Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-10 / 41. szám

Volt miben gyönyörködni A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban — más, hason­lóan kedvező éghajlati adott­ságú vidékekhez viszonyítva — egyelőre kevés tevékeny híve van a háztáji szerződéses zöld­ség- és gyümölcstermelésnek. Viszont a kertbarát mozgalom fejlesztésében, illetve a szerző­déses árutermelésben elért ki­magasló eredmények arról tan­­núskodnak, hogy a szervezetbe tömörülő kertészkedők egyre tervszerűbben, ésszel, hozzá­értéssel, nagy-nagy lelkesedés­sel, és persze a társadalmi Igé­nyek figyelembevételével foly­tatják közhasznú tevékenysé­güket. A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének egyik legered­ményesebb alapszervezete Diós­­patonyban (Orechová Potôň) működik. Nem véletlen, hogy a szövetség járási bizottsága ép­pen ezt az alapszervezetet bíz­ta meg az idei — sorrendben immár kilencedik — járási gyümölcs-, zöldség- és virág­kiállítás megrendezésével. A dióspatonyiak kitettek ma­gukért, a bemutató valóban pompásan sikerült. Nem csoda, hiszen az itteni kertészkedők sok tapasztalatot szereztek a járási és az országos kiállítá­sokon, melyeken maguk is sok­sok érmet és elismerő okleve­let nyertek az utóbbi években. A Csallóköz Gyümölcse 'Hl kiállításon a járás kertbarát­mozgalmát huszonhárom kerté­szeti alapszervezet képviselte. A kiállítók között láthattuk a Semez nemzeti vállalat kveto­­slavovi kirendeltségét, a Slov­­lik dunaszerdahelyi üzemét, az Agrofrigort, a Kertészeti Szol­gáltatások vállalatát, valamint a sziklakerti dísznövények hó­dolóit tömörítő szakosított klu­bot. A hagyományokhoz híven, nyolc mezőgazdasági nagyüzem is bemutatta kertészeti termé­keit. Mindez Jelentősen hozzá­járult a rangos bemutató sike­réhez. A kiállítók összesen 646 ex­­ponátot mutattak be — ezek zöme a házikertekből, Illetve a kerttelepi kiskertekből szárma­zott —, tehát látnivalóban nem volt hiány. A legtöbb terméket a dióspatonyi, a dunaszerdahe­lyi és a somorjai (Samorín) alapszervezet kertészkedői küld­ték. Az előző évek tapasztala­taiból okulva, szakemberekből álló bizottság döntött a meg­küldött kollektció sorsáról. Így csakis a bemutatásra érdemes küldemények kerültek föl a polcokra, ami lényegesen javí­totta a bemutató színvonalát és a látogatókban kialakult össz­benyomást. A szakbizottságok értékelése alapján a kertbará­tok között 16 arany-, 18 ezüst- és 17 bronzérmet, továbbá 19 elismerő oklevelet osztottak ki. A bemutató kapcsán elbeszél­gettünk Belucz János agrármér­nökkel, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusával, a Szlovákiai Kertészkedők Szö­vetsége járási bizottságának el­nökével. Többek között a ház­táji árutermelés fejlesztésében elért eredmények, iletve a kert­barátmozgalom fejlesztésével és az elfekvő földterületek kihasz­nálásával kapcsolatos elképze­lések felől érdeklődtünk. Meg­tudtuk, hogy az utóbbi években lényege« mennyiségi és minő­ségi javulás volt tapasztalható a háztáji árutermelésben. Pél­dául 1976-ban a járás 1356 hek­táron összesen 20 ezer 180 ton­na zöldséget produkált. Ekkor a kertészkedők 584 hektáron gazdálkodtak s az árutermelés­ből 18,8 százalék erejéig része­sedtek. Ezzel szemben tavaly a kertészkedők már 703 hektá­ros terület ésszerű kihasználá­sát biztosították, és a -járás zöldségtermelésének közel hu­szonegy százaléka a báziker­­tekből származott. i—i KertészkedŐink az idén 811 hektáron folytatnak önel­látást ős árutermelést szolgáló tevékenységet — mondotta töb­bek között Belucz elvtárs. A szerződéskötést megelőző fel­mérésekből tudjuk, hogy jövő­re körülbelül 850 hektáros te­rülettel számolhatunk. Ebben még nincsen benne az a tizen­három hektáros elfekvő föld­terület, amelyen áj kerttelepe­ket szeretnénk létesíteni. Cé­lunk, hogy 1982-ben elérjük a hétezer tonnás árutermelést. Ha figyelembe vesszük, hogy a dióspatonyi alapszervezet egy­maga ezerkétszáz tonnás telje­sítményre képes, akkor tulaj­donképpen nem vállalkozunk erőnket meghaladó feladatra. (bor) Kádek Gábor felvételei mm Ősz van, serényen gyűjtögetjük a me­zőn, a gyümölcsösben és a sző­lőskertben megtermelt javakat, s közben a jövő évi gazdag termés megalapozásán fárado­zunk. Ki vetheti a szemünkre, hogy olykor büszkélkedni is akarunk? Egyébként: a kiállí­tás — rendezzék kertészkedők vagy kisállattenyésztők — arra is jó, hogy felmérjük az állat­tartók és kertészkedők mozgal­mának sikereit, színvonalát, a baráti eszmecserék során köl­csönösen kicseréljük tapaszta­latainkat, s új híveket szerez­zünk a gondjaink enyhítését célzó mozgalomnak. Örvende­tes, hogy egy-egy bemutatón szép számban látni fiatalokat. Ma még csak szemlélői, de hol­nap már alkotói lehetnek kö­zös sikereinknek. Felvételünk a Dióspatonyban (Orechová Potőü) megrendezett Csallóköz Gyümölcse '81 járást gyümölcs-, zöldség és virágki­állításon készült. Fényképezte: Kádek Gábor 1 éldaképek Perbetén (Pribeta) mindenki tudja, hogy Kollár Károly, a Mikuláši Állami Gazdaság köz­ponti műhelyének dolgozója szenvedélyes nyulász. Most már én is tudom, ugyanis a minap felkerestem őt és elbeszélget­tünk a tenyésztői munka során szerzett tapasztalatairól és si­kereiről. A népszerű tenyésztő elmond­ta, hogy kezdetben több fajtá­val kísérletezett, végül is az új-zélandi fehér és a francia ezüst fajták mellett döntött. Fajtánként nyolc-nyolc törzs­könyvezett nőstényt, meg egy­­egy bakot tart. Az állatokat háromszintes, kilencrekeszes ketrectömbökben helyezte el. A nyúltelepet úgy alakította ki, hogy a ketrectömbök előteré­ben, az időjárás viszontagságai­tól védett kifutóban elegendő mozgási lehetőséget biztosít­hasson az állatok részére. Cso­portos pároztatáat alkalmaz, mert így egyszerűbb az érté­kesítés, és szükség esetén a dajkaságba adás is megoldható. Almonként hat-hét fejlett fió­kát hagy meg. Egész évben szé­nát etet, így nem okoz felesle­ges gondot a téliről a nyárira, illetve a nyáriról a téli takar­mányozásra való áttérés. A szé­nát az útmenti, árokparti ka­szálókon gyűjti. A szoptatós anyáknak árpát, a süldőknek saemcsézett nyúl tápot adagol. A nyuszik étlapjáról a sárga­répa és a Gigant karalábé sem hiányzik. Sótt A sokféle kerti és konyhai hulladék nagyobb hányadát is a nyulak haszno­sítják. A szénát szénarácsban, a szemes vagy szemcsézett tá­pot kétrészes (abrak-víz) fém­edényekben kínálja az állatok­nak. Állománya rendszeres ál­latorvosi felügyelet alatt áll (vizsgálat, védőoltás), a tele­­padlós rekeszeket rendszeresen tisztogatja és fertőtleníti. Első­sorban tenyészállat-szaporítás­sal foglalkozik, s ennek meg­felelően gondoskodik a vérfris­sítésről. Például az új-zélandi bakot legutóbb magyarországi kisállattenyésztőktől szerezte be. Rendszeresen látogatja a járási és országos kiállításokat, melyeken maga is több ízben elért bemutatott állataival 94— 95 pontos eredményt. Dél-Szlo­­vákiában sokan ismerik, sokan kikérik a tanácsát, s még töb­ben vásárolnak tőle törzsköny­vezett tenyészállatokat. Persze azért a nyitrai Bianko válla­latnak is tud kínálni pecsenye­­nyulat, hiszen a kiválasztás szigorú alapelvek és követel­mények alapján történik, s min­den növendék nem teljesíti a standard által előírt feltétele­ket. Kollár Károly pedig azok közé a nyulászok közé tarto­zik, akik — néhány koronás pluszjövedelem reményében —« nem -becsapni, inkább segíteni akarják a nyúltenyésztésre vál* lalkozókat. Bárha minden kle* tenyésztő így gondolkozna, akt manapság tenyészállat-neveié«* re és értékesítésre vállalkozik Plavec P. (Kolárov»( Kollár Károly rendszeresen ellenőrzi, mennyit gyarapodtak a növendékek щ: i i# Ь '&РШ ■( Щ2

Next

/
Thumbnails
Contents