Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-03 / 40. szám

SZABAD FOLDMOVES 1981. október 3. 2____________________________________________________ Képviselők és választék JOGPROPAGANDA A gyomirtás jogi kötelesség Ä képviselők tevékenysége, szoros együttműködése választóikkal megha­tározóan kihat arra, hogy a lakosság részt vegyen a közügyek intézésében, az emberek közvetlenül bekapcsolód­janak a gazdasági és társadalmi fej­lődés alakításába, cselekvőén részt vállaljanak a tervek megvalósításá­ban. ★ Korai ügyfél vagyok, nyolc óra múlt, s már itt állok a Leleszi Helyi Nemzeti Bizottság folyosóján. Fél perc múlva Papp Ferencnénél, a hnb titkáránál ülök, és érdeklő­döm, mit tesz a nemzeti bizottság a fiatal képviselők aktivizálására. — Huszonhét képviselőnknek mintegy a fele fia­tal. Konkrét mun­­kiatervünik van: ple­náris és tanácsülé­seken ismertetjük a nemzeti bizottságokra vonatkozó új törvényt, politikai tanfolyamokat szer­vezünk. A képviselők és választóik kapcsolatának a legjobb formáit igyekszünk érvényesíteni. Leginkább a negyedévenkénti nyilvános gyűlé­sek váltak be. Ilyenkor kedvező al­kalom nyílik arra, hogy megvitassák a község gazdasági, társadalmi, szo-Csehszlovákia népe október 6-án ünnepli néphadserege napját. Har­minchét évvel ezelőtt a Vörös Had­sereg oldalán ezen a napon léptek a csehszlovák egységek a haza terüle­tére. Megkezdődött Csehszlovákia közvetlen felszabadítása a fasizmus alól. A Vörös Hadsereg főparancsnoksá­gának szándéka szerint nyugatra kel­lett volna előnyomulniuk, megkerülni a Kárpátokat és a Csehszlovákia kö­rüli magas hegyeket. Äm a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörésekor a szov­jet kormány és a Vörös Hadsereg fő­parancsnoksága úgy döntött, hogy a Kárpátokon keresztül nyomulnak elő­re, ami katonai szempontból előnyte­len volt. A duklai harcok a legnagyobb har­ci bevetést jelentették a Szovjetunió­ban alakult I. csehszlovák hadtest számára. Vérrel pecsételődött meg itt a csehszlovák és a szovjet nép barát­sága és szövetsége, és a gyakorlatban nyert igazolást a jelszó: „Űrök időkre a Szovjetunióval! Soha másként!“ A szovjet és csehszlovák katonák megnyerték a nehéz és véres kárpáti csatát. Az ellenség vesztesége 8D nap alatt hetvenezer halott és sebesült volt. Mintegy 30 ezer Wehrmacht­­katona esett hadifogságba. Sok hitle­rista hadosztályt szétvertek. Az I. csehszlovák hadtest 11 ezer ellensé­ges katonát tett harcképtelenné. Az elkeseredett harcokban 1800 cseh­szlovák és 21 ezer vöröskatona vesz­tette életét. A duklai harcokban tovább fejlő­dött és szilárdult a csehszlovák és szovjet katonák fegyverbarátsága és együttműködése. Évente megemléke­zünk a dicső hősökről és duklai harcokról, melyek számunkra meg-Merre tart Amerika? — ez a kér­dés foglalkoztatja mostanában a ha­ladó szellemű embereket, amióta Reagan amerikai elnök elrendelte a neutronfegyver tömeggyártását. A döntés világvisszhangja mementó a Fehér Háznak. Én is, kommunista párttagként, nyolc kereszttel a válla­mon, a döbbenet hatása alatt feleme­lem szavam Reagan lépése ellen. ★ Tizennégy éves voltam, amikor Var­ga Zsiga bácsi, a kisdobos, a zvolení vasúti telepen megszokott reszkető hangján halálsápadtan olvasta fel a városi rendőrkapitány hirdetményét: „Közhírré tétetik, hogy I. Ferenc Jó­zsef, Isten kegyelméből Ausztria csá­szára és Magyarország apostoli kirá­lya a monarchia egész területén azonnali hatállyal általános mozgósí­tást rendelt el...“ Zokogásban, jajveszékelésben törtek ki a kisdobost körülálló vasutasfele­ségek. Kerekes László vonatvezető így okoskodott: „Isten kegyelméből császár és király... és hadat üzen a kis Szerbiának a ... nagy monar­chia!“ ★ ciális és kulturális fejlődésének szé­lesen elágazó problémáit. — Miről tárgyaltak a legutóbbi ülé­sen? — Többek között ez új hnb-iroda átadásáról, a faluszépítési társadalmi munka menetéről, meg az idei ter­vekről, elgondolásokról. Azt is meg­beszéltük, mit tegyünk a szerződéses háztáji állathizlalás fellendítésére, ami most fontos teendő. Értékes ja­vaslatok hangzottak el. Szó esett még az új iskola, meg egy halottasház építéséről is. Készségesen állt rendelkezésemre, nem hivatkozott temérdek elfoglaltsá­gára. — Jó időbeosztással sok minden elérhető, mondja derűsen a titkár asszony. — Mit jelent önnek a képviseleti testületben végzett munka? Milyen új feladatkörrel ismerkedett meg a vá­lasztások után? '''• — A választók döntése kétségtele­nül nagy megtiszteltetés számomra. Bizalmuk jólesett. Ami a feladatokat illeti, ismerem szülőfalumat, vala­mennyi lakóját. Tizennégy éve műkö­döm a nemzeti bizottságban, anya­könyvvezetőként. Tagja vagyok a köz­ségi pártvezetőségnek, a tömegszer­vezetekben is tevékenykedem, tehát kiismerem magam a problémákban. — Mi foglalkoztatja leginkább a képviselőket meg a lakosságot? — Sok minden foglalkoztat ben­nünket. A szolgáltatások helyzete, nyitották a szabadság útját. A cseh­szlovák és szovjet katonák közösen ontott vére és áldozatai ma és a jö­vőben is arra köteleznek minket, hogy tovább szilárdítsuk és mélyít­sük testvéri szövetségünket a Szovjet­unió népével és fegyveres erőivel. A CSKP XVI. kongresszusa nagyra értékelte a csehszlovák néphadsereg munkájának eredményeit és helyze­tét, felkészültségét a haza és a szo­cializmus érdekei védelmével kapcso­latos feladatok teljesítésére. Hadsere­günk ma politikailag szilárd, korsze­rűen felfegyverzett szerves része a Varsó Szerződéshez tartozó államok hadseregei harci szövetségének. Harci II A kárpáti—duklai hadművelet év­fordulója alkalmából az Antifasiszta Harcosok Szövetsége hazánk egész területén megrendezi a fasizmus és a háború elleni harc hetét. Jelszava: A CSKP vezetésével szilárd egységben a Szovjetunióval a béke és a szocia­lizmus további győzelméért. Nagyon időszerű akció akkor, amikor a Nyu­gaton a kormányok elnézését vagy olykor csendes támogatását élvezve, emelgetik fejüket különféle neofa­siszta csoportok, mint a revansizmus fő szószólói, s amikor az imperialis­ták washingtoni irányítással — mint a lengyelországi események is bizo­nyítják — minden eszközzel kísérle­tet tesznek a szooialista közösség or­szágai szövetségének fellazítására, a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataik aláásására, hogy megváltoztassák az A népek között a béke, s nem a háború a természetes viszony. Az első világháborúban húszmillió, a má­sodikban ötvenmillió ember pusztult el. Megtanultuk becsülni a békét. Ta­lán ezért is Európában született meg a híres helsinki záróokmány. Őszin­tén örültünk az enyhülésnek, a nyu­­godtabb nemzetközi légkörnek. Ma újra aggasztó a helyzet! Ke­mény küzdelem folyik a világpoliti­kában meg a gazdasági életben is. A neutronbomba aligha oldja meg a problémákat. Reagan elnök elbizako­dottságában megfeledkezik egy do­logról: aki elsőnek robbantja fel a neutronbombát, másodikként hal meg. Amerika nem kerülné el megérdemelt sorsát. Földünk léte vagy megsemmi­sülése forog kockán! ★ Egy újabb háború veszélye még fenyegetőbb, mint valaha volt, s a nukleáris tömegpusztító fegyverek korában az új háború egyet jelentene az emberiség öngyilkosságával. Was­­shington el akarja hitetni szövetsége­seivel, hogy lehetséges a korlátozott atomháború. Ezzel próbálja félreve­utak és járdák építése, a vízlevezető árok betonozása. A legfontosabb az iskola építésének elkezdése, ami évek óta tartó probléma. — Milyennek látja Leleszt? — Szépnek, takarosnak. A társa­dalmi munka fellendülése az utóbbi években az emberek megértéséről, szemléletváltozásáról tanúskodik. Te­kintélyes összeget képvisel a lakosság társadalmi munkájának értéke. — Mik az elképzeléseik? — Sok elképzelésem van. Gond­jaink közösek. Célunk a községfej­lesztési szocialista versenyben elért eredményeink gyarapítása, az, hogy ismét élvonalba kerüljünk a járási versenyben. A képviselők tevékenysé­gében már rég meghonosodott a hat­hatósnak bizonyult személyes kap­csolat a választókkal és az időnkénti családlátogatás. A családi otthonok is teret nyújtanak a kölcsönös tájé­koztatásnak, észrevételek, javaslatok elhangzásának. Nálunk már bevett gyakorlat, hogy a képviselők az ülé­seken számot adnak munkájukról, a választók megválaszolásra váró kér­déseiről. A képviselők és választóik kapcsolatai formáinak, módjainak gazdagítása még eredményesebb együttműködésüket eredményezi. Elmondhatom, hogy felnőttünk fel­adatainkhoz. A képviselők ma már derekasan kiveszik részüket a politi­kai gyűlések, társadalmi rendezvé­nyek szervezéséből. Politikailag jól felkészültek, eleget tudnak tenni fel­adataiknak. A helyi nemzeti bizottság igényesebb feladatai és a megnöveke dett politikai, társadalmi felelősség­­tudat is helytállásra kötelezi őket. ILLÉS BERTALAN felkészültségének fő tényzője a mo­dern technika, a csapatok harcművé­szete, politikai öntudata, a néphad­sereg tagjainak hűsége a párthoz és a néphez. A hadseregünk nagyfokú felkészült­ségére való törekvés ezért egész né­pünk, egész társadalmunk legsajátabb ügye. Arra törekszünk, hogy a szo­cialista Csehszlovákia egyre gazda­gabb és erősebb legyen, szilárd és megbízható része a szocialista világ­közösségnek és a népek széles béke­frontjának. A duklai hősök örökét a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladatok megvalósítására kifejtett erőfeszíté­sünkkel teljesítjük. Dr. JÄN MIČÄTEK ezredes európai erőviszonyokat. Ez valameny­­nyi hazafias erőt cselekvésre mozgó­sít hazánkban, hogy kifejezésre jut­tassák: cselekvőén támogatjuk pár­tunk és kormányunk politikáját, mely a hetedik ötéves terv feladataiban jut kifejezésre. Ezzel adnak választ a nyugati mesterkedésekre, s tovább ápolva barátságunkat, együttműködé­sünket és szövetségünket a Szovjet­unióval és a többi szocialista testvér­országgal, az imperializmus minden támadását visszaverik. Az akció kiemelkedő eseménye volt a dolgozók és az ifjúság bratislavai manifesztációs nagygyűlése. Vala­mennyi járási székhelyen és nagyobb városban is felelevenítették a harci hagyományokat, a hősök emlékét, hogy példaképül állítsák őket ifjúsá­gunk elé. (L) zetnü partnereit, elfogadtatni velük a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen irányuló fegyverkezési programját. A NATO katonai kiadásai elérnék az évi 450 milliárd dollárt. A világon jelenleg óránként 45 mil­lió dollárt fordítanak fegyverkezésre. Akkor, amikor a fegyverkezési kiadá­soknak csak a tizedrésze is elegendő volna a népbetegségek, az írástudat­lanság felszámolására, tiszta ivóvíz biztosítására. A Szovjetunió szüntelenül küzd a fegyverkezési hajsza megszüntetésé­ért, építő szellemű javaslatokat tesz a leszerelés elősegítésére. A nemzet­közi békemozgalom minden erőt moz­gósítani kíván az enyhülés fenntartá­sára, a leszerelési párbeszéd folyta­tására. Mind több országban felismerték és felismerik, hogy a nők egyenjogú­sága nélkül nem teljesek a fejlődés feltételei. Én vezető szerepet szánnék a nőknek az atomveszély elleni vi­lágküzdelem szervezésében, a tilta­kozó mozgalmak fellendítésében. A nők őszi világkongresszusa nagy al­kalom lesz arra, hogy szervezetileg felemeljék szavukat a békés jövő ér­dekében, harcos szellemben beleszól­janak a világbéke sorsának alakulá­sába. JAN M. HABROVSKÍ A mezőgazdasági földterület né­pünk közélelmezése biztosításának alapvető és pótolhatatlan eszköze. Terjedelmével és funkciójával az élet­­környezet fontos részét is alkotja. Országunk fő természeti kincse. Ép­pen ezért védelme, gyarapítása, ki­használása és bővítése társadalmunk elsőrendű feladatai közé tartozik. A termőföld következetes védelme és kihasználása hozzájárul a követ­kező feladat teljesítéséhez: a követ­kező években önellátókká kell vál­nunk a szemesek termesztésében, és fokozatosan biztosítanunk kell az alapvető élelmiszerfajták termelésé­ben való önellátottságot. Mezőgazda­­sági vonalon ezt a fő feladatot tűzte ki a CSKP XV. kongresszusa. Mint amilyen fontos a termőföld védelme nem mezőgazdasági célokra történő rossz és szükségtelen fel­­használásától, ugyanolyan fontos az is, hogy biztosítsuk a mezőgazdasági termelés elért fejlettségi fokának megfelelő kihasználását is. Ennek fontosságát jogrendünk is kifejezi. A mezőgazdasági földterület védel­mére vonatkozó 1966/53. számú tör­vény 1.-bekezdésének 5. paragrafusa alapján, az 1976/75. törvénytár! szá­mú törvény értelmében a mezőgazda­­sági földek használói, illetve tulajdo­nosai kötelesek a termőföldet inten­zíven és észserűen kihasználni me­zőgazdasági termelésre, állandóan fo­kozni termőképességét és a földalap­hoz tartozó többi földet is rendesen gondozni. Az utóbbi években azonban gyak­ran elhanyagolják ezt a kötelességet, ugyanis a mezőgazdasági földeken elburjánzanak a gyomnövények, sem­mit sem tesznek a gaz irtására. Ez pedig ellentétben van a termőföld belterjes és ésszerű megművelésének követelményével. Gyomnövények előfordulása évente nagy károkat okoz a mezőgazdasági növénykultúrákban. A gyomnövények terjedésének gyakori forrása és mag­tára sokszor a nem mezőgazdasági célú földeken keresendő. A gaz oly­kor az utak, gyárak, iparvállalatok, parkok, lakó- és középületek környé­kének esztétikai hatását is lerontja. Az utóbbi években az SZSZK kor­mánya is foglalkozott a telkek túl­zott elgyomosodásának negatív kö­vetkezményeivel, s az illetékes re­szortok kötelességévé tette, hogy te­gyék meg a kellő orvosló intézkedé­seiket. Ennek folytán tavaly reszort­közi bizottság létesült a gyomnövé­­vények elleni küzdelem irányítására. A bizottság fő küldetése ennek a te­vékenységnek óperatív és egybehan­golt irányítása valamennyi érdekelt államigazgatási szervben és a nem­zeti bizottságokban, intézkedések fo­ganatosítása a gyomnövények elleni küzdelemben a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági jellegű földeken, a gaz terjedéséneik megakadályozása. A nem mezőgazdasági jellegű földek­kel kapcsolatban a figyelmet az út­menti árkokra, töltésekre, vízforrások és gátak, erdőbeékelődések környéké­re, építkezési helyekre, anyagtárolási helyekre, lakótelepekre, iparválllala­­tok környékére, városok és községek belterületeire összpontosítja. Emellett a reszortközi bizottság fontos feladata annak figyelemmel követése, hogyan teljesítik e téren azokat a kötelességeiket, melyeket a jogi előírások rónak valamennyi szer­vezetre és állampolgárra, továbbá a nemzeti bizottságok figyelemmel kö vetése és irányítása a gyomirtási kö­telességek és feljogosítás gyakorlásá­ban. Ezzel összefüggésben meg kell vá­laszolnunk egy kérdést, mely jogi előírásokról van szó, ezek milyen konkrét kötelezettségeket rónak a szervezetekre és a lakosokra, milyen jogi eszközökkel rendelkeznek az illetékes államigazgatási szervek a kötelességek teljesítésének biztosítá­sára. Mint már említettük, a földvédelmi törvény értelmében a mezőgazdasági földterületet belterjes és ésszerű mezőgazdasági termelésre kell ki­használni, s állandóan fokozni kell termőképességét. Gyomnövények túl­zott előfordulása következtében csök­ken a mezőgazdasági termelés meny­­nyisége és rosszabbodik a termények minősége, ami ellentétes az említett elvvel. Ezért az illetékes földvédelmi szervek, tehát a járási nemzeti bi­zottságok, a mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási szakosztályok jogo­sultak és kötelesek a mezőgazdasági földeik használóinak, illetve tulajdo­nosainak elrendelni, hogy saját költ­ségükre tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket. A járási nemzeti bi­zottságok a döntéssel elrendelt intéz­kedések vagy megelőző intézkedések nélkül közvetlenül elrendelt intézke­déseik nem teljesítéséért a termőföld elégtelen megművelése vagy elégtelen kihasználása miiatt a földvédelmi tör­­vény 27. paragrafusának rendelkezé­se értelmében a félmillió koronát meghaladó összegig róhatnak ki pénzbírságot szervezetekre. A föld­védelmi szervek ezzel összefüggés­ben pénzbírsággal sújthatják az érin­tett szervezetnek azokat a dolgozóit is, akik a szervezet kötelességeinek megszegését okozták. Ebben az eset­ben a bírság összege a személy havi átlagos munkadíjazásnak a három­szorosa is lehet. További gyomirtási kötelességek a növénytermesztés fejlesztésére vonat­kozó 1964/61. számú törvényből kö­vetkeznek. Ugyanis 24. paragrafusá­nak rendelkezése értelmében az ösz­­szes földhasználók, tehát az ideigle­nesen megműveletlen és nem mező­­gazdasági földek használói is kötele­sek védeni a földeket és a növény­zetet a kártevőktől és saját költsé­gükre intézkedéseket tenni előfordu­lásuk és terjedésük megakadályozá­sára és pusztításukra. Az 1964/62. törvénytári számú végrehajtási hir­detmény melléklete a gyomnövénye­ket is kártevőknek minősíti. A nemzeti bizottságok a kártevők felszámolásának biztosítására a nö­vénytermesztés fejlesztésére vonat­kozó törvény 25. paragrafusának ren­delkezése értelmében határozatokat adnak ki gyomirtó intézkedések vég­rehajtására. Abban az esetben, ha a tulajdonos, illetve a földhasználó az intézkedéseket nem végezné el a megjelölt határidőben, a nemzeti bi­zottságok a nem teljesített döntés végrehajtását a közigazgatási eljárás­ról szóló 1967/71. számú törvény 79. paragrafusának rendelkezésével össz­hangban biztosítják. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyomnövények irtását az erre kötelezett költségére végeztetik el, ha a munkát valaki más el tudja végezni. Ha a döntés különböző okokból ily módon nem hajtható végre, vagy nem volna cél­szerű, e kötelesség teljesítése foko­zatos pénzbírságolással kényszeríthe­tő ki, s ebben az esetben a pénzbír­ságok végösszege szervezetek eseté­ben meghaladhatja a húszezer, ma­gánszemélyek esetében az ötszáz ko­ronát. Mezőgazdasági főidet használó sze­mély emellett gyomirtási kötelessé­geinek elhanyagolásával kihágást is elkövethet. A nemzeti bizottságoknak a szocialista közrend biztosításával kapcsolatos feladataira vonatkozó 1961/60. törvénytári számú törvény 7. paragrafusának rendelkezése ér­telmében ez akkor fordul elő, ha va­laki elhanyagolja a növényi kárte­vőkkel szembeni védelmet, ami azt jelenti, hogy nem gondoskodik rende­sen a mezőgazdasági föld megműve­léséről és kihasználásáról. Az észlelt kihágásokat az illetékes nemzeti bi­zottságok tárgyalják meg. Ha ez ön­magában nem eredményez orvoslást, a vétkes állampolgár megintésben, nyilvános megdorgálásban részesül­het vagy ötszáz koronáig terjedő pénzbírsággal sújthaté. Ha az elgazosodott és elégtelenül megművelt mezőgazdasági föld ma­gánszemélyek vagy más, mint szocia­lista szervezetek tulajdonában ős használatában van, a járási nemzeti bizottság a konkrét eset kellő kivizs­gálása és mérlegelése után döntése alapján használati joggal ruházhatja fel valamelyik szocialista mezőgazda­­sági szervezetet, mégpedig az 1975/ /123. számú, a termelés biztosítását célzó földhasználati törvény alapján. Az elmondottakból kitűnik, hogy az illetékes állami szervek igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a mező­­gazdasági föld kártevőktől való vé­delmének. Ezt bizonyítja az említett reszortközi bizottság létesítése is. Ezt a társadalmi érdeket jogszabályok is kifejezik, melyek a gyomirtással kap­csolatban a szervezetek és a lakosság kötelességeit és a nemzeti bizottsá­gok jogait tartalmazzák. Ezért az ér­dekelt szervektől, szervezetektől és a lakosságtól függ, hogy jogi és erköl­csi kötelességeik rendes teljesítésével gátolják meg, hogy a gaz miatt ke­vesebb kenyér kerüljön asztalunkra. Ezt nemcsak a jogi előírások, hanem főként éltető enyaföldünk tisztelete is megköveteli. JUDr. DUŠAN BERNÄTH Híven Dukla örökéhez „Én is felemelem szavam” Az antifasiszta eszmények szellemében

Next

/
Thumbnails
Contents