Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-29 / 35. szám
műi jrapAsmiATQK A NYÚL NYERSROSTIGÉNYE Kevés szó esik a nyulak nyersrostigényéről. Ez nem véletlen, korábban ugyanis, amikor a nynlakat főleg gazdasági eredetű szálas- és abraktakarmánnyal etették, a nyersrost hiánya föl sem merülhetett. Ma viszont a legtöbb árutermelő kistenyésztő főleg nyúltápot etet. Kis számban, de akadnak olyan tenyésztők is, akik kizárólag nyúltápot etetnek, vagy csak kis mértékben egészítik ki egyéb takarmánnyal. Kizárólag nyúltáp etetése esetén igen gyakori az emésztőszervi megbetegedés és a belőle eredő elhullás. Ezek a hasmenéssel, lesoványodással és végül elhullással járó betegségek, főleg a leválasztás után 5—8 napra lépnek föl, és általában 8—10 hetes korig tartanak. Veszteség nemcsak az elhullásból keletkezik, hanem a betegségen átesett állatok gyöngébb gyarapodásából és roszszabb takarmányértékesítéséből is adódik. Az emésztőszervi megbetegedést több tényező válthatja ki. Az egyik a nyersrosthiány, amely a nyúltápok nem megfelelő mennyiségű és minőségű nyersrostellátásából ered. Ha a nyúltáp mellett megfelelő minőségű szálastakarmányt etetnek, az emésztőszervi megbetegedések föllépése igen ritka. MI IS AZ A NYERSROST? A növények támasztószövetét képező szerves anyagok összessége. Több összetevőből áll: a cellulóz és a lignin a legnagyobb hányad. A fiatal növényekben a cellulóz, az idősebb, elfásodottakban a lignin szerepel nagyobb mennyiségben. A lignin teljes egészében emészthetetlen, a többi alkotórész pedig kisebb-nagyobb mértékben emészthető. Az állatok emésztőnedveikkel gyakorlatilag nem képesek megemészteni a nyersrostot. A kérődzők előgyomraikban, a ló és a nyúl vakbelében élő baktériumok révén hasznosítani képesek, felhasználhatóvá teszik azt. A nyersrostot a szarvasmarha, juh, ló jól értékesíti, a nyúl viszonylag gyöngébben, általában 25—35, a nehezen emészthető pedig csak 15—20 %-ban képes hasznosítani. A nyúl szervezetében a nyersrost feltárása az állat méreteihez viszonyítva hatalmas, 50— 60 cm hosszú vakbélben történik, az ott élő baktériumok révén. A nyersrostot a baktériumok testük fölépítésére fordítják. A feltárt anyag a puha vagy vitamin-bélsár útján a szervezetből eltávozik, de azt a núyl ismét visszafogyasztja, és így értékesül ez az anyag. A nyúl sajátos tulajdonsága ugyanis (cökotrófia, koprofágia), hogy a közönséges nyúlbogyótól jól megkülönböztethető puha vagy vitamin-bélsarát újrafogyasztja, és ezáltal értékes táplálóanyaghoz, vitaminokhoz jut. Az emészthetetlen nyersrost a bélsár (nyúlbogyó) útján a szervezetből eltávozik. A NYERSROST SZEREPE Töltő hatású, hosszú ideig tartózkodik az állat emésztőrendszerében, a jóllakottság érzetét kelti. Fönntartja a bélmozgásokat, a gyomor és belek falát kedvező módon ingerii. Elősegíti a gyomor-emésztőnedvek termelését, jó hatású a vakbél-baktériumok összetételére, a nyúl esetében a cökotrófiát elősegíti. Az állat számára energiaforrásul szolgál. Mivel a nyúl a nyersrostot viszonylag gyöngébben értékesíti, a belőle nyert energia az igényeknek csak 10—15 %-át fedezi, a rost mégis szükséges az állat számára. Hiányában az állat bélmozgása renyhül, bélsárpangás lép föl, amely emésztőszervi megbetegedést vált ki, s hasmenésben mutatkozik meg. A NYÚL IGÉNYE E kérdéssel számos kutatási Varga László az idén legalább száz pecsenyenyulat szeretne értékesíteni Fotó: -bor beszámoló foglalkozik. Eredményeik meglehetősen ellentmondóak, a megadott szükséglet tág határok között ingadozik (7—25 ®/e, a takarmány százalékában). A vizsgálatok többsége megállapítja, hogy a túl alacsony, 8—9 %k nyersrosttartalmú tápok etetése esetén a bélmozgások renyhülnek, a bélben káros baktériumok szaporodnak el, rontják a hasznos baktériumok tevékenységét, így emésztőszervi megbetegedés, hasmenés lép föl. Az alacsony nyersrosttartalom a nyúl számára fontos puha vagy vitamin-bélsár képződését, illetve a visszafogy ászt ást is csökkenti. A nyúltakarmányok túl magas (17—25 */4-os) nyersrosttartalma ugyancsak káros, mert rontja magának a rostnak, továbbá más táplálóanyagnak a kihasználását, s ez rontja a termelési eredményeket. Ügy tűnik, hogy a szokásos takarmányféleségekkel és előkészítési módokkal a nyúltápok legkedvezőbb nyersrosttartalma 14—16 */4. Ilyen arány esetében a termelési eredmény (a testtömeg gyarapodás, a takarmány értékesítés) még nem romlik, viszont az emésztőszervi megbetegedésből eredő kiesés mérséklődik. Meg kell jegyeznünk, hogy a nyúl számára nem közömbös: milyen formában kapja a nyers rostot. A finomra őrölt, tiszt formájában adagolt rost nem serkenti a bélmozgásokat. A FORRÁSOK ÉS AZ adagolás MÓDJA A házinyúl legtermészetesebb oyersrostforrása a széna. A pillangós (lucerna, vöröshere) és az egyéb vegyes rétifttszéna egyaránt alkalmas. A nyúltáp, kiegészítve szénaetetéssel. Igen bevált a háztáji tenyésztésben. A széna kedvelt takarmány a nyulak számára. Szálas formában adagolva kielégíti a rágcsáló igényüket, koptatja metszőfogaikat ízérzete, aprítása serkenti az emésztőnedv kiválasztását. A belekbe kerülve telítettségi érzetet kelt, serkenti a bélmozgást. Előmozdítja a hasznos baktériumok elszaporodását. A széna etetését a kis* tenyésztőknek minden esetben javasoljuk. A nyúltáp kiegészítve 2—3 dkg/élősúly kg/nap szénával kedvező termelési eredményeket ad, és csökkenti a takarmányozás költségeit. Rostban gazdag takarmányok a különféle szalmák, extrahált olajmagdarák és a korpa is. A szalma táplálóanyagban szegény, a nyúl rosszul emészti, egyéb rostos anyag hiánya esetén kis mértékben etethető. Az extrahált olajpogácsa és a korpa a nyúltakarmányban előnyös, mert fehérjékben gazdag, értékes tápanyagot szolgáltat. Közepes nyersrosttartalmú anyagok a gabona, hüvelyesmagvak és zöldtakarmányok. A gabonamagvak között különösen a zab gazdag rostban és az egyéb tápanyag-összetétele is kedvező. Az árpa és a takarmánybúza is értékes energiahordozó, hasznos tápanyagforrás. A hüvelyes magvak közül elsősorban a borsó a figyelembevehető fehérjetakarmány. A' zöldtakarmányok jó étrendi hatásúak, Izanyagban, vitaminban gazdagok, mint rostkiegészítők is számításba vehetők. Természetesen elvárható a nyúltenyésztőknek az a követelménye, hogy a nyúltáp minden vonatkozásban teljes értékű legyen, a nyulak nyersrost* igényét is kielégítse. Megnyugtatásul közölhetem, hogy nálunk, Magyarországon folynak ilyen jellegű kísérletek. A mezőgazdasági melléktermékek —szalma, kukoricaszár stb. — beépítése a pyúltápba bíztató eredményekkel kecsegtetnek. Felhasználásukkal az emésztőszervi elhullásból eredő kiesé« mérsékelhető, a tápok egységára csökkenthető, a nyúihúa gazdaságosabban állítható elő. Dr. Gippert T, rA francia ezüst nyúl kiváló hústermelő fajta, egyre pagyobb teret hódít a tenyésztők körében. I*H H I I H H | | | | Л И И И A gyümölcs- és díszfák sebkezeléséről ajánlják. Néha elhangzik, hogy takátránnyal is lehet kezelni az ejtett sebeket, de ezt nem ajánlom senkinek. A kencefestékkel történő sebkezelés viszonylag körülményes. Lenolajból készült, tiszta kencefesték napjainkban egyál-Metszéskor í—legyen az télen, tavasszal vagy nyáron — általában komoly sebeket ejtünk a fán. Ha a sebkezelést elhanyagoljuk vagy helytelenül végezzük, könnyen megbetegedhetnek, kipusztulhatnak a gyümölcsfák Fotó: -bor Általános tapasztalat, hogy a kertészkedők sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a fák oltásának, metszésének és koronaalakításának, mint a felsorolt munkák során keletkezett, illetve a természeti csapások okozta sebek kezelésének. Sok tapasztalt kertbarát arra hivatkozik, hogy az életképes fákon beavatkozás nélkül is begyógyulnak a sebek. Kedvező természeti feltételek közepette az egészséges fák valóban képesek begyógyítani a sebeiket, viszont a kedvezőtlen viszonyok közepette nevelkedő, betegségektől és kártevőktől fertőzött fák a lassabban gyógyuló sebeken keresztül is fertőződnek (gombabetegségek), s ez gyakran a pusztulásukat okozza. A keletkezett sebeket éles késsel le kell simítani. A betegségek áthurcolásának megelőzése érdekében a kést — metszőoliót, fűrészt stb. — minden fa után fertőtleníteni kell láng, 2 %-os hipermangán vagy 100 ml denaturált szesz és késhegynyi septonex oldatának felhasználásával. A kitisztított, lesimított sebet végül le kell zárni. Oltóviasz, kence és latex A sebkezelés legrégibb módszere: a keletkezett sebet bekenik agyagból, vízből és lehetőleg fiatal vemhes tehéntől nyert ürülékből készített péppel, majd zsákdarabbal átkötik és időnként megnedvesítik. A kambium a nedves pépben <— a tehénürülékben lévő serkentőanyagok hatására — új kérget fejleszt és a seb begyógyul. Ezt a módszert ma már faluhelyen is csak elvétve alkalmazzák, mert az említett pép kevésbé ellenálló a nedvességnek és a kiszáradásnak, nem zárja le légmentesen a sebet és nem védi tökéletesen a fát a farontó gombáktól, azonkívül a tehén ürülékkel végzett munka nem éppen higiénikus. A közelmúltban az oltóvia•zos sebkezelés volt a legelterjedtebb. Viszont az a módszer sem nyújtott kielégítő eredményt. A különféle receptek alapján gyárilag vagy házilag készített oltúviaszoknak az a legnagyobb hibája, hogy a nedves alaphoz nagyon rosszul tapadnak. Az élő fa sok nedvességet tartalmaz, a belső nedvek nyomása taszítja a sebekre kent viaszos bevonatot, így hólyagok, repedések keletkeznek, melyekbe víz, levegő és különféle szennyeződés kerül, végül a bevonat megrepedezik, elveszíti szigetelő képességét és értéktelenné válik. A rosszul elkészített oltóviasz megolvad, befolyik az oltáskor ejtett sebbe és a nemes rész nem ered meg. Arról már nem is beszélve, hogy némely esetben az oltóviasz a fa szöveteit károsító anyagokat is tartalmaz. Ebből következik, hogy az éveken át ajánlott oltúviasz sebkezelésre nem a legmegfelelőbb. A szakemberek újabban keneefesték vagy latex használatát talán nem kapható. A kencefesték elnevezéssel forgalomba hozott festékek némelyike 40 százalék szerves oldószert s egyéb káros anyagokat (pl. álom és mangán) tartalmaz, amelyek a sebbe jutva roncsolják a szöveteket és a kezelt növényi rész elhalását okozzák. A kencefesték alapanyaga szintén olaj, tehát a rossz tapadás itt is jelentkezik, akárcsak az oltóviasznál. Vagyis — sebkezelésre a kencefesték sem alkalmas. Es most beszéljünk a latexfestékről. Számos jó tulajdonsága eleve lehetővé teszi, bogy a sebkezelésre korábban használt összes készítményt kiszorítsa a mindennapi gyakorlatból. A latex-festékek szintetikus úton készített, emulziós festékanyagok, melyek semmilyen szerves oldószert nem tartalmaznak. A mesterségesen előúilftott latex nagyon hasonlít a több növénynél (pl. kntyafej, Ficns elastica) megtalálható természetes latexhoz. A vele történő kezelést a növények jól tűrik, a nedves alaphoz ie jól hozzátapad, aránylag gyorsan szilárdul és szárad. A seben szilárd, de ugyanakkor rugalmas védőréteget képez, mely tökéletes védelmet nyújt a légköri hatásokkal szemben, s megvédi a sebet a vírusoktól az élősködő és farontő gombáktól. A kellően elkészített latexfestéknek gyógyító hatása van. Szinte hihetetlenül meggyorsítja a seb hegedősét, gyógyulását. Viszont nem szabad vele bemásolni a fa kérgét, csupán Fehér vagy fekete festéket használjunk? Néha fejcsóválva olvasom a szakcikkeket: az egyik szerző fehér, a másik fekete színű festék használatát javasolja. Sajnos egyikük sem mérlegeli, hogy a festék színe milyen hatással van a kezelt seb gyógyulására. A laikus számára úgy tűnhet, hogy ennek nincsen különösebb jelentősége. Pedig van. Mint tudjuk, a világos színek jobban visszaverik a hő- és fénysugarakat, a sötétek pedig intenziven elnyelik azokat. A megközelítően középszürke kérgfi fa törzsét a nyári napsütés körülbelül 50 C-fokosra FIGYELD ■ Szeptember 5-én és 6-án a béke- és aratóünnepély alkalmából nagyszabású gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítást rendeznek Bratislava-Rusovcén. ■ Az immár hagyományos — sorrendben a tizenötödik — Duna menti apröállat bemutatóra az idén szeptember 26-án és 27-én kerül sor Bratislavában (Dom umelcov, Dostojevského rád 2). Az SZKSZ Bratislava I. alapszervezetének vezetőitől kapott tájékoztatás szerint díszmadarak és cicák kivételével hevíti fel. A fehér festékkel kezelt seb környékén a felmelegedés mintegy 20 C-fokkal kisebb, a fekete festékkel kezelt részen pedig 20 C-fokkal nagyobb lesz. Magától értetődő, hogy a felmelegedésben tapasztalt jelentős különbség nagy hatással van a seb gyógyulására. Az elmondottakból következik, hogy azok járnak el helyesen, akik a latex-festékből középszürkét csinálnak, amely nagyjából megegyezik a kéreg színével. Scbkezelésre okkersárga vagy sárga latex-festéket tanácsos használni, lehetőleg külső felhasználásra valót, amibe kevés — az állatgyógyászatban használatos — porított állati szenet kell tenni a középszürke színváltozat elérése céljából. A gyógyszertárban vásárolt állati szenet faszénporral helyettesíthetjük. Faszénport házilag is készíthetünk: tüzet rakunk, majd egy jól körülégett, elszenesedett fadarabról dörzspapírral annyi faszénport nyerhetünk, amennyire szükségünk van. A finom faszénpor hozzáadásával a festék kellően besürűsödik. A faszénpornak rothadást gátló és gyógyító hatása is van, nem csupán a festék színét változtatja meg. Hamuval nem helyettesíthető, mert a hamu kátrányt és a seb gyógyulására károsan ható égési termékeket tartalmaz. A latex-festékből készített sebkezelő anyag gyógyító hatásának fokozása céljából a festékhez serkentő (stimuláló) szereket is adhatunk. Ilyen például a VS 9, az AS 1 és a közelmúltban forgalomba hozott Involsan. A felhasználásra előkészített, faszénporral kiegészített 250 ml latex-festékbe 25 gramm serkentő anyagot adhatunk. A sebeket mindig inkább vékonyan és kétszer kehjük be, mint egyszer, de vastag festékréteggel. Ha a festék véletlenül végigfolyik a fa törzsén vagy ágán, még mielőtt megszáradna, nedves rnhával letörölhet-* jük. (Dr. Vo jh, Zahrádkáŕ, 1982 2.) minden, kedvtelésből tartott apróállat bemutatásra kerül. A távolabbról érkező látogatók számára — Igénylés esetén — szállást biztosítanak. Érdeklődni a következő elmen lehet: Štefan JurCo, Záhorského č. 4, 80100 Bratislava. ■ Kakasvásárral egybekötött speciális kiállítást rendez ez SZKSZ pastuchov! alapszervezete (trnavai járás) október 10-én és 11-én, melyen a plimut tyúkfajta minden színváltozata bemutatásra kerül. Az érdeklődők jeles szlovákiai és csehországi tenyésztők megvételre kínált tenyészkakasai közül választhat* nak. a kezelést igénylő sebet! A fel- 1 vitt festék gyorsan szárad: kéthárom óra múlva ellenáll a nedvességnek, 24 óra leforgása után pedig vízben oldhatatlanná válik. Egyetlen hátránya, | hogy eddig az időpontig vé- | kony papírkötéssel óvni kell az , esőtől. j
