Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-29 / 35. szám
1 1981. augusztus 29. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Fél hat van, kezdetét veszt a népvándorlás. Hogy holnap ismét elölről kezdődjék minden. Mint minden évben, ha tombol a nyár. (bor) „Anyu, vegyél fagyit, Péterke csukd be a szádat, mert telefröcsköli a néni, Lajos, ne cigarettázz annyit, apu miért nem veszünk dinnyét, gyerekek nem tudtok másutt labdázni, nézd, a Ptriék, hát benneteket is lehet látni, ne tolakodjon kérem, én már tíz perce sorakozom egy pohár málnáért.. .“ — Lassan haladunk, — mondja a hátam mögötti bácsi, amikor a harmadik cigarettához odatartom a lángot. — Majd csak megsül a miénk is — nyugtatom az öreget, meg persze magamat. — Ha így folytatják, lekésem a buszt — aggodalmaskodik. — Majd jön a másik — mondom kérdezés helyett. — Lehet, hogy jön, de nekem munkába kell menni. Az állatokat nem lehet megvárakoztatni. — Tehenek? — Gondoltam, hogy megérzi. Ёп etetek, a feleségem fej. Le sem tagadhatnánk, már a bőrünk alatt van az istállószag. Tíz év hosszú idő ... — Kiruccantak egy kicsit? — A fiamék kiránduláson vannak a szövetkezettől, addig nálunk vakációznak a gyerekek. Gondoltuk, hadd legyen egy jó napjuk. A fagyira meg a gyümölcsre már ráuntak, most éppen lángost ehetnének. Mondjam nekik, hogy talán majd holnap? Előbbre engedem a bácsit, ne várjanak hiába a gyerekek. Meg a tehenek ..« * Délután fél négy van. A pancsoló körül álldogáló apróságok egyszeriben visítani, tapsikolni kezdenek... Végre folyik a meleg vízi Kijavították az elfakadt nyomócsövet. Kis idő múlva tele a medence. Nehéz lenne megmondani, miből van benne több, gyerekből vagy vízből. A gyerkőcök kacagva lubickolnak, az anyukákapukák nenm pörölnek, nem fékezik az örömmámort. A fehérköpenyes néni még sípol egyet-kettőt, megpróbálja kiparancsolni a víböl a pucérfeneküeket. Azután behúzódik a napernyő alá; más a betű és más a vágyak beteljesülése. Amúgy is rohan az idő. Egy fiatalasszony megfogja a karomat:' — Láttam, hogy jegyezgetett. Talán újságíró? Akkor azt is írja meg, hogy a fürdő hét órakor zár, de hat tízkor már nem lehet lángost kapni. Es még azt mondják, hál’ istennek, hogy elfogyott. Maga érti ezt? Értem és megértem. Mármint a lángossütőket. Is! „Zolika, az a cipő a bal lábadra való, anyúúú, húzod a hajam, ne bőgj fiam, a fagyis bácsi már régen hazament, Lajos, szedd össze a'dinnyehéjat, igyekezz szivem, mert lekössük a jogi eseteket.. .* * Csütörtök, augusztus 6-a, délelőtt tizenegy óra. A dunaszerdahelyt f Dunajská Streda/ termálfürdőben hétvéginek beillő a forgalom. Tombol a nyár: árnyékban hajszál híján harminc fokot mutat a hőmérő. A ruhatáros még frissen forgolódik, de minden forduló után megr törli a homlokát, megcibálja a testéhez tapadó fehér köpenyt. Valaki figyelmezteti, hogy az egyik öltözőfülkében férfiruhát és kézitáskát talált. — Tele van a kezem munkával, és most még ez is —, sóhajt a néni, de máris indul. Hirtelen megtorpan. — és ha közben elemelték a pénztárcáját? Felénk fordul. — Megkérhetek valakit... Személyi iratokat nem találtak, viszont a kopott erszény ott lapul a kabátzsebben. Nincsen degeszre tömve, de ha elveszik * 'A harmincegyes napozóágyon Idős házaspár üldögél. A néni odatartja a hátát a napnak, s ölbeejtett kézzel hallgat. A bácsi csendesen dohog. — Mondtam, hogy nem lesz ebből semmi. Kár volt befizetni. — Azért csak várjunk még egy keveset — bíztatja a néni. Csehül beszélgetnek, — bizonyára messziről érkeztek. Hogy pontosabbat tudjak, hát megkérdezem. — Písekből jöttünk — mondja a férfi. — Minden évben csinálunk egy jó túrát. Két éve Bulgáriában voltunk, tavaly a Tátrában, persze őszszel, most meg Dél-Szlovákiát barangoltuk be. >— Merre jártak? Most már a néni is megelevenedik, együtt veszik számba a tíznapos kirándulás nevezetesebb állomásait. Voltak Nagykürtösön (V. KrtíS) a néni testvérénél, jártak Léván (Levice), Ipolyságon (Šahy/ és Érsekújvárban (Nové Zámky), fürödtek Gyűgyön (Dudince), Paton (Patince) és Komáromban (KomárnoI, megnézték az esztergomi Bazilikát, igaz, csak a párkányi (Štúrovo j révkikötőből, mert a határátlépési igazolványukat otthon felejtették. — A mai napot Dunaszerdahelyre szántuk — mondja a néni. — Gondoltuk, előbb kiáztatjuk a reumánkat, de a gyógymedence vize hideg s nem a legtisztább. A pénztárnál bíztattak, hogy tíz órára biztosan lesp meleg víz, de hiába várunk. Mindjárt dél, indulnunk kell, ha látni akarjuk a várost. Az ismerőseink már jártak itt, azt mondják, nagyon szép. Ková f ék csalódottan indulnak a kijárathoz. A hófehér lakókocsit vontató kék Skoda a város felé veszi az irányt. * Izmos, napbarnította fiú ül a medence szélén. Lábát belelógatja a vízbe, önfeledten nézi a lubickolókat. Letelepszem melléje. Elcsodálkozik, de azért válaszol. Mészáros Zoltánnak hívják, másodéves gimnazista. Júliusban két hetet dolgozott a szövetkezetben. Szalmát gyűjtött, paprikát szedett, öntözőcsöveket cipelt, most nyaral. — Akárhogy számoljuk, már csak három hét a vakáció. Mi fér még bele ebbe a három hétbe? — Apuék a jövő héten kirándulnak a Balatonhoz, enyém marad a gazdaság. Mármint az állatok és a fólia. Utána én megyek egy hétre sátorozni. Persze nem egyedül, a srácokkal. Tavaly a patt (Patince) fürdőben voltunk, most Gímesre (felenec) készülünk. — és ha közben vége szakad a kánikulának? — Akkor is megleszünk valahogy. A sátorozást nem lehet kihagyni. * A lángossütő előtt hosszú sor kígyózik. A fagyasztott halat nem szeretem, sült kolbászt másutt is ehetek, a héjában főtt finom virslihez nincsen gusztusom, hát beállók a sor végére. A második cigarettát szívom, mire három méterrel előbbre jutok. MUNKÁBAN A NEMZETI BIZOTTSÁGOK Megfontoltan, tevékenyen A feladatok teljesítésében mindig nagy Jelentőségű a példamutatás. A másokat Is tettekre serkentő kezdeményezésnek a közös munkában van rendkívüli értéke. S ez meghatványozódhat például az új választási időszakban, amikor az anyagi lehetőségek a megszokottnál szerényebb célok kitűzését tették lehetővé. Sok esetben fontos vagy annak vélt létesítmények maradtak ki a Nemzeti Front cselekvési programtervéből, vagy azokt későbbre halasztották. Nem titok: az új választási időszak az ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodás öt éve lesz. Ez mindenkitől fokozottabb Igyekezetei követel, nemcsak a munkahelyen, hanem lakóhelyi környezetben is. Tegyen hasznosítható javaslatokat, kö vesse mások jó példáját. A választási programterv valóra váltását elsősorban a nemzeti bizottságok választott szerveinek kell kezdeményezően elősegíteni. Tervszerű munkával, meggyőző érvekkel, okos szóval megnyerni a választópolgárokat a feladatok teljesítésére. Ebben a munkában nagy felelősség hárul a képviselőkre: rendszeres és sokoldalú tájékoztatásuk igen lényegbevágó. Mégpedig azért, hogy munkájukat minél tökéletesebben végezhessék. Különösen fontos az új — és főleg fiatal — képviselők aktivizálása, helyes irányítása. Jó munkára serkentő példa bőven akad, hiszen a felszabadulás óta eltelt több mint három évtized számtalan létesítménye bizonyítja, hogy az alkotókedvvel párosult összefogás nagyszerű eredmények létrehozója lehet. Nyomán olyan tartós, közhasznú létesítmények születnek, melyek büszkén hirdetik az utókornak az elődök lankadatlan tenniakarását. Ezekkel a gondolatokkal kerestem fel Felsőtúron (Veiké Túrovce] Kollár Dušan fiatal hnb-elnököt. i— Mivel kezdték az új választási időszakot? Ha a jövőről akarunk beszélni, szólni kell a múltról is >— mondja, s látom, gondolatban átfutja az előző választási időszakot. — Szép terveket váltottunk valóra, azok nyomában szebb, gazdagabb lett községünk. Ebben a polgárok igyekezete, segítőkészsége mellett nagy érdeme van a képviselők becsületes munkájának. Köszönet jár nekik érte, hiszen a közösség érdekében cselekdtek. A legutóbbi választások alkalmával a régi képviselők mintegy 30 százaléka helyébe újak léptek. Nem azért, mintha nem végezték volna jól munkájukat (igaz, kettő passzivitás miatt maradt ki a jelöltek névsorából), de koruknál fogva vagy egészségi okokból váltak ki. Helyükbe fiatlok kerültek, akik eddigi közösségi tevékenységükkel érdemelték ki a választók bizalmát. — A választási (cselekvési) program teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésének egyik lényeges pontja a képviselők aktivizálása. Mit tettek, vagy mit terveznek ennek érdekében? — A képivselők munkája nálunk még a választások előtti Időszakban kezdődött. Agitátorokként keresték fel a polgárokat, ismertették a cselekvési programot. Beszélgettek a lakosokkal, meghallgatták észrevételeiket, javaslataikat, melyekkel lakóhelyük fejlesztését, szépítését szándékoznak elősegíteni. A képviselők rendszeresen látogatják a körzetükbe tartozó választókat, tájékoztatják őket a legszükségesebbekről. A képviselők munkájának eredményesebbé tételét szolgálja: a választási (cselekvési) programterv egy példánya a kezükben, ezáltal könnyebben, rendszeresebben ellenőrizhető annak teljesítése. Egy-egy példányt eljuttattunk a társadalmi és tömegszervezetekhez is, hogy így tervükbe iktathassák annak egy-egy pontja elősegítését. De azáltal is segítenek, ha összejöveteleken, gyűléseken megvitatják, vogy ébren taraják a kitűzött célok avlóra váltását. — Kik a régebbi képviselő-példaképek? •— A régiek legtöbble becsülettel végezte munkáját. De említhető Matyó József képviselő, aki hasznos tanácsaival sokszor segítette már munkánkat. Csókássi István szintén hosszabb idő óta élvezi a választók bizalmát. Hasonlóképp Pavloviüová Alžbeta, a pénzügyi albizottság elnöke, vagy Pásztor József, aki nemcsak képviselőként végez jó munkát, hanem a CSEMADOK-szervezet elnökeként is. Vagy ott van Tóth József képviselőnk, aki a közrendvédelmi albizottság tevékenységét irányítja felelősségteljesen. Ök, és rajtuk kívül még többen példaképei lehetnek az először bizalmat kapott képviselőknek, akik a választópolgárok teljes megelégedésére, a község hasznára végzik majd megtisztelő munkájukat, feladataikat. A fiatal hnb-elnök ismeri a község polgárait, tudja, kik azok, akik lakóhelyük érdekében tudnak és hajlandók is tenni. Hét éve tölti be az elnöki tisztet, irányítása alatt eredményesen fejlődött a lévai (Levice) járás e községe. Bizonyára így lez ez az új, a mostani megbízatási Időszakban is! (böjtös)' »■i A rimaszombati (Rimavská Sobota) járáshoz tartozó újbásti (Nová Bašta) MEDVES szövetkezet 140 hektáron termeszt dohányt. Tavasztól őszig ad munkát ez az ipari növény — 120 nőnek. E szorgos asszonyokat tömöríti a Béke szocialista brigád, Mag Anna vezetésével. Ezüstérmes a brigád. Ezt nemcsak a munkahelyi, hanem társadalmi-politikai feladataik példás teljesítésével érdemelték ki a vecseklői, hidegkúti, tajti, új- és óbásti (Veöeklov, Studená, Tachty, Nová Bašta, Stará Bašta) asszonyok. Vállalt kötelezettségeiket 120 százalékra teljesítették. A termelési költségek csökkentésén fáradoznak. A takarmánybegyűj-1 tést is elősegítették. Ha járási, vagy országos CSEMADOK-rendezvényen a medvesalji éneklő kórusok egyikével találkozunk, javarészt „dohányos“ asszonyok azok, akik népviseletbe öltöztek, "hogy a népdalhagyományokat ápolják. Ez az ezüstérmes brigád az idei, Júniusi általános választások alkalmá val csoportosan járult a szavazóur-Dohányszüret nák elé, hogy a Nemzei Front képvi- Ugyanakkor közülük számosán önselőjelöltjelre adja le szavazatát. Az kéntes véradók. ezt megelőző kulturális műsorokat ...Július elsején kezdték a dohánysaiát fellépésükkel is gazdagították, törést. <— Milyen az idei dohánytermés? —■i érdeklődöm Mede Tibortól, a szövetkezet agronómusától. — Zöld dohányból ilyen gazdag termésre nem emlékszem, pedig már jónéhány éve dolgozom a közösben. Ám az örömbe üröm is vegyül. A kísérleti állomáson összekeverték a vetőmagot (műszárítóit és pajtáit), s most „keveréket“ kénytelenek termeszteni. Ugyanígy jártak az almágyl (Gern. Jablonec), a gesztetel (Hostlce), s a környékbeli dohánytermesztő közös gazdaságok. — Természetes szárításra nincs mód <— magyarázza a szakember így a műszárítókban a hőmérséklet fokozatos változtatásával próbáljuk menteni a menthetőt. !gy azután az egyébként kiváló minőségű Virginia dohányt csak a III.—IV. árcsoportban tudjuk értékesíteni. Bár az árkülönbözetet a dohányipar vezérigazgatósága megtéríti, kár ezért a szép termésért ... A dohánytáblán szorgoskodó aszszonyok egyhamar előkerülnek. Gyorsan megtelik a rakodótér. Három traktoros pótkocsi és egy lovasfogat szállítja szüntelen a letört dohánylevél-halmokat a központi telep műszárítóihoz. E műszárítók a központi raktárból kapják folyamatosan a fűtőolajat. A komplexum új épülettel bővül. A jövő évben adják át a központi-fűtéses raktárt, melyben télnek idején, meleg helyen készíthetik elő a száraz dohányt a szállításra. Kép és szöveg: Borzi László )
