Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-19 / 38. szám

SZABAD FÖLDMŰVES ,1981. szeptember IS. 14 & MČHÉSZET ♦ MČHČSZET ♦ MÉHÉSZÉT ♦ MČHČSZET ♦ MÉHÉSZÉT ♦ MfiHBSZET ♦ MÉHÉSZÉT ♦ MÉHČSZET +• MÉHÉSZÉT + MÉHÉSZÉT +? Kezdőknek: Az anya nevelésről HERENEVELÉS Ä herék legalább ugyanannyira örökítik a fajtára jellemző tulajdon­ságokat, mint az anyák. Ezért a he­réket adó anyákat megkülönböztetett gonddal kell kiválasztani. Küllem és teljesítmény szempontjából kiváló vo­nalból kell származniuk. Lényegtelen, hogy a hereadó anya melyik herével párzott, mert a here megtermékenyl­­,tetlen petéből fejlődik. Ezért a TGL 80-24 119 „Bienen­zucht“ (méhtenyésztés) szakmai szab­vány a hereadó családok tenyésztési jelentésében is csak a szülők külle­mének és teljesítményének, valamint magának a herének a küllemét írja elő. A herék félestvéreinek, a mun­kásoknak a bélyegei nem fontosak. Röviden: a herének nincs apja, ezért egyedül az anya leszármazása a mér­vadó. Mindegy, hogy a heréket pároztatő­­állomás, pároztatótelep vagy zárt tenyésztési területen állományban való pároztatás céljára nevelik, min­dig csak a fajta- és a vonaltisztaság szükséges. A herevonal azonban ne legyen rokon a szűz anyáéval. A te­nyésztési döntnök vagy vezető köte­les ezt tisztázni. Ha a fajtatiszta szűz anyát azért pároztatjuk méhészetünkben, hogy utódaiból keverék (hibrid) népességű család keletkezzék, a keresztezés ha­tására (heterózishatás) nagyobb tel­jesítmények lehetségesek. Feltétel, hogy az otthoni herék ne származ­zanak ugyanabból a vonalból. Például attól a tenyészcsaládtól, amelytől a szűz anya származik vagy annak kö­zeli rokonaitól. Ez beltenyésztéshez vezethet. A minősítésre küldendő heréknek kerettokban (anyarácsból készült tok) kell kelniük, nehogy keverék néptől származó idegen here jusson közéjük. Heréket csak dajkaméhben bővelkedő törzsek neveljenek. Töké­letes kifejlődésükhöz jó gondozás és fehérjében gazdag táplálék szüksé­ges. Ha azt akarjuk, hogy a szűz anyák jelentős hányada fajtatiszta herével párosodjék, az anyákat pároztatóállo­­másra, de legalább pároztatótelepre kell vinni. Ilyenkor a herékre nincs gond. A pároztatóállomások és tele­pek hereadó családjainak kifejleszté­sére itt nem térünk ki, mert a vo­natkozó utasításokat a telepek keze­lői ismerik. Most azokhoz a gyakor­lati méhészekhez szólunk, akik anyái­kat otthon vagy tenyésztési közössé­gében pároztatják, a kialakítani kí­vánt fajtatenyésztési területen. Eze­ké a fajtatenyésztésí területeké a jö­vő. Mintha csak erre lenne teremtve a sok falu, kisváros, sőt körzet is. Az a lényeges, hogy a kiváló anyák heréi minél tömegesebben álljanak rendelkezésre. MIKOR INDOKOLT MEGKEZDENI A HERENEVELÉST? A petéből 24 nap alatt fejlődik ki a here. Párzást további tíz nap múl­va érett. Ez összesen 34 nap. Ha rajanyákat szándékozunk felhasznál­ni, fel kell becsülnünk: mikorra vár­ható a rajzás. Ezt befolyásolja a csa­lád állapota, a hordás, az időjárás és a kaptár nagysága. Jobb a rajzást kö­zelebbi időre számítani, hiszen a he­rék hosszabb ideig párzóképesek. Azonfelül nem kelnek mind ugyan­azon a napon, némi utánpótlás is akad és 35 nappal a rajzás becsült időpontja előtt megkezdjük a here­nevelést. A kiváló törzsek építőkere­teiből nem vágjuk ki a hereépít­ményt. Mindegyiküknek műlépcsíkos keretet adunk a fészkébe: a rajzásra késztetett kiváló családnak is. A töb­bi család épttőkereteit előírásos idő­ben kivágjuk, a hereflasításos zugo­kat megsemmisítjük, hogy lehetőleg egyetlen korcs here se fejlődhessék ki. A korcs családok herenevelő ösz­tönét is ki kell elégíteni. Evégből egész fiatal, kiváló hereálcákkal teli építőkeretet vagy hereiépet kapnak. Ezt kb. 14 napos időközökkel meg­ismételve, biztosak lehetünk afelől, hogy párzás Idején elegendő kiváló here fog rendelkezésre állni méhé­szetünkben. A tervszerűen nevelt anyák kelési Időpontjának kiszámítása nagyon egy­szerű, bármilyen módszert alkalma­zunk is. Természetesen mindig lehet némi eltérés. Az anyanevelés megkez­dése előtt 10 nappal kell elkezdeni a herenevelést, az előbb leírtak szerint, így biztosan célt érünk. Jő, ha a he­rék már betájoltak. Hamar megtalál­ják a heregyüléseket. Ha tiszta faj­tájú hereadó családot szándékozunk pároztatóállomásra vagy telepre kül­deni, kijárónyílátás hereráccsal zár­ják az idegen fajtájú herék elől. Az anyanevelést még a hereüldözés előtt be kell fejezni. Ennek bekövet­kezése a környék hordási viszonyai­tól függ. Minden méhész tudja, hogy nála mikor kezdik üldözni a heré­ket. Az évek során ugyanazon a kör­nyéken csak kevéssé változik ennek az ideje. Gondozott A nyár már őszbe hajlik, sokan azonban talán azt hiszik, hogy az időjárás továbbra is kedvező marad. Aki így gondolkodik, az elfelejti, hogy augusztus második hetében hoz­zá kellett fogni a méhcsaládok fész­kének a rendezéséhez. Ellenőrizni a méhanyák képességét, s a hibásan pe­tézőket kicserélni. Az öreg, kimerült méhanyákat nem célravezető teleltetni, mert az ilyen családokban nagyon gyakori tavasz­­szal az elhullás. A gyenge, kölyök­­családok egyesítésével új, fejlett csa­ládokat nyerhetünk, illetve kibővít­hetjük méhállományunkat. A kevés hor­dás esetén serkenteni kellett a csalá­dokat. A műveletet magunk által ké­szített, cukortésztával is megoldhat­tuk. A cukortésztát én úgy készítem, hogy négy kiló porcukorhoz egy ki­ló mézet keverek és a masszát tésztá­vá gyúrom, majd a fészek anyará­csára helyezem. A család ezt egy hé­lí segítőtárs Örömmel közölhetjük e méhésztár­­sakkal, hogy a jövő magyar anya­nyelvű csehszlovákiai méhésznemze­déke formálódásának elősegítése, a kazdó méhészek szaktudásának gya­rapítása céljából pár héttel ezelőtt megjelent a Slovenská kniha köny­vesboltjaiban Ľudovít 8 v a n c e r: MÉHÉSZKÖNYV KEZDŐKNEK Című könyve. Véleményünk szerint a csehszlová­kiai magyar méhészek — főleg a kez­dők és a méhészet iránt érdeklődést tanúsító tanulóifjúság — Jó és hasz­nos segítőtársra találna, ha mielőbb beszerzi ezt a könyvet. E könyv méltatja a méhészkedés jelentőségét és előnyeit; körvonalazza a méhészkedés feltételeit; bemutatja a méhcsalád tagjait és a családon belüli munkamegosztást; tanácsot ad a telephely és a kaptár megválasz­tására; részletesen ismerteti a méh­családok szakszerű kezelését, többek között a méhcsaládok beteleltetését, a méhek körüli tavaszi teendőket, a méhcsaládokkal... ten belül elhordja. A méheknek ter­mészetesen vizet is biztosítani kell. Itatásuk azért fontos, mert a cu­­kortészta-serkentéssel tovább folyta­tódik a Hasítás, és a család aránylag sok vizet igényel. Figyelnünk kellett persze a Hasítás terjedelmére is, s ha az anyák foghíjasán rakták a petét, akkor varroa-atka fertőzésre gyanakodhattunk. A varroa-atkát felfedezhettük az anyák potrohgyűrűin szabad szemmel is, erre a célra azonban célszerű a nagyító használata. Ha tehát megta­láltuk a fertőzés gócát, akkor nem szabad tétlenkednünk. Az atka to­vábbterjedésének meggátolására kel­lett törekedni. Mindenekelőtt cukor­tésztát kellett beadni a fertőzött csa­ládnak, majd a méztér kereteire tett vattára, vagy flaneldarabkára 5—10 csepp hangyasavval ellensúlyozni kel­lett a fertőzés hatását, továbterjedését. A cukorlepényt azért kellett be­fészakszfikítést és bővítést, a rajzás megelőzését, mézkamrák felrakását stb.; a méhest nyári munkáit, így például a méz/ pörgetését, az anya­nevelést és anyaváltást, valamint a méhcsaládok vándoroltatásának leg­hatékonyabb módját; bemutatja a mé­hek kártevőit és a méh betegségeit s az ellenük való védekezés haté­kony formáit; az utolsó fejezetben részletesen ismerteti a méh termékeit Tekintettel arra, hogy a „M é h é s z­­könyv kezdőknek“ mindössze 1000 példányszámban jelent meg ma­gyar nyelven, az a kazdő méhész lesz szerencsés, aki mielőbb igyekszik be­szerezni. Az ára mindössze 10,— Kčs. E könyv megírására és kiadatására a szerzőt önzetlen segítöszándék késztette. Könyvének bevezetőjében ezt így hangsúlyozza: „Megállapítást nyert, hogy az utóbbi időben elke­rülhetetlenül szükség van egy össze­foglaló, de tömör mii kiadására, amely megismertetné a méhészkedés iránt érdeklődőket a méh életével, a méhcsaládok kezelésével, a méh termékeivel, valamint a méh betegsé­geivel és kártevőivel. Ezt a célt szol­gálja magyar fordításban megjelent művem. —pk~< adni, mert a hangyasavval keletkezett szag hatására a méhek esetleg meg­ölhették volna az anyát és a család anya nélkül maradt volna. Ezért na­gyon szükséges az elővigyázatosság. Csak magunknak és társadalmunknak okoznánk kárt, ha a fertőzés felfede­zésével nem tennék óvintézkedést, hi­szen pár éven belül kipusztulnának a méhek. Az alapszervezetek veze­tőitől elvárjuk, hogy erélyesen lépje­nek fel olyan méhészekkel szemben, akik az egyéni haszonra törekedve, beteg méhcsaládokkal is vándorol­tak. A méhészek jelentős mennyiségű terméket juttatnak társadalmunknak, s ezért csak megbecsülést és némi támogatást várnak. Ha ezt megkap­ják, akkor mindannyian arra töreked­nek, hogy a jövőben még több mézet és egyéb fontos termékeket adja­nak a fogyasztói piac bőségesebb el­­látásához. Száraz Tibor, méhészeti szakoktató A természet hétoritatlai szigetiéi MÉHES A CSENGŐ-VÖLGYBEN ■ A méhészet a korszerű, belterjes nagyüzemi gazdálkodás szerves részét képezi. Sajnos egyre több az olyan gazdaság, ahol a méhészetet erősza­kolt ágazatnak tekintik, mely a mér­legnek csak a kiadási oldalát ter­heli. Mi erről az ön véleménye? — A méhek termést növelő, meg­termékenyítő munkáját mezőgazdasá­gi szokembereink ismerik, csak nem akarják tudomásul venni. Azokban a gazdaságokban, ahol a méhészetet mellékes, feleleges üzemágnak tart­ják, ott a méhészben hiába van meg a jóakarat, aligha tehet mást, mint­­hallgat és kínlódik. A vezetői rövidlátást a múltban egyébként a sa­ját bőrömön is tapasztaltam. Szeren­csére Cernok Milan erdészmérnök, az Állami Erdészet igazgatója minden támogatást megad. Ez a támogatás mindennél többet ér, mert a reális és józan felfogáson kívül, számomra az erkölcsi elismerés alapját is meg­szilárdítja. Lefelé botorkálunk a domboldalon, s maggunkban Petőfi ismert versso­rait ismételijük: „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok...“ Majd meglessük, ahogy a méhek végigláto­gatják a nyártól búcsúzó virágokat- Befurakodnak a virágszirmok közé, s közben kiszedik a vámot, fölszívják a nektárt. Nehéz szívvel válunk el, az idős méhész háborítatlan szigetétől, a Csengő-völgy gyógyító magányától. CSIBA LÁSZLÓ Sid (Síd) főutcájának házsorai itt a nők, pontosabban egyetlen nö, csendesen, olyan megnyugtató csa- a királynő uralkodik? ládiassággal ülik meg az utca partját, — Van benne valami igazság. Va­­míntha egymás mellett ülő földmű- lóban olyan társadalom ez, amelyben vesek néznék az elfolyó időt, s hal- a herék sorsa nem irigyelendő. Min­­kan beszélgetnének a vetésről. Az út den a királynő körül forog. Aki meg aszfaltburkolata a faluvégén, ala- is érdemli ezt a buzgalmat, hiszen csony gyepszőnyeggel takart mezei ő nemcsak utódai, hanem egész csa­­útba torkollik. Egy öreg fenyő zúz- ládjának, tízezernyi dolgozónak drá­­mótől bolyhos galambszürke törzse, ga, édes szülőanyja. rojtos szélű gallyait a zöld szőnyeg fölé hajtja, az erdei csipkebokor na­rancsvörös gyümölcse izzó parázs­ként villog a sötétzöld sűrűben. Lát­hatatlan vékony száron hintáznak, le­heletkönnyen hajladoznak a mezei vi­rágok. A Csengő-völgyet határoló domb­oldalon magas, karcsú, szálegyenes akácok állnak, koronáik a verőfény­ben himbálóznak. о о о A szelíden lejtő domboldal mezei virágokkal borított szőnyegén képtá­rak sorakoznak, körülöttük méhek zúgnak. Bújna Andor, a Losonci (Lu­čenec) Állami Erdészet méhésze egy állatszelídítő nyugalmával nyitogatja kaptárakat. A természet háborítatlan szigete Berzsenyi Dánielt juttatja eszünkbe, aki niklai kertjében dön­­glcsélő méhek között írta a verseit. Mi a versírásra nem gondolunk, sőt a jegyzetelést és a fotózást is félve végezzük. — A méh arra száll — mondja meggyőződéssel Bújna Andor, kézé ben egy léppel, amelyen nyüzsög­nek a méhek —, aminek színe es illata van. Az én szagomat már meg­szokták, s ha mégis támadna vala­melyikük, csak a kalapom karimájá­ba vág bele. ■ Hogy találják meg a méhek a saját kaptárukat? — Mondtam már?! — feleli a mé­hész, majd magyarázatként hozzá­fűzi. — Minden méhcsaládnak megvan a saját illata. S azonkívül minden csa­lád őröket állít a kaptár bejára tához, nehogy az erősebb család ki­rabolja a gyengébbeket. ■ A méhtársadalomban ezek sze­rint nagy rend van. Talán azért, mert ■ Hogyan lett őnből méhész? — Apám udvarában mindig döng­­tek a méhek. Gyermekkoromban szin­te ünnepnapnak számított a perge­­tés. Ilyenkor anyám a két aranyos kezével szelte a kenyeret. Én előbb a méhekkel ismerkedtem meg, majd a szerszámokkal: a pergetővei, a fe­­delező villával, s a műlép-beégetéssel. Kedvet kaptam hozzá, de élethivatás­ként mégis a vasesztergályos szakmát tanultam ki. Ezerkilencszáznegyven­­kilencben megbetegedtem, s munka­­képtelennek nyilvánítottak. Egészségi állapotom később javult, s 1950 óta Állami Erdészet méhésze vagyok. V Harmincegy éve gyakorolja ezt a szakmát, s 120 méhcsaládot gondoz. A felelős munkakörhöz hol szerzett szaktudást? — A szaktudást egyéni tanulással sajátítottam el. Még a legnagyobb munka idején is akadt számomra egy­két óra, amit a szaklapok és a mé­hészeti tárgyú könyvek tanulmányo­zásával hasznosítottam. A mi foglal­kozásunkban nagy szerepe van a fel­tételeket mérlegelő és figyelembe ve­vő méhészösztönnek. Az az igazi jó méhész, aki maga kísérletezik, össze­hasonlít és tapasztalatait a későb­biekben hasznosítja. Sőt ezeket a ta­pasztalatokat nemcsak maga alkal­mazza, hanem méhésztársaival is köz­li. ■ Méhészkörökben, de gyakran nem méhészek között is sokszor szó­ba kerül a méhészkedés gazdaságos­sága. Egyesek a méhészetet arany­bányának tartják, mások viszont azt hangoztatják, hogy a méhészet csupa ráfizetés. Véleménye szerint kinek van igaza? — Egyiküknek sem, mert a mé­hészkedés olyan termelési ág, mely leginkább a méhek megporzó, meg­termékenyítő munkájában jut kifeje­zésre. A méhészet gazdasgosságát kü­lönben mindig az dönti el, hogy mi­lyen befektetést kíván, s ezzel szem­ben milyen bevételt érünk el. A gaz­daságosságot a mézhozamon kívül a melléktermékek értéke is meghatá­rozza. Az idén például 4,5 kilogramm Fotó: —blm méhpempőt szedtem ki, mely 61 ezer koronás bevételt hozott. A gazdasá­gosságot természetesén meghatározza a felszerelések — kaptárak, pörge­­tők, fedelező állványok, pároztató kaptárak stb. — élettartalmának a meghosszabbítása is. Az én kaptá­raim huszonhárom évesek, de még mindig használhatók, mivel karban­­tartásukrül folyamatosan gondosko­dom. v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents