Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-09-12 / 37. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES .1881. szeptember 12. A minőség döntő tényező a cukorrépa-termelésben A cukorrépa óriási népgazdasági Jelentősége közismert. Termesztése a lakosság és az élelmiszeripar cukorellátására irányul. Azonban hangsúlyozni kell, hogy a cukor a hazai fogyasztás kielégítése mellett Jól értékesíthető exportcikk is. Az előirányzott cukorhozam elérése esetén az össztermés egyharmada számottevő devizabevételt jelenthet népgazdaságunk számára. Sajnos az elmúlt két ötéves terv időszakában a mezőgazdaságnak nem sikerült teljesíteni a cukorrépa-termelésben előirányzott feladatokat. A cukorrépa hektárhozama évjáratonként Jelentősen ingadozott, az átlaghozamok országos viszonylatban kisebbek voltak a tervezettnél, s a répa cukortartalma is igen kedvezőtlenül alakult. A cukorrépa-termelés fejlesztésével a CSKP XVI. kongresszusa behatóan foglalkozott. Elsőrendű feladatként tűzte ki a termelés növelését és a hozamok stabilizálását elsősorban a belterjesítő tényezők érvényesítésével, mert a terület további bővítésével már aligha számolhatunk. Ezért a vezetőknek, a kutatóknak, a nemesítőknek mindent el kell követniük a kedvezőtlen helyzet megváltoztatása érdekében. Minden eszköz, minden lehetőség kihasználásával a termelés növelésére, a minőség Javítására kell törekedniük. Napjainkban a szakemberek a cukorrépa-termelés fejlesztési lehetőségét a termesztési rendszerek, valamint az új felváráslást és értékesítési rendszer érvényesítésében látják. E két fontos témakörrel foglalkoztak a közelmúltban megtartott sajtóértekezleten a Cukoripari Tröszt vezérigazgatóságának, valamint a bučanyi Cukorrépa és Kapásnövény Vetőmagnemesítő Intézet vezetői. AZ IDEI KILÁTÁSOK Dr. Alexander Sakáönak a Cukoripari Tröszt vezérigazgatójának tájékoztatása szerint az idén kétmillió kétszázezer tonna cukorrépa felvásárlásával számolnak. Augusztus vége felé végzett felmérések alapján a termés biztatónak mutatkozik s előreláthatóan — szlovákiai átlagban — a tervezettnél hat mázsával nagyobb hektárhozam várható. Kedvező időjárási viszonyok mellett adottak a feltételek ahhoz, hogy valamennyi cukorrépatermelő körzetben — a rimaszombati (Rimavská Sobota) járás kivételével — a cukorrépa felvásárlását túlteljesítsék. Az előjelek szerint reálisak a lehetőségek a tizenhat százalékos cukortartalom elérésére is. Ami annyit jelent, hogy a cukorgyárakban 14—15 százalékos nyerscukorhozammal számolnak. örvendetes tény, hogy az idén a múlt év valóságához viszonyítva háromezer hektárral bővült a cukorrépa termőterülete. Tehát az idei cukorrépa-kampányban nagyobb termeléssel és kedvezőbb cukortartalommal számolhatunk. Vagyis a feltételek kedvezőek a tervezett cukormennyiség eléréséhez. Természetesen sok múlik majd a termelőn ős a feldolgozón egyaránt, hogyan használják ki az adott kedvező lehetőségeket, főleg a betakarítási, a tárolási és a feldolgozás során keletkezett veszteségek csökkentése tekintetében. Hiszen a termés alakulásán már nem változtathatunk, azonban a hozamok nagyságát a veszteségek csökkentésével jelentősen befolyásolhatjuk. A CUKORGYÁRAK FELKÉSZÜLTEK A kampányra való felkészülésben a cukorgyárak két fontos tényezőt vettek figyelembe. Elsősorban azt, hogy a cukorrépa fejlődése a többéves átlagnál két héttel előbbre tolódott, másodsorban pedig az új felvásárlási és értékesítési rendszer országos méretű érvényesítését. Tekintettel a kampány korábbi kezdetére a cukorgyárak szeptember elején befejezték a korszerűsítési munkálatokat és a feldolgozásra való előkészületeket. A felvásárló központokat összesen negyven darab mintavételi berendezéssel szerelték fel. Jelenleg harminchárom szilárdított raktár és hét teljesen felszerelt laboratórium áll rendelkezésükre. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdaságokat öt napon belül tájékoztassák a felvásárolt répa minőségi mutatóiról. ELŐTÉRBEN A MINŐSÉG Sokan feltehetik a kérdést, miért is volt szükség a répa technológiai minősége, illetve a cukortartalom szerinti felvásárlási és értékesítési rendszer bevezetésére. Hiszen a cukorhozam nagyobb termés elérésével is fokozható. A válasz egyértelmű. A mai gazdasági viszonyok mellett a hatékony termelésnek alapvető függvénye a minőség. A mezőgazdasági dolgozóknak is tudatosítaniuk kell, hogy napjainkban a követelmények mércéje a mennyiségről a minőségre orientálódik. Az elmúlt évtizedek során a répa cukortartalma számottevően csökkent. Míg a harmincas években tizenhét százalékon felüli volt a répa cukortartalma, az utóbbi évek átlaga alig haladta meg a tizenhárom százalékot. Hogy e tekintetben milyen alacsony szintet értünk el, legjobban igazolja az, hogy a huszonnégy cukorrépatormelő ország közül a cukorhozamban a huszonkettedik helyen vagyunk, ami végképp nem válik cukorrépa-termelőink dicséretére. Az új felvásárlási rendszer célja megtalálni a kiutat a kedvezőtlen helyzetből. A módosított szabvány meghatározza a cukorrépa negatív minőségi tulajdonságainak legfelsőbb határát. Tekintetbe veszi a gépi betakarítás minőségcsökkentő hatását a kézi betakarítással szemben. A szabvány kiindulópontja a 15 százalékos cukortartalom elérése. Arányosan a cukortartalom növekedésével a répa értékesítési ára is növekszik. Fordított esetben viszont csökken. A szabvány figyelembe veszi a többi minőségi tényezőt is, például a szennyeződést, a helytelenül végzett fejezést, valamint a zöldanyagok — levelek, gyomok stb. — részarányát. Hiszen mindezek a tényezők nemcsak a tárolás sor^n rontják a répa minőségét, csökkentik cukortartalmát, hanem kedvezőtlenül befolyásolják a gyártási technológiát is. Az idei kampányban komoly feladat vár a termelőre és a gyártóra egyaránt. Az értékesítési rendszer eredményes valóra váltása kölcsönös megértést és bizalmat követel mindkét partner részéről. A termelőknek tudatosítaniuk kell, hogy a cukortartalom szerinti felvásárlási rendszer nem a cukorgyárak érdekét képviseli, hanem fontos össztársadalmi érdék. A gazdaságok vezetőinek fel kell ismerni azt a tényt, hogy ha jobb minőségű nyersanyagot állítanak elő, nyereségük számottevően növekszik, fordított esetben viszont sokat veszítenek. Az élenjáró répatermelő gazdaságok példája azt a gyakran elhangzott ellenvetést is cáfolja, hogy a jelenlegi répafalták termesztésével nem érhető el a megkövetelt cukortartalom. Több gazdaság eredménye igazolja, hogy megfelelő agrotechnikával, 161 szervezett betakarítással ötven tonnán felüli átlaghozam és tizenhét száza’ékos cukortartalom érhető el. Habár a jelen időszakban a gazdaságoknak nem áll módjukban a cukortartalmat módosítani a betakarítás során sokat tehetnek a minőségi mutatók javítása érdekében. Főleg a betakarítási veszteségek csökkentésével, valamint a szenynyező anyagoktól mentes nyersanyag szállításával. TERMELÉSI RENDSZER A cukorrépa-termelés fejlesztést koncepciója szükségessé tette a jelenlegi helyzet részletes elemzését. Feltárta az eddigi fogyatékosságokat, amelyeket részben objektív, de több esetben szubjektív tényezők idézték elő. Az objektív okok közül döntő szerepe volt annak, hogy a termesztési technológia nem volt összhangban az anyagi-műszaki feltételek biztosításával. A szubjektív tényezők közül rá kell mutatni mindenekelőtt a technológiai fegyelem lazaságára és a rendelkezésre álló eszközök szakszerűtlen vagy elégtelen kihasználására. Az élenjáró répatermelő gazdaságok példája vényesíteni a cukorrépa termelési rendszerét. Mit is jelent ez tulajdonképpen, s mire irányul? A termelési rendszer a legújabb tudományosműszaki ismeretekre támaszkodva komplex módon foglalja össze a cukorrépa termesztésének valamennyi összetevőjét. Ennek többek között szerves része az új felvásárlási és értékesítési rendszer is. Fő célja, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszakban elérjük a hektáronkénti öt tonna cukortemelést. A biológiai anyagtól kezdve pontosan meghatározza a termesztési technológiával, a tápanyagellátással, a vegyszerezéssel, az öntözéssel és a munkaszervezéssel szemben támasztott követelményeket. Természetesen csakis a technológiai fegyelem szigorú betartásával, a hatékony anyagi ösztönzéssel, a rugalmas munkaszervezéssel, és a szakmai képzettség növelésével hozhatja meg a várt eredményt. Igaz, a kutatókra és a nemesítőkre is komoly feladat hárul, főleg a ktvá’ő minőségű biológiai anyag előállításában. A jövőben a hazai nemesítésű fajták termesztése kerül előtérbe, főleg az Arimona és az Imona. A nemesítők több fajtajelölttel is próbálkoznak. Az eddigi fajtakísérletekben biztató eredményekkel kecsegtetnek például a BU- 570, BU-314, BU-365 és a BU-230 jelöltek. KLAMARCSIK MARIA Értékes melléktermékek Közismert tény, hogy a leveles répafej, a répaszelet, a melasz kiváló takarmány. Ezért a cukorrépa-termelő gazdaságok nem hagyhatják figyelmen kívül az értékes melléktermékek hasznosítását. Felmerül a kérdés: vaion tudják-e valóban ezeket értékelni? Elemzések Igazolják, hogy a leveles répafej tápértéke felér a legjobb zöldtakarmányéval. Természetesen ahhoz, hogy jó minőségű szilázst készítsünk a leveles répafejből, a nyersanyagot szilárdított silógödrökben, légmentesen lezárva kell tárolni. Fontos követelmény, hogy a tartósítás során tejsavas és ne ecet- vagy vajsavas erjedés menjen végbe. A helytelen tartósítás következtében — a nem szilárdított vermek, vagy a helytelenül lezárt szilázs esetében — a tápanyagok vesztesége elérheti az 50 százalékot is. Egyébként még a megfelelően elvégzett tartósításkor is húsz—harminc százalék között ingadozik a veszteség. A cukorgyártásnak ugyancsak értékes mellékterméke a répaszelet. Közvetlenül a cukor kifőzése után 90 százalék vizet tartalmaz. Sajtolással a vízmennyiség annyira csökkenthető, hogy a szárazanyag-tartalom eléri a 12—15 százalékot. Az utóbbi években több cukorgyárban bevezették a szárított répaszeíet gyártását. Szárítással jelentősen növelhető a répaszelet tápértéke. A répaszelet takarmányozási jelentőségét főleg magas keményítőértékének köszönheti. Az emészthető fehérjék tartalma alacsony. A jó minőségű répaszelet tápértéke a takarmányrépáéhoz hasonló, azonban cukrot és vitaminokat nem tartalmaz. A tejelő és a hízóállatok takarmányozásában kiválóan hasznosítható. Ha a cukorrépa melléktermékeiről beszélünk, nem árt, ha a melaszt is megemlítjük. Ez az édes, barna színű folyadék szintén kiváló takarmány, főleg keményítőértéke miatt, összetétele a gyártási technológiától függően változik. A melasz szénhidrátdús, könnyen emészthető takarmány, mely más takarmányokkal keverve hasznosítható. Kezdetben kisebb mennyiségben kell adagolni amíg az állatok meg nem szokják— mert nagyobb adagban hasmenést idézhet elő. A melaszt etetés előtt meleg vízben kell hígítani, ugyanis hideg vízben nem oldódik. Kezelése sok gondot okoz, mert ragadós anyag, s így a tisztaságra is fokozott figyelmet kell fordítani. A szennyeződés elkerülése végett célszerű zárt edényben tartani. KMOŠKO LÄSZLÖ mérnök Kedv és lehetőség Hacsak a statisztikai adatokat nézzük, akkor Abara (Oborín) előkelő helyet foglal el a szarvasmarha-tartásban. Évekkel, évtizedekkel ezelőtt elképzelhetetlen volt egy porta tehén nélkül. Az élelmet, a megélhetést jelentette. Sok családnál nem is egyet, kettőt-hármat tartottak. Napjainkban Abarán más a helyzet. Évről évre csökken a háztájiban tartott tehenek száma. A hetvenes évek elején 196 tehenet tartottak a háztájiban, Jelenleg csupán hatvanat. Az idén újabb csökkenés várható. A tejje, a tejtermékekre azonban szükség van, így a háztájiban Jelentkező állománycsökkenés a nagyüzemekben törvényszerűen állománynövekedést igényel. A járási pártbizottság gazdaság-politikai feladatai között ezért elsődleges helyen szerepol a hús- és tejtermelés tömegtakarmányra alapozott növelése. Papp Gyulát, az abarai szövetkezet üzemgazdászát afelől faggatom, hogyan sikerül teljesíteniük a járási pártbizottság által kitűzött gazdaságpolitikai feladatokat? — Bőven van még tennivaló az állattenyésztés, de főleg a takarmányozás Javításában. Az állatok jó átteleltetése érdekében tavaly kénytelenek voltunk több mint hárommillió korona értékben takarmányt vásárolni. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásból jó minőségű takarmányt kaptunk. Többek között lucernalisztet, préselt takarmányt, de szálas takarmányt is, főleg szénát és szalmát. Igaz, a tavalyi kedvezőtlen Időjárási viszonyok nehezítették nemcsak a szántóföldi munkák elvégzését, de a takarmányok begyűjtését is. A takarmányunk nagyobb része odaveszett. Ezzel magyarážhatô, hogy az abaraiak az 1981-es terv összeállításakor a növénytermesztés minden ágazatát nyereségre, az állattenyésztést pedig veszteségre tervezték? — A takarmányvásárlás miatt terveztük a 651 ezer korona veszteséget magyarázza Papp Gyula. — Am a szocialista munkaverseny mozgató erejének és az állattenyésztésben tevékenykedő szocialista brigádok példamutató helytállásának köszönve, a veszteség az első félévben jóval alacsonyabb volt a tervezettnél. Takarékos erőtakarmány-gazdálkodással 228 ezer koronát sikerült megtakarítanunk. Mennyit ér a biztos takarmányalap Az idén az abarai szövetkezetben nagy gondot fordítottak a takarmánygot értek el. A tej eladási tervét 110 ezer literrel túlteljesítettik. Jelenleg 11,87 literes napi fejési átlagot érnek el, ami arra enged következtetni, hogy a tervüket könnyen túlszárnyalhatják. Kiváló eredményeket értek el a marhahizlalásban is. Egy kiló hús előállítására 1,67 kiló erőtakarmányt használtak fel, 63 dekával kevesebbet a tervezettnél. A hízómarhák napi súlygyarapodási átlaga elérte a 95 dekagrammot, ami már valóban szép eredmény, s meghaladja a kerületi átlagot. Biztos takarmányalap A sertéshizlalásban 56 dekagrammos napi súlygyarapodási átlaggal dicsekedhetnek. Egy kiló húst 12 korona 17 filléres önköltséggel, s valamivel kevesebb mint 3,40 kiló abrakfelhasználással állítottak elő. Az abarai szövetkezet az első félévben a húseladási tervét 118 százalékra teljesítette. Az előrelépés további lehetőségét a takarmányalap javításában látják. A növénytermesztés termeli és szállítja az alapanyagot, az állattenyésztés hasznosítja. Az együttműködés sokszor a kemény kritikát sem nélkülözi. Am az idei év azt bizonyítja, van lehetőség az előbbrelépésre. Az idén nagyobb mennyiségű műtrágyát használtak fel az évelő takarmánynövények, a rétek és legelők javítására. Jobban odafigyeltek a szántóföldi takarmánytermesztésre is úgy, hogy a szükséges takarmánykészletet saját termésből biztosíthatják. Legfontosabb takarmánynövényük a lucerna és a vöröshere, amelynek harmadik kaszálását is befejezték. Jó minőségű szénát gyűjtöttek be a 955 hektár rétről is. A sarjú kaszálását is megkezdték. Mostanáig mintegy ezer tonna szénát gyűjtöttek be. Tavaly alig volt kétszázhatvan tonna szálas takarmányuk. — A melléktermékek ■ leveles réalap megteremtésére. Ezt azért tartjuk fontosnak megjegyezni, mert az utóbbi években a takarmányok kérdése csak akkor került az érdeklődés előterébe, amikor már a jászolba kellett tenni. Most idejében terelődött erre a kérdésre a figyelem. A szövetkezet vezetői igyekeztek a szokottnál jóval többet tenni a takarmánytermesztés új alapokra való helyezéséért. A gondolkodásmódnak, a szemléletnek is változnia kell, ha valóban minőségi előrelépést akarnak elérni. — Ami az állattenyésztés tervfeladatainak teljesítését illeti, továbbra is tartjuk a járásban első helyünket, sőt kerületi méretben is a legjobb gazdaságok közé tartozunk — tájékoztat Papp Gyula. — Az első féléves feladatunkat minden mutatóban túlteljesítettük. Egy liter tejet 18 dekagramm ab- ^ raktakarmány felhasználásával állí- ® tottak elő, ami 12 dekagrammal kevesebb a tervezettnél. Az egy tehénre tervezett fejési átlagot 476 literrel túlteljesítették. Egy liter te] kitermelésére 1 korona 96 fillér önköltséget Alig fejeződött be az aratás, röpke, lélegzetvételnyi idő ntán újra felzúgfordítottak. Erre az évre tehenenként tak a kombájnok a napraforgótáblákon, hogy ezt az értékes ipari nyers- 2800 literes évi tejtermelést terveztek anyagot is mielőbb biztonságba helyezzék a gazdaságok dolgozói és az első félévben 1488 literes átla- Fotó: Matis pafej, kukoricaszár, zöldségkertészeti hulladékok t- hasznosítása is eléggé el volt hanyagolva — vallja Papp Gyula. — Az idén erre is nagy súlyt helyezünk, akárcsak a takarmányok begyűjtésére, tárolására, előkészítésére. Olyan módszereket alkalmazunk, amelyekkel javíthatjuk a takarmányok emészthetőségét, ízét. Hozzákezdtünk egy központi takarmány* keverő építéséhez, amelyben helyet kap a préselő üzem is, csak az a baj, hogy az építkezés elég lassú ütemben halad. 0 Milyenek a további célkitűzés aeik? — Már régebben úgy döntöttünk, hogy az adottságokhoz és a hagyományokhoz igazodva, csak az állat* tenyésztésre szakosodhatunk. Vita csak abban lehet, hogy a növénytermesztés szerkezetét miként igazítjuk az állattenyésztéshez. Jelenleg szarvasmarha-állományunk meghaladja a kétezer darabot — ebből 467 a tehén. Az év végéig száz tehénnel bővítjük állományunkat. Foglalkozunk üszőneveléssel is. Az idén már száz vemhes üszőt értékesítünk. Felépítettük és már üzemeltetjük az új 523 férőhelyes növendékállat-istállókat. Sorolhatnánk még tovább a helyi erőforrásokat, a tennivalókat, de ugyanakkor azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket a szövetkezet vezetősége tesz az ésszerű takarmánygazdái* kodás, a növekvő szükséglet kielégítése érdekében. Ez nem kis vesződséggel, türelemmel, anyagi áldozattal jár, viszont az erős, korszerű és jövedelmező állattenyésztéssel szilárd gazdasági alapot teremthetnek. Az idén növelték a silókukorica termőterületét. A harminc hektáron termesztett takarmányrépa is javítani fogja a takarmánykészletet. Hogy az abarai szövetkezet szép sikereit tovább fokozza, rövid időn belül meg kell oldaniuk a takarmánytermesztés komplex gépesítését is. Csakis korszerű gépek segítségével növelhetik a termésátlagot. Az elért eredmények azt igazolják, hogy van lehetőség az előbbrelépésre. (Illés)
