Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-12 / 37. szám

SZABAD FÖLDMŰVES / 1981. szeptember 12. SZÄNALOM HELYETT CSELEKVÉS... Nemcsak az orvosok dolga ... Ki tudja miért, de sokszor némi viszolygással olvasok ar­ról, hogy újabban minden év valakinek az éve ... Nők éve, gyermekek éve, most pedig 1981 a rokkantak, illetve tá­­gabb értelemben a testi és szel­lemi fogyatékosok éve. Viszoly­gásom oka: egy évet igazán ke­vésnek találok arra, hogy min­den megváltozzon, minden em­ber fejében, érzelemvilágában, tetteiben gyökeret eresszen a megkövetelt társadalmi törő­dés, figyelem. Sajnos, nem megy ez ilyen gyorsan... A Szlovákiai Rokkantak Szövetsé­gének a tőketsrebesi járásban 1730 tagja van, akik 41 alapszervezetben tevékenykednek. Már eddig is sokré­tű munkát fejtettek ki, de az idei év­re különös gondossággal dolgozták ki terveiket, méltóképp akarnak hozzá­járulni a rokkantak nemzetközi évé­nek sikeres lefolyásához. Huszonkét alapszervezetben megszervezték a rok­kantak találkozóját, ahol kultúrmű­sorral és ajándékkal kedveskedtek a szervezők, számos kirándulást szer­veztek a rokkantak száméra. Az első félévben 450 rokkant vett részt egy­hetes üdülésen. A szövetség lehető­ségeihez mérten bekapcsolódik a tár­sadalmi munkába. Segltkeztek a me­zőgazdasági csücsmunkáknál, a köz­­ségszépítési munkálatokban, hulla­dékanyagok gyűjtésében. Országszerte gondot okoz az egész­ségkárosult gyermekekről való gon­doskodás, akár a családban vagy in­tézetekben élnek. A szülök tájékoz­tatása, felvilágosítása a célja annak az összejöveteleknek, amelyeket a rok­kantak szövetsége az egészségnevelé­si intézettel és a szocialista akadé­miával karöltve rendez. A Szlovákiai Rokkantak Szövetsége szorosan együtműködik a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel, a Szocialista Akadémiával, a helyi nemzeti bizott­ságokkal, a Nőszövetséggel, a Vörös­­kereszttel, a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetsége járási szerveivel. Az utóbbi időben jelentősen javult a kap­csolat a járási nemzeti bizottság szo­ciális osztályának dolgozóival is, ahol egyszerűsítették és meggyorsították a rokkantak ügyeinek intézését. A sok pozitív eredmény mellett ren­geteg javítani való akad a rokkantak segédeszközökkel történő ellátásában. A vállalatokban, üzemekben, szövet­kezetekben és más munkahelyeken a lehetőség szerint adjanak alkalmat az egészségükben károsultaknak, hogy tudásukat kamatoztathassák. Konkré­tabban: a járásban sok rokkant fiatal nem tud elhelyezkedni. Például a te­­lefonosszakmában mindenütt egész­séges emberek dolgoznak, pedig ők más beosztásban is dolgozhatnának. * Bármennyire is furcsa, megsegíté­sükhöz előbb meg kell nyerni magu­kat a fogyatékosokat is, akik közül sokan szégyellik az elesettségüket, csökkentértékűségüket. Elhúzódnak, magukba zárkóznak, nem mindig akarják elfogadni a feléjük nyújtott kezet. Különösen, ha az egészségesek szemében szánalmat vesznek észre, amit nem könnyű elviselni. Ezért nem szánni, hanem tenni kell értük: csa­ládban, iskolában, munkahelyen, bu­szon, boltban, mindenütt. És nemcsak 1981-ben... ILLÉS BERTALAN Azt ilyen tükör, melyben a gépkocsivezető saját magát látja, nem segiti a biztonságos közlekedést A nagybetűs éveknek azt mégis sikerült elérni, hogy az emberek fi­gyelme — ha csak egy pillanatra is i— ráirányuljon egy-egy nemes célra. Az idén: a fogyatékosok életmódjára, helyzetére, az egészségesek tenniva­lóira. A tőketerebesi (Trebišov) já­rásban is ez késztette a közélet iránt cselekvőén érdeklődő embereket, tár­sadalmi szervek aktivistáit, hogy kö­zelebbről is megismerkedjenek egy olyan zárt világgal, mint a testi és szellemi fogyatékosoké. Eddig is voltak bíztató lépések sor­suk figyelemmel kísérésében, de ezek többségében egy-egy kollektíva, szo­cialista brigád alkalmi, vagy folyama­tos gondoskodásához fűződnek. Rok­kantkocsit, járószerkezetet, könyvet, írógépet és ehhez hasonlókat juttat­tak a rászorulóknak. Meglátogatták őket, kitakarítottak, otthonossá Igye­keztek tenni olykor sivár környeze­tüket Nem akarom kisebbíteni e törekvé­sek erkölcsi, a szocialista humaniz­musból táplálkozó értékét, mert ez igazságtalan lenne. Továbbra is sok beszéd-, hallás- és látásfogyatékos, mozgássérült és más testi bajokkal küzdő ember életkedvét, testi vagy lelki erejét adhatják vissza a közvet­len kapcsolatok, az önzetlen segíteni­­akarás. De a fogyatékosok éve mé­lyebb, általánosabb igényeket és ten­nivalókat is kirajzol a társadalom egészségesei elé. A járási felmérés szerint a terebesi járásban minden ti­zedik ember tartozik a fogyatékosok sorközcsségébe. Körülbelül huszonöt­­ezer ember szorul segítségre. önmagában a szám is megdöb­bentő! Ki gondol arra, hogy ilyen sok ember hordozza e betegségnek ne­vezhető baj testi-lelki nyűgeit? Egy közepes nagyságú város lakosságát kitevő népesség ez, amelyet aligha tudunk a legjobb szándék mellett is alkalmi, elszigetelt jótevéssel meg­nyugtatóan megoldani. Mert megoldás kellene, elsősorban azért, hogy ez a szám kevesebb legyen a jövőben, — vagyis jó lenne elejét venni a fogya­tékos egészségi állapot bekövetkezé­sének. Még elgondolkoztatóbb ugyan­is a kép, ha hozzávesszük, hogy a testi vagy szellemi fogyatékosok 30 százaléka fiatalkorú..! '■ Július idén is a biztonságos közle- 1 kedés hónapja volt. Ez a gépkocsl- 1 vezetőket fokozott óvatosságra, a biz­■ tonságos közlekedésre ösztönözte. Bi­■ zonyára jelentős szerepe volt ebben ■ a közbiztonsági szervek közlekedés­­’ rendészeti osztálya tagjainak is, akik ■ ebben a hónapban gyakrabban tűntek • fel közutainkon, hogy ellenőrizzék t a közúti közlekedés szabályainak be­­c tartását. Az illetékes szervek igyekezete el­lenére, a várt eredmény gyöngébb a feltételezettnél. A gépkocsivezetők közül sokan nem tartották be a köz­lekedési szabályokat, aminek követ­keztében Szlovákiában 2364 baleset fordult elő, mely mintegy 14 millió korona kárt okozott. A balesetek kö­vetkeztében 60 ember vesztette életét. A balesetek oka most is legtöbb eset­ben a gyorshajtás, az ittas vezetés, a helytelen előzés és az előny meg nem adása volt. Számos baleset előidézője nem mv toros járművek vezetői és gyalogosok voltak, de néhány esetben a hiányzó vagy elhanyagolt állapotban levő fi­gyelmeztető közúti jelzések is okoz­tak balesetet. A biztonságos közlekedés hónapjá­nak statisztikája ismét mementó szá­munkra, hogy a jelenleginél még fo­kozottabb óvatosságra, a közlekedési szabályok következetes betartására van szükség. Anyagi javaink, egész­ségünk megóvása és életünk megvé­dése érdekében, minden bizonnyal megéri. Előnyszabály az E-75-ös közúton A TÚLZOTT TAKARÉKOSSÁG ÁRNYOLDALAI Munkavédelem A kiváltó okok között a szakembe­rek többfélét is említenek: genetikai ártalmakat, a terhes nő helytelen életmódját, a baleseteket, a különbö­ző betegségeket, amelyek rokkantsá­got okoznak, a mértéktelen alkohol­­fogyasztást. Sőt még a gyors ipari fejlődés, a városiasodás káros hatásai is szerepelnek a kiváltó okok között. Tehát a megelőzés nem csupán orvo­si ügy, hanem mindnyájunk személyes ügye, felelőssége. Persze vannak jócs­kán egészségügyi tennivalók is. Ilye­nek például a hallásfogyatékosok ko­rai felismerését célzó szűrések, a gyerekek három éves koráig kötelező szemészeti vizsgálat, az értelmi fo­gyatékosság korai felismerése, az is­koláskor előtti szűrések ... Fontos lenne az is, hogy a mozgás­­szervi fogyatékos fiataloknak több csecsemő-ideggyógyászati ágy állna rendelkezésre. Jelenleg például hu­szonkét gyereket nem tudnak elhe­lyezni. Sok múlik a korai felismerésen. Hányszor derül ki egy-egy gyermek sikertelen iskolai szerepléséről, hogy nem a szorgalmával, az értelmi ké­pességeivel van baj, hanem rosszul hall, gyengén lát, netán idegrendszeri zavarokkal küzd. Észre kell ezt venni a szülőnek, pedagógusnak, orvosnak, mert nemcsak testi, hanem lelki ba­jok, gondok is származhatnak belőle. Sok-sok lehetőség ... Tennivalók sokaságát dolgozták ki a szakemberek a felnőtt fogyatékosok helyzetének javítására Is. A vakok, gyengénlátók, hallássérültek (süke­tek, nagyothallók), a mozgássérültek alkotják a legnépesebb csoportokat. De oda tartoznak az idült betegség­ben szenvedők, az elme- és idegbete­gek, különféle belgyógyászati bajok­ban szenvedők, alkoholisták is. Vala­mennyi esetben kitapinthatók a rok­kantság ismérvei, ezért szorulnak se­gítségre. i i Közülük sokan képesek megállni a helyüket a munkában, de nem szíve­sen alkalmazzák őket. Mások átkép­zéssel új szakmát, munkafogásokat sajátíthatnak el, hasznára lehetnek önmaguknak és a közösségnek. Érde­mes lenne járásílag is meghatározni azokat a szakmákat, szakmacsoporto­kat, termelési ágazatokat, ahol hasz­nos munkát végezhetnének. Ehhez azonban — úgy tűnik — nem elegen­dő a jó szív, a megértés, anyagilag is érdekeltté szükséges tenni a külön­böző munkahelyeket, hogy alkalmaz­zák a csökkent teljesítményű embe­reket, vegyenek részt az átképzésük­ben, esetleg új szakma megtanításá­ban is. E téren példás munkát végez­nek a tiszacsernői (Čierna nad Ti­sou) átrakodó állomáson, ahol üzemi baleset következtében jóformán min­den rokkantnak megoldják a foglal­koztatását. Akadnak sürgős ■ és pénz nélkül is szinte megoldható — tennivalók is. Ilyenek: az autóbuszokra nagyobb be­tűkkel kellene felírni a menet irá­nyát, hogy a gyengénlátók is észre­­vqjiessék, építsenek megfelelő bejára­tokat az üzletekbe a mozgássérültek­A kelet-szlovákiai kerületben min­den héten meghal valaki üzemi bal­eset miatt. A tragikus adat mellett ugyan kit vígasztal, hogy korábbi évek átlagaihoz képest tavaly a biz­tonságtechnika úgyszólván valameny­­nyi mutatója javult. Vígságra azért sem lehet ok, mert a balesetek sérült­jei elég sok munkanapot töltöttek betegállományban. A kerületben ta­valy 13 ezer 771 üzemi baleset tör­tént. Ez év első felében lényegesen csökkent az üzemi balesetek száma, de így is naponta több mint ezer dolgozó esett ki a munkából. Arról, hogy mennyire hamis a pusz­ta számok bűvöletében értékelni a munkavédelmi helyzetet, egy váratlan találkozás győzött meg. Egy jőlmenő mezőgazdasági üzem munkavédelmi előadójával futottam össze. Ismeret­ségünk egy halálos munkahelyi bal­eset után kötődött, amikor is a válla­lati mulasztásra, az ővá rendszabá­lyok semmibe vételére derült fény. Akkor faggatásom eléggé kellemetle­nül érintette az egyébként lelkiisme­retes szakembert. Most viszont üröm­től sugárzott az arca. Nem csoda, hi­szen — amint mondja — ötven szá­zalékkal csökkent a balesetek száma az átlaghoz képest, csonkulásos Sérü­lés sem fordult elő, és ha nincs az a csúnya haláleset, akkor a munka­­védelemben kerületi szinten is a leg­jobbak lehettek volna. A meglehető­sen bizzar történet szinte tálcán kí­nálja az alkalmat a moralizálásra. Arra, bogy szót csépeljünk emberünk embertelen szemléletmódjáról, büro­krata mivoltáról. Korántsem bizonyos, hogy igazunk lenne. Hiszen a bizton­ságtechnika szakavatottjának bizo­nyára nem kevés szerepe van abban, hogy a vállalatnál valóban jóval ke­vesebb baleseti veszélyforrás találha­tó, mint akár egy esztendővel ezelőtt. Tavaly húsz százalékkal csökkent a halálos balesetek száma, de emellett 61 tragikus baleset türtént. A szomo­rú statisztikában mutatkozó javulás ellenére, a munkavédelem kifejezés híven tükröz valamit a honi viszo­nyokból. A takarékossági buzgalmak­ból elspórolják a biztonsági berende­zéseket. A munkabiztonság! ellenőrök tavaly több mint ötezer ellenőrzést tartottak, melynek ötven százaléka technikai jellegű volt. Az ellenőrök egész sor hiányosságot állapítottak meg, melyeket az idén ki kell küszö­bölni. A munkahelyi ártalmak révén, idejekorán rokkantnyugdíjba kerülők száma riasztóan növekszik. (Cieső munkaerejük — mérhetetlen veszte­ség. A megelőzés — vagyis a humá­nus és hatékony munkásvédelem — feltehetően komolyabb hozzáállást követel meg. (i. b.) янннвмаанагаанпв1нмнмнммш111нпмншш1н1нмн1мнмнннвннннаннпнмннмнн»нннннмммим A zöldségkertésze­ti munkák a beta­karítás utolsó fá­zisához értek. Rö­videsen sor kerül az eredmények ér­tékelésére, — ami után az is kiderül, hogy az egyes cso­portok hogyan tel­jesítették felada­taikat. Fotó: -ita­nek, az autóbuszok egy bejáratát úgy alakítsák át, hogy a mozgássérült emberek Is fel tudjanak szállni, stb. Sokrétű tevékenység Országúti mementó

Next

/
Thumbnails
Contents