Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-19 / 38. szám

1981. szeptember 19., .SZABAD FÖLDMŰVES, Mezőgazdaság a KGST-országokban: R 0 M Á NIA Romániában törvényt fogadtak el a mezőgazdaság és élelmiszeripar 1981—1985 közötti fejlesztéséről. Az ötéves program szervesen illeszkedik a közelmúltban jóváhagyott ötéves egységes országos gazdaságfejlesztési tervbe és az RKP XII. kongresszusán kijelölt feladatok sorába. Az a tény, hogy mégis külön tör­vényt alkottak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére, kiemeli a mezőgazdaság fejlesztésének szük­ségességét. Az átfogó fejlesztésekre, beruházásokra 180 milliárd lejt jut­tatnak annak érdekében, hogy a me zőgazdaság össztermelése évi átlagos ütemben elérje a négy és fél — öt százalékot. A program kivételes fi­gyelmet szentel a mezőgazdaság bel­terjes fejlesztésének és korszerüsité­­nek. A növénytermelésben továbbra is elsőbbséget élvez a gabonatermelés, amelynek 1985-re el kell érnie a 28 és fél millió tonnát. Az ipari növé­nyeknél előirányozták a cukorrépa, a szója, a napraforgó, valamint a len és a kender termelésének növe­lését. A zöldségtermesztésben a fő cél: a lakosság egész évi jő ellátásá­nak megvalósítása. Az új ötéves terv­ben nagyobb figyelmet szentelnek az állattenyésztés növelésének: meg kell valósítani, hogy ennek aránya a terv­időszak végére érje el az egész me­zőgazdasági termelésben a 47 száza­lékot. A jövőben jobban támogatják a lakosság gazdaságait: a fogyasztási szövetkezetektől csibét és malacot szerezhetnek be avégett, hogy az egyéni szektor és a háztáji fejlessze állatállományát és növelje a leszer­ződött termelést. Kiterjesztik az együttműködést a szocialista mező­­gazdasági egységek és az egyéni ter­melők között, azért, hogy az egyé­niek részvétele növekedjék az állat­­tenyésztésben. öt év alatt a mezőgazdaság gép­parkja is fejlődik. Ellátják 86 ezer traktorral, 15 800 önjáró, nagy telje­sítőképességű gabonaarató kombájn­nal, cukorrépa-betakarító kombájnok­kal, burgonyabetakarító gépekkel és más mezőgazdasági felszerelésekkel. Hatszázezer hektár területet kapcsol­nak be öntözésbe, lecsapolnak 940 ezer hektárnyi területet, öt esztendő alatt 11 millió 600 ezer tonna műtrá­gyát, valamint gyom- és rovarirtó szereket kap a mezőgazdaság. Az átfogó program célja a mező­­gazdaság fellendítése, az élelmiszer­­ipar korszerűsítése, mert csak ezzel válik lehetővé a lakosság megfelelő élelmiszer-ellátása. 0. O. A KGST fő cukorszállítója Kuba cukortermelése az 1981—1985. évi ötéves terv előirányzata szerint 20—25 százalékkal növekszik, s a ki­vitel is hasonló ütemben bővül. Ku­ba jelenleg a világ első számú cukor­­exportálója. Az előző ötévben e ka­ribi ország évente 6—8,5 millió ton­nányi kivitelének kétharmada a szo­cialista országokba irányult. A Szov­jetunió egymaga két-két és fél millió tonnát vásárolt évente. Kuba és három legfőbb cukorvásár­ló szocialista üzlettársa — a Szovjet­unió, az NDK és Bulgária újabb egyezményeket írt alá, kiegészítve ezzel a KGST általános cukorprog­ramját. Ennek értelmében az említett országok 1985 végéig mintegy 500 millió pesóval járulnak hozzá a ku­bai cukorágazat beruházásaihoz. A kubai cukoripari minisztérium közöl­te, hogy a szektor az ötéves terv ke­retében egymillió peso beruházásban részesül, ötszörte többel, mint az előző öt év folyamán. A szocialista országok hozzájárulnak 11 új cukor­feldolgozó üzem létesítéséhez, és se­gítséget nyújtanak további 23 meg­levő üzem rekonstrukciójához. Kubá­ban a legutóbbi ötéves tervben két új cukorüzem lépett működésbe. Világszerte kevesebb a hús A FAO (az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi világszervezete) ta­nulmánya szerint az év első felében megtorpant a világ hústermelésének hosszú ideje tartó növekedése. A sertéshústermelés jelentősen gya­rapodott a legutóbbi években, ám az év első hat hónapjában alacsonyabb volt, mint 1980 azonos időszakában. Ez a csökkenés a magas takarmány­áraknak, az alacsony jövedelmezősé­get tükröző ciklikus tényezőknek és a baromfiszektor versenyének tulaj­donítható. Becslések szerint a barom­fihús előállítása tovább növekedett, különösen a Közös Piac országaiban, az Egyesült Államokban, a Szovjet­unióban és a fejlődő országokban. Az első félévben megállt a- marha­hústermelés ciklikus csökkenése, eb­ben főként az észak-amerikai marha­­ciklus alakulása játszott szerepet. A fejlett tőkés országokban a las­sú gazdasági növekedés késlelteti a hús iránti kereslet megélénkülését. Az idei év egészét tekintve, a világ hústermelése valószínűleg nem tér el jelentősen az előző év 143 millió ton­nás szintjétől. A marhahús- és juh­hús-előállítás jórészt változatlan ma­rad, a sertéshústermelés várható visszaesését ellensúlyozza a baromfi­hús-termelés növekedése. (Ágra Europa) ENSZ: Hasznosítsák a gázt Az ENSZ azt javasolja az olajter­melő fejlődő országoknak, hogy az olajkutak közelébe telepítsék iparu­kat, így felhasználhatják a jelenleg veszendőbe menő, az olajjal együtt feltörő gázt. Az ENSZ iparfejlesztési szervezete, az UNIDO által készített jelentés szerint vizsgált harmadik vi­lágbeli 18 jelentős olajtermelő ország kútjaiból 1978-ban napi 400 millió köbméter földgáz ment veszendőbe. Ez a mennyiség hőértékben napi 2 milliárd 600 millió barrel olajjal egyenértékű. A jelentés hangsúlyoz­za, hogy a biztonsági okokból a leve­gőbe engedett gáz felhasználásával műtrágyát, petrolkémiai cikkeket, va­sat, acélt és alumíniumot lehetne gyártani. (Népszabadság — Reuter) A NEUTRONBOMBA MILLIÄRDOKAT EMÉSZT FEL A „papa kedvencétől“ semmit sem sajnálnak. (B. Krupcsatnyíkov rajza) 3 BARÁTOK KÖZÖH LÍBIÁBAN Három szocialista orientációjú ország — Líbia, Etió­pia és Dél-Jemen (Aden) a közelmúltban barátsági megállapodást kötött kapcsolataik további szilárdításá­ra, együttműködésük fokozására. Nem véletlenül vezet köztársasági elnökünk tervezett hivatalos baráti láto­gatása e három országba. GUSTAV HUSAK elvtárs líbiai fogadtatása népeink erősödő barátságáról, együttműködési törekvéséről, fo­kozott antiimperialista összefogásáról tanúskodott, s ez igazolást nyer azokon a tárgyalásokon is, amelyeket Husák elvtárs MOAMMER KADHAFIVAL, a Líbiai Arab Népi Szocialista Állam elnökével folytatott. A csehszlo­vák fél határozottan elítélte az Egyesült Államok durva provokációját, a Szidra-öbölben történt incidenst, mely­nek során a líbiai légierő két repülőgépét lelőtték. A felek hangsúlyozták, hogy a Földközi-tenger térségé­ben és a világ más részein az imperializmus részéről megnyilvánuló nemzetközi erőszak és terrorizmus fo­kozza nemzetközi feszültséget, rendkívül veszélyezteti a világbékét, a térség, az egész világ országainak biz­tonságát. Elítélték az arab világra gyakorolt amerikai nyomást is, amely Egyiptomban, Szomáliában és Omán­ban agresszív katonai támaszpontok létesítésében nyil­vánul meg. Mindkét fél határozottan elítélte a Camp David-i megállapodásokat összes következményeikkel együtt. Szolidaritást vállaltak Palesztina arab népének harcával, melynek élén a nép egyedüli törvényes kép­viselője, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet áll. Ki­jelentették, hogy az igazságos és tartós közel-keleti béke egyedül lehetséges útja a megszállt arab területek felszabadítása és Palesztina népe törvényes jogainak biztosítása, beleértve az otthonaikba való visszatérés, az önrendelkezés és önálló, független államalapítás jo­gát is. A csehszlovák fél nagyra értékelte a szilárdság frontjához tartozó államok erőfeszítését, mely az impe­rialista, cionista és reakciós kísérletek meghiúsítására irányul. Ezzel kapcsolatban nagyra becsüli Líbia szere­pét. A felek kiemelték az arab nép és a szocialista kö­zösség országai együttműködésének és barátságának JEGYZETÜNK .v A nyilván korosodó Szadat egyip­tomi elnökről azt rebesgetik, hogy mindinkább hiú, sértő­­dős. Jó beszélgető partner hírében áll, de vannak témák, melyekre az Utóbbi Időben nagyon érzékeny. Szá­mára egyenesen fülsértő olyan té­nyek emlegetése, mint például a Camp David-i különbéke kudarca. Az elnök ennek említésére elvörösödik, kikeli magából__ és a legutóbb mintegy 1500 személy letartóztatását rendelte el. Ezt követő beszédében olyan értelemben nyilatkozott, hogy „betelt a pohár“, és politikai pereket helyezett kilátásba. Szadat bejelentése és eljárása meg­lepetést és meghökkenést keltett, kü­lönösen az arab világban. Nyilván­való, hogy nem egyszerűen kényel­metlen személyek elmozdításáról, fél­­reállításáről van szó, h'anem Szadat ez alkalommal frontálisan le akar csapni politikai ellenzékére. Ebből viszont arra következtethetünk, hogy Szadat ellenzéke megerősödhetett, ha erőszakos lépésekkel próbálja .elhall­gattatni. Az arab világ ezt logikus­nak tartja, mert Szadat áruló politi­­kájánaik következményei, az amerikai tőke behatolása a nyitott ajtókon át, Washington bázispolitikai terjeszke­dése semmiképpen sem emelte az el­nök tekintélyét, elmaradtak a remélt gazdasági előnyök is, erkölcsi-politt­jelentőségét. Kifejezték azt az elhatározásukat, bogy a haladás és a béke igazságos ügye érdekében tovább mélyítik kapcsolataikat a közös célok eléréséért. Mind­két fél a jövőben is szembeszáll azokkal a kísérletek­kel, amelyek a libanoni válság internacionalizálására irányulnak, s ellentétben vannak az arab népek, az arab világ érdekeivel. Az iraki atomreaktor elleni izraeli kalóztámadást határozottan elítélve, azt a nemzetközi kapcsolatok alapvető normái és az ENSZ alapokmánya durva megsértésének minősítik. A két fél aggodalommal nyilatkozott az imperializmus nyílt neokolonialista politikájáról. Hangsúlyozták, hogy Európa biztonsága szorosan kapcsolódik a Földközi-ten­ger térségének biztonságához. Elítélték az imperialista országok ama kísérleteit, hogy gazdasági befolyással meghiúsítsák fejlesztési terveiket, megakadályozzák gaz­dasági és társadalmi előrehaladásukat, lehetetlenné te­gyék, hogy nemzeti termékeikért és természeti kincsei­kért megfelelő árakat kapjanak. Megvitatták az afrikai helyzetet is, és támogatásukról biztosították a felszabadító mozgalmakat, elsősorban a namíbiai SWAPO-t. Támogatják a csádi belpolitikai konszolidációt, s az AESZ-nek ezzel kapcsolatos törek­véseit. Támogatják Irán és Irak konfliktusának befeje­zését, szolidárisak az afgán nép forradalmával, Viet­nam, Laosz és Kambodzsa törekvéseivel, a latin-ameri­kai haladó erőkkel. Az európai helyzetet elemezve rendkívül veszélyes­nek tartották a NATO-tanács rakétatelepítési döntését, és elítélték az észak-amerikai kormánynak a neutron­bomba gyártására vonatkozó döntését. Állást foglaltak amellett, hogy a madridi találkozó konkrét, pozitív ha­tározatokkal fejeződjék be. A tárgyalások végén egészségügyi együttműködési megállapodást, gazdasági, tudományos és műszaki eyüttmüködési jegyzőkönyvet írtak alá. Husák elvtárs csehszlovákiai baráti látogatásra hívta meg Kadhafi ezredest, majd látogatása befejeztével Etiópiába utazott. szer hirdetett. Ezt bizonyítja az Is, hogy Szadat megokolás nélkül bebör­tönözhette Mohammed Heikalt, az arab világ neves újságíró egyénisé­gét, az Al-Ahram című Ikormánylap egykori főszerkesztőjét. Szadat azokat sem kímélte, akik politikájának ellenzése jeléül már évekkel ezelőtt külföldre emigráltak, így került sorra Sazli nyugállományú tábornok Is, akinek ügyét most „eti­kai bíróság“ tárgyalja. Az ellene a vád, hogy Egyiptomi Nemzeti Front néven Szadat-ellenes emigráns szer­vezetet alakított külföldön. Szadat tisztogatása a hadsereget is elérte, s természetesen a sajtószabadságot Is alaposan megnyirbálták. Szadat „rendszabályoző“ intézkedé­sei és a bejelentett politikai perek arra engednek következtetni, hogy teljesen csődöt mondott az elnök Camp Davld-i politikája. Mind na­gyobb tömegek szállnak szembe kö­vetkezményeivel, melyek között van a hatalmas méreteket öltő Infláció, a Nyugathoz kötődés, a nemzeti ér­dekek kiszolgáltatása Washington po­litikájának, az összarab érdekek el­árulása, és az, amit így hozhatunk közös nevezőre: Egyiptom nemzetközi elszigetelődése. Szadat, az áruló, fél. Saját népétől. A perbe fogottak, a letartóztatottak tömegében a szilárdság frontjának egyiptomi tényezőit is felismerni véli. Talán rossz a lelkiismerete? —in—I kai téren pedig Szadat továbbra Is csak a ,Jkis Benjámin“ maradt tekin­télyesebb testvére, Menahem Begin mellett a washingtoni pártfogónál. Kiket is tart Szadat ádáz belső ellenségeinek. A letartóztatá­sok első számú ürügyéül a jú­niusban lezajlott felekezeti villongá­sok szolgáltak. Az iszlám szélsőséget képviselő Muzulmán Testvérek az камптнс ими utóbbi időben — nyilván a mohame­dán világban fellelhető precedens hatására — fundamentalista követe­lésekkel léptek fel, tehát jobban akarták a Korán felé orientálni az elnököt, ugyanakkor az egyiptomi keresztényeknek hátrányos intézkedé­seket akartak kicsikarni. Szadat megtorló Intézkedései azonban főként a baloldali Nemzeti Haladó Párt és a Szo­cialista Munkapárt vezetői ellen irá­nyultak, valamint frontálisan Nasszer néhai elnök kövértől ellen, hiszen Sza­dat kapituláns politikája szöges el­lentétben van mindazzal, amit Nass-Döntő küzdelmek küszöbén Hagyományos szokás szerint szep­tember harmadik keddjén kezdetét vette az ENSZ Közgyűlésének soron következő ülésszaka, sorrendben im­már a 36. Már előzetes napirendjéből kitűnt, hogy a 154 ország küldöttsé­ge a fegyverkezési hajsza és a nem­zetközi feszültség enyhítésével, a vi­szályok békés rendezésével és a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásával kapcsolatos kérdé­sekről fog vitázni. Nagyon természetes, hogy a R e a­­g a n-kormány hidegháborús hetven­­kedő lépései, kalandorpolitikája foly­tán rendkívül kiéleződött nemzetközi légkörben, fontosságukat tekintve, első helyen a világbéke biztosításá­val és a feszültség csökkentésével kapcsolatos kérdések állnak. Erre jó alapul szolgálnak az utóbbi időben tett szovjet békekezdeményezések — kezdve az SZKP XXVI. kongressznsán elhangzott javaslatokkal a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetésére, valamint nukleáris eszközök világűr­ben való elhelyezésének megtiltására vonatkozó javaslatokig. Csehszlovákia a kérdések megvita­tásában való tevékeny részvételével, kezdeményező hozzáállásával támo­gatja a szovjet javaslatokat, melye­ket az egész szocialista közösség a magáévá tett, és egyengeti megvaló­sításuk útját. A csehszlovák külpoli­tika hagyományaihoz híven — már 1979-ben javaslatot nyújtott be a New York-i üvegpalotában, hogy a köz­gyűlés fogadjon el nyilatkozatot a leszerelés céljainak eléréséhez szük­séges nemzetközi együttműködésről — részt vett a leszerelés kérdéseivel foglalkozó valamennyi szerv munká­jában, így nagy aktivitást fejtett ki a bécsi haderő- és fegyverzetkorláto­zási értekezlet tanácskozásain. Saj­nos, egyes nyugati kormányok hátrál­tató magatartása, hajthatatlansága a leszereléssel kapcsolatos konkrét kér­dések megvitatásával és megoldásá­val kapcsolatban, tompítúan hatott hazánk és a többi szocialista ország kezdeményezésére, viszont tény, hogy a szocialista országok érdeméből vált a nemzetközi enyhülésre való törek­vés az ENSZ-diplomócia vezérlő mo­tívumává. Ez egyébként abban is megnyilvánult, hogy az előző ülés­szakon a leszerelési kérdésekben ho­zott 43 határozatnak a negyedrészét a szocialista országok javaslatai alapján fogadták el. A leszerelés kérdéseinek megvita­tását az idén különösen időszerűvé teszi az amerikai kormánynak a neutronfegyver tömeggyártását elren­delő döntése. Az amerikai kormány négymilliárd dollárt irányzott elő e célra, s a neutronfegyvernek a NATO-fegyvertárába iktatása, nyugat­­európai telepítése a jövőben egyálta­lán nem kizárt dolog, s méginkább fokozná az atomháború kitörésének közvetlen veszélyét és elviselhetetlen gazdasági megterhelést jelentene a nyugat-európai országoknak. Ezért fontos, hogy az ülésszak konkrét eredménnyel vitassa meg mind a neutronfegyver, mind más tömegpusz­tító fegyverfajták általános betiltásá­nak kérdését, ahogyan azt a Szovjet­unió már előzőén indítványozta. A csehszlovák diplomácia már elő­zetesen is nagy aktivitást fejt ki a leszerelés érdekében: ezt bizonyltja az a levél is, melyet külügyminiszte rünk az ENSZ-közgyűlás jövőre ter­vezett, 2. leszerelési rendkívüli ülés­szakával kapcsolatban intézett K n r t Waldheim ENSZ-főtitkárhoz, s megállapította, hogy a nemzetközi helyzet általános bonyolultsága elle­nére a feszültség csökkentése élet­képes és felcserélhetetlen folyamat, amely a világ jelenlegi erőviszonyai­nak reális eredménye. Csehszlovákia küldöttsége hagyo­mányosan aktív szerepet játszik a dekolonizáció kérdéseivel foglalkozó bizottságban. Az ENSZ-ben ezen a té­ren is lesz mit tenni: erre következ­tethetünk a rendkívüli ülésszakon le­folytatott Namíbia-vita alapján, to­vábbá a kelet-timori, nyugat-szaharai s más területi kérdések megoldatlan­sága miatt. Bonyolulttá vált és sürgős megol­dást követel a közel-keleti helyzet rendezése is. Az iraki—iráni háború, az iráni forradalom ellen szőtt impe­rialista cselszövések, Izrael fokozott libanoni agressziója, az arab orszá­gok táborán beiül pedig Szedet egyiptomi elnök mind mélyebbre süllyedése az árulás útján elmárgesi­­tette a robbanással fenyegető helyze­tet. Hazánk sokat tehet és fog is tenni az igazságos gazdasági rend kivívása terén. Az idén érvénybe lépett az 1990-ig terjedő 3. nemzetközi fejlesz­tési dekád, mely a fejlődő országok gyorsabb felemelkedését hivatott elő­segíteni, a nyugati országok vissza­húzó törekvéseivel szemben. Az ENSZ üvegpalotájában megnyílt tehát annak a küzdelemnek újabb fordulója, mely az emberiség békés jövőjének szavatolásáért, minden em­beri érték megmentéséért folyik az imperializmus ármánykodásával szem­ben. A szocialista közösség tagjaként méltóképpen részt veszünk e nemes célokért folyó erőpróbában. LŰRINCZ LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents