Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-03 / 40. szám

8. SZABAD FÖLDMŰVES 1981. október 3. Már megettük a pörköltet nokedli­­val, kovászos uborkával, megittuk rá az üveg bort, amikor újabb — ezúttal váratlan — vendég érkezett: vendég­látó házigazdánk öccse a feleségével. A háziasszony újabb két tányért ho­zott be, villát, poharakat. Hagytunk valamennyi pörköltet, nokedli is van még, de a kovászos uborka az utolsó darabig elfogyott. Na, meg innivaló sincs már. Mariannát, a kislányt any­ja kihívja a konyhába, aztán ajtócsa­­pődás jelzi, hogy valaki elment. Jó negyedóra múlva előttünk az utánpótlás: két üveg fehér bor. A ki­lencéves Marianna a kocsmából hozta. Hétköznap délután, este, vasárnap ebéd előtt és ebéd után gyerekek vo­nulnak a kocsmák, italboltok, büfék felé. Kezükben szatyort lóbálnak. Má­sok már visszafelé jönnek, karjukat lehúzza a teli üvegekkel megrakott szatyor, kosár. Kocsmába mennek, kocsmából jönnek. Kocsmába járnak a nyolc-tíz-tízenkét éves kisfiúk, kis­lányok, Megbízható, jó gyerekek. Akik nem veszítik el a pénzt, nem ejtik-törik el az üveget, azt hoznak, és annyit, mint amit és amennyit apuka, anyuka kért. £s ami fő, a visszajáró pénzzel fillér­re el tudnak számolni. Hozzák a kocsmából a bort, sört, pálinkát, rumot, kevertet, cigarettát. Jó, hogy „nagy már“, mondja vagy csak gondolja a szülő. El lehet kül­deni. Nem kell utcai ruhába bújni, abbahagyni a munkát, főzést, tévé­nézést; magukra hagyni a vendége­ket. Anyuka még örül is, hogy nem apuka megy inni- vagy füstölniva­lóért. Mert akkor többe kerülne. Hi­szen ott helyben is ledobna egy fe­lest vagy két deci bort, korsó sört. És ki tudja, mikor, s főként milyen állapotban jönne haza. Veszélytelenebb, ha a gyerek megy a kocsmába. Veszélytelenebb? Igen, úgy látszik. Hiszen a része­gek a gyerekekkel nem kötekednek, a gyerekeket nem bántják, némelyik még fizet is nekik málnaszörpöt. A csapos is rendesen szolgálja ki őket, ne mondhassa rá senki, hogy a gye­rekeken akar meggazdagodni. A gyerek is büszke, hogy szülei megbíznak benne, feladatot adnak ne­ki, pénzt bíznak rá, ilyen módon is önállóságra nevelődik. De vajon gondol-e arra anyuka, apuka, hogy kocsmába járó gyerekük­nek milyen élményben lesz része? Füst, alkoholgőz, felnőttek dülön­­gélése, hangoskodás, trágár beszéd. A kocsma előtt, még félre sem for­dulva, önmagukon különböző módon könnyítő férfiak. Női mivoltukból ki­vetkőzött asszonyok. S mindez, amit ott lát, tapasztal a nyolc-tíz-tizenkét éves gyerek: a „nyo­más alatt“ levők látványa és visel­kedése alakítja a felnőttekről, a fel­nőttek világáról épp most formálódó képét. Attól nem kell félnünk, hogy már ekkor rászokik az italra. Hiszen a normális, egészséges gyermek ösztö­nösen irtózik az alkoholtól. A csapos neki különben sem adna szeszes italt. S ha hazafelé menet (különösen, ha sötét van), a bort, a töményt meghú­­zatja vele a kíváncsiság, a tapaszta­lat annyira negatív, hogy egyhamar nem kóstol bele újból. Vagyis nem attól kell félnünk, hogy ily módon rászoknak az italra. Ennél is rosszabb történik. Nem rászoknak, hanem megszokják. Már­mint a kocsmát. Egy idő után ottho­nosan mozognak benne. A kocsma világa természetes lesz számukra. Olyan valami, ami szorosan -az élet­hez tartozik. S mire felnő — ha fiú — termé­szetes lesz számára, hogy estenként elballagjon a kocsmába, most már sa­ját maga öröméért. Természetes lesz neki — ha lány —, hogy a férje esténként, munkából egyenesen vagy pedig vacsora után elmegy a kocsmá­ba. Természetes lesz, hogy az élet a kocsmába járással lesz teljes. Kár, hogy minderre nem gondol az édesanya, az édesapa, amikor kocs­mába küldi kisfiát, kislányát. S. K. ф Genfben a nemzetközi meteoro­lógiai szervezet szakértői megállapí­tották például, hogy egy vihar kitö­résekor az üzemekben 20 százalékkal, a bányákban 12 százalékkal, a közle­kedésben 70 százalékkal emelkedik a balesetek száma. Nagy atmoszférikus nyomás esetén a kórházi betegek kró­nikus fájdalmai száz százalékkal éle­sebbek, az amputáltak 50 százalékkal többet szenvednek, sőt, hat százalék-A1CH PÉTER: Hol volt, hol nem volt, volt egy­szer egy kis piros szék, és ezen a kis piros széken ült egy kis­lány. Annak a kislánynak kockás in­­gecskéje volt, meg kék szoknyája, fe­hér harisnyája és a lábán egy pár szép piros cipő. Tudod-e, ki volt az a kislány? — Zsuzsa — vágta rá huncut neve­téssel Zsuzsika. Igen, Zsuzsa volt. S ennek a Zsu­zsának volt egy mamija és egy édes­apja, és a mami azt kérdezte Zsuzsá­tól meg az édesapától: — Mentek sétálni? •— Sétálni! — mondta Zsuzsa. Édesapa föladta Zsuzsára a kiska­­bátot, és ő is felvette a maga kabát­ját. — Adj a maminak puszitI — mond­ta édesapja, és Zsuzsa puszit adott maminak, aztán sétálni indult édes­apával. Kézenfogva sétáltak. — Énekelünk? — kérdezte édes­apa. — Igen — mondta Zsuzsa. Édesapa énekelni kezdett: Boci­boci tarka ... j — Nem! — szólt rá Zsuzsa. — Ne énekelj'. — Nem. — Te akarsz énekelni? — Igen. Boci, boci, tarka.-.? — Zsuzsika végigénekelte a Boci, boci, tarkát. — Nézd csak, mi van itt?— szólt édesapa, amikor Zsuzsa befejezte az éneklést. A kislány kíváncsian oda­futott. — Na, mi van itt? —- mondta. — Virág — mondta édesapa. —- De milyen virág? — Zöld. — Neem — mondta édesapa —, a virág nem zöld. — Piros — mondta Zsuzsa. — Persze, piros virág. Piros mus­kátlivirág. És ez, nézd csak, egy ku­tya. Látod? — Igen. — Hogyan mondja a kutya? — Vau, vau! Zsuzsa nem fél. — Persze hogy nem. Ez itt jó ku­tya. Nem is ugat — mondta édesapa. A kutya a farkát csóválva megállt a muskátli mögött. — Szagolgatja a virágot — mondta Zsuzsa, ezért aztán mindketten jól megnézték a kutyát, hogyan is sza­golgatja a muskátlit. Miután jól megnézték a kutyát, to­vább mentek. Zsuzsa édesapa kezét fogta és édesapa Zsuzsa kezét, úgy sétálták. — Sétálunk, sétálunk — mondta édesapa. És Zsuzsa mit mondott? — Mi ketten. Ügy bizony, mi ketten. Édesapa Zsuzsa kezét fogta és Zsuzsa édesapa kezét fogta: sétáltak. Tudod-e, mit láttak? — Cicát. — És még? — Házat. — Sok-sok házat, fis mit láttak még? — Labdáztak. — Ki labdázott, Zsuzsa? — kérdez­te édesapa. •— Gyerekek. — És az ott micsoda? kai emelkedik a gyermekbénulásos esetek előfordulása. Érdekes, hogy viharos időben több gyerek születik. A születések száma ilyenkor állítólag 11 százalékkal emelkedik. Azt is megállapították, hogy az évszakok változása és a szü­letések körülményei között is mutat­kozik összefüggés: májusban fogan a legtöbb törvénytelen gyerek, nyáron a házasságban fogant gyermekek van­nak többségben. Nagy hidegben állí­tólag több a valószínűsége annak, hogy fiúgyermek fogan, kánikulában inkább lányra kell számítani. CSUPA NADRÄG Bútoriparunk termékei között mindig több, színes, ízléses ki­vitelezésű gyermekbútort találunk, melyek variálhatóságuk ré­vén a kisebb lakásokban is elférnek. Fotó: -ita-Főzzünk gyorsan, olcsót, finomat ■ CSIRKEMÄJAS SERTÉSÉRMÉK Készíthetjük szűzpecsenyéből vagy karajból. Személyenként 10—12 dkg húst kiveregetünk, sózzuk, majd lisztbe mártva kevés zsíron vagy teflon­edényben megsütjük. Egy közepes nagyságú almát megtisztítunk, finomra vágunk és 10 dkg szalonna kisült zsírjában üvegesre párolunk. Beleszórunk 25 |É;, dkg gombát, amelyet előtte alaposan megmostunk és felszeleteltünk. A gomba párolása után 20 dkg kon­­**■■■ ••••&** ierv ^'dborsót öntünk hozzá, sóval, borssal ízesít­­lék- Egy csomag csirkemájat felengedett állapotban ' • 1 cm-es kockákra vágunk. Kevés zsíron hagymát fonnyasztunk, ebbe öntjük a májat és mielőtt elkészülne, kevés majorán­nát és borsot szórunk rá. Egy pillanatig még tovább pirítjuk, majd hoz­záöntjük a gombá’s, zöldborsós raguhoz. Az egészet még egyszer jól át­melegítjük, majd a hússzeletekre öntjük. Köretként rizst, illetve változa­tait — gombás rizst, sonkás rizst adunk. Fejes saláta vagy uborka saláta kevés fokhagymával — kellemesen kiegészítheti az ízeket. ■ LUCSKOSKÄPOSZTA Hozzávalók 4 személy részére: 2 kis fej fehér káposzta, 40 deka csont nélküli csülökhús, 20 deka füstölt fejhús, 2 deci tejföl, 2 tojássárgája, 1 csomag kapor, 1 citrom leve, só, szerencsedió, csipet cukor, ételízesítő. A káposztát megtisztítjuk, és négyfelé vágjuk. Torzsáját úgy távolítjuk el, hogy a levelek ne essenek szét. A káposztacikkeket lábosban körbe rak­juk. A húst feldaraboljuk és külön-külön félig megfőzzük. A csülökhúst a levével együtt, a füstölt húst iecsepegtetve tesszük a káposztára, maid annyi vizet töltünk rá, hogy az éppen ellepje. Sóval, borssal, reszelt sze­rencsedióval fűszerezzük. Lassú tűzön az egészet puhára főzzük. A tej­fölt elkeverjük a tojássárgákkal, beletesszük a finomra vágott kaprot. Ke­vés citromlével és egy csipet cukorral ízesítjük. Óvatosan rázogatva hoz­zákeverjük a káposztához, forrásig hevítjük. Forrón tálaljuk. — Hold. — Ugyan, Zsuzsa, az nem hold — mondta édesapa. — Mi az? — Vár. — A vár. És mi van a vár fölött? — Hold. Nincs lábija. — Nincs lábija? — csodálkozott édesapa. — Hát hol van? — Nincs. — Hová tette? —- Szekrénybe. Alszik. Nincs hold — kiabált Zsuzsa. Valóban. A hold, aznap igen korán kelt, hogy megnéz­ze, hogyan megy aludni a napocska, ezért tűnt el. — Elbújt — mondta Zsuzsa. — Gyere csak ide — mondta édes­apa Zsuzsának. — Látok itt valamit. A hold! Kikukucskált a ház mögül, s amikor még egy darabon kicsit elő­rementek, teljesen látni lehetett. így bujkált a hold, amíg sétáltak. Egy­szer egy ház mögé bújt, majd egy fa mögé, de megint előbukkant. — Milyen huncut ez a hold — mondta édesapa —, lába sincs, s mégis sétál. Mikor hazaértek, a mami megkér­dezte: — Sétáltatok? — Igen, mi ketten — dicsekedett Zsuzsa. — fis a hold. Azóta, mikor sétálni mennek, ők ketten, édesapa és Zsuzsa, meg­nézik, vajon a hold is velük tart-e. De mivel a hold igen rendetlen, egy­szer korán kel, máskor meg későn, nem mindig látható. Zsuzsa ugyanis jó kislány, mindig idejében megy aludni. S mihelyt elalszik, a hold felmászik a csillagokon, és fönn az ég tetején ráül egy felhőre, hogy be­nézhessen Zsuzsa szobájába, s őriz­hesse álmát. VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első része (zárt betűk: к, 1, r, d, t, a, n, m). 9. Bárium kémiai je­le. 10. Méhcsalád. 11. Szeszes itat. 12. Fegyverét hasz nálja. 13. Vízben él. 14. Dolog lati­nul. 15. Kettős más­salhangzó. 17. Azo­nosak. 19. Orszá­gos Társadalmi In­tézet. 20. A múlt idő jele. 21. Halfé­leség. 23. Főütőér. 25. Fém szlovákul. 26. Norvég város. 28. Kaszáló. 29. Pa­ripája. 30. Tiltószó 31. Mellrész. 33. Nátriumklorid. 34. Aluminium vegyje­­le. 35. Mohamedán pap. 36. Az egri vár védelmezője. 37. Oda-vissza fér­finév. 39. Mesefilm. 41. Knock out. 42. Lám. 43. Liba né­metül (GANS). 45. Lószerszám része. 47. Női becenév. 49. Ázsiai pénzegy­ség. 50. Tengeri rákfajta. 52. Az álla­mosított vállalatok neve az NDK-ban. 53. Római ezerötven. 54. Létezik. 55. Gléda. 57. Mese vége. 58. Gyönyör. 59. Tisztít. 60. Libahang. 62. Európai ország. 64. Mázol. 65. Megszólítás. FÜGGŐLEGES: 1. Ad acta. 2. Ok­mány. 3. Fejsze. 4. Indulatszó. 5. Ku­tya. 6. Cukrász sütemény. 7. Védői. 8. Régi hosszmérték. 9. A rejtvény második része (zárt betűk: i, h, e, i, n, o, t). 16. Semmikor. 18. Lakoma. 19. Azon a helyen. 20. El. 22. Kiló páratlan betűi. 24. Fantom. 25. Kongó része. 27. Eső jelzője is lehet. 29. Leng. 32. Betegség jele. 33. Temérdek. 38. Kínai pénzegység. 40. íme. 42. Zamatos. 44. Ismeretlen névjele. 45. Haza. 46. Nem ugyanaz. 48. Papírmér­ték. 50. Poroszló. 51. Alfa........olasz autó-márka. 54. Orvosi recept. 56. Rongál. 61. Földet túr. 63. Képes Géza névjele. 64. K. D. Beküldendő a vízszintes 1. és a füg­gőleges 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 37. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: „A siker előfeltétele a jó együtt­működés“. Nyertesek: Illés Gyula, Péterfala (Petrovce), Béres Ilona, Ruszka Rus­ká), Pinke Zoltán, Madar (Modrany). (

Next

/
Thumbnails
Contents