Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-10 / 41. szám
Volt miben gyönyörködni A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban — más, hasonlóan kedvező éghajlati adottságú vidékekhez viszonyítva — egyelőre kevés tevékeny híve van a háztáji szerződéses zöldség- és gyümölcstermelésnek. Viszont a kertbarát mozgalom fejlesztésében, illetve a szerződéses árutermelésben elért kimagasló eredmények arról tannúskodnak, hogy a szervezetbe tömörülő kertészkedők egyre tervszerűbben, ésszel, hozzáértéssel, nagy-nagy lelkesedéssel, és persze a társadalmi Igények figyelembevételével folytatják közhasznú tevékenységüket. A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének egyik legeredményesebb alapszervezete Dióspatonyban (Orechová Potôň) működik. Nem véletlen, hogy a szövetség járási bizottsága éppen ezt az alapszervezetet bízta meg az idei — sorrendben immár kilencedik — járási gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítás megrendezésével. A dióspatonyiak kitettek magukért, a bemutató valóban pompásan sikerült. Nem csoda, hiszen az itteni kertészkedők sok tapasztalatot szereztek a járási és az országos kiállításokon, melyeken maguk is soksok érmet és elismerő oklevelet nyertek az utóbbi években. A Csallóköz Gyümölcse 'Hl kiállításon a járás kertbarátmozgalmát huszonhárom kertészeti alapszervezet képviselte. A kiállítók között láthattuk a Semez nemzeti vállalat kvetoslavovi kirendeltségét, a Slovlik dunaszerdahelyi üzemét, az Agrofrigort, a Kertészeti Szolgáltatások vállalatát, valamint a sziklakerti dísznövények hódolóit tömörítő szakosított klubot. A hagyományokhoz híven, nyolc mezőgazdasági nagyüzem is bemutatta kertészeti termékeit. Mindez Jelentősen hozzájárult a rangos bemutató sikeréhez. A kiállítók összesen 646 exponátot mutattak be — ezek zöme a házikertekből, Illetve a kerttelepi kiskertekből származott —, tehát látnivalóban nem volt hiány. A legtöbb terméket a dióspatonyi, a dunaszerdahelyi és a somorjai (Samorín) alapszervezet kertészkedői küldték. Az előző évek tapasztalataiból okulva, szakemberekből álló bizottság döntött a megküldött kollektció sorsáról. Így csakis a bemutatásra érdemes küldemények kerültek föl a polcokra, ami lényegesen javította a bemutató színvonalát és a látogatókban kialakult összbenyomást. A szakbizottságok értékelése alapján a kertbarátok között 16 arany-, 18 ezüst- és 17 bronzérmet, továbbá 19 elismerő oklevelet osztottak ki. A bemutató kapcsán elbeszélgettünk Belucz János agrármérnökkel, a mezőgazdasági tudományok kandidátusával, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége járási bizottságának elnökével. Többek között a háztáji árutermelés fejlesztésében elért eredmények, iletve a kertbarátmozgalom fejlesztésével és az elfekvő földterületek kihasználásával kapcsolatos elképzelések felől érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy az utóbbi években lényege« mennyiségi és minőségi javulás volt tapasztalható a háztáji árutermelésben. Például 1976-ban a járás 1356 hektáron összesen 20 ezer 180 tonna zöldséget produkált. Ekkor a kertészkedők 584 hektáron gazdálkodtak s az árutermelésből 18,8 százalék erejéig részesedtek. Ezzel szemben tavaly a kertészkedők már 703 hektáros terület ésszerű kihasználását biztosították, és a -járás zöldségtermelésének közel huszonegy százaléka a bázikertekből származott. i—i KertészkedŐink az idén 811 hektáron folytatnak önellátást ős árutermelést szolgáló tevékenységet — mondotta többek között Belucz elvtárs. A szerződéskötést megelőző felmérésekből tudjuk, hogy jövőre körülbelül 850 hektáros területtel számolhatunk. Ebben még nincsen benne az a tizenhárom hektáros elfekvő földterület, amelyen áj kerttelepeket szeretnénk létesíteni. Célunk, hogy 1982-ben elérjük a hétezer tonnás árutermelést. Ha figyelembe vesszük, hogy a dióspatonyi alapszervezet egymaga ezerkétszáz tonnás teljesítményre képes, akkor tulajdonképpen nem vállalkozunk erőnket meghaladó feladatra. (bor) Kádek Gábor felvételei mm Ősz van, serényen gyűjtögetjük a mezőn, a gyümölcsösben és a szőlőskertben megtermelt javakat, s közben a jövő évi gazdag termés megalapozásán fáradozunk. Ki vetheti a szemünkre, hogy olykor büszkélkedni is akarunk? Egyébként: a kiállítás — rendezzék kertészkedők vagy kisállattenyésztők — arra is jó, hogy felmérjük az állattartók és kertészkedők mozgalmának sikereit, színvonalát, a baráti eszmecserék során kölcsönösen kicseréljük tapasztalatainkat, s új híveket szerezzünk a gondjaink enyhítését célzó mozgalomnak. Örvendetes, hogy egy-egy bemutatón szép számban látni fiatalokat. Ma még csak szemlélői, de holnap már alkotói lehetnek közös sikereinknek. Felvételünk a Dióspatonyban (Orechová Potőü) megrendezett Csallóköz Gyümölcse '81 járást gyümölcs-, zöldség és virágkiállításon készült. Fényképezte: Kádek Gábor 1 éldaképek Perbetén (Pribeta) mindenki tudja, hogy Kollár Károly, a Mikuláši Állami Gazdaság központi műhelyének dolgozója szenvedélyes nyulász. Most már én is tudom, ugyanis a minap felkerestem őt és elbeszélgettünk a tenyésztői munka során szerzett tapasztalatairól és sikereiről. A népszerű tenyésztő elmondta, hogy kezdetben több fajtával kísérletezett, végül is az új-zélandi fehér és a francia ezüst fajták mellett döntött. Fajtánként nyolc-nyolc törzskönyvezett nőstényt, meg egyegy bakot tart. Az állatokat háromszintes, kilencrekeszes ketrectömbökben helyezte el. A nyúltelepet úgy alakította ki, hogy a ketrectömbök előterében, az időjárás viszontagságaitól védett kifutóban elegendő mozgási lehetőséget biztosíthasson az állatok részére. Csoportos pároztatáat alkalmaz, mert így egyszerűbb az értékesítés, és szükség esetén a dajkaságba adás is megoldható. Almonként hat-hét fejlett fiókát hagy meg. Egész évben szénát etet, így nem okoz felesleges gondot a téliről a nyárira, illetve a nyáriról a téli takarmányozásra való áttérés. A szénát az útmenti, árokparti kaszálókon gyűjti. A szoptatós anyáknak árpát, a süldőknek saemcsézett nyúl tápot adagol. A nyuszik étlapjáról a sárgarépa és a Gigant karalábé sem hiányzik. Sótt A sokféle kerti és konyhai hulladék nagyobb hányadát is a nyulak hasznosítják. A szénát szénarácsban, a szemes vagy szemcsézett tápot kétrészes (abrak-víz) fémedényekben kínálja az állatoknak. Állománya rendszeres állatorvosi felügyelet alatt áll (vizsgálat, védőoltás), a telepadlós rekeszeket rendszeresen tisztogatja és fertőtleníti. Elsősorban tenyészállat-szaporítással foglalkozik, s ennek megfelelően gondoskodik a vérfrissítésről. Például az új-zélandi bakot legutóbb magyarországi kisállattenyésztőktől szerezte be. Rendszeresen látogatja a járási és országos kiállításokat, melyeken maga is több ízben elért bemutatott állataival 94— 95 pontos eredményt. Dél-Szlovákiában sokan ismerik, sokan kikérik a tanácsát, s még többen vásárolnak tőle törzskönyvezett tenyészállatokat. Persze azért a nyitrai Bianko vállalatnak is tud kínálni pecsenyenyulat, hiszen a kiválasztás szigorú alapelvek és követelmények alapján történik, s minden növendék nem teljesíti a standard által előírt feltételeket. Kollár Károly pedig azok közé a nyulászok közé tartozik, akik — néhány koronás pluszjövedelem reményében —« nem -becsapni, inkább segíteni akarják a nyúltenyésztésre vál* lalkozókat. Bárha minden kle* tenyésztő így gondolkozna, akt manapság tenyészállat-neveié«* re és értékesítésre vállalkozik Plavec P. (Kolárov»( Kollár Károly rendszeresen ellenőrzi, mennyit gyarapodtak a növendékek щ: i i# Ь '&РШ ■( Щ2
