Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-19 / 38. szám

!

1981. szeptember 19..

SZABAD FÖLDMŰVES

Céltudatos szervezéssel

az őszi munkák sikeres elvégzéséért

Beszélgetés Varga István agrármérnökkel, a vásárvámosi (Trhové Mýto) CSEHSZLOVÁK—SZOVJET BARÄTSÄG Élsz növénytermesztési föágazatvezetőjével.

A tervezettnél korábban befejezett gabonabetakarítás az illető szövetkezetben módot nyújtott az őszi munkavégzésre való alapos felkészülésre. Többek között négy szakosított csoportot hoztak létre a növénytermesztésben. Ennek következtében szavatoltabb a minőségi követelmények megtartása, a gazdaságosság, a betakarítási és tárolási veszteségek lényeges csökkentése, továbbá a szakmai hozzáértés is elmélyültebbé, hatékonyabbá válhat.

A nyári, nyárvégi aszály ebben a szövetkezetben Is kedvezőtlenül érezteti hatását, ám Varga mérnök mégsem borúlátó.

— Már mögöttünk hagytuk az istállőtrágyázást a cukorrépa alá, s végzünk a 380 hektárnyi silókukorica tartósításával. Terveink alapján 12 ezer tonna silótakarmánnyal számolunk, ami elegendő az állatállományunk részére. A zöldtakarmányozás időszakát harminc hektárnyi Perkó vetésével sikerült jócskán meghosszabbítanunk.

— Mi a helyzet a cukorrépával?

— Mivel a cukorgyár szeptember 20-án kezdi meg az üzemelését, mi nem nagyon sietünk a cukorrépa betakarításának a megkezdésével. E- gyébként a cukorrépa-termesztési rendszer társüzeme vagyunk; a rendszer fő irányítója a Buőany-i Kísérleti Állomás. Tőlük kapjuk a külföldi vetőmagot. Már az idén sem egyeltük a cukorrépa egy részét. A jövő évben már a répaterület több mint egyharmadán ugyancsak mellőzni szeretnénk az egyelést. Megfelelő gépi erővel rendelkezünk: van egy Pneumasen és egy Monair típusjelű vetőgépünk. Tavaly sikerült 53 tonnás hozamátlagot elérnünk. Az idén a termőterületünk a cukorrépát illetően 380 hektár, ennek 90 százalékát öntöztük. Betakarító gépből sem szűkölködünk. A répát a táblaszélről tehergépkocsik szállítják a cukorgyárba, ütemterv szerint.

—-. És a kukorica betakarítására is szól az ütemterv?

— Arra is; az őszi munkavégzés enélkül ma már szinte elképzelhetetlen. Kukoricát 1100 hektáron termesztünk, mégpedig a Trnavai Kukoricatermesztési Kísérleti Állomás irányelvei alapján; társüzeme vagyunk az általuk irányított kukoricatermesztési rendszernek. Kétszáz hektáron a CE 240-es és а ТА—31-es fajtájú kukoricát vetőmag céljára termesztjük. Évente mintegy hárommillió korona értéket képvisel a kukoricavetőmag. A vetőmag többsége magyar, jugoszláv és hazai fajtájú. Míg a vetőmagkukoricát csőtörőkkel, a többit egy E—516-os.és négy SZK— 6-os kombájnnal takarítjuk be. A

tisztítást a Trnavai Kukoricatermesztési Kutató Intézet végzi. A két Sirokkó szárítóberendezésünkkel naponta 8000 tonna kukorica szárítására vagyunk képesek.

— Szántás-vetés?

— Az őszi búza talaját már előkészítettük, összesen 1200 hektárnyi területen. Olyan bő hozamú búzafajtákat részesítünk előnyben, amelyek jól beváltak: többsége hazai, s tizenöt százaléka pedig jugoszláv fajta.

— A tudomány és a gyakorlat közelítése a növénytermesztésben?

— A tudományos ismeretek rugalmasabb hasznosítása, a szakismeret céltudatosabb gyarapítása érdekében négy szakcsoport létezik: egy a gabonatermesztésre, egy a takarmánynövények-, egy a cukorrépa-, s egy pedig a kukoricatermesztésre szakosított. A csoporttagok — valamenynyien — szakmai képzésben részesülnek, s ily módon képesek a tudományos ismeretek gyakorlati felhasználására, munkájuk közepette. Leegyszerűsödött, fölöttébb még céltudatosabbá vált a tanulmányútra küldés problémája; a szerzett hasznos tapasztalatokat, jó módszereket, a szakirodalom-nyújtotta nemzetközi ismereteket közvetlenül ültethetik át a gyakorlatba. Az ez irányú érdekeltség felkeltése — törvényes keretek között — megoldható.

A szóban levő szövetkezetben így válik а XVI. pártkongresszus határozatának a minőségre és a hatékonyság fokozására vonatkozó része — gyakorlattá. A munkaszervezés és az ellenőrzés tökéletesítése még hatványozottabban járulhat hozzá a 7. ötéves tervidőszak első évi feladatainak következetesebb teljesítéséhez. Ezt a sziakosoportok munkafelajánlásai, vállalt kötelezettségei is alátámasztják: valóra váltásukért minden lehetőséget megragadnak, hogy „szó ne érhesse“ a közös gazdaság „háza elejét“ ...

SVINGER ISTVÁN

JÓ JÖVEDELEMFORRÁSUK:

A hagyma és az alma

A komáromi (Komárno) járás keszegfalusi (Kameničná na Ostrove STEINER GÁBOR szövetkezetében a növénytermesztés bevételének jelentős hányadát a vöröshagyma és az alma adja. Ezzel kapcsolatban megkértük Varga Kálmán elnököt, aki nagy elfoglaltsága ellenére is szívesen tájékoztatott minket.

—i Mióta termesztenek vöröshagymát, s mekkora területen? <— érdeklődtünk.

— Nálunk már hagyománya van a

vöröshagyma-termesztésnek: több

mint két évtizede (már ez egyesítés előtt is) termesszük. Volt olyan esztendő, hogy 100 hektárnál is nagyobb volt a termőterülete; jelenleg 80 hektárra tehető.

i— Milyen a mostani hozamátlag?

— Hát ami azt illeti, volt már ennél jobbb is: 27,5 tonna jelenleg. Ez azt Jelenti, hogy a tervezett hozamátlagot mintegy tíz mázsával túlteljesítjük.

— Ügy tudom, nagyon munkaerőigényes növény a vöröshagyma, amellett jó minőségű talajt kíván.

— Ogy igaz, munkaigényes. Próbálkoztunk a termesztés gépesítésével, ám ez csak részben sikerült. Ugyanis a négy évvel ezelőtt vásárolt hagymabetakarító gépeink nem váltak be. Miért? Azon kívül, hogy sok volt a gépek betakarítási vesztesége, a munkájuk minősége sem felel meg a követelményeknek. Ezért kénytelenek voltunk visszatérni a hagymatermesztés régi módjához. Egyéni művelésbe

Horváth Ede, a gyümölcsészet és a hűtőtároló vezetője

(A szerző felvételei)

adtuk a tagoknak, akik hozzáértően és lelkiismeretesen végzik a reájuk háruló növényápolási és betakarítási feladatokat. Mindannyian tudják, hogy a vörös;$ hagyma mintegy ötmillió koronával növeli évente a közös gazdaság bevételét. Ezzel is magyarázható a felelősségteljes hozzáállás.

— Legnehezebb a hagyma kiszedése és tisztítása, osztályozása. Történt ezen a téren előrelépés az utóbbi években?

—i Történt. Az idén az ógyallai (Hurbanovo) székhelyű zöldségtermesztési társuláson keresztül sikerült egy magyar gyártmányú hagymatisztító- és osztályozó gépet vásárolnunk. Ennek a nyolcórás műszakra vetített teljesítménye 60 tonna. Ez a gép nagyon jelentősen megkönnyíti a tagok munkáját.

— Amint látom, épp a hagyma betakarítása, tisztítása, osztályozása és a szállításra való előkészítése folyik. Hova kerül a nagyon jó minőségű, hazai fajtájú áru?

— Hová? A felvásárló vállalaton keresztül az üzlethálózatba.

— Van-e érdeklődés a szerződött mennyiségen kívüli áru iránt?- Igen. A JEDNOTA fogyasztási szövetkezet vállalja, a hazai szükséglet kielégítésén túl, az áru külföldre juttatását.

— Beszélgetésünk során szó esett az almáról is. Milyen fajtákat és hány hektárnyi területen termesztenek?

— Kilencven hektárnyi az almásunk, ebből nyolcvan hektárnyi a termő. A fajtaösszetételt illetően a Golden Delicius, a Stanking és a Jonathán dominál.

— Milyen a terméskilátás?

—- A múlt évitől gyöngyébb: tavaly 940 tonnát takarítottunk be, az idén meg kell elégednünk a 700—750 tonnával. Bár a mennyiség kevesebb, viszont a minőség kitűnő.

r.-rr-.. ; •V.Y.vw.aw-w -.V -.Í v.wee o'««“

Ez még a kukorieoszilázs-készítés egy mozzanata... (Fotó: (kov-J

Dologtevésiik keresztmetszete

A Tornaijai (Šafárikovo) Állami Gazdaságban is teljes lendülettel to< lyik az őszi munka. Ogy szorgoskodnak, hogy a 450 hektárnyi silókukoricát szeptember végéig betakarítsák és tartósítsák. A hozamátlag jó, mintegy 35 tonna, s a minőség is kielégítő.

Másfélezer hektáron kell az őszi kalászosokat elvetniük, ehhez a talajt idejében, szakszerűen előkészítették, hogy pihent, ülepedett legyen a magágy. Fontos ez, hogy aztán a mag csírát bontva, fejlődésnek indulhasson, megerősödhessen, s dacolhasson a tél viszontagságaival. Mütrágya- és vetőmagproblémájuk a nyárutói, őszeleji idényben nem volt.

Valamennyi munka sürgős, hiszen a cukorrépa betakarításának is ittvaa már az ideje. Sajnos, ez az ipari- és takarmánynövényünk nagyon megsínylette a tavaszi szárazságot (március 17-től május 29-ig csupán 17mm csapadék hullott).

A kukoricájuk 400 hektárnyi, jobbára korai hibridek, így a beérés nem sokat várathat magára. Hozamátlagként 4,5 tonnát terveztek, lehetséges, hogy ezt kissé túlteljesítik. A betakarításhoz többek között hat adapter áll a rendelkezésükre.

Miután az állatállomány szálas takarmány ellátása rendkívül fontos, az egész idényben nagy figyelmet fordítottak a széna kaszálására és betakarítására. Ott, ahol a gépek nem boldogultak, bekapcsolódtak az állami gazdaság körzetébe tartozó lakosok a „Két mázsa szénát__I“ mozgalomba. Ottjártunkkor B a r t i Ä e k Štefan agrármérnük, az állami gazdaság növénytermesztési főágazatvezetője arról számolhatott be, hogy a lakosok megértése, szorgalma eredményeként mintegy 800 tonna széna gyűlt össze. Ebbe a munkába nem kevesebb, mint száz lakos kapcsolódott be.

Elismeréssel szólt az agrármérnök ezekről az emberekről, köztük az idősebbekről is, mint például Mezervári bácsi, aki otrokocsi (Otroőok), s 76 éves létére egyedül 30 tonna szénát kaszált, gyűjtött össze és adott át az állami gazdaságnak. De sorolhatnánk többnek is a nevét, akik hozzá hasonlóan, példamutatóan helytálltak, s nyilvános dicséretet érdemelnek.

Pillanatfelvételként, ennyit az illető állami gazdaságról és dolgozóiról, akik teljes erőbedobással azon fáradoznak, hogy a mag idejében a főidbe, a termés rendeltetési helyére kerüljön, a legkisebb betakarítási veszteséggel. (did)

DIAKOK A HATÁRBAN

Ősz eleji gondenyhítés

— Kiváló minőségű

a hagymánk

— mutatja Varga Kálmán, az elnök

— Munkaerő-probléma?

— A nyári alma szüretelése nem okozott különösebb gondot. Am a

téli alma szüreteléséhez már a 20— 25 főnyi állandó női munkaerő nem elegendő. Ezért a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola hallgatói és a négy község lakosai segítségét vesszük igénybe.

— Mi az, ami mindenképpen nagy előnye a szövetkezet gyümölcstermesztésének?

— Mindenekelőtt az, hogy közös gazdaságunk saját hűtőtárolőval rendelkezik. Így az áruból jóval kevesebb kerül selejtbe, veszendőbe; vagyis az jobban értékesül.

— Almából mennyi bevétellel számolnak?

— Megközelíti majd a hárommillió

koronát.

Tehát, nem is olyan csekélység — közel nyolcmillió korona — az a bevétel, amelyet a vöröshagyma és az alma nyújt. Még jobb az összehasonlító alap, ha megemlítjük: a szövetkezet ez évi tervezett nyersbevétele 59 millió korona.

S következzék az utőlső kérdés:

— Milyen újdonságot említhet az áruértékesítést illetően?

í-< Szövetkezetünk, Komárom és környéke kertbarátaival közösen védnökséget vállalt a Liptovská Osada-i Efsz fölött. Mégpedig oly értelemben, hogy az említett szövetkezet által Ružomberokban létesített zöldségüzletet ellátjuk — terméktöbbletből — friss áruval. Az esti órákban útnak Indított szálltímány kora reggel már az üzlet pultjaira kerülve, a fogyasztók bevásárló kosarába, szatyrába kerülhet, azok legnagyobb megelégedésére. Tehát, teljes mértékben kizárt az áru mesterséges fonnyasztása, a vásárié kiszolgáltatottsága.

A beszélgetést köszöni: N. KOVÁCS ISTVÄN

Ebédszünet. Ez azonban mit sem változtat a lényegen: a szilázzsal dúsan megrakott traktoros pótkocsik, tehergépkocsik számára nincs szünet. Elsőrendű érdek, hogy a nyárvég időszakában jó minőségű takarmányt tároljanak a téli hónapokra.

— Ez már a tizenhatodik szállítmány — mondja a hídmérlegen álló teheraautóra Soóky László, növénytermesztési ágazatvezető. — Estig bejön a negyvenedik... Hetven hektárnyi в silókukoricánk. Igyekeznünk kell, hogy ez a munkaművelet minél elóbb befejeződjék. Sürgős azért, nehogy akadályozza más, ugyancsak sürgős munka végzését. Kell az erőgép, a szállítóeszköz, s természetesen a munkaerő máshová ...

í— Mi van még kint a határban?

— A cukorrépánk, 80 hektáron. Reméljük, sikerül az idén is a tavalyihoz hasonló, jő hozamátlagot elérnünk. A múlt évben több mint 40 tonnát takarítottunk be hektáronként ...

— Kukorica? Van-e... ?

>— Százharmincnyolc hektáron termesztjük. jó termés Ígérkezik. De még közbeszólhat a korai fagy, s vadkárral is kénytelenek vagyunk számolni. A szarvasok és vaddisznók minden évben megdézsmálják a termést.

Míg beszélgetünk, az Irodaépület mögül fiatal lányok csoportja bukkan elő. Munikaruhások. Vidáman társalognak.

— Hogy kerülnek ide, kik és mit csinálnak?

A fiatal agrármérnök nyomban válaszol:

—i Vegyipari középiskolások, Vágsellyéről (Sala). Mivel nincs elegendő saját munkaerőnk, a 45 asszony nem győzi a munkát, a dohánytörésben ők is segítenek. — Hozzáteszi még, hogy ilyen jó dohánytermés már rég nem volt errefelé.

Éppen kapóra jön Urbán Pál, aki a dohányszárltóban dolgozik. Arról tájékoztat, hogy náluk most van a nagy hajrá. Éjjel-nappal (napi két 12 órás műszakban) folyik a munka. Jó teljesftményűek az osztrák és a hazai szárítóüzemeik. Két szakember irányításával 14-en dolgoznak itt.

m Milyen a dohány minősége?

— Elégedettek lehetünk vele, habár a késés némileg ront majd a felvásárlás! áron. Most minden erőnket a dohánytörésre összpontosítjuk.

Ismét Soóky ágazatvezetőhöz fordulok, hogy megmondja: mindenütt jelentkezik munkaerőhiány?

— Nem mindenütt. Például a gépkarbantartók, gépjavítók utánpótlása az utóbbi Időben sokat javult. Az Is kedvező, hogy szépen gyarapodik a főiskolát végzettek száma. Amikor

1977-ben idekerültem, ketten voltunk csak mérnökök, ma már viszont tíznél is többen vagyunk. Ott, ahol erre szükség van, munkaerő-átcsoportosítással oldjuk meg a problémát. Most például a szántás időszakában néhány tehergépkocsi-vezetőt kénytelenek voltunk ideiglenesen traktorra ültetni. Ez volt az egyetlen megoldás, hogy a talajelőkészítés ütemét meggyorsíthassuk. Tisztelet-becsület: Keszi Imre, Gál József és Tóth Barnabás megértette, ott, a traktoron van rájuk a legnagyobb szükség.

A losonci (Lučenec) járás rappl (Rapovce) szövetkezetében kevés a szántő, mindössze 1106 hektár. Ebből közel háromszázat kell Istállótrágyázniuk, s mintegy hatszázat őszi kalászosokkal bevetniük. Hátráltató körülmény: olyan növényeket Is termesztenek, amelyek későn t&karulhatnak le. Emiatt a talajelőkészítést Is késve kezdhetik.

— A jövőben számolnak-e vetésforgó-módosítással?

— Igen. Terményváltásra nagy szükség van: eddig a hétszáz hektárt is meghaladta a gabona vetésterülete. Ezenkívül dohányt, kukoricát, cukorrépát is termesztettünk. Ez utóbbiak nagyon munkaigényesek. A jövőben hüvelyesek termesztésével enyhíthetnénk ezeken a gondjainkon.

Az ebédszünet lassan befejeződik. Otrakész traktorokat kerülgetünk. Ideje megköszönni kísérőm közreműködését, s indulni tovább. A dohánytörő asszonyokat is várja a határi munka, meg a lányokat is, akiknek nemcsak a zsebpénze gyarapodik, hanem az ismeretük is. Betekinthetnek a szövetkezet dolgozóinak nem mindig irigylésre méltó életébe, akik megteszik a magukét.

Lendval Tibor, Fülek (Fiľakovo)