Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-29 / 35. szám

SZABAD FölDMOVES 1981. augusztus 29* 16 Zvolení Ä felszabadulást megelőző években, évtizedekben Zvolen a középszlová­kiai munkásmozgalom egyik központ­jaiként szerepelt. Ami pedig a város munkásságát illeti, annak forradalmi tevékenysége a Szlovák Nemzeti Fel­kelésben érte el tetőpontját. A fasisz­ták 1940 márciusában bebörtönözték Černocký Karolt, a kommunista párt akkori körzeti titkárát. Még ugyan­azon év végén a fasiszta rendőrség felgöngyölítette a párt illegális háló zatát, s letartóztatott 39 kommunistát, köztük Tonnhauser Pavolt is, a kör­zeti pártbizottság elnökét. Zvolenban 1941-ben illegális fórra dalmi tanács alakult, amely röpcédu­la-akciókat indított, lőfegyvereket, robbanóanyagokat gyűjtött. Smidke Karol már az 1943-as év második fe­lében értesítette Blažovský Rudolfot, « kommunista párt Zvolenban tartóz­kodó központi funkcionáriusát a fegyveres felkelés előkészületeiről. Kerületi Forradalmi Tanács alakult, amely e városból irányította az ille­gális tevékenységet a breznói, Lovi­­nobaňa-i, a kékkői (Modrý Kameň) és a dobálnál járásban. Milyen szerepet töltött be Zvolen a felkelés előtt, s az alatt? A Hront kaszárnyában 200 munkást fegyverez­tek fel, akik elfoglalták a város fon­tosabb intézményeit, ezzel elszigetel­ték a fasiszta rezsim képviselőit. A forradalmi tanács legális tevékeny­ségbe kezdett, s kezébe vette a tel­jes hatalmat. Zvolenban állomásozott a 3. felkelő hadsereg taktikai egységének vezér­kara, Kuna ezredes vezetésével. A vezérkarhoz tartozó felkelési terület Tomááovcétől egészen Handlováig nyúlt. A zvolení vár „A Szlovák Fel­szabadításáért“ nevű partizánbrigád székhelye volt, egészen 1944. október 26-ig, amikor a felkelők a fasiszta túlerő elől a PoTana erdőségeibe tét ték át „székhelyüket“. Egyébként Zvolenban működött a Szlovák Nemzeti Felkelés nyomdája, ahol többféle felkelőújságot nyomtat tak, mint például a Pravdát, a Hlas národa stb. — összesen 40 ezer pél dányban. Ezenkívül még nagy meny nyiségű hirdetmény, falragasz, röp lap hagyta el a nyomda kapuit. Feltétlenül megjegyzendő még: az államvasutak javítóműhelyének mun­kásai s a vasutasok közösen itt készí­tették el a Masaryk, a Húrban ée a Štefánik nevű páncélvonatokat, ame­lyek a felkelők harcait sikeresen elő­segítették. A vasút „Pályafenntartó főnökség“ nevű 'épületében székelt a Szlovák Nemzeti Felkelés Időszaké­ban a Gerlach III. taktikai egység mozaik katonai parancsnoksága. A zvoleni nemzeti munkásőrség a bank-épület­ben tartózkodott, űk nyerték meg a laktanya tisztjeit a felkelés ügyének, akik a város rendjét, nyugalmát sza­vatolták. Zvolen fasiszta megszállása (1944. október 26.) után a hitler-pribékek egészen 1945. március elejéig a zsi­dótemetőben 136, a Kováőová melletti Borinka nevű erdőben pedig 105 ha­zafit mészároltak le. A tömegmészár­­lésok helyén emlékmű áll. Milyen szerepet játszott Kováčová, ez a fürdőhely a felkelésben? Itt volt a partizánok kiképző-központja, s Itt volt a Ján Nálepka partizánbrigád vezérkarának a székhelye. Zvolen városát 1945. március 14-én a szovjet hadsereg 50. és 51. tüzer­­egysége szabadította fel. A 232. tüzér­­hadosztály és a 240 tüzérhadosztály ezredét a Zvolenszká és a Zvolenszki hősi címmel tüntették ki. A város felszabadításáért folyó harcokban kétszáz szovjet, száztizenegy román katona és hatvannégy civil lakos ál­dozta életét. A zvoleni szovjet kato­nai temetőben 17 ezer elesett hős alussza örök álmát (akik Közép-Szlo­­vákia csataterein'haltak meg); a fel­szabadító harcokban 11 ezer román katona is a fasiszták kiűzése közben vesztette életét; ők a zvoleni román katonai temetőben nyugszanak. Soha többé fasizmust! Soha többé háborút! ф ÉLELMEZÉSI VILÁGNAP. Az első élelmezési vilákgnapot 1981. október 16-án, az ENSZ élelmezési és mező­gazdasági szervezete, a FAO megala­pításának 36. évfordulóján rendezik meg. A FAO 1979-ben döntött egy ilyen világnap megtartásáról, hogy ezzel hívja fel a világ közvéleményét a hosszú távra szóló világélelmezés problémájának fontosságára, és to­vábbi fejlődést adjon az éhezés, a gyengéntápláltság, valamint a sze­­gényzék elleni nemzeti és nemzet­közi szolidaritásnak. ( —) • NEMCSAK DINNYÉT... A Duna­tőkési (Dunajský Klatov) Állami Gaz­daságban 40 hektárról szüretelik ezt a nedvdús csemegét. A termés kiváló. De azzal is törődik a gazdaság Igaz­gatósága, hogy a jövőben elegendő dinnyemeg legyen; e célra két hektá­ron termesztenek dinnyét. 1 kf) Q TÖRIK, PORfTJÄK. Tojásfelvá­sárló és feldolgozó egyesülés jött lét­re a Zalabéri Mgtsz, a Budapesti Ba­romfiipari Vállalat és a Zala megyei Tejipari Vállalat közreműködésével. Evégböl a tsz-ben tojástörő üzemet létesítettek. Az így keletkezett tojás­lét a Zalatej porító részlegében dol­gozzák fel. Még az idén 8—10 millió tojás felvásárlásával, illetve 400 ton­na tojáslé porításával számolnak. (—val • Ül TERMÁLFÜRDŐ. „Z“ akció keretében átadták rendeltetésének azt a 25x50 méteres medencét Szenc­­királyfán (Kráfová pri Send), amely­be 31—33 fokos termálvizet enged­hetnek. A galántai JEDNOTA fogyasz­tási szövetkezet segítségével máris épül az étkezde. (kfg) Habrovský M. Ján, Zvolen A galántai (Galanta] járásbeli Zsigárdon (Ziharec) évente több tízezer darab, különféle nagyságú virágcserepet gyárta­nak — a hajdani téglagyár helyén. Felvételeink az égetésre, illetőleg az elszállításra előkészített cserepekről készültek. Fotó: (-vács) Hála az égnek, hogy nem vagyok tudás, különben már rég a tudomány vértanúja lennék. Szeretem az önkísér­letet. Az új és újabb élményekért, sztorikért [ha lenne!) a világ végére is elmennék, hogy az emberi tulajdonsá­gokat kitapasztaljam. Kipróbáltam már, milyen érzés jó és rossz embernek lenni; csupán az élmény kedvéért voltam már közönyös, tudálékos, nagyvonalú, precíz és még sorolhatnám, mi minden ... Tegnap viszont elhatároztam, hogy egy álló hétig ,čkóť leszek. (Amit nyaralás után, fizetés előtt nem ts olyan nehéz megtenni.) Számba vettem tehát a lehető­ségeket, ahol garasoskodni lehet: nem adok borravalót a klubunkban a kiszolgálónak (tehetem, egy hétig zár­va!), bliccelek a trolin, a villamoson (ezt is tehetem, gyalog járok!), esetleg, ha taxival kényszerülök haza­menni, már a sarkon kiszállok a járműből (pláne, tehe­tem, egy saroknyira lakom a taxiállomástól!). Erről jut eszembe: hazameneteli Otthon megemlítem, délelőtt fodrászhoz megyek, rendet teremteni boglyas fejemen. Ekkor döbbentem rd, hogy az igazán nagy summát a figarónál lehet megtakarítani. Mert nem kell ott hajat mosatni, amikor ezt a csekély munkát otthon, a fürdőszobában is elvégezheti a magamfajta emberfia, a hajszesz is nélkülözhető, őseim is kibírták nélküle, nem szükséges a borotvahajvágás sem, még meghittebb is, ha az ősi szerszám csattog a derék mester kezé­ben ... ' így azután beoldalogtam egy idegen fodrászszalonba, mert a törzshelyemre nem lett volna kurázsim ilyen elő­feltételekkel bemenni. Udvariasan hellyel és újsággal kínáltak, mert voltak még előttem. Olvasgattam, de azért fél füllel oda-odaf így ettem a fodrászok cseverészésére. — Láttátok az előbbi fejet? — kérdezte munkatársától az egyik hajkurtító. — Hal legyek, ha utoljára nem a bábaasszony mosta meg a koponyáját! — Majd natura­lista módon ecsetelte, milyen is volt a fej. — Es láttátok, milyen klasszul rendbehoztam? — foly­tatta a morcos. —< És az ürgének volt bőr a képén egy tízest adni borravalónak, azt ts egészen apróban: tíz-, húsz-, ötvenfilléresekben! Kedvem lett volna a képébe vágni az egészet úgy, ahogy volt, de a pénz, az pénz ... Aztán szörnyű szitkokkal illette azokat, akik a sze­gény figarókon akarnak meggazdagodni. Azt kívánta, hogy a frizurán megspórolt pénzből csináltatott öltöny már az első napon szakadjon cafatokra. ■ ■ A szitkok után rám került a sor. — Parancsol? — kérdezte tőlem udvariasan a morcos. — Hajvágás lesz, természetesen borotvával. Mosást is kérek (igaz, indulás előtt mostam hajat!), persze, majd szesszel is szíveskedjék bedörzsölni. Lakk is jöhet rá, igen, abból a drágábbikból. Miután befejezte figaróm a nagy művét, hogy ne sza­kadjon cafatokra a majdani új öltönyöm, borravalóként markába csaptam egy csillogó fém ötöst, s némi töpren­gés után még egy kopogóst m Német Tibor kelte nyugta kelte nyugta AUGUSZTUS — SZEPTEMBER < ó. p. ó. p. 6 p. ó. p. Augusztus 31 Hétfő ERIKA i NORA < 5 01 18 27 640 19 38 Szeptember 1 Kedd EGYED, EGON ' DRAHOSLAVA ' 5 02 18 25 7 47 20 02 Szeptember 2 Szerda ISTVÁN , LINDA < 5 04 18 23 8 50 20 25 Szeptember 3 Csütörtök HILDA 1 OTOKAR * 1 5,05 18 21 9 54 20 50 Szeptember 4 Péntek ROZALIA ] ROZÄLIA , 1 5 06 18 19 10 56 2116 Szoptember 5 Szombat VIKTOR ( REGINA * 1 5 08 1817 11 57 2145 Szeptember 6 Vasárnap ZAKARIÁS ALICA [ 5 09 18 15 12 57 22 19 — Wefioay---. nem azt mutatom, hogy mekkorát fogtam: a felesé ern mérete ... (Ľubomír Nikolíni karikatúrája) — Mit hallok, Hürkecz bácsi, maga kórházban volt? — Bizony, Sári doktornő, méghozzá kétszer. — Hogy-hogy kétszer? — Először és utoljára! — Maga viccel? Miért vitték be? — Nem vittek, én mindenho­vá a saját lábamon járok. — Azt mondja meg, miért utalták kórházba? — Az üzemorvos beküldött a szakrendelésre, és ott a főor­vosnak nem tetszett a képem. — Ugyan, Hürkecz bácsi, az ilyesmi, már bocsánatot kérek, nem pofára megy. — Lehet, hogy az ilyesmi nem... de nekem azt mondta a főorvos, hogy olyan szép pi­ros az arcom, mint a túró, mu­száj kivizsgáltatni a gyomro­mat. Kérdem tőle: nem fog na­gyon fájni az a vizsgálat? Azt mondja, 6 nem tudhatja, neki még sohasem fájt, amikor mást vizsgáltak. Hát ilyen nagy a különbség doktor és doktor, mármint doktor és doktornő között... — Folytassuk onnét, hogy bé­­feküdt a kórházba. Ml volt? — Már az első nap untig ele­gem volt belőle. Olyan ott a rezsim, hogy hiába beszél ne­kik az ember, csak mennek a maguk feje után. Már a felvé­teliben mondom nekik, hogy tu­dom én, mi a bajom: a gyom­romra ment az idegesség. — Ezt meg honnét vette? — Mindenki mondja, hogy a gyomrára ment az idegesség. Na, aztán jön a főnővér, hogy vegyem be a vízhajtót. Mon­dom, ne nevettessen már, ami­óta az eszemet tudom, sohasem ittam vizet, mit akar kihajtani belőlem? Hiába beszéltem, sem­mit sem ért. — Az a fő, hogy végül Is bevette, Hürkecz bácsi. — Maradjon a kettőnk titka: a W. С.-be dobtam a tablettát. — Szégyellje magát, vén lő­­kötői Ha esze ágában sincsen meggyógyulni, miért ment kór­házba? — Mert becsapás áldozata lettem. Bementem, mert arra gondoltam, hogy végre jól ki­alszom magamat, úgyis igen el1 csigázott vagyok, és sokaktól hallottam, hogy a kórházban semmi meló, csak elnyúlik az ember a fehér ágyban és húzza a lóbőrt. Na hiszen, szó sem igaz belőle! Egy percig sem hagytak békén. — Nemhogy örülne, amiért annyit foglalkoztak magával! — Örülnék? Már kora reggel elkezdődött a macera: kt az ágyból, indíts fürödni, mérle­gelni, hőmérőzni, és ha mind­ez megvan, gyerünk vérvételre. Alig volt rá időm, hogy bekap­jam a reggelimet. Én itt, a munkahelyemen még sosem futkostam ennyit! Mivel éppen elegem volt, gondoltam, szundí­tok egyet. Hát, amint lehunyom a szememet, már rázza a vádia­mat a nővér: hasra, itt az in­jekció, aztán hanyatt, mert jön a vizit. Na, csakhogy vége, ak­kor meg: nyomás röggenyezés­­re, szemvizsgálatra, a jogász­hoz, a fülészhez, és még az idegorvoshoz is, de ez az egy legalább jogos volt, mert akko­rára majdnem bediliztem. Esté­re már alig bírtam mozdítani magamon. Es másnap élőiről. Mindig kitaláltak valamit, ne­hogy egy órácskát pihenhessek. Hát én százszor inkább munká­ba járok. Itt a kutya sem szól hozzám. Itt nincsen vizit, sem­mi sem sürgős, nem zaklatják az embert. — Mit mondtak, amikor el­bocsátották? Például nem írták elő, hogy diétázzon? — De, mondtak valami ilyes­mit. — Hm ... nem azért szólok, Hürkecz bácsi, de amióta itt beszélgetünk, maga már a má­sodik óriási görögdinnyét maj­szolja. — Az nem tilalmas, az jog­erős, doktornő. Azt mondták, mindennap megehetek egy-két szem gyümölcsöt... H. I. SZABAD FÖLDMŰVES — Kiadja az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a PRÍRODA Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalatban. — Főszerkesztő Pathá Kárnly. — Pé­­szerkesztő-helyettes Bars László mérnök. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 891 27Bratislava, Kriíkova 9. — Telelőn: fószerkesstő és titkárság 475 08 — telefnnköz- Indez: 49 630 pont 472 41 — Belső vonalak: mezőgazdasági rovat 35, társadalompolitikai roval 55. — Nyomja a Západoslovenská tlačiarne, n. v. SVORNOSŤ Szeme, Bratislava, Odborárske nám 3 — Terjeszti e Posta Hfrlapszolgálata — Előfizetéseket (elvesz minden postahivatal és postai kézbesítő. — Külföldre megrendelhető: PNS. ústredné expedície tlaCe 8Я4 19 Bratislava Gottwaldnvo nám. 48 — Előfizetési dl} egy évre 52,— KCs, (él évre 26,— Kčs. — A szerkesztőság kéziratokat és fényképeket nem Őris meg és nem küld vissza. A lap nyilvántartási száma: SÜTI 11/6.

Next

/
Thumbnails
Contents