Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-19 / 38. szám

1981. szeptember 19. SZABAD FÖLDMŰVES 7 й kubai kultúra aismasai xýeí Havanna, a korszerű főváros a szigetország gyöngyszeme értékelte munkáját és a „legnagyobb magyarnak“ titulálta. A polgári átalakulást egyre jobban sürgető radikálisabb vezetőktől mély szakadék választotta el. A, Magyar Tudományos Akadémia 1842-ben meg­tartott nagygyűlésén, ünnepi beszédé­ben elítélte az erőszakos magyarosí­tást, sajnos ezt a helyes állásfoglalá­sát is, elsősorban a monarchia szét­hullásától való félelem diktálta. Kos­suth gazdasági kezdeményezéseit: a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság alapításait Is azért támadta, mert attól tartott, hogy a Béccsel való összeütközés for­radalomba sodorja az országot. Ami­kor Kossuth 1847 elején a Hetilapban levonta az 1846-i galíciai parasztfel­kelés tanulságait, s a jobbágyfelsza­badítás és a közös teherviselés egy­szerre történő megoldását történeti kényszernek nevezte, — Széchenyi ezt forradalmi izgatásnak látta és a Politikai programtöredékek című röp­­iratában parasztlázítással vádolta meg ellenfelét, s felszólította, hogy lépjen le a politika mezejéről. Az 1848-as februári bécsi és a már­ciusi magyar forradalmi hullám meg­­rémítette;annál nagyobb örömmel fo­gadta a vértelen forradalom győzel­mét, az uralkodó által szentesített polgári átalakulást, s maga is részt vállalt a Battyhányi-kormány munká­jában, s mint közlekedésügyi minisz­ter nagy energiával látót hozzá, hogy megteremtse közlekedési programjá­nak előfeltételeit. Bécs és a függet­len Magyarország közötti ellentétek fokozódó kiélesedése felizgatta. Bécs ultimátumát, amely meg akarta foszt­­tani Magyarországot azoktól a már­ciusi vívmányoktól, amelyeket teljes meggyőződésével helyeselt, felzakla­tott idegrendszere nem bírta elvisel­ni. Egyre határozottabban jelentkez­tek rajta az elmebaj tünetei és egy sikertelen öngyilkossági kísérlet után 1848. szeptember 5-én háziorvosa kí­séretében a döblingi ideggyógyinté­zetbe vitték, ahol hosszú éveket töl­tött elborult elmével. 1860 áprilisában önkezévei vetett véget életének. Széchenyi István osztályából első­nek ismerte fel a polgári reformok szükségességét, s ha nem is követke­zetesen, de nyíltan hirdette azokat és gyakorlati tevékenységével segítette megvalósításukat. Élete végén szem­­befordult az általa sérthetetlenként tisztelt Habsburg-házzal is, amelyben nagyon csalódott. Életművében sok az ellentmondás, jónéhányszor az uralkodóház védelmében helytelenül helyezkedett szemben a haladó radi­kális gondolkodókkal. Forradalom­ellenes nézetei, írásai jelentősen aka­dályozták a haladó nemesség, feltörő polgárság egységét, egyben elősegí­tették a Habsburg ellenforradalom­mal kiegyezésre törekyő megalkuvó urakat, akik szemérmetlenül kihasz­nálták a nagy hazafi téves nézeteit. Mindezek ellenére népének szerete- ' te, az emberi haladásba vetett hite, áldozatkészsége, akaratereje, alkotó szenvedélye, szívós gyakorlati mun­kássága a magyar történelem nagyjai közé sorolja, a XIX. század első felé­nek kiemelkedő politikusát, közgazdá- 1 szát és íróját. -tt- 1 □ A könyvesboltok állítása szerint az utóbbi Időben szemlátomást növekszik azoknak az olvasóknak a száma, akik a legújabb kiadvá­nyok iránt érdeklődnek. Elsősorban ezeknek az érdeklődőknek akarunk segíteni, vagyis azo­kat kívánjuk tájékoztatni arról, hogy a MA­­DÄCH Könyv- és Lapkiadó gondozásában mi­lyen könyvek jelentek meg, illetve, hogy me­lyik új kiadványokat szerezhetik be a Sloven­ská kniha könyvesboltjaiban. Szabó Béla: NEHÉZ BÚCSÚ A szerző életpályája a nyomorból indult. Ez a könyve — mely nagyon tanulságos és szóra­koztató olvasmány — átfogó képet ad élettör­ténetéről, lelki-szellemi-emberi fejlődésről, küzdelmeiről és ambícióinak valóraválásáról. S egyben érzékelteti azokat a társadalmi for­dulópontokat is, amelyek egyéniségének for­málódására kihatással voltak. Ära 25,— korona Zs. Nagy Lajos: CUDAR ELÉGIA — versek A kötet szerzője mint a csehszlovákiai ma­gyar líra középnemzedékének képviselője köl­tészetünk élvonalába tartozik. A kötetben meg­jelent versel rámutatnak az emberi fonáksá­gokra, a modern civilizáció, az elgépesedő vi­lág ellentmondásaira. S mint azt a Verőfény­ben című ciklus is bizonyítja, nem idegenkedik az öniróniától sem. Ara 17,— korona Kuba többmilliós fővárosa, Havanna ok mindenről nevezetes. Tagadhatat an, hogy a szigetország, de a főváros :ultúráját is jelentős mértékben be­­olyásolta egyrészt a spanyol, más­észt pedig a mór kultúra beáramlá­­a. A korabeli indián kultúrára leg­­eljebb a geológiai nevek emlékeztet­lek. Az őslakos indiánok tömeges le­­íészárlását a cukornádtefmelés nagy­­rányú fellendülése követte. Munka­­rőre volt szüksége a spanyol gyar­­latosítóknak. Rabszolgaként hurcoltak be Afríká- Ó1 és földünk más tájairól. Ezen épcsoportok kultúrája szintén be­­pült a kubai lakosság kultúrájába, eginkább azonban a spanyol kultúra ált uralkodóvá a szigetországban. A XIX. század éveiben alakult ki éldául a spanyolok által sugallt mfl­­észet, az irodalom és tudomány is. öbb irodalmi mű látott akkoriban apvilágot, majd kialakult az önálló irmészettudomány és sajátos politi­­ai gondolatvitel is. Ennek az értelmi terzője Jósé Marti és mások voltak. A kubai kormány a forradalom győ­­almét követő években hatalmas ösz­­segeket fordított a szocialista kultú­­j, a közoktatás, valamint.az általá­­os kibontakoztatásra, de főleg az júság intézményes nevelésére. A szi­­stország kulturális csúcsintézménye 5 Állami Kultúra Tanácsa gondosko­­ik a kulturális hagyományok sokré­­í fejlesztéséről. Ez a magyarázata annak, hogy Ha­­annában, s a szigetország más váró­dban rendkívül élénk a kulturális et, az ifjúság szívesen vesz részt inden rendezvényen. A szigetország fővárosában három Sptárat tartanak fenn, mégpedig a aléria de La Habana, a Galéria de i Rampa és a Centro del Arte kép­­rat. Hat színház — a Garcia Lorca, ! Amadeo Roldan, a J. A. Mella, a uinyol (bábszínház), a Chaplin és Teatro Humbert le Blank — szin­­malas műsorai mágnesként vonzzák a főváros kultúrát kedvelő lakossá­gét. Havanna múzeumai közül említésre méltó a Hemingway Múzeum, amely a nagy író havannai lakásában kapott helyet. Ott írta meg világhírű Nobel-Koncsol László: IVEK ÉS PÄLYÄK A szerzőnek ez a kötete irodalomtörténeti tanulmányokat, verselemzéseket, esszéket és publicisztikai írásokat tartalmaz. Vitára ser­kentő mondanivalóját pontosan, világos, igé­nyes, de ugyanakkor közvetlen és közérhető l nyelven fejezi ki. Mint tanulmányi segédanyag hasznos olvasmánya lehet a tanulóifjúságnak is. Ara 19,— korona ★ Eduard Bass: A CIRKUSZOK VILÄGA A nagy érdeklődést és elismerést kiváltó Humberto Cirkusz című regény szerzője, most elbeszéléskötettel jelentkezett. Az artisták éle­téből kiválasztott néhány érdekes történetet, s azokat olyan keretbe foglalta, hogy az olva­sónak is módot adjon gondolatvitelének foly­tatásához. Ara 19,— korona ★ L. Gály Olga: SZÍVDOBOGÁS E közismert csehszlovákiai magyar költő témáit a szerelem és a család élménye, a min­dennapok örömei és bánatai adják. Az élet­képeket igyekszik mindig a gondolati általáno­sítás síkjába emelni. Ára 8,— korona ★ Jan Kozák: A FEHÉR MÉN Szenvedélyes szerelem, izgalmas vadászka­landok, állatok lélegzetelállító viaskodása, a tundra érintetlen világa — így jellemezhető az ismert cseh író kisregénye. Ara 10,-—i korona vízi-színpad a Lenin-parkban díjas kisregényét Az öreg halász és a tenger-t. A múeumot hatalmas park övezi. Gazdag anyagának megtekinté­se csak az ablakon és a nyitott ajtón keresztül lehetséges, azonban így is jól látható az író világot bejárt va­dász- és horgászfelszerelése, személyi tárgyai, valamint Picassóval, a világ­hírű festővel folytatott levelezésének gyűjteménye. A Museo Napóleonira a kiállítások épületében kapott helyet, és anyagá­val Napóleonra, valamint leszárma­zottjaira emlékezteti a látogatót. A Museo ffistorico de Guanabacoat 1964-ben egy kétszázéves épületben alapították meg korabeli bútorzattal Ott látható а XVI,—XIX. századbeli kezdetleges cukornád-feldolgozás mű­szaki berendezése is. Egy faépítmény pedig a kubai rabszolgák régi élet­módját és a kubai-afrikai kultúrát mutatja be. További múzeumok, a Kép­zőművészeti Múzeum és egyebek. A Lenin-Parkot 670 hektáros alap-­­területével 1972-ben adták át rendel­tetésének. Hozzátartozik egy hatalmas méretű szabadtéri mozi, rodeó-pálya, a vízterületen felépített színpad a né­zők ezreit befogadó lépcsőzetes le­látóval. A Lenin-park kulturális és vendéglátó termeiben egyszerre hat­vanezer személy fér el. A parkot ren­geteg fiatal látogatja és élvezi a ren­dezvények magas színvonalú műsorát. Kubában és Havannában ezrek és százezrek hódolnak a sportnak. A leg­kedveltebb és legelterjedtebb sportág, a nemzeti sportnak számító baseball, melynek legkevesebb kétszázezer já­tékosa van. A sportágak közül a má­sodik helyet az atlétika foglalja el, mintegy 150 ezer atlétával. A harma­dik helyen az ökölvívás szerepel, de a sakk is népszerű sportágnak szá­mít. Nem a véletlen műve, hogy a sport az általános iskolától kezdve az egye­temekig hatalmas tömegek mozgató­jává vált a forradalom utáni években, s az olimpiákon és a világbajnoksá­gokon a szocialista Kuba versenyzői egyre gyakrabban állhatnak fel a do­bogó legmagasabb fokára. HOKSZA ISTVÁN Fotó: -hai­* » A magyar reformkor élharcosa Magyarország a legelmaradottabl feudális országok közé tartozott mé{ a 19. század elején is. Ez részber érthető, mert a 150 éves török ura lom, a Habsburg elnyomás rányomte bélyegét az ország politikai és kultu rálls életére. A főurak többsége be hódolt a csarnoknak, mások pedig í nemtörődömség platformjára helyez kedtek, élték a gondtalan dzsentri vi­­légát, a porba sújtott jobbágy pedig örült, ha megvolt a betevő falatja. A nyomor, a nélkülözés országa volt a nagy róna, ahol még a földek is ke­veset teremtek, mert a földesurak a legmaradibb módszerrel gazdálkod­tak, s csak a dínom-dánommal törőd­tek. Mégis akadt soraikban néhány gondolkodó ember: Közülük a legki­válóbbak közé tartozott Széchenyi István (1791—1860), akt a XIX. szá­zad elején kezdődő reformmozgalmat tovább fejlesztette, mint mélyen gon­dolkodó politikus, közgazdász és toll­­forgatő vált közismertté a monar­chiában, sőt külföldön is. Már apja Széchenyi Ferenc is kitűnt a maradi mágnások közül. Az 6 nevéhez fűző­dik a Magyar Nemzeti Múzeum meg­alapítása. Széchenyi, a későbbi államférfi gimnáziumi tanulmányai befejezése után Szombathelyen végezte el az akadémiát, s azt követően katonai el­méleti oktatásban részesült. 1808-ban mint tiszt részt vett a nemesi felke­lésben, később pedig a Napóleon el­leni hadjáratban. A háborúskodás be­fejezése után bejárta az akkor leg­kulturáltabb európai országokat. Az utazásai során látottak és tapasztal­tak arra ösztönözték, hogy segítsen hazája elmaradott állapotán, és a célnak megnyerje a nagybirtokos arisztokratákat. Ezeronyolcszázhuszonkettőben an­gol mintára létre hozta az Első Ló­tenyésztő Egyesületet. Ezt követően az országgyűlés alsó-házának ülésén nemes gesztussal egyévi jövedelmé­nek felajánlásával, lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. E tet­tét bécsi körökben elítélték, különö­sen az elmaradást ostromló szavait kritizálták. Ezernyolcszázhuszonhatban lemon­dott tiszti rangjáról, hogy ez ne aka­dályozza nézetei szabad kifejtésében. 1827-ben megalapította a Nemzeti Ka­szinót azzal a céllal, hogy elősegítse a főurak nemzett alapon történő po­litikai állásfoglalásának kialakítását. Közben írt: A huszas évek végén Lo­vakról készített tanulmánya, majd ezt követően a Hitel című könyve jelent meg, amely összefoglalta reformrend­szerének alapvonáséit, és élesen ostorozta a haladásgátló feudális vi­szonyokat. Tévesen a polgári átalaku­lás vezető erejét elsősorban a főne­mességben látta: tőlük várta a jobbá­gyok felszabadítását. Ezzel azt akarti elkerülni, hogy ne a forradalom ál tál kerüljön sor az általa is elkerül hetetlen társadalmi változásokra. A: arisztokraták nagy része nem értet egyet a javaslataival és ezernyi tá madásnak lett kitéve. A harmincas évek elején a nagy parasztmozgalmak újból tollat adtat a kezébe, s a Stádium című müvében rámutatott a nemeso kiváltágok ki­rívó igazságtalanságaira és minden­képpen segíteni akart a jobbágyság sorsán. Tizenkét javaslatba tömörítet­té követeléseit, korának reformprog­ramját. Elképzelései egy részével az ország termelőerejének növelése által a nemzeti pénzalap gyarapítását cé­lozta, a továbbiakkal a földesúr és a jobbágy viszonyának rendezését. Elő akarta készíteni a nemzetet a közös adózásra, végül a közlekedési eszkö­zök javítását és a kereskedelmet gát­ló céhek, monopóliumok eltörlését szorgalmazta. A cenzúra a félig-meddig kinyom­tatott könyvét lefoglalta, s így ez csak kéziratban jutott el egyesekhez. 1833-ban Lipcsében ugyan kinyomtat­ta könyvét, de a hazai hatóságok el­kobozták. Ettől függetlenül aránylag sokan megismerték művét, és az fel­rázta az ország gondolkodó rétegét. írásai mellett — nagy részt vállalt a gyakorlati tevékenységből is; részt vett a dunai gőzhajózás életre hívá­sában, a pesti Hengermalom és Ke­reskedelmi Bank alapításában és fog­lalkozott más gazdasági kérdésekkel is. Elősegítette a bortermelés és a selyemhernyó-tenyésztés fokozását; királyi biztosként irányította az Al- Duna szabályozásának hatalmas mun­káját; nevéhez fűződik a pest-budai Lánchíd létrehozása, amelyen először kötelezték a nemeseket hídpénz fize­tésére. Dédelgetett tervét is siettetni kívánta: az ország fővárosává emelni Pest-Budát; ezt a Szépészeti Bizott­mányban kifejtett működésével igye­kezett elősegíteni. Az 1840-es évek­ben a Tisza-szabályozás életre hívása szintén kiemelkedik gyakorlati tevé­kenységéből. Miközben gyakorlati munkája a polgári követelmények kielégítésére irányult, politikai programjában egy­re inkább megtorpant, szembefordult a haladás új és igazibb követőivel. Először barátjával: Wesselényivel — szintén nagy hazafival — hasonlott meg. A reformországgyűlések (1832— 1838) harcaitól távol tartotta magát, de Kossuth Lajos 1841-ben indított Petti Hírlapja már nyílt fellépésre késztette. A Kelet népe című művé­ben a forradalomtól rettegve vádolta Kossuthot, hogy „izgatásával“ veszé­lyezteti a békés reformtörekvéseket. Kossuth higgadt, de határozott vála­szában visszautasította, de nagyra

Next

/
Thumbnails
Contents