Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-12 / 37. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. szeptember 12, A lósport világából Hazánkban az idén április 5-én Bratislavában nyitották meg a ló­versenyidényt, s augusztus 13.—15. között rendezték meg a bratislavai Grand Prix-t. Az eredményeket a napilapokból ismerjük. Tudott tény, hogy a szerencse a lósportban igen változó. A leg­jobb lovas, aki ma az első, holnap az utolsó is lehet. Az utóbbiak bi­zonyítására szolgáljanak az alábbi sorok. Az angliai Birminghamban tar­tott ötnapos Világkupa-ugrató ver­seny első futamát Hugo Simon ki­váló osztrák lovas nyerte. Hiba­pont nélkül 51,2 másodperces idő­vel vette a nehéz akadályokat. Nem is csoda: 1980. március 21-én 220 cm-es új rekordot állított fel. Smith Melanie, az amerikai ama­zon Vivaldi nevű lován a második, a francia Harve Gardig pedig a harmadik helyen végzett. Nos, mint látjuk, másodpercek döntik el gyakran a legjobb lovas és 16 sorsát. De mindez még nem siker — nem babérkoszorú. Bizonyíthat­ja ezt a második futam eredménye is, ahol az amerikai Mat* Michal 42,8 másodperccel büntetőpont nél­kül a német Wilfong Gert elé ke­rült. Az utolsó, tehát a harmadik fu­tam nyertese Wiltfong Gert nyu­gatnémet lovas lett, aki Román nevű lován megelőzte az amerikai Bernie Traurigot és az ugyancsak amerikai Norman dello Ioiot. Hugo Simonnak, az osztrák lo­vasnak a megnyitón elért sikerén kívül nem kedvezett a szerencse, de a nálunk is jól ismert FrUhman Tamás szintén csak a legjobb tiz lovas közé került. Az első futamot tehát az osztrák Hugo Simon, a másodikat az ame­rikai Matz, a harmadikat pedig a német Gert Wilftong nyerte meg. Itt érdemes megjegyezni, hogy Matz a pánamerikai játékok több­szörös bajnoka volt. A győztesekkel párhuzamosan joggal merül fel a kérdés, hogy kik voltak a verseny nagy vesz­tesei: Mindenekelőtt az angol D. Browne és H. Schmidt, akik már 1973-ban is világhírű lovasok vol­tak, de ide sorolható a holland Heins több babérkoszorú tulajdo­nosa, aki Hugo Simonnal együtt a világ első tíz lovasa közé tarto­zik. .Az olimpiai győztesek és a világ mesterbajnokainak névsorá­ban szereplő N. Pesson az ameri­kai Ligges, illetve D. Brown is a várakozás alatt szerepelt. A nagymenők közül sajnos ezen a versenyen többen nem vettek részt. Ezt a hibát ki kellene kü­szöbölni. Hiányzott többek között az olasz Macinelli és Nd. Inzeo, a német H. Stenken, valamint a len­gyel Kowalczyk és Wavrinek. Tá­vol maradtak a legjobb bolgár, magyar, román, szovjet és cseh­szlovák lovasok is. Mi miért nem vettünk részt? 1972-ben még 20 lóval — ha nem is a legkiválóbb és a legfiatalabb versenyparipákkal szerepeltünk a Grand Prix-en. Emlékezzünk! Akkoriban a leg­kiválóbb lovasunk Gonosz Rip-Kor­­byt lovagolva az ötödik helyen, dr. Hanulay Caravelát nyergében pedig a 6. helyen végzett. Az elmondottakból kitűnik, hogy a hazai lósportot a mainál job­ban, rugalmasabban kell támogat­ni, hogy a világviszonylatban is egyre népszerűbbé váló sportággal lépést tudjunk tartani. Ehhez azonban ' szükséges lenne a Bir­minghamihoz hasonló versenyeken való szereplés, ahol lovasaink a világ élmezőnyéhez tartozóktól ta­pasztalatot szerezhetnének. KMOSKÖ LÁSZLÓ agrármérnök Az út felfelé visz — Most már megnyugodhatnak focistáink, megnyerték a bajnok­ságot, továbbjutottak — mondo­gatták a nagykürtös! (Veľký Kr­­tíš) szurkolók a bajnoki küzdel­mek befejezése után. Érthető, hogy nagy volt a játékosok és a szakvezetők öröme is a „nem tervezett“ bajnokságnyerés után, ám az ünneplés, a boldogság ideje nem tarthatott sokáig, mert az el­következő időszak még igényesebb feladatai haladéktalan cselekvés­re késztettek mindenkit, aki fe­lelős a város labdarúgásáért. Ta­nácskozás, útkeresés, tervezgetés következett, mert az újjászerve­zett kétcsoportos második liga sokkal nehezebb feladatok elé ál­lít sportvezetőt, játékost egyaránt. Štefan Dohnáleket, a Baník Vei­­ký Krtíš edzőjét már inkább a jö­vő foglalkoztatja, de az elért si­ker ellenére szerény elképzelések­kel készül az újabb küzdelemso­rozatra. — Feltétlenül a „sikerek évé­nek" kell elkönyvelnünk 1981-et labdarúgásunk történetében, hi­szen két jelentős siker született ebben az évben: mindkét labdarú­gó-csapatunk bajnokságot nyert, és idén került „legmasabbra“ fut­ballcsapatunk. A siker — Nagy­kürtös labdarúgó-múltját figye­lembe véve — aránylag rövid idő alatt született meg. A járás meg­alakulása után 13 évig az I. A osztályban szerepeltünk, három évvel ezelőtt Emil Palečka veze­tésével felkerültünk a kerületi bajnokságba, s most újabb lépcső­fok következik. Igaz, messzemenő reményeink nincsenek, az első év legtöbb csapat esetében az ismer­kedés időszaka, elégedettek le­szünk, ha sikerül kiharcolni a bentmaradást. — Kikre vár e feladat meg­oldása? — Mivel egyetlen új embert sem sikerült szereznünk, a régi gárdá­nak kell továbbra is küzdeni szí­neinkért. Az együttesből Mihaí Ián, Králik Peter, Kazár Ián, Se­­ruľa Ián, Zólyomi Zoltán, Gilian Dušan, Belík Ľubomír, Drozd Du­šan, Štefanec Pavel, Kovács Du­šan, Horn Karol, Kpzma Zoltán, Lavrík Ján és a bajnokság meg­nyerése után Lehotára távozott Labuda Marian járult hozzá jelen­tősen a bajnokság megnyerésé­hez, természetesen több játékos is „szóhoz jutott“ a mérkőzések során. A felsoroltakon kívül két fiatal játékos is, Činčura Milan és Krivánsky Zoltán bekerült a 22- tagú keretbe, mivel az új szabá­lyok értelmében minden mérkő­zésen egy utánpótláskorú játékos­nak is kell szerepelni. Egyébként nemcsak emiatt kerültek a keret­be, igen tehetséges játékos mind­kettő, remélem, hasznos tagjai lesznek az együttesnek. — A csapat jónéhány előkészí­tő mérkőzést játszott „neves“ csa­patokkal is. A találkozók bizakodó légkört teremtettek a jövőt ille­tően? — A felkészülést célzó mérkő­zéseken váltakozó sikerrel szere­peltünk, de ott nem is a jó ered­mény elérése volt az elsődleges cél. Ogy érzem, hasznos tapaszta­latokat szereztünk, melyeket a baj­noki találkozókon eredményesen hasznosíthatunk majd. — Pártfogói vannak a csapat­nak, kap-e elegendő anyagi és er­kölcsi támogatást? — Az elért sikernek mindenki örül, szépszámú közönsége is van a csapatunknak. A mérkőzéseken a kétezres nézőszám sem ritka. Ez az együttérzés és biztatás jól esik, szükség is van rá. Anyagi gond­jainkat a Dolina Bánya vállalja magára, de jelentős a Technické služby támogatása is. Más üzemek nem igen erőltetik meg magukat patronálásunkban. Az egyesület „személyes" segí­tői pedig a vezetőség tagjai: Ba­­dura Emil, az egyesület elnöke, Šagúl }án a labdarúgó-szakosztály elnöke, Dudás Jozef, Longaver Ľu­bomír és mások. És természetesen a lelkes közönség, melynek bizta­tására már az első liazai mérkőzé­sen, augusztus 16-án nagy szükség volt a Snina elleni találkozón. A magam részéről bízom abban, hogy ha tavaly „túlteljesítettük“ tervün­ket, az új évadban is sikerül leg­alább elképzeléseinket valóra vál­tani. Az „A" csapat jó példáját kö­vette a „B“ csapat is, mely a já­rási II. osztályban került az. első helyre és így a középszlovákiai kerületi bajnokság I. osztályának „D“ csoportjában szerepelhet az új bajnoki idényben. A csapat Pa­­lečka Emil irányítása mellett érte el a szép sikert, aki a jó szereplés „titkát“ abban látja, hogy a játé­kosok fegyelmezetten betartották az utasításokat, rendszeresen láto­gatták az edzéseket. A 18 játékos közül hárman az „A" csapatban is szerepeltek olykor, de így is szép eredményeket értünk el. Ha­zai pályán nem szenvedtünk vere­séget, döntetlenre is csak három­szor játszottunk. Az idegenben megnyert három mérkőzés és a több döntetlen pontjai segítettek sikerre a végelszámolásnál. Az új feladatok megoldására már új edző, Alexander Rias, a ČH Bra­tislava és a Tatran Prešov egykori játékosa készíti fel a legénységet, a jövő terveiről tőle érdeklődöm. — Nagy reményekkel nem indu­lunk az új osztályban ránk váró feladatok elé, de egy kicsit szeret­nénk azért „megmelegedni“ ott. A bentmaradás nem lesz könnyű, hi­szen négy járás legjobbjai küzde­nek ott egymással és bizonyára egyikük sem szeretne gyorsan bú­csút venni a többiektől. — Változások vannak a csapat­ban? — Lényegében a régi gárda ma­rad, akik közül ketten az „A“ csa­patban is játszanak majd. De jött négy új ember: Kamenyík Tibor, Samek Jozef, Kováč Ján és Solár Juraj, meg a nagycsapatból is sze­repelhetnek nálunk néhányan, így bizakodva várjuk a kezdést. — Hogyan készülnek az új fel­adatokra? A Hetente négyszer edzünk, ahol többek között az elképze­léseink megvalósítását gyakorol­juk. Barátságos mérkőzéseket ját­szunk, melyeken új embereink ké­pességeit is megpróbáljuk lemér­ni, de nagy szerepük van a hiá­nyosságok feltárásában is, melye­ket a bajnoki küzdelmek megkez­déséig igyekszünk majd eltávolí­tani. ooo A nagykürtösi labdarúgás ered­ményes évet zárt, az újabb felada­tok elé szerény tervekkel, de biza­kodással indul. Az út felfelé visz, melyen már a becsületes helytál­lást is sikernek lehet majd el­könyvelni. BOJTOS JÁNOS A „B“ együttes. Baloldalt Emil Palečka, jobbról Alexander Ria«. Az „A“ csapat tagjai Štefan Donálek edzővel A „BARÁTSÁG" »eltol - fűn A lelkiismeretesen elvégzett munka és az ezt követő eredmények értéke­lése és Jutalma sokféle lehet. A kü­lönféle anyagi futtatásokon kívül azonban legalább olyan fontos szere­pe van a pénzben nem mérhető, er­kölcsi elismerésnek is. Buzdító hatá­sa, jogos büszkeséggel eltöltő ereje pedig még erősebb. Egy ilyen esemény avatta ünnep­nappá augusztus hetedikét a szögyé­­ni [Svodín) Barátság Egységes Föld­­müvesszövetkezetet életében. Ünnep­nappá, a szó valódi értelmében. A ve­zetőség, a tagok és a meghívott ven­dégek a szövetkezet életéről készített harminc perces színes film bemutató­jára gyűltek össze. Az ötezer hektáron gazdálkodó Ba­rátság Efsz évek óta rendszeresen jó termelési mutatókkal dicsekedhet. A természeti adottságoknak megfelelően megváltozott fő termelést ágazatok hozama évről évre egyenletesen emel­kedik. Az átlagon felüli eredmények szülték az tötetet, amelyet rövidesen megegyezés követett a szövetkezet vezetősége és a bratislavai Koliba Filmstúdió között. A forgatás egy éve alatt a film stábja meglátogatta a szö­vetkezet valamennyi termelési részle­gét. Kísérőik elsősorban Kovács Ferenc, a szövetkezet elnöke és H In­zell ér László kultürfelelős voltak. Ss az eredmény? A modern kultúr­­ház mozihelyiségének vetítővásznán kétszer fél óra alatt szinte tökéletes keresztmetszetet kaptunk a Barátság Egységes Földművesszövetkezet életé­ről, mindennapjairól. Kétszer fél órá­ban azért, mert a filmet szlovák, il­letve magyar kísérőszöveggel egy aránt bemutatták. A szövetkezet dol­gozói ünnepi meghatottsággal figyel­ték a pergő képsorokat. Jogos és ért­hető elfogultsággal, hiszen a szerep­lők — ők maguk voltak. A traktorok nyergében, a gyümölcsösben, hamvas őszibarackok szedése és osztályozása közben, az állattenyésztési részleg steril laboratóriumában, az aranyló gabonatáblákon. De ugyanígy magok­ra ismerhettek a csorbatói kötélpálya üléseiben a hófödte tátrai csúcsok alatt vagy a pöstyéni gyógyfürdő me­dencéiben, a szövetkezet számos~ ju­talomkirándulásainak valamelyikén. Láthatták magyarországi barátaikat Nádudvarról, akikhez évek óta szoros kapcsolat és gyümölcsöző együttmű­ködés fűzi őket. Voltak hangulatos képsorok a tavasszal Szögyénben megrendezett járást dal- és táncünne­pélyről. Es ott volt a kamera a szö­vetkezet évzáró taggyűlésén is, ahol Kovács Ferenc elnök beszámolója a szövetkezet termelési eredményeiről mintegy összefoglalása és egyben bi­zonyítéka volt a harminc percen ke­resztül látottaknak. A film készítői jó munkát végeztek. Céljukat — egységes, összefüggő kör­képet nyújtani egy szövetkezet életé­ről — maradéktalanul teljesítették. A nézők pedig — e szövetkezet tagjai — az utolsó kockák kifutása után jo­gos büszkeséggel állhatták fel a né­zőtér kényelmes székeiről. A film méltó elismerése volt munkájuknak, és egyben buzdítás a jövőre nézve, az elért színvonal további emelésére. VASS GYULA Fúvószenekarok seregszemléje A Komáromi (Komárno) Járási Nem­zeti Bizottság kulturális szakosztálya, a Komáromi Járási Pionír- és Ifjúsági Ház, az Ögyallai (Hurbanovo) Városi Művelődési Központtal karöltve Ögyal­­lán rendezte meg a fúvószenekarok IV. járási fesztiválját. A fúvószenekarok járási seregszem­léjét — mely Csehszlovákia Kommu­nista Pártja megalakulásának 60. év­fordulója jegyében zajlott le — Ján Bachleda, a Komáromi Művelődési Központ igazgatója nyitotta meg, aki üdvözölte a fesztivál közönségét 'és szereplőit, majd értékelte a járás fú­vószenekarainak eddigi eredményes munkáját. A verseny küldetése az volt, hogy rendszeres munkára sarkallja az ifjú­ságot és a fúvószenekarokat, hogy hozzájáruljon az interpretációs szín­vonal emeléséhez, valamint különbö­ző zenei műfajok kulturális-társadal­mi jelentőségének és szerepének el­mélyítéséhez. Ezen a minden szempontból kitű­nően szervezett versenyen a felnőt­tek együttesei mellett a komáromi já­rás legjobb három úttörő fúvószene­kara is fellépett: az Ögyallai Városi Művelődési Központ, a Naszvadi (Ne­­svady) Művelődési Központ és a Ko­máromi Szakszervezetek Házának út­törő fúvósegyüttese. Az Ögyallai Városi Művelődési Köz­pont úttörő zenekara 1977-ben ala­kult. A tizennyolc tagú együttest, amely gyakran lép fel a különféle ünnepélyeken és a polgári ügyek tes­tületének rendezevényein, Miloslav Satko karmester vezeti. Nemcsak meg­lepte a közönséget és a bíráló bizott­ság tagjait a pionírzenekar, hanem méltán nyerte el az ógyallaiak elis­merését és megbecsülését is. A Naszvadi Művelődési Központ úttörő fúvószenekara 1978 októberé­ben alakult Kollár Mihály karmester vezetésével. Már a tavalyi szereplé­süket is siker kísérte, az idén viszont bebizonyították, hogy továbbléptek a fejlődés útján, így céltudatos és rend­szeres munkájuk nem volt hiábavaló. Otthoni fellépéseik nagy népszerű­ségnek örvendenek. Az idei járási fesztiválon a legnagyobb tapsot a Magyar csárdások című összeállítás kapta. e A Komáromi Szakszervezetek Há­zának pionír fúvószenekara 1977-ben alakult meg a járási párt és állami szervek, az alapiskolák és a Szak­­szervezetek Háza hatékony segítségé­vel. Ez a színvonalas együttes évente átlagosan tízszer lép fel különféle rendezvényeken. A csoport részt vett minden eddigi járási fesztiválon és tavaly a gyermek fúvószenekarok ke­rületi versenyén is, ahol az igen elő­kelő második helyet szerezte meg. Műsorán szlovák, cseh, magyar és szovjet szerzők indulói, keringői, pol­kát és népdalfeldolgozásai szerepel­nek. A negyvenhat tagú kollektíva Nagy Alajos karmester vezetésével egyre magasabb művészi színvonalat ér el. Ezt bizonyítja az is, hogy fel­lépett már külföldön és a Csehszlo­vák Televízióban is. A bíráló bizott­ság úgy döntött, hogy ez a pionír fúvószenekar minősíthető a fesztivál győztesének. A sikeres fesztivál a résztvevő fú­vószenekarok közös fellépésével ért véget, amelynek keretében Karol Pá­­divý Indulóját és Dmitrij Sosztako­­vics Békedalát adták elő a hálás kö­zönségnek. BARTHA TIBOR---------- FELHÍVÁS ........ A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK SZŐTTES Népművészeti Csoportja TAGFELVÉTELT hirdet 1981 október 5-én és 6-án 15,00—20,00 óra között az együttes tánckarába, — zenekarába és — szólóénekesek számára A tagfelvétel színhelye: az együttes próbaterme —; Bratislava, námestie 1. mája 10—12 (a Hviezda mozival szemben) Telefon 534-31, 533-94

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents