Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-26 / 39. szám

KÁBÁD FÖLDMŰVES ,1981. szeptember 26. 14 HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • N Hrán, az Agrokomplex ’81 Or­szágos Mezőgazdasági Kiállítás keretében megszervezett hal­­gazdasági, sporthorgászati és környe­zetvédelmi bemutatót néhányszor megtekintettem. Nemcsak a rendkívül megragadó tárgyak, trófeák és fény­képek miatt, hanem főleg azért, hogy megfigyeljem az emberek reagálását, megállapítsam milyen hatással volt rájuk a két pavilon színpompában úszó gazdag anyaga. A látogatók szájából elhangzottak alapján bátran állíthatom, hogy a horgászati témát felvázoló két pavi­lon anyaga mind a horgászok, mind a természetbarátok körében elévülhe­tetlen sikereket aratott. A horgászati témák tálalására nagyon szerencsés megoldást választott a szervezőbizott­ság. Így a nézelődő szinte a termé­szet forgatagában érezte magát, és csak akkor eszmélt fel, a látottak varázsától, amikor kilét ett a pavilo­nok ajtaján. Ez a hatás azonban ak­kor kerítette a látogatót ismét hatal­mába, amikor a halastó felé, tehát a mesterségesen, mégis színpompásan kialakított természetbe irányította lépteit. Bizonyos vagyok benne, hogy a gazdag kiállítási anyag, a halászati és a horgászati témát felölelő nem­zetközi fényképkiállítás hatása újabb hódolókat szerzett a horgászsport­nak. Megfigyeltem ugyanis, amint az emberek, akik talán soha nem élték át a halfogás rendkívüli izgalmát, a húsakoronás illetmény befizetése után horgászfelszereléssel a kézben szerencsét próbáltak a pavilonok melleti halastavon. Láttam, amint a halfogás rendkívül nagy izgalma ha­talmába kerítette őket, s ez jó bizo­nyíték arra, hogy jövőre majd kérik Gecző Béla kerületi titkár felvételüket valamelyik horgászszer­vezetbe. Gecző Béla agrármérnökkel, az 5ZHSZ nyugat-szlovákiai kerületi vá­lasztmánya titkárával, a horgászati kiállítás fő szervezőjével beszélgetve sok mindent megtudtam, ő nem emlí­tette, hogy a kiállítás anyagának az összegyűjtésére és elrendezésére mennyi időre volt szüksége, mások azonban elmondták, hogy több hónap aprólékos munkája fekszik benne. Amikor az Agrokomplex megnyitá­sa előtti napokban felkerestem őt, még sok tennivaló akadt a pavilo­nokban, hogy minden a maga helyére kerüljön, és a nézők Szlovákia hal­gazdasága fejlesztésének tömör, de ízlésesen tálalt anyagát láthassák. A lényeg persze abban van, hogy jz Agrokomplex halgazdasági témá­val foglalkozó bemutatója ízléses ki­Ez aztán a szép példányi vitelben. Igényes pontossággal tájé­koztatta a látogatókat és lebilincse­­lően hatott mindazokra, akik a kiállí­tást megnézték. Ilyen nagy sikerrel talán még a szervezők sem számol­tak. Arról, hogy a SZHSZ mivel járul hozzá a lakosság bőségesebb élelmi­szerellátásához, Ján Budaj elvtárs, a szövetség központi választmányának a titkára nyújtott aprólékos áttekin­tést. Kihangsúlyozta, hogy az édesvízi haltenyésztés terén az 1976—1990-es évekre meghatározott komplex prog­ram keretében nagy feladatok hárul­nak Csehszlovákia területén a szö-A szövetség haltenyésztő objektu­mai főleg a folyóvizek szaporító anyagát szolgáltatják. Ennek kereté­ben bizonyos kapacitást a piaci hal­hústermelésre szántak, ahonnét éven­te IBI tonna halat szállítanak köz­ellátási célokra. A múlt évben a fenti mennyiségen kívül — az SZHSZ — folyókből 1300 tonna halhússal bőví­tette a fogyasztói piac választékát. Már többször szóba került, hogy a folyók jelentékeny hányadának hal­hústermelésre való felhasználása a túlzott szennyezettség és a biológiai károsodás miatt nem jöhet számítás­ba. A durva vizgazdasági beavatko­zások ugyanis egyes folyóinkat a szó legszorosabb értelmében vízlevezető Az SZHSZ szép sikerei, céljai és gondjai vétségre. Ebből eredően a CSSZSZK- ban a halhústermelsát az 1975. évi 14 ezer 995 tonna valósághoz képest 1990-ben harmincezer ötszázhatvan­nyolc tonnára kell növelni, s ebből az SZSZK-га több mint 7 ezer tonna jut. A célfeladat megvalósítására Csehszlovákiában 2,37, Szlovákiában 0,97 milliárd korona értékű beruhá­zás szükséges. A Cseh Horgászszövetség a halhús­termelés tervfeladatát az egységnyi területre jutó hozam növelésével, to­vábbá speciálisan kialakított halhús­termelő tavak létesítésével oldja meg. Erre a célra a Cseh Horgászszövet­ségnek 51 ezer 500 hektárnyi halastó áll rendelkezésére, ugyanakkor a Szlovák Horgászszövetségnek csak 912 hektár halastava van, ezért a halhústermelés feladatát új tavak 16- tesitésével s a régiek felújításával kell megoldani. A Szlovák Horgászszövetségnek fej­leszteni kell persze a horgászsportot is. Az előző ötéves tervdiőszakban több mint 92 millió korona értékű beruházást valósítottak meg a hor­gászsport továbbfejlesztésére. Ebből n központi bizottság hatáskörébe tar­tozó halnevelő és szaporító telepek értéke meghaladja a 46 milliót. Az utóbbi beruházások keretében felújí­tották a pisztrángnevelő telepek egy részét, s a martini járásban korsze­rű galóca nevelő gazdaság építésébe kezdtek, a nitrai, a dunaszerdahelyí (Dunajská Streda), a Dolný Kubtn-i, valamint a kassai (Košice) járások­ban új halnevelő telepek kivitelezé­sét kezdték meg, a régieket pedig felújították. csatornákká változtatták, s ez káro­san befolyásolja a nemes halfajok életfeltételeinek az alakulását. Ilyen károsodásnak van kitéve a Duna, a Vág, a Nitra, a Garam és más folyóvizeink. Napjainkban az erős szennyeződés miatt mintegy há­romezer, a szabályozással keletkezett durva beavatkozás miatt mintegy ötezer kilométeren nincs gyakorlati jelentősége a folyóvízi haltenyésztés­nek! Ez pedig a folyóvizek húsz szá­zalékára terjed ki. Gyakori eset, hogy erős szennyeződés következtében né­melyik folyószakaszokon évekig nem pótolható a kipusztítot halállomány. A fenti fogyatékosságoktól elte­kintve több folyőnk halállományát és esetenként a rendkívül értékes halak populációját is sikerült megtartani. A gondoskodás eredményeként álta­lában megfelelő ezen vizek halbősé­ge. Ebben persze nagy érdeme van az SZHSZ alsóbb és felsőbb szervei­nek. Sajnálatos, hogy folyóvizeinken to­vábbra sem számolhatunk jelentős halhústermeléssel. Aggasztó persze az Is, hogy a nagy kiterjedésű víz­tárolók halbősége szintén romlott, mert a vizekbe szennyező anyagok kerültek. Egyes tárolóinkban erősen ingadozó a vízszint. Ezek között em­líthető az Oravai víztároló is, ahol a vízterület a korábbi 3500-ról 700 hek­tárra csökkent. Az Ilyen vízben nem szívesen marad meg a hal. Menekü­lés közben a turbinák áldozatává vá­lik. Így halhústermelésre jelenleg csnpán a Sfravai víztároló alkalmas, évente 30—40 tonna halhús kiterme­­halat juttatnak a fogyasztói piacra. A meliorációs csatornákban főleg a növényevő halfajok tenyésztésének van jövője. Intenzív eljárásokkal évente 30—40 tonna halhús kiterme­lésére nyílhat lehetőség, közellátá* sunk számára. A haltenyésztés fejlesztése szem-1 pontjából számottevő jelentősége van a több mint 2100 hektárra kiterjedő — mezőgazdasági kultúráik öntözését szolgáié — kis vízkapacítású tárolók­nak is. Ezeknek a területét a jövőben több mint 5200 hektárra kell bővíte­ni. A hetedik ötéves tervidőszak évei­ben 630, a nyolcadikban pedig újabb 722 hektárral bővül a kisebb víztáro­lók területe, s az összterületből 1985-ig 950, 1990-ig pedig 1300 hek­tár hasznosítható Intenzív haltenyész* tésre. Ennek azért van számottevő jelen­tősége, mert a múlt évben a folyó­vizek hektárjáról csak 55 kiló halat fogtak kh Ez arra figyelmeztet, hogy a vizek haltermelő képességét csu­pán 76,6 százalék erejéig használtuk ki. Tehát 400 tonna halmennyiség nem kerülhetett a forgalomba. A jö­vőben a szövetség alsóbb fokú szer­veinek arra kell törekedni, hogy a halhústermelés ezen nagy tartalékát a vizek mesterséges halasításával op­timálisan használják ki. Számolpt kell ugyanis azzal, hogy a sporthor­gászok létszáma a jelenlegi 52 ezer­ről 1985-ben hatvanhárom ezerre nö­vekedik Szlovákiában. Tehát van mit tenni annak érdekében, hogy az egy horgászra jutó jelenlegi évi 27 kiló — horoggal kifogott — halmennyisé­­get, elérjük azaz évi átlagban 1700 tonna halat foghassanak ki a vizek* bői, s a közellátás részére, 183 ton­nát juttassanak. A hetedik és a nyolcadik ötéves tervidőszakban maximálisan 1883 ton­na halmennyiség kitermelésére van kilátás. A lehetőségek tehát bizonyos korlátok közé szorulnak. A soronlevő öt esztendőben a szövetség tervbe vette 273 millió korona értékű halte­nyésztő és szaporító létesítmény meg­építését. Ennek keretében befejezi a galécatelep további építményeit, és kibővíti a pisztrángnevelő tavakat, több halastavat létesít Kassa, Nitra, Michalovce, Dunaszerdahely és Ko­márom (Komárno) körzetében. Ezzel párhuzamosan Kulcsodon (KIúőovec) előkészületet tesz a növényevő hal­fajok, a ponty, továbbá a ragadozó halfajok szaporító telepének a meg­építésére is. A szövetség további kapacitások létrehozásával is számol, hogy visz* szapőtolhassa a folyók hallvadékát. Ezek a létesítmények évi átlagban 10—12 millió korona értékű haliva­­dék előteremtését teszik majd lehe­tővé. HOKSZA ISTVÁN VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф V AD ASZ AT ф VADÄSZAT ф Egy vadásztársaság eredményei Két fiatalember foglal helyet előt­tem az autóbuszban, s amint elhe­lyezkednek, folytatják a megállón megkezdett témát. — Kár, hogy nem láttad, szépen megrendezett kiállítás volt. Nem is hinnéd, hogy ennyi mindent lehet puskavégre kapni vidékünkön. Hatal­mas szarvasagancsok, vaddisznóagya­­rak, kitömött állatkák, madarak egész sora mutatta be, hogy milyen gazdag is vadban az Ipolymente. No meg, hogy milyen eredményes vadászok vannak errefelé.-Ф-« Az ellesett beszélgetés nyomán ke­restem fel dr. Lóska Tibort, a járási Politikai Nevelési Ház Igazgatóját, a szécsénkel (Seőianky) vadásztársaság elnökét, hogy vázolja a szervezet munkáját, beszéljen az eredményeik­ről és terveikről. Iroteák — Szervezetünket úgyis Jellemez­hetném, hogy a környék kisközségei­ben élő vadászok társulása, mivel 33 tagunk őt községből való. Így termé­szetesen vadászterületünk is magába foglalja ezen községek: Szécsénke, Kelenye (Kleňany), Ipolynagyfalu (Vefká Ves nad Ipľom), Ipolybalog (Balog nad Ipľom), Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie) 3009 hektáros határát. Igaz, az öt község ettől je­lentősen nagyobb kiterjedésű, annak egy része azonban — több mint 500 hektár — más szervezetek használa­tában van. Reméljük, az Illetékesek a jövőben ezt a nemkívánatos állapo­tot megszüntetik, mivel 1982-ben le­jár az erre vonatkozó szerződés. ф A vadász szemével nézve ho­gyan Ítéli meg a vadászterületet? — Igen, kedvező, fekvésű, vadban gazdag terület ez. A domborzati vi­szonyok sokféle vadnak nyújtanak Ideális környezetet. Az Ipoly-völgy tengerszint feletti magassága mind­össze 192 méter, a sík vidék mocsa­ras, vizenyős részein vízimadarak ta­nyáznak, a 400 méter fölé emelkedő hegyek tölgy- és bttkkerdeiben a nagyvad talált igazi otthonra. A leg­utóbbi vadszámlálás alapján 21 szar­vas, 53 őz, 37 vaddisznó és sok egyéb vad él vadászterületünkön. Az Ipoly és a hegyek közötti mezőgazdasági területen nagy számban van nyúl, fácán és más aprővad. • A jó gazda törődik jószágával. Hogyan viselik gondját a területen élő vadállománynak? — A vadról való gondoskodást leg­fontosabb feladatnak tartjuk. Saját érdekünk, hogy minél népesebb le­gyen az állomány. Minden évben je­lentős mennyiségű takarmányt gyűj­tünk be, amit aztán télen a „legfor galmasabb“ helyeken felállított ete­tőkbe hordunk. Idén eddig 6 tonna szénát gyűjtöttünk össze, s azzal öt új etetőt, amelyet a községek vadá­szai készítettek, már meg is töltöt­tük. Nyár folyamán a többi etetőn javításokat végeztünk, hogy amíg le­het, használhassuk azokat. Ha nagy a hő, jobb ha sűrűben talál az el­­gyengült vad élelmet. A szemes ter­ményt fogyasztó állatok részére szin­tén van készletünk. Az ipolybalogi „Ipoly-mente“ Efsz-től kaptuk a tisz­tításnál összegyűlt gabonahulladékot, később azonban egyéb hulladéktakar­mányt is beszerzőnk. A társult szö­vetkezettel igen jó kapcsolatunk van és kölcsönösen segítjük egymást. 6 Az 5t község vadászai jó kol­lektívát alkotnak? — A területi szétszórtság ellenére tagjaink példásan összetartanak, se­gítik egymást, részt vesznek minden közös akcióban. Feladatainkat, ter­veinket, mindig együtt váltjuk valóra. # Mostanában milyen jelentősebb tennivaló akad? — Legnagyobb és legsürgősebb fel­adatunk a kelenyei Kajor-réten épülő vadászház befejezése. A mintegy 100 ezer koronás költséggel készülő ott­honunkat szeretnénk a tél beállta előtt átadni, hogy a hideg időszakban Igénybe vehessük. Természetesen még az ősz folyamán sor kerül a magas­lesek kijavítására is. Ezek legtöbbje fedett, kényelmes helyet biztosít a lesben „álló“ vadászoknak. A vadász­­területünkön fakadó források tisztí­tását is elvégezzük és kisebb vízgyűj­tőket is létesítünk, hogy szárazság idepjén a vad ivóvizet találjon. Szól­ni kell még a tagjaink által végzett társadalmi munkáról is. A vadászok nemcsak a szervezetben, s annak ré­szére végeznek különféle munkálato­kat, de hatékonyan támogatják a földművesszövetikezetet is a nyári és az őszi csúcsmunkák idején, és be kapcsolódnak a nemzeti bizottságok választási programjának teljesítésébe. ф A szervezet tagjai szerencsés vadászok, nem csupán ijesztgetik a vadat? n Természetesei}, van aki szeren­csésebb és ez jobb eredményekkel dicsekedhet. Ezek között van Dobos Károly, Koncz József, Kovács András, de akadnak többen is, akiikre gyak­rabban rámosolygott a szerencse. # A vadhús-forgalmazást sikerül teljesíteni? — Ebben az évben 1100 kilő vad­húst adtunk le és mint minden év­ben, a feladatot az idén is teljesíteni fogjuk. A lőtt vad 40 százalékát a tagok között osztjuk el, a forgalma­zásra szánt mennyiséget pedig vagy a földművesszövetkezet konyhájára, vagy az Iskolai étkezdébe adjuk le. Ez a legmegfelelőbb forma, mivel a vadászatokat általában a hétvégeken szervezzük, amikor máshol nem tud­nánk leadni a húst, napokig viszont nem tarthatjuk itt, mert megromlik. # Milyen nevelőmunka folyik a szervezetben? — Tagjaink politikai nevelését min­den évben a munkatedv alapján vé­gezzük, azonban alkalomszerű okta­tó-nevelő előadásokra is sor kerül. A vadászati hónap keretében a helyi hangszórókon át hívjuk fel a pol­gárok figyelmét a vadgazdálkodás je­lentőségére és néhány fontos tudni­valóra. Hirdetőtábláinkon eredmé­nyeinket, szándékainkat propagáljuk, s a fiatalokból toborzott érdekkörök­ben szakmai-nevelő előadásokat tar* tunk. Az idén két jelentős rendezvé­nyünk is volt, mely szervezetünk jő munkáját népszerűsítette. Egyik az Ipolyhídvégen megrendezett kiállítás, melyen az értékesebb trófeákat több mint 800 érdeklődő tekintette meg. A kiállítás keretében ismeretterjesztő előadások is voltak. A jől sikerült rendezvény főleg a hídvégi vadá­szok: Pintér János, Golian József, Deák István, Styasztný Gyula, Orem József és a többiek érdeme. A másik jól sikerült akció a kul­túrműsorral egybekötött kelenyei va­dászbál, ahol a vadászcsaládok mel­lett sok „kívülálló“ is megkóstolhatta a vaddisznókülönlegességeket. # Terveik a jövőben? — Fokozni kívánjuk a tagok politi­kai-szakmai Ismeretét, képzettségét, hatékonyabbá szeretnénk tenni a fia­tal vadászjelöltek felkészítését, cé­lunk jó sportlövészek nevelése. Oj tagjainknak tudatosítani kell, hogy a vadász kötelessége nemcsak a fegy­ver kezeléséből áll. Legalább annyira szükséges a vad védelme, a vadról való gondoskodás is. BÖJTÖS JÁNOS A kiállítás egy része Fölé: Trevaiec L.

Next

/
Thumbnails
Contents