Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-03 / 40. szám

A GYÜMÖLCSÖSBEN л

Az almástermésűek nagyobb hányadát már leszüreteltük, most mér a körszedett fákon meghagyott gyümölcsöket is le kell szedni. Akinek sok almája termett és értékesítésre gondol .nem árt, ha közelebbről megismerkedik a szabvány által előírt követelményekkel. Erről távirati stílusban mindössze annyit: ha a gyümölcs tolómércével vagy sablonnal mért átmérője meghaladja a 60 inm-t, az alma osztályon felüli (výber) minőségben értékesíthető. Feltéve persze, hogy rendelkezik a fajtára jellemző tulajdonságokkal (alapszín, fedőszín, alak) és sértetlen. A Jon.atbán fajtára ugyanez vonatkozik. ötven milliméteres átmérőig az alma I. minőségi osztályú, ha rendelkezik a jellemző fajtatulajdonságokkal, nagyjából azonos az érettség és a színeződés, és a gyümölcsnek nincsen olyan hibája, amely csökkenti az eltarthatóságot. Lehetnek a gyümölcsön úgynevezett vegetációs elváltozások (mondjuk gally okozta sebek), és megengedett a negyed négyzetcentiméter nagyságú folt (var, szemölcs, perzselés, rozsda). Viszont a gyümölcs nem lehet férges, nyomódott vagy Utődött. Ha az alma átmérője az 50 mm-t sem éri el, csakis másodosztályról lehet szó. A körténél osztályon felüli minőségnek csak néhány kiemelt fajtát ismernek el, viszont az I. minőségi osztályba minden fajta besorolható, ha a gyümölcs átmérője eléri az 50—55 mm-t, és a minőségi követelményeknek is eleget tesz a termés.

Dióverés. Sokan sajnos nemcsak mondják, de teszik is.

Pedig jövőre nem az a fa terem majd sokat, melyet az idén ősszel alaposan elpáholtak. Az udvaron, kertben nevelt fákról hagyjuk szabadon lehullani a diót s csakis az utolját verjük, azt is óvatosan, nehogy letördeljük a jövő évi termést feltételező rügyeket. Ha a zöld burok nehezen válik el, a diót rakjuk rakásba, kicsit locsoljuk meg és egy napra takarjuk be fóliával. Füllesztés után már nem okoz gondot a héj eltávolítása. A friss diót szellős helyen, vékony rétegben elterítve szárítsuk, de óvjuk az egerektől. Ha augusztusban sajnáltuk kézbe venni a fűrészt, szüret után levághatjuk a fölöslegesnek vélt ágakat. A keletkező sebeket olajfestékkel tanácsos lezárni.

Rendszeresen ellenőrizzük a tárolóban elhelyezett gyümölcs egészségi állapotát, illetve a tárolóban uralkodó hőmérsékleti viszonyokat. Kizárólag hűvös éjszakákon szellőztessünk, nappal soha. Ha elmulasztottuk a tároló fertőtlenítő meszelését vagy permetezését, akkor hetente égessünk el a helyiségben egy-egy kénszalagot. Ezzel elejét vehetjük a raktári betegségek megtelepedésének és terjedésének.

Szüretkor bizonyára sok moníliás és férges gyümölcsöt találtunk. Az almamoly rajzása

as0

tennivalók

sajnos nagyon elhúzódott, nem lehetett tökéletesen időzíteni a permetezést. Ráadásul a gyümölcs is érettebb, mint más éveken, így előreláthatólag körülményesebb lesz jó minőségben megőrizni a tárolt gyümölcsöt. Ezért is fontos a rendszeres ellenőrzés. Vigyázni kell a jelentősen elszaporodott egerekre és mezei pockokra is, nehogy bejussanak a tárolóba. A teli ládákat ne tároljuk a kertben, hanem azonnal vigyük a tárolóba; a rágcsálók egykettőre megtelepszenek a ládákban s behurcvoljuk őket a tárolóba.

Akik új tárolási módszerek után kutatnak, használják ki a vízvezeték-gödröket, a fóliás takarás előnyeit stb. A Golden delicious különösen meghálálja a fóliás tárolást. Legjobb, ha megfelelő nagyságú fóliaköpenyt vasalunk össze és az egész ládasort letakarjuk. A zsákos vagy tasakos tárolás is ajánlható: a bekötözött fóliában lecsapódik a gyümölcsök által kilélegzett pára, s a keletkező CO2 a jelentős páratartalommal együtt lelassítja a gyümölcs életfolyamatait, tehát növeli az eltarthatóság időtartamát.

A gyümölcsösben áranként 6 kg szuperfoszfátot és 10 kg kálisót (vagy 10 kg kombinált műtrágyát) és persze négyévenként " 500—600 kg istállótrágyát keli bedolgozni a földbe az őszi szántás (ásás)idején. Ha a lomb csak a talajnjunkák után hullik le, az egészséges lombot komposztálhatjuk, a fertőzöttet pedig megpermetezzük a fák alatt (Kuprikol, Nitrosan, karbamid).

Most kell telepíteni a bogyósokat (legjobb a támvezetékes módszer, mert a hajtásokat huzalpár közé bújtathatjuk). A telepítés évekre szól, tehát jól előkészített, alaposan megtrágyázott földbe ültessük a növényeket.

Ideje előkészíteni a gyümölcsfák részére a gödröket.

Ne sajnáljuk a fáradságot! Aki tudja, hogy a sekély termőréteg alatt atka vagy vizet át nem eresztő réteg húzódik, feltétlenül lásson munkához, szeúje ki azt a réteget. Sok kertben azért sárgák a fák, mert a termelő erről megfeledkezett. Aki több fát vagy egész fasort akar telepíteni, hívjon segítségül egy markológépet és alaposan forgassa meg a földet egy méter mélységig.

Belucz János agrármérnök, a mezőgazd. tudományok kandidátusa

A SZŐLŐBEN

Októberben szüreteljük a borszőlőt. Ilyenkorra már a középkései és kései fajták is beérnek. A szőlőbogyó teljes érettség idején a legnehezebb, tehát ilyenkor nyerünk legnagyobb tömeget, és a minőség is ilyenkor a legjobb. Ekkorra befejeződik a cukorképződés, illetve a savtartalom csökkenése. A teljes érésben levő szőlő adja a legtöbb ás legjobb minőségű mustot.

A legoptimálisabb betakarítási időpont meghatározásának több módszere ismeretes. Közülük csupán néhányat említünk meg. Ha egészséges a szőlő, a jól érett fürtök közül leszakítunk hatot-hetet, a bogyókat egyenként levágjuk a kocsányiról, majd válogatás nélkül megszámolunk ötszáz bogyót és megmérjük őket. Ezt a műveletet hetemként megismételjük, s ha a bogyók tömege (súlya) már nem növekszik, a szőlő' teljes érésben van, megkezdhetjük a szüretet. Ismertebb módszer a prőbaszüret. Különböző helyekről, több tőkéről annyi fürtöt veszünk le, hogy sajtolás, szitán vagy vászondarabon történő szűrési

után a fokoló hengerben megállapíthassuk a must cukortartalmát. Ne feledjük, hogy a hazai fokoló a must 15 C-fokos hőmérséklete esetén mutat valós adatot. A próbaszüretet pár napos időközökben addig ismételjük, amíg gyarapodást észlelünk a cukortartalomban. A szőlő cukortartalmának megállapítására refraktométert is használhatunk. Ez a leggyorsabb és legegyszerűbb eljárás. Nincsen szükség próbaszüretre, csupán néhány érett bogyót kell levennünk a kiszemelt tőkékről. A bogyó levéből egykét csöppet a refraktométer prizmájára csöppentünk, a készüléket fény felé fordítjuk és a skálelapról leolvassuk a súlyszázalékban kifejezett cukortartalmat (ahol a világosabb és a sötétebb látómező találkozik). A mellékelt táblázatból azután könnyen megállapíthatjuk, hogy a súlyszázalék mennyi valós cukorfokot jelent.

Ha rothadás, tartósnak mutatkozó csapadékos időjárás vagy egyéb körülmények veszélyeztetik a termést, akkor természetesen előbb szüretelünk. Ez a kényszerszüret. Ne halogassuk a szüretelést akkor sem, ha a szőlőt például kora őszi fagy érte, mert a fagykárt szenvedett levelek elpusztulnak és megszakad a cukorképződés.

Jellegzetes bort akkor kapunk, ha a fajtajelleget adó szín-, illat- és zamatanyagokból a lehető legtöbbet tartalmazza a leszüretelt szőlő. Az illatos, aromatikus fajtákat (Muskotály, Tramini) valamivel a teljes érés előtt szedjük, mert ilyenkor leggazdagabbak illatanyagokban. A fehér borszőlőt azonnal préselni kell, viszont a vörös bort adó fajtákat előbb erjeszteni kell a héjon, hogy jól kioldódjanak a jellegzetes szín-, illat- és zamatanyagok, valamint a csersav. Ugyanakkor ajánlatos elvégezni a bogyózást, mert a kocsányből ktlúgozódő csersavtél fanyar, kellemetlen ízt kap a bor. A cefrét kénezzük, ezzel serkentjük a színanyag oldódását és megakadályozzuk a káros gombák és baktériumok elszaporodását. A cefréhez hektoliterenként 10—20 gramm borként adhatunk. A keletkező törkölykalapot gyakran keverjük, nyomkodjuk bele a mustba. Még jobb megoldás, ha az erjesztőkád nagyságának megfelelő, hézagos deszkafedőt készítünk, s arra valamilyen nehezéket téve úgy lenyomjuk a törkölylapot, hogy állandóan 15—20 cm léréteg borítsa. Ezzel elejét vesszük annak, hogy a törkölyréteg levegővel érintkezve, a nem kívánatos baktériumok tenyésztelepévé váljon. Ha siller bort akarunk készíteni, akkor a mustot 2—3 napig erjesszük a héjon, majd a zajos erjedés megindulásakor fejtsük át a hordóba. A vörösbort 5—6 napig kell erjeszteni és csak a zajos erjedés után kell lefejteni.

Akár fehér, akár vörös bort készítünk, feltétlenül fontos, hogy a must cukortartalmát a kívánt szintre emeljük. Fehér borok esetében 20—22, vörö0®

©

3

[tennivalók 1

seknél 22—23 cukorfok az ideális.

Nagyon fontos, hogy a mustot optimális hőfokon erjesszük.

Legmegfelelőbb a 15—18 C-fokos pincehőmérséklet. Erjedés közben a must felmelegszik. Ha a must hőmérséklete eléri a 28 C-fokot, káros, úgynevezett tejsavas erjedés léphet fel. Az erjesztési hőfokot szellőztetéssel, átfejtéssel történő hűtéssel szabályozhatjuk. Amikor erjed a most, csakis magunk elé tartott égő gyertyával lépjünk a pincébe! Ha a gyertya kialszik, azonnal távozzunk és csak alapos szellőztetés után lépjünk ismét a pincébe. A mustgáz életveszélyes! Ha szellőztetéssel nem boldogulunk, a porszívó a segítségünkre lehet. A porszívó csövét gumitömlővel meghosszabbítjuk, úgy szivatytyúzuk ki a pincében felhalmozódott káros gázokat.

Szüret után is gondoljunk a növényvédelemre. Gyűjtsük öszsze és semmisítsük meg a lehullott, kórokozókkal fertőzött, rothadó bogyókat és fürtöket. Ezzel gátat vethetünk a fertőzés terjedésének.

Varga József

A ZÖLDSÉGESKERTBEN

Azonnali felhasználásra szedhetjük a nagyobb vöröskáposztát, a karalábét és a karfiolt. Éjszakai fagyveszély esetén a karfiol rózsájára törjünk rá néhány levelet, így a növény mínusz, két-három fokos hideget Is elvisel.

Az első talajmenti fagyok után gyűjtsük össze a sütőtököt és a laskatököt. A hónap vége felé betakaríthatjuk a fejes káposztát. Szedjük fel a hosszú tenyészidejű karalábét, távolítsuk el a gyökerét és a lombját, majd pincében vagy veremben tároljuk. Tartós fagyveszély esetén a karfiolt is be kell takarítani.

A tárolásra szánt gyökérzöldséget (sárgarépa, petrezselyem, zeller, pasztinák) lehetőleg száraz, napsütésses időben ássuk ki, mert a sárosán, nedvesen felszedett termés fokozottan hajlamos a károsodásra. Télire csak egészséges, sérüléstől mentes zöldséget tároljunk, s nagyon ügyeljünk, hogy a tárolőhelyet ne lepjék el az egereik.

A hosszú tenyészidejű káposztát, karalábét és karfiolt is száraz időben szedjük, s télire csak egészséges, a felesleges levelektől megtisztított, hernyóktól és levéltetvektől mentes termést tároljunk. Arra is ügyeljünk, hogy szedés-válogatás közben ne nyomódjon, ne sérüljön meg a zöldség (karfiol, káposzta), mert ez elősegíti a kórokozók megtelepedését.

Növényvédelmi szempontbél nagyon fontos, hogy betakarítás után a fertőzött növényi maradványokat mielőbb megsemmisítsük, a felszabadult te-1 rületet felássuk.

A burgonyát feltétlenül száraz időben szedjük, mert a nedves gumók tárolása esetén nagy lesz a veszteség. A sérült vagy apró gumókat válogassuk külön, ne tegyük a tárolóba.

A felszabadult ágyúsokat :— a jövő' évi növényforgőnak megfelelően — trágyázzuk meg és mielőbb ássuk fel. Istállótrágyát csak azokra az ágyasokra juttassunk, amelyekben nem tervezünk gyökérzöldséget vagy hagymát termelni,

Az egészséges növényi hulladékot, valamint a magvait be nem érlelt gyomnövényeket komposztáljuk s a komposztot Nematin felhasználásával fertőtlenítsük.

Huszár István agrármérnök

A VIRÁGOK KÖRÜL

Ha szükséges, még egyszer levághatjuk a füvet, utána a gyepet vékonyan szórjuk meg valamilyen szerves trágyával.

Az elszáradt virágszárakat vágjuk le vagy tépjük ki s a fertőzött növényi részeket azonnal égessük el. A felszabadult ágyásokat trágyázás után mielőbb ássuk fel (a díszfák és cserjék környékét is), hogy a föld minél többet befogadhasson az őszi csapadékból.

A rózsát és néhány egyéb díszcserjét októberben legjobb telepíteni, feltéve, hogy már elhullajtották a lombjukat. Kizárólag egészséges, károsítóktől mentes, jól fejlett szaporítóanyagot ültessünk. A gyökérzetet ültetés előtt vágjuk viszsza, majd mártsuk higanytartalmú csávázó szert tartalmazó agyagpépbe.

Fás dugvónyról még szaporítható az aranyeső, de a szokásosnál hosszabb metszlappal kell előkészíteni a dugványt.

Sok diszcserjén és fán tetszetős, színes termések díszlenek. Ezek némelyike ehető, mások viszont mérgező anyagokat tartalmaznak. Vigyázzunk tehát, hogy a gyerekek ne csipegessék a bogyókat.

Az örökzöldeket, fenyőket mindaddig öntözzük, amíg a föld be nem fagy. így növényeink télen nem szenvednek majd vízhiányban.

Ajánlatos sort keríteni a kerti építmények javítására, mert közel a tél, s a repedésekbe, üregekbe behatoló csapadék jelentős kárt okozhat. Ahol számolni lehet a nyulak vagy más vadak kártételével, a telelő növények védelmére drótszövetet kell kifeszíteni. A díszkerti bútorokat vigyük tető alá, tisztogassuk meg, majd kellően konzerválva tároljuk őket tavaszig.

Fokozatosan szedjük fel azokat a virágos növényeket (dália, kánná, kardvirág, gumós begónia), amelyeknek a gumóját, hagymáját tárolni kívánjuk. Az ültetőanyagot földtől megtisztítva, szellős, árnyékos helyen kell szárítani, majd papírzacskóban, szaporítóládában vagy hálóban — viszonylag száraz helyen — tárolni. A nagyon száraz tárolóhelyen időnként permetezni kell, hogy a tárolt ültetőanyag ne száradjon ki. A tárolásra szánt gumók beteg vagy sérült részeit az egészséges részig vágjuk ki és a sebet szórjuk be faszénporral. A töveket pár napig szárcsonkra állítva szárítsuk, majd 5—10 C-fokos hőmérsékletű helyiségben tároljuk.

A fólia alatt hajtatott, virágzó krizantémot, fréziát, kései gladiőluszt rendszeresen locsoljuk és ápoljuk.

Októberben kezdetét veszi a lombhullás. Akkor sem tudnánk minden levelet összegyűjteni, ha állandóan sepregetnénk. Ezért inkább csak a gyepről

gereblyézzük, söpörjük (drótseprű) le a falombot. A bokrok, díszfák és évelők környékón kint maradhat a hullott levél, jő lesz humuszpótlónak, meg takarónak.

Az erkélyládákba még ültethetünk törpenövésű őszi krizantémot; késő őszig szépen virít. De ültethetünk a ládákba tulipánt vagy más hagymásokat, esetleg kétéves virágokat is. Október közepéig fejezzük be a tulipán, jácint és egyes lilomfajták ültetését, s a kerti vízmedence növényeit is vigyük a teleltetőbe. Más megoldás híján az üres medencében is telelhetnek, de akkor fa lombbal vagy más anyaggal' jól be kell takarni őket. A medencét fedjük be, hogy víz ne juthasson bele. A vízinövények, cserépbe vagy ládába ültetve, a pincében is teleltethetök, de időnként feltétlenül meg kell locsolni őket, nehogy kiszáradjanak.

Október végén, november elején már a fóliasátorban is fel kell szedni a hajtatott növények gumóit, hagymáit. A muskátlit telepítsük át a hobbiházba vagy az ablak közelébe, ahol tovább virágzik. Ha vége a viárgzásnak, mérsékeljük a locsolást; mindössze anynyi vizet adjunk, hogy ne száradjanak ki a tövek.

A muskátli másként, szárazon is teleltethető. Vegyük ki a cserépből, a gyökérzetről rázogassuk le a földet és a növényeket fölfüggesztve tároljuk. Nem árt tudni, hogy túl száraz helyen összefonnyadnak, túl nedves környezetben pedig rothadásnak indulnak a földlabdától megfosztott növények.

Az aszparágusz magját beérés után azonnal vetni kell, mert rohamosan veszít a csíraképességéből. Vetés előtt két napig áztatni kell, utána sötétben, tőzegbe vetve lehet csíráztatni.

A karácsonyi kaktuszt most már tegyük világos helýre

(például az ablak közelébe), tartsuk 15—16 C-fokos hőmérsékleten, és mérsékelten locsoljuk. Nagyon fontos, hogy állandó helye legyen, ne forgassuk a cserepet, mert ha időrőlidőre másként éri a fény a növényt, egyszerűen elrúgja a virágbimbókat.

Huszár Margit agrármérnök