Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-09-26 / 39. szám
KÁBÁD FÖLDMŰVES ,1981. szeptember 26. 14 HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • N Hrán, az Agrokomplex ’81 Országos Mezőgazdasági Kiállítás keretében megszervezett halgazdasági, sporthorgászati és környezetvédelmi bemutatót néhányszor megtekintettem. Nemcsak a rendkívül megragadó tárgyak, trófeák és fényképek miatt, hanem főleg azért, hogy megfigyeljem az emberek reagálását, megállapítsam milyen hatással volt rájuk a két pavilon színpompában úszó gazdag anyaga. A látogatók szájából elhangzottak alapján bátran állíthatom, hogy a horgászati témát felvázoló két pavilon anyaga mind a horgászok, mind a természetbarátok körében elévülhetetlen sikereket aratott. A horgászati témák tálalására nagyon szerencsés megoldást választott a szervezőbizottság. Így a nézelődő szinte a természet forgatagában érezte magát, és csak akkor eszmélt fel, a látottak varázsától, amikor kilét ett a pavilonok ajtaján. Ez a hatás azonban akkor kerítette a látogatót ismét hatalmába, amikor a halastó felé, tehát a mesterségesen, mégis színpompásan kialakított természetbe irányította lépteit. Bizonyos vagyok benne, hogy a gazdag kiállítási anyag, a halászati és a horgászati témát felölelő nemzetközi fényképkiállítás hatása újabb hódolókat szerzett a horgászsportnak. Megfigyeltem ugyanis, amint az emberek, akik talán soha nem élték át a halfogás rendkívüli izgalmát, a húsakoronás illetmény befizetése után horgászfelszereléssel a kézben szerencsét próbáltak a pavilonok melleti halastavon. Láttam, amint a halfogás rendkívül nagy izgalma hatalmába kerítette őket, s ez jó bizonyíték arra, hogy jövőre majd kérik Gecző Béla kerületi titkár felvételüket valamelyik horgászszervezetbe. Gecző Béla agrármérnökkel, az 5ZHSZ nyugat-szlovákiai kerületi választmánya titkárával, a horgászati kiállítás fő szervezőjével beszélgetve sok mindent megtudtam, ő nem említette, hogy a kiállítás anyagának az összegyűjtésére és elrendezésére mennyi időre volt szüksége, mások azonban elmondták, hogy több hónap aprólékos munkája fekszik benne. Amikor az Agrokomplex megnyitása előtti napokban felkerestem őt, még sok tennivaló akadt a pavilonokban, hogy minden a maga helyére kerüljön, és a nézők Szlovákia halgazdasága fejlesztésének tömör, de ízlésesen tálalt anyagát láthassák. A lényeg persze abban van, hogy jz Agrokomplex halgazdasági témával foglalkozó bemutatója ízléses kiEz aztán a szép példányi vitelben. Igényes pontossággal tájékoztatta a látogatókat és lebilincselően hatott mindazokra, akik a kiállítást megnézték. Ilyen nagy sikerrel talán még a szervezők sem számoltak. Arról, hogy a SZHSZ mivel járul hozzá a lakosság bőségesebb élelmiszerellátásához, Ján Budaj elvtárs, a szövetség központi választmányának a titkára nyújtott aprólékos áttekintést. Kihangsúlyozta, hogy az édesvízi haltenyésztés terén az 1976—1990-es évekre meghatározott komplex program keretében nagy feladatok hárulnak Csehszlovákia területén a szö-A szövetség haltenyésztő objektumai főleg a folyóvizek szaporító anyagát szolgáltatják. Ennek keretében bizonyos kapacitást a piaci halhústermelésre szántak, ahonnét évente IBI tonna halat szállítanak közellátási célokra. A múlt évben a fenti mennyiségen kívül — az SZHSZ — folyókből 1300 tonna halhússal bővítette a fogyasztói piac választékát. Már többször szóba került, hogy a folyók jelentékeny hányadának halhústermelésre való felhasználása a túlzott szennyezettség és a biológiai károsodás miatt nem jöhet számításba. A durva vizgazdasági beavatkozások ugyanis egyes folyóinkat a szó legszorosabb értelmében vízlevezető Az SZHSZ szép sikerei, céljai és gondjai vétségre. Ebből eredően a CSSZSZK- ban a halhústermelsát az 1975. évi 14 ezer 995 tonna valósághoz képest 1990-ben harmincezer ötszázhatvannyolc tonnára kell növelni, s ebből az SZSZK-га több mint 7 ezer tonna jut. A célfeladat megvalósítására Csehszlovákiában 2,37, Szlovákiában 0,97 milliárd korona értékű beruházás szükséges. A Cseh Horgászszövetség a halhústermelés tervfeladatát az egységnyi területre jutó hozam növelésével, továbbá speciálisan kialakított halhústermelő tavak létesítésével oldja meg. Erre a célra a Cseh Horgászszövetségnek 51 ezer 500 hektárnyi halastó áll rendelkezésére, ugyanakkor a Szlovák Horgászszövetségnek csak 912 hektár halastava van, ezért a halhústermelés feladatát új tavak 16- tesitésével s a régiek felújításával kell megoldani. A Szlovák Horgászszövetségnek fejleszteni kell persze a horgászsportot is. Az előző ötéves tervdiőszakban több mint 92 millió korona értékű beruházást valósítottak meg a horgászsport továbbfejlesztésére. Ebből n központi bizottság hatáskörébe tartozó halnevelő és szaporító telepek értéke meghaladja a 46 milliót. Az utóbbi beruházások keretében felújították a pisztrángnevelő telepek egy részét, s a martini járásban korszerű galóca nevelő gazdaság építésébe kezdtek, a nitrai, a dunaszerdahelyí (Dunajská Streda), a Dolný Kubtn-i, valamint a kassai (Košice) járásokban új halnevelő telepek kivitelezését kezdték meg, a régieket pedig felújították. csatornákká változtatták, s ez károsan befolyásolja a nemes halfajok életfeltételeinek az alakulását. Ilyen károsodásnak van kitéve a Duna, a Vág, a Nitra, a Garam és más folyóvizeink. Napjainkban az erős szennyeződés miatt mintegy háromezer, a szabályozással keletkezett durva beavatkozás miatt mintegy ötezer kilométeren nincs gyakorlati jelentősége a folyóvízi haltenyésztésnek! Ez pedig a folyóvizek húsz százalékára terjed ki. Gyakori eset, hogy erős szennyeződés következtében némelyik folyószakaszokon évekig nem pótolható a kipusztítot halállomány. A fenti fogyatékosságoktól eltekintve több folyőnk halállományát és esetenként a rendkívül értékes halak populációját is sikerült megtartani. A gondoskodás eredményeként általában megfelelő ezen vizek halbősége. Ebben persze nagy érdeme van az SZHSZ alsóbb és felsőbb szerveinek. Sajnálatos, hogy folyóvizeinken továbbra sem számolhatunk jelentős halhústermeléssel. Aggasztó persze az Is, hogy a nagy kiterjedésű víztárolók halbősége szintén romlott, mert a vizekbe szennyező anyagok kerültek. Egyes tárolóinkban erősen ingadozó a vízszint. Ezek között említhető az Oravai víztároló is, ahol a vízterület a korábbi 3500-ról 700 hektárra csökkent. Az Ilyen vízben nem szívesen marad meg a hal. Menekülés közben a turbinák áldozatává válik. Így halhústermelésre jelenleg csnpán a Sfravai víztároló alkalmas, évente 30—40 tonna halhús kitermehalat juttatnak a fogyasztói piacra. A meliorációs csatornákban főleg a növényevő halfajok tenyésztésének van jövője. Intenzív eljárásokkal évente 30—40 tonna halhús kitermelésére nyílhat lehetőség, közellátá* sunk számára. A haltenyésztés fejlesztése szem-1 pontjából számottevő jelentősége van a több mint 2100 hektárra kiterjedő — mezőgazdasági kultúráik öntözését szolgáié — kis vízkapacítású tárolóknak is. Ezeknek a területét a jövőben több mint 5200 hektárra kell bővíteni. A hetedik ötéves tervidőszak éveiben 630, a nyolcadikban pedig újabb 722 hektárral bővül a kisebb víztárolók területe, s az összterületből 1985-ig 950, 1990-ig pedig 1300 hektár hasznosítható Intenzív haltenyész* tésre. Ennek azért van számottevő jelentősége, mert a múlt évben a folyóvizek hektárjáról csak 55 kiló halat fogtak kh Ez arra figyelmeztet, hogy a vizek haltermelő képességét csupán 76,6 százalék erejéig használtuk ki. Tehát 400 tonna halmennyiség nem kerülhetett a forgalomba. A jövőben a szövetség alsóbb fokú szerveinek arra kell törekedni, hogy a halhústermelés ezen nagy tartalékát a vizek mesterséges halasításával optimálisan használják ki. Számolpt kell ugyanis azzal, hogy a sporthorgászok létszáma a jelenlegi 52 ezerről 1985-ben hatvanhárom ezerre növekedik Szlovákiában. Tehát van mit tenni annak érdekében, hogy az egy horgászra jutó jelenlegi évi 27 kiló — horoggal kifogott — halmennyiséget, elérjük azaz évi átlagban 1700 tonna halat foghassanak ki a vizek* bői, s a közellátás részére, 183 tonnát juttassanak. A hetedik és a nyolcadik ötéves tervidőszakban maximálisan 1883 tonna halmennyiség kitermelésére van kilátás. A lehetőségek tehát bizonyos korlátok közé szorulnak. A soronlevő öt esztendőben a szövetség tervbe vette 273 millió korona értékű haltenyésztő és szaporító létesítmény megépítését. Ennek keretében befejezi a galécatelep további építményeit, és kibővíti a pisztrángnevelő tavakat, több halastavat létesít Kassa, Nitra, Michalovce, Dunaszerdahely és Komárom (Komárno) körzetében. Ezzel párhuzamosan Kulcsodon (KIúőovec) előkészületet tesz a növényevő halfajok, a ponty, továbbá a ragadozó halfajok szaporító telepének a megépítésére is. A szövetség további kapacitások létrehozásával is számol, hogy visz* szapőtolhassa a folyók hallvadékát. Ezek a létesítmények évi átlagban 10—12 millió korona értékű halivadék előteremtését teszik majd lehetővé. HOKSZA ISTVÁN VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф V AD ASZ AT ф VADÄSZAT ф Egy vadásztársaság eredményei Két fiatalember foglal helyet előttem az autóbuszban, s amint elhelyezkednek, folytatják a megállón megkezdett témát. — Kár, hogy nem láttad, szépen megrendezett kiállítás volt. Nem is hinnéd, hogy ennyi mindent lehet puskavégre kapni vidékünkön. Hatalmas szarvasagancsok, vaddisznóagyarak, kitömött állatkák, madarak egész sora mutatta be, hogy milyen gazdag is vadban az Ipolymente. No meg, hogy milyen eredményes vadászok vannak errefelé.-Ф-« Az ellesett beszélgetés nyomán kerestem fel dr. Lóska Tibort, a járási Politikai Nevelési Ház Igazgatóját, a szécsénkel (Seőianky) vadásztársaság elnökét, hogy vázolja a szervezet munkáját, beszéljen az eredményeikről és terveikről. Iroteák — Szervezetünket úgyis Jellemezhetném, hogy a környék kisközségeiben élő vadászok társulása, mivel 33 tagunk őt községből való. Így természetesen vadászterületünk is magába foglalja ezen községek: Szécsénke, Kelenye (Kleňany), Ipolynagyfalu (Vefká Ves nad Ipľom), Ipolybalog (Balog nad Ipľom), Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie) 3009 hektáros határát. Igaz, az öt község ettől jelentősen nagyobb kiterjedésű, annak egy része azonban — több mint 500 hektár — más szervezetek használatában van. Reméljük, az Illetékesek a jövőben ezt a nemkívánatos állapotot megszüntetik, mivel 1982-ben lejár az erre vonatkozó szerződés. ф A vadász szemével nézve hogyan Ítéli meg a vadászterületet? — Igen, kedvező, fekvésű, vadban gazdag terület ez. A domborzati viszonyok sokféle vadnak nyújtanak Ideális környezetet. Az Ipoly-völgy tengerszint feletti magassága mindössze 192 méter, a sík vidék mocsaras, vizenyős részein vízimadarak tanyáznak, a 400 méter fölé emelkedő hegyek tölgy- és bttkkerdeiben a nagyvad talált igazi otthonra. A legutóbbi vadszámlálás alapján 21 szarvas, 53 őz, 37 vaddisznó és sok egyéb vad él vadászterületünkön. Az Ipoly és a hegyek közötti mezőgazdasági területen nagy számban van nyúl, fácán és más aprővad. • A jó gazda törődik jószágával. Hogyan viselik gondját a területen élő vadállománynak? — A vadról való gondoskodást legfontosabb feladatnak tartjuk. Saját érdekünk, hogy minél népesebb legyen az állomány. Minden évben jelentős mennyiségű takarmányt gyűjtünk be, amit aztán télen a „legfor galmasabb“ helyeken felállított etetőkbe hordunk. Idén eddig 6 tonna szénát gyűjtöttünk össze, s azzal öt új etetőt, amelyet a községek vadászai készítettek, már meg is töltöttük. Nyár folyamán a többi etetőn javításokat végeztünk, hogy amíg lehet, használhassuk azokat. Ha nagy a hő, jobb ha sűrűben talál az elgyengült vad élelmet. A szemes terményt fogyasztó állatok részére szintén van készletünk. Az ipolybalogi „Ipoly-mente“ Efsz-től kaptuk a tisztításnál összegyűlt gabonahulladékot, később azonban egyéb hulladéktakarmányt is beszerzőnk. A társult szövetkezettel igen jó kapcsolatunk van és kölcsönösen segítjük egymást. 6 Az 5t község vadászai jó kollektívát alkotnak? — A területi szétszórtság ellenére tagjaink példásan összetartanak, segítik egymást, részt vesznek minden közös akcióban. Feladatainkat, terveinket, mindig együtt váltjuk valóra. # Mostanában milyen jelentősebb tennivaló akad? — Legnagyobb és legsürgősebb feladatunk a kelenyei Kajor-réten épülő vadászház befejezése. A mintegy 100 ezer koronás költséggel készülő otthonunkat szeretnénk a tél beállta előtt átadni, hogy a hideg időszakban Igénybe vehessük. Természetesen még az ősz folyamán sor kerül a magaslesek kijavítására is. Ezek legtöbbje fedett, kényelmes helyet biztosít a lesben „álló“ vadászoknak. A vadászterületünkön fakadó források tisztítását is elvégezzük és kisebb vízgyűjtőket is létesítünk, hogy szárazság idepjén a vad ivóvizet találjon. Szólni kell még a tagjaink által végzett társadalmi munkáról is. A vadászok nemcsak a szervezetben, s annak részére végeznek különféle munkálatokat, de hatékonyan támogatják a földművesszövetikezetet is a nyári és az őszi csúcsmunkák idején, és be kapcsolódnak a nemzeti bizottságok választási programjának teljesítésébe. ф A szervezet tagjai szerencsés vadászok, nem csupán ijesztgetik a vadat? n Természetesei}, van aki szerencsésebb és ez jobb eredményekkel dicsekedhet. Ezek között van Dobos Károly, Koncz József, Kovács András, de akadnak többen is, akiikre gyakrabban rámosolygott a szerencse. # A vadhús-forgalmazást sikerül teljesíteni? — Ebben az évben 1100 kilő vadhúst adtunk le és mint minden évben, a feladatot az idén is teljesíteni fogjuk. A lőtt vad 40 százalékát a tagok között osztjuk el, a forgalmazásra szánt mennyiséget pedig vagy a földművesszövetkezet konyhájára, vagy az Iskolai étkezdébe adjuk le. Ez a legmegfelelőbb forma, mivel a vadászatokat általában a hétvégeken szervezzük, amikor máshol nem tudnánk leadni a húst, napokig viszont nem tarthatjuk itt, mert megromlik. # Milyen nevelőmunka folyik a szervezetben? — Tagjaink politikai nevelését minden évben a munkatedv alapján végezzük, azonban alkalomszerű oktató-nevelő előadásokra is sor kerül. A vadászati hónap keretében a helyi hangszórókon át hívjuk fel a polgárok figyelmét a vadgazdálkodás jelentőségére és néhány fontos tudnivalóra. Hirdetőtábláinkon eredményeinket, szándékainkat propagáljuk, s a fiatalokból toborzott érdekkörökben szakmai-nevelő előadásokat tar* tunk. Az idén két jelentős rendezvényünk is volt, mely szervezetünk jő munkáját népszerűsítette. Egyik az Ipolyhídvégen megrendezett kiállítás, melyen az értékesebb trófeákat több mint 800 érdeklődő tekintette meg. A kiállítás keretében ismeretterjesztő előadások is voltak. A jől sikerült rendezvény főleg a hídvégi vadászok: Pintér János, Golian József, Deák István, Styasztný Gyula, Orem József és a többiek érdeme. A másik jól sikerült akció a kultúrműsorral egybekötött kelenyei vadászbál, ahol a vadászcsaládok mellett sok „kívülálló“ is megkóstolhatta a vaddisznókülönlegességeket. # Terveik a jövőben? — Fokozni kívánjuk a tagok politikai-szakmai Ismeretét, képzettségét, hatékonyabbá szeretnénk tenni a fiatal vadászjelöltek felkészítését, célunk jó sportlövészek nevelése. Oj tagjainknak tudatosítani kell, hogy a vadász kötelessége nemcsak a fegyver kezeléséből áll. Legalább annyira szükséges a vad védelme, a vadról való gondoskodás is. BÖJTÖS JÁNOS A kiállítás egy része Fölé: Trevaiec L.
