöt százaléka jár óvodába ■ Az üzemek és szövetkezetek is segítenek Az utóbbi években jelentősen meggyorsult a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás iparosítása. A magas színvonalú mezőgazdasági termeléssel rendelkező járásban az élelmiszeripari létesítmények mellett egyéb ipari célokat szolgáló épületek létesültek. Mindez maga után vonta a foglalkoztatottak, elsősorban a dolgozó nők számának növelését. Ma már a jó termelési eredményeket elérő mezőgazdasági üzemekben a dolgozó nők aránya a férfiakéval egyenlő. A nagymegyeri (Calovo) tejüzem, a dunaszerdahelyi baromfifeldolgozó, a nagymagyari (Zlaté Klasy) Agroprogres stb. túlnyomórészt nőket foglalkoztat. Nem vitás tehát, hogy egyre több bölcsődére és óvodára van szükség. Vizsgáljuk meg közelebbről: az említett létesítmények mellett hogyan fejlődött a gyermekintézmények hálózata. Megállapítható, hogy a járásban ezen a téren előrehaladást értek el, bár a helyzet még nem kielégítő, különösen Dunaszerdahelyen, ahol a lakosság számának rohamos növekedése és a nők foglalkoztatottságának magas arányszáma nehezíti az igények kielégítését. Annak ellenére, hogy az utóbbi években több óvodát adtak át rendeltetésének, vagy a meglévők befogadóképességét bővítették, még mindig nem kielégítő a férőhelyellátás. A gondok felszámolásához a városban működő üzemek is hozzájárulnak. Közös összefogással kilencven gyermek részére új óvodát építettek. A dunaszerdahelyi üzemek kezdeményezése kedvező visszhangra talált Nagymegyeren is, ahol az Elektrosvit dolgozói megoldották a férőhelyhiányt. A gyermekintézmények hálózatát az utóbbi években Somorján (Šamorín) sikerült teljes mértékben bővíteni. Az elmúlt választási időszakban három óvodát és két bölcsődét adtak át rendeltetésének a város lakói. A Nemzeti Front választási programterve alapján a lakosság aktív támogatásával a járás községeiben több óvoda épült. Jelenleg — járási viszonylatban — nyolcvanhét óvoda működik, melyekben a kiskorú gyermekek nyolcvanöt százaléka kapott elhelyezést. Az említettek alapján több mint ötszáz férőhellyel bővült az óvodai kapacitás. A járás falvaiban megkülönböztetett figyelmet fordítanak a cigányszármazású gyermekek óvodai elhelyezésére, iskolalátogatására, előmenetelük javítására. A cél az, hogy minden iskolaköteles gyermek járjon iskolába, örvendetes, hogy a szülők közül egyre többen ismerik fel az óvodai és iskolai nevelés szükségességét. Meg kell, hogy jegyezzem: ezen a téren többet tehetnének az üzemek, vállalatok, tehát a szülők munkáltató üzemei. Elsősorban a felvilágosító nevelőmunka elmélyítésével, de szükség esetén a törvényes előírások következetesebb érvényesítésével is. A jnb oktatási szakosztálya ebben az évben tovább bővíti a gyermekintézmények hálózatát. A rosszabb szociális körülmények között nevelkedő és gyenge előmenetelő gyermekek számára speciális osztályokat nyitlak Nagymagyaron és Illésházán. Oj napközi nyílik Csenkén (Cenkovce) és több helyen bővítik, korszerűsítik a meglevő létesítményeket. Azt hiszem, minden feltétel megvatj ahhoz, hogy az üzemek, vállalatok,'földművesszövetkezetek vezetőségeinek, a szakszervezetek üzemi bizottságainak hathatós támogatásával ezt a fontos kérdést a jövőben az igényeknek megfelelően komplex módon megoldják. SVINGER ISTVÁN Frissít, fiatalít a torna Erős akarat és elszántság kell ahhoz, hogy a megszokottnál 10 perccel korábban kiugorva az ágyból, ezt a néhány gyakorlatot fürgén elvégezzük. 1. Álljunk lámujjhegyen terpeszbe, bal kezünket csípájretéve, jobb karunkat hajlítsuk fejünk felett balra, majd hajlítsuk törzsünket négyszer balra. Kézcsere, ismétlés jobbra. 2. Mérlegbe állunk: bal lábunkra nehezedünk, jobblábát egyenesen hátranyújtjuk magasba, karunkat oldalt széttárjuk. Térdhajlítással négyszer rugózunk, majd lábcserével ismételjük. 3. Zárt, nyújtott lábbal földre fekszünk, karunkat testünk mellé helyezzük. Magasba emeljük a jobb lábat, aztán a bal lábat. így cserélgetve nyolcszor ismételjük, egyre gyorsítva a tempót. , 4. Hajlítsuk be a jobb térdünket, emeljük félig hátra magasba, és a bal lábunkon ugráljunk fel háromszor könnyedén, szökdelve. Váltott lábbal ismételjük négyszer, Cs. K. gy szegény javágó kiment egyszer az erdőre, s tarisznyájában magával vitte utolsó darab kenyerét; az a kis szeletke kenyér volt az egész napra való tápláléka. Mikor a fák közé ért, a tarisznyát felakasztotta egy gallyra, és munkához látott. Vágta, szegény, vágta a vastag tölgyfákat, szakadt róla a verejték. Egyszeresük mi történt! Egy pokolbéli fekete szurokfajzat lopakodott a tarisznyához, s elcsente a favágó utolsó kenyerét. Amikor visszatért a pokolba, tüstént dicsekedni kezdett a barátai előtt: — Idesüssetek! Ez lett volna egy favágó egésznapi eledele, én meg elloptam tőle! —- Mi az, ml történt? — szólalt meg erre Lucifer. S mikor megtudta, miről van szó, nem győzött szörnytllködnl a tolvaj szívtelenségén, aki el merte lopni a szegényember utolsó falat kenyerét. S legott ítéletet hirdetett: rögvest álljon be a vétkes egy évre szolgának a favágóhoz. Másnap a nincstelen favágó ismét szedelőzködnt kezdett, vállára vette súlyos szekercéjét. S ekkor kitárult az ajtó, és egy izmos, fiatal legény toppant a szobába. — Jó napot, gazduram — hajbókolt a jövevény. — Beállhatnék kendhez szolgának? — Ö, édes fiam, mit kezdenék veled? — szólt a favágó. —- Hiszen magamnak sincs mit ennem, s nézd, amott a sarokban egy csomó éhes gyerek sír-rí. — Csak fogadjon fel! Nem kérek fizetséget a szolgálatomért, s higgye el, jól jár velem. — Jól van no, ha annyira akarod, — mondta a favágó, s a kezébe nyomta a szekercét. — Gyere hát ki velem az erdőre fát vágni. Három nap sem telt el, s az erdő, amelyet a favágó egyedül egy év alatt sem tudott volna kivágni, halombba rakva hevert, öröm volt ránézni az egyes sorokba pihenő fatörzsekre. Ettől kezdve jóra fordult a favágó sorsa; gyermekei nem sírtak többé éhesen a sarokban, vidámak és fürgék voltak, mint a halacskák, hiszen mindennap dugig jóllakhattak. — No, gazduram — szólt- a szolga —, folytassa lassacskán, komótosan a favágást, én elmegyek valahová csépelni, hogy télen is legyen majd kenyér meg miegyéb a házunkban. — Eredj, csak, eredj, — felelte a favágó, — amíg odajársz, vágok annyi fát, amennyit bírok. A széles síkságon egy gazdag uraságnak volt a birtoka. Háromszáz osztag gabona kallódott a földjein, s háromszáz hízott ökröt, meg háromszáz kövér disznót tartott az is-PAVOL DOBŠINSKÝ: (SZLOVÁK NÉPMESE) • tállókban. Ehhez az úrhoz kopogtatott be a favágó szolgája azzal, hogy beállna cséplőnek. — Hát a társaid hol vannak? — kérdezte tőle a gazdag úr. — A társakkal ne törődjön! Azt mondja meg, akar-e csépeltetni! — Persze, hogy akarok; de talán csak nem egyedül akarsz nekifogni? — Ej, ne faggasson. A végén nyissa ki majd a szemét. — Na és mennyi bért kérsz a munkádért? — Semennyit uram — felelte a szolga —, csak annyi legyen a jutalmam, amennyit egyszerre haza tudok cipelni. — No — örvendezett magában az uraság —, akkor tíz mérőnél többet nem viszel el! — S ráállt az alkura. Elféjtáfban az osztagok körül cséphadarók ezrei szólaltak meg: piffpaff, pifj-paff! piff-paff! A pokol valamennyi ördöge összefutott, hogy segítsenek komájuknak, és hajnalra az összes gabonát kicsépelték, kiporolták és széjjelmérték. Még alig pitymalott, amikor a legény benyitott az úrhoz, s kérte, hogy jöjjön ki megnézni a munka eredményét. Az úr elámult a gyors eredmény láttán. Boldoggá tette a jól végzett munka, s közölte a legénnyel, hogy elviheti a részét. A derék cséplő odatartja széles vállát, s a háznép tíz mérőnyi búzát rak fel a hátára. — Na elég lesz? — kérdi az uraság. — Dehogy elég! — mosolyodik el a legény. — Rakják csak tovább. Láthatják, hogy ezzel a teherrel még ugrálni is tudok. Egy szem gabona nem sok, annyi sem maradt, a legény mind jelrakta a hátára. Az úrnak égnek meredt a haja ijedtében. — No, most már tán elég? — kérdi ismét a legénytől, de az csak mosolyog, hogy: még ez sem elég! — Csak rakjátok — mondja —, elő mindennel, amitek van; hiszen látjátok, úgy ugrálok mintha semmi sem volna a hátamon. Száz hízott disznó özönlik ki az ólakból, és a legény valamennyit a hátára veszi. — Az ördögbe, elég-e már? De az ördög csak mosolyog, könynyedén szökdel, s tartja a hátát. Az úr csaknem megpukkad mérgében, de „álld a szavad!“, adott szavát nem szegheti meg ő sem. — Eresszetek ki száz hízott ökröt — kiáltja a háznépnek —, azokat aligha bírja elcipelni! De a legény a hátára veszi azokat is, szemébe nevet a mérges úrnak, s mintha semmi sem volna a hátán, fut a gazdájához. — Na édes gazdám, itt vagyok! — veti le az udvaron a terhét. — Azt hiszem ezután nem fogja éhhalál fenyegetni, nyugodtan odébbállhatok; letelt az esztendőm. De előbb tudja meg kelmed, ki vagyok. Emlékszik-e arra, amikor az erdőn elveszett az utolsó falat kenyere? A favágó bólogat: — Emlékszem — mondja —, hogyne emlékeznék. — Nahát, úgy nézzen rám, hogy én ördög vagyok; én loptam el . a kenyerét, és büntetésből kellett egy évre szolgának szegődnöm kendhez. Na, minden jót/ Oly hangos nevetés hallatszott, mintha háromezer paripa nyerített volna egyszerre. Az ördögök kacagtak kórusban, azon mulattak, hogy a ■ komájuknak egy szegény favágót kellett szolgálnia V. J. fordítása V. Mária levelére: Gondoasn, kétszer is átolvastam levelét, kedves Már:a, és Igazat adok Önnek. Többak közt ezt írja: „... Maga a probléma papírra vetése is felér fél gyógyulással... jelen pillanatban szükségét érzem, hogy valakivel közöljem problémáimat, melyek kihatnak életemre.“ Egyetértek Önnel, s jól tette, hogy írt nekem. Hiszen újabban szakkörökben is gyakran szóba kerül az empathia (magyarul: beleérzés más érzéseibe, érzelmek összehangolódása abból a célból, hogy valakinek könynyebh legyen a szellemi, az idegrendszeri terhe). Nos, ugye ezt érezte, amikor nekem, az ismeretlennek elmondta haját, panaszát. Én a betűkön, a gondolatokon át iparkodom átvenni búbánatát, hogy Önnek — Kedves Mária! — könnyebb legyen. Együttérzek Önnel, és Igyekszem segíteni. A daganatképződés oka még ma is ismeretlen. Kétféle van: jó és rossz indulatú. Ezt a szövettani vizsgálat eldönti. Önnél az eredmény negatív. Rosszindulatúság jelét nem találták. A daganatképződés ettől függetlenül folytatódhat és a további műtétet szükségessé teszi, már csak azért is, hogy véget vessenek ennek a folyamatnak. Tehát: megnyugtató és érdemes. A másik gond az a „hormonbukfenc“, aminek — megítélésem szerint — több fontosságot tulajdonítottak, mint amennyit megérdemelt és — talán — kissé túllőttek a célon. A szervezet hormonzenekara hatalmas és szeszélyes. Karmestere az agyalapi mirigy, ami serkenti és fékezi, illetve összehangolja a munkát, függetlenül attól, hogy a mirigyek hormonjai egymásra is hatnak. Nos Önt a vérzésrendellenességek megriasztották, s az orvosok hormonkezelésbe kezdtek, ami az egyensúlyt megzavarta és ennek az eredménye a túlszőrösödée és minden egyéb kozmetikai zavar. Nem szabad az alvó oroszlánt felkelteni! Örüljünk annak, amit ír: „Minden a normák között van.“ Akkor a hormonhad nem támad, csak ijesztget. Hogy mit tegyen? Ne törődjék vele. Felejtse el és nyugodjék meg. S a harmadik a neurózis, ami ennek a háromfejű sárkánynak a legizgalmasabb feje: A betegségtudat, ami izgatja még akknr is, ha nem beszél róla. Nos ebből kell mielőbb kigyógyulnia. Hogyan? A távolból mit ajánlhatok? Megnyugtató, tapasztalt, értelmes pszichiátert, megfelelő és szükséges kezelést, bizalmat, hitet és derűt. A nehéz őszi és téli hónapok után napsugaras kikeletet. VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első része, zárt betűk: h, a, e, 1, b, n, u, k. 10. Fejfedő. 11. Semmikor. 12. Lám. 13. Sősborszesz-márka. 14. Gazdaságunk pillére. 15. Veľký Krtíš-i autók jelzése. 17. Ady Endre. 19. Satú fele. 20. Kicsinyítő képző. 21. Sírfelirat. 23. Római császár. 26. Zöld — németül (GRÜN). 28. Nem ér rá. 30. Város az NSZK-ban. 32. 0- val a végén: folyó Olaszországban. 33. Ján ___ szlovák író. 35. Hazai olajmárka (y—j). 37. Megszólítás. 38. Olyan föld, amelyen haszonnövényeket termesztenek. 42. Tantál vegyjele. 44. Traktor része (ék. hiba). 45. Női név. 46. Város Németországban. 48......... Mikulás, cseh festőművész. 50. Anna Olga. 51. Nagy európai folyó. 53. Enni ad. 55. Volt indiai gyarmat. 57. Villon betűi. 59. Angolna németül. 61. A múlt idő jele. 62. Laoszi néptörzs. 64. Buzdító szócska. 68. Tengeri hal. 63. Omszk folyója. 69. Vágány. FÜGGŐLEGES: 1. Feltételes kötőszó. 2. Hiányos alak. 3. Ékezettel: nem nálam. 4. Sőt, talán. 5. Cseh város. 6. Idegen tagadás. 7. Enni szeretne. 8. Rossz tanácsadó. 9. Lám. 10. A rejtvény 2. része, zárt betűk: e, é, á, k, e, 1, a. 16. A történetírás múzsája. 18. A rejtvény harmadik része. 20. Hangszer. 22. Végzett. 24. Nektárban van! 25. Északi férfinév. 27. Egyiptomi napisten. 29. A függ. 22. fordítva. 31. Keservesen szenved. 34. Érzékszerve. 36. ... iacta est. 40. A Magyar Légiforgalmi Társaság neve. 41. Orvosság. 43. Lent. 47. Egymást követő betűk az ábécében. 49. Tenger angolul. 52. Rangjelző. 54. Hamis. 58. Oda-vissza férfinév. 58. ív alakú. 60. Énekhang. 63. Osztásban van! 65, Folyó a Szovjetunióban. 66. Római kétszáz. 67. Varrunk elve. 68. Vegyjele Sn. Beküldendő a vízszintes 1., a függőleges 10. és 18. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 40. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Aki beletörődött valamibe, nem biztos, hogy meg is nyugodott.“ Nyertesek: Tárnok Márta, Búcs (Búc), Huszár Ágota, Ipolykeszi (Kosihy nad Ipľom), Rudo Frei, Nagygéres (Veľký Horeš). *
