Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-14 / 7. szám

SZABAD FÖLDMOVES, 1981. február 14. A kezdeményezésben . reflo erő Az eddigi tapasztalatok, Jő pél­dák, világosan tanúsítják, hogy azokban a gazdaságokban, ahol megkülönböztetett gondot fordítá­­nak a politikai-nevelő munkára, sokoldalúan foglalkoznak a dol­gozókkal, serkentik kezdeménye­zőkészségüket elsősorban a szo­cialista brigád- ás versenymozga­lom kibontakoztatásával a pozitív eredmények sem maradnak el. A hatékony eszmei-nevelő tevékeny­ségnek akkor van igazán foganat­ja, ha ezt közvetlenül a munka­folyamatban viszik végbe, vagyis ennek eredménye a munkához va­ló jó hozzáállásban, a tervfelada­tok teljesítésében és túlteljesíté­sében tükröződik vissza. A kezde­ményezőkészségnek egyik fontos megnyilvánulási formája a szocia­lista kötelezettségvállalás, s ennek teljesítése. De nézzük meg köze­lebbről, hogyan érvényesülnek az elvek a gyakorlatban, s miképpen tesznek eleget a felajánlásoknak egyes gazdaságok dolgozói. A tardoskeddi (Tvrdošovce) szö­vetkezetben tavaly hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója tisz­teletére egy összüzemi, hat kol­lektív és kétszázharmincöt egyéni felajánlás született. A szocialista vállalások a tervfeladatok túltelje­sítésére, az energia hordozók meg­takarítására és az anyagi költsé­gek csökkentésére irányultak. Hogy csak a legfontosabbakat em­lítsem, a dolgozók felajánlották: árpából százhúsz tonnával többet termelnek a tervezettnél, a való­ságban viszont közel ezerhárom­száz tonna többlettermést értek el. Továbbá Ígéretet tettek, hogy harmincezer literrel több tejet ad­nak a közellátásnak. ígéretüket nemcsak beváltották, hanem a tej eladási tervét háromszázhúszezer literrel növelték. Takarékos gaz­dálkodással az anyagi költségeket, a vállaláshoz viszonyítva, jóval nagyobb arányban csökkentették, így az eredeti felajánlásuk pénz­értékét többszörösére növelték és több mint kétmillió korona érté­ket hoztak létre. A kezdeményezőkészség kibonta­koztatásában és a felajánlási moz­galomban a szövetkezet hat szo­cialista brigádja példamutató helytállást tanúsított. Közülük élenjáróként szerepeltek a gépja­­vítőínűhely dolgozói. Azonban az állattenyésztésben dolgozók sem vallottak szégyent, sőt a szocialista munkaverseny ma­gasabb fokú formáinak érvényesí­tésében az élen járnak. Ugyanis tavaly a gazdaság két tehenészeti telepén, összesen húsz dolgozó részvételével két komplex ésszerű­sítő brigádot alakítottak. A,két bri­gád fokozott aktivitásáról, becsü­lettel végzett munkájáról felaján­lásuk eredménye is tánúskodik. Vállalták, hogy a tejtermelést ►— a tervhez viszonyítva — tíz száza­lékkal növelik, tehenenként! és napi átlagban egy kiló erőtakar­mányt takarítanak meg és az elő­ző évhez viszonyítva a borjak el­hullását két százalékkal csökken­tik. Mindkét brigád vállalását jó­val túlteljesítette. Ennek köszön­ve a tervezett tehenenkénti 9,20 literes napi fejési átlagot 10,50-re, illetve 10,38 literre növelték. Ezen túlmenően jelentősen csökkentet­ték a borjak elhullását. Erőtakar­mányból pedig hozzávetőlegesen százhetvennégyezer korona érték­nek megfelelő mennyiséget takarí­tottak meg. Bár a szövetkezet dolgozói a felajánlási mozgalomban valóban helytálltak és szép eredményeket értek el, a jelek arra utalnak, hogy a politikai-nevelő munkában, a kezdeményezőkészség széleskö­rű kibontakoztatásában még jelen­tős tartalékok lelhetők. Ha figye­lembe vesszük, hogy a szövetkezet tagságának létszáma meghaladja az ezret és a felajánlási mozga­lomba csupán 245, a brigádmoz­galomba pedig 129 dolgozó kap­csolódott be, akkor világossá vá­lik, hogy e tekintetben akad még bőven helyrehozni való. Az aktivitás és a kezdeménye­zés fokozásában rejlő erőt, —■ amely hozzájárulhat a munkater­melékenység növeléséhez, a minő­ségi munka megalapozásához, s végső soron a termelés gazdasá­gosabbá tételéhez — a szövetke­zetek vezetői felismerték. KluCko­­vá Helena a személyzeti részleg dolgozója elmondotta, hogy a po­litikai-nevelés és a kezdeménye­zés kérdésével a szövetkezet el­nöksége behatóan foglalkozott. Fő céljuk mozgósítani az egyes rész­legek, munkacsoportok vezetőit ar­ra, hogy az eddiginél többet fog­lalkozzanak az emberekkel és a CSKP KB 15. plenáris ülése ha­tározatának megvalósítására töre­kedjenek céltudatosan irányított eszmei és politikai-nevelő tevé­kenységgel. Nem puszta elhatározásról van szó, hanem a helyzet javítása ér­dekében konkrét lépések történ­tek a gazdasági vezetők és az üzemi pártszervezet részéről. Az idén a szocialista brigádok szá­mát hárommal bővítik és a palári­­kovói részleg tehenészetében egy újabb komplex ésszerűsítő brigá­dot alakítanak. Hiszen már až ed­digi eredmények szerint, hogy a módszer beváltnak bizonyult. A múltban jó eredményt értek el az újító- és feltaláló mozgalom dolgozói évente több újítási javas­latot nyújtottak be. Sajnos tavaly ezen a téren kissé lemaradtak. Ezért mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az idén az újító­mozgalmat fellendítsék, s az em­berekben rejlő alkotó erőt a mű­szaki fejlesztés érdekében kama­toztassák. Feltehetőleg, a CSKP XVI. kon­gresszusának, valamint a CSKP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére országszerte kibonta­koztatott felajánlási mozgalomba a gazdaság dolgozóinak többsége aktívan bekapcsolódik, s így kö­zös összefogással járul hozzá az igényes feladatok sikeres megva­lósításához. kim— Az idős emberek egészségvédel­méről való gondoskodás nap­jainkban szükségszerű feladat­tá vált. Nem mindegy a termelőszö­vetkezetek szempontjából sem, hogy az idős emberek munkavégző képes­ségüknek megfelelő munkakörben hasznos termelőmunkát végeznek-e, vagy végérvényesen kiesnek a terme­lésből. A fizikai és szellemi tevékeny­ség húsz és negyven év között a leg­nagyobb, ezután egyénenként válto­zik, majd fokozatosan csökken. Meg­esik, hogy egyik-másiik termelőszövet­kezetben ezt a törvényszerűséget nem veszik figyelembe, ezért előfordul, hogy až idős dolgozókat a fiatalokkal egy csoportba osztják be. Ilyenkor az történik, hogy az idős ember minden erejét megfeszítve a fiatalokkal azo­nos ütemben dolgozik, azután a túl­­erőltetés miatt néhány hónap múlva kiesik a termelésből. De előfordul az is, hogy az idős ember úgy érzi, hogy nem bírja tovább az Iramot, ezért —■ minden nógatás ellenére — egysze­rűen abbahagyja a munkát. Ennek a termelőszövetkezet látja kárát, ámbár az Idős ember Is, mert azonkívül, hogy csökken a jövedelme, munkát­­lansága és az a tudat, hogy „fölösle­ges“, gyors öregedését Idézheti elő. Idősebb korban a munkaképesség csökkenése elsősorban a szív- és ér­rendszer megbetegedéseinek, a magas vérnyomásnak és tüdőgyulladásnak a következménye. E megbetegedések ha­tásaként nem válik teljesen munka­képtelenné a koros ember, noha tel­jesítőképessége csökken. Beigazoló­dott az a tapasztalt, hogy a kimerítő fáradság és légszomj nélkül végzett fizikai munka az öregek testi és szel­lemi frisseségének legjobb megőrzője, tehát sokkal előnyösebb, mint a tét­lenség. Mindebből következik, hogy a termelőszövetkezetek korosabb tagjai­nak foglalkoztatásakor nagyfokú kö­rültekintésre, időnként orvosi szakta; nácsra is szükség van. Ésszerű, ha megindokolt esetben a szövetkezet el­nöke, agronómusa, főkönyvelője és a körzeti orvos bizottságot alakít az Idősebb ember teljesítő képességének legmegfelelőbb munkahelyek kijelölé­sére. a termeloszöiffitkezeineii Napjainkban a legtöbb falusi orvos nem csupán egyszerű gyógyító tevé­kenységet végez, hanem iői ismeri a fain lakóit, környezeti adottságait, és íev az orvos a hetevségek megelőzé­sének lenhatéknnvabb előmozdítéia. Elsősorban hivatott arra, hogv szak­szerűen megmagyarázza a szövetke­zet vezetőinek és tagjainak, milyen egészségűért problémák fordulnak elő idősebb korban, mennyire hasznos az idősekkel végeztetett — megfelelően kiválasztott — munka, egyúttal mi­iven ártalmas a túlzott követelmény. A megbecsült és a falu bizalmát élve­ző orvos szava könnyen meggyőzheti az idős embereket arról, hogv a tel­jesítő kénességükhöz szabót tevékeny­ség lavftja szívműködésüket, vérkerin­gésüket, légzésüket, fokozza* izomza­túk rugalmasságát, Ízületeik mozgé­­konvságát, sőt a belső elválasztása mirigyek működését is. Bebizonyoso­dott tény, hney я megfelelő munkát kedvvel vértzS *dős ember ked.élvg főbb. frissebb, önbizalma megszilárdul, mert a közösség teljes értékű tagjá­nak érzi magát. „Knnnvfl munkát végezhet“, ez a megállapítás gyakran elhangzik, s bár­ki úev értelmezheti, ahnguan akaria. Valójában mi is a könnyű mnnka? Csak maguk az orvosok hivatottak arra, bogy egészségügyi ismereteik és mezfíeardasáoi munkanemek ismerete alattién eldöntsék, mi minősíthető könnyű vagy nehéz munkának. Véle­ményem szerint célszerű, ha az idős szövetkezeti tagokat lehetőleg régi foglalkozásukban, a saiát „szakmáink­ban“ alkalmazzák. Az új munkakörbe való beilleszkedés ugyanis úi reflexek elsajátítását követeli meg tőlük. Ez a fiatalok esetében egyszerű követel­mény, de merőben más a helyzet az ’dösebb embereknél, ók nehezebben és lassabban alkalmazkodnak az új körülményekhez. Az elsajátítandó reflexek, amelyek új munkanem vég­zéséhez szükségesek, néha egyáltalán nem alakulnak ki, vagy erősen meg­terhelik az idősebb emberek szerve­zetét és idegrendszerét. A megszokott foglalkozás, az ismerős körülmények, a begyakorolt munkaütem jól tartósít­ja munkaképességeiket és életerejük két. Az idősek lehetőleg ne végezzenek nagy terhelést igénylő, s hosszantartó munkát, például olyat, amely tartós guggolással vagy állandó görnyedt testtartással jár. Az idősebbek lehető­leg ne cipeljenek terhet létrán fel és le, ne ássanak erősen kötött talajon és ne toljanak nehéz talicskát. Ne bízzuk meg őket széna- vagy szalma-* kazlak rakásával sem. Az Ilyen fel­adat végrehajtása az idősebb korban előforduló hirtelen szédülés miatt az­zal a veszéllyel fenyeget, hogy az illető lezuhan a magasból. Az eddigi közhittel ellentétben az éjjeliőrség sem csupán öregeknek való foglalko­zás. Pupilláik szűkebbek, és ezért sze­mük kevésbé alkalmazkodik a sötét­hez, éjszakai látásuk beszűkült. Idő­sebb ember már csak ezért sem á legalkalmasabb az éjjeliőri teendők elvégzésére. Fertőző tüdőbetegek mel­lett gyakran alkalmaznak gondozónak idős asszonyokat, abban a hitben, hogy a korosabb már nem fertőződ­het tuberkulózissal. Az igazság azon­ban az, hogy az idősebbek jóval fo­gékonyabbak a tbc fertőzésre. Ha mód van rá, az a leghelyesebb, ha a csökkent munkaképességűekból és az idősebbekből külön brigádokat alakí­tunk: Ezek lehetőleg külön területen dolgozzanak, ahol a szövetkezetnek a számuk meghatározott termelési ter­vét egészségük károsodása nélkül tel­jesítik. Tudjuk, hogy a felvázolt prob­lémák nem oldhatók meg egyik nap­ról a másikra. Egy azonban bizonyos: kellőképpen kell gondoskodni róluk, a szövetkezet és a termelés érdeké­ben. ÖLLÉ FERENC A nyényei (Nenince) Vörös Zászló Eisz ezüstérmes brigádja tavaly tíz újí­tást kivitelezett. Nekik köszönhető, hogy eben a gazdaságban „nem pihen a fáradt olaj“, mivel a műhelyek fűtésére alkalmazzák, s ez nagy meg­takarítást jelent a szövetkezetnek. Fotó: Híves Vince Verseny a javából A Szlovák Tűzrendészen Szövetség Komáromi (Komárno) Járási Bizottsá­ga hazánk felszabadulásának 35. év­fordulója tiszteletére megrendezte az ifjúsági — leány, nő és-férfi — rajok járási tűzoltó versenyét, amelyen 22 raj és 21 egyén indult. A versenyző rajoknak 4X100 méteres akadályver­senyt kellett lefutniuk és tűztámadás­­ban bemutatni tudásukat, rátermettsé­güket. Az Ifjúsági versenyzőknél a legjobb eredményt a dulovcel leányok érték el, 219 ponttal, míg a férfiaknál az 1,—2. helyen a gútaiak (Kolárovo) és a szílasiak (Brestovec) holtver­senyben végeztek. Egyéni versenyben a 30 éves korig Gyurcsovics Alfréd (Keszegfalva — Kameničná) lett az első, 30 éven felüli korosztályban pe­dig az ógyallai (Hurbanovo) sörgyár versenyzője, Zahorec Ferenc végzett az első helyen. Andriskin József A betegséget könnyebb megelőzni, mint gyógyítani Régen egy jó háziorvos nemcsak orvosa, hanem barátja si volt egy-egy módosabb családnak. Két­ségtelen, hogy ez az orvos tudott legjobban vi­gyázni a család egészségére, hiszen nemcsak a családtagok fizikai, egészségi állapotát, hanem életkörülményeit, örömét, bánatát is ismerte. Még­sem siratjuk a régi jó háziorvost, mégpedig azért nem, mert hazánk lakosságának többsége sohasem kapta meg. Ha mégis, akkor a váratlan betegség miatt az orvos, a gyógyszerész vagy a kórház ál­tal benyújtott számla bizony a beteg anyagi rom­lását is előrejelezte. Ezért kell korszakalkotó ha­ladásnak tekintenünk a felszabadulást követő re­formokat az egészségügyi ellátásban. Az elmúlt évtizedek erőfeszítéseinek célja első­sorban az volt, hogy az orvostudományt lakossá­gunk szolgálatába állítsa. Az elért eredmények tükröződnek az egész lakosságra kiterjedő ingye­nes gyógykezelésben, egészségügyi Intézményeink számának tervszerű növekedésében, az egészség­­ügyi ellátás színvonalának növekedésében. Az egészségügyi dolgozók messzemenően gon­doskodnak a terhes nők egészségéről Is. Felké­szítik őket a szülésre, a csecsemő gondozására, szoptatására. A fiatal, csinos és rátermett anyákat gyakran meg kell győzni arról, hogy csecsemőiket to minél hosszabb ideig — szoptassák, mert az anyatejet semmiféle mesterségesen előállított tej nem pótolja. Szocialista társadalmunk nagy figyelmet szentel az ifjúság nevelésének Is. A sokrétű társadalmi gondoskodás és támogatás ellenére sem képes minden család megteremteni a gyermekek kedve­ző testi és szellemi fejlődésének feltételeit. A szü­lők tartósan megromlott egészségi állapota, ren­dezetlen életkörülményei, az apa, az anya, esetleg mindkettőjük alkoholizmusa vagy korai elhalálo­zása gördít akadályokat a gyermekek sorsának kedvező alakulása elé. Az ilyen gyerekek egészsé­géről való komplex gondoskodás az egészségügy dolgozóinak sajátos feladata. Harcolni kell min­den olyan káros jelenség és szenvedély ellen, amely veszélyezteti az ember egészségét. Ezek közé tartozik elsősorban a dohányzás, az alkoho­lizmus, a helytelen táplálkozás, a kevés testmoz­gás és nem utolsósorban a környezet és a levegő szennyeződése. A helyes életmód kialakításával elkerülhetők a? olyan betegségek, mint például a magas vérnyo­más, a cukorbaj, az infarktus, a szív és a vér­­edényrendszer megbetegedései stb. Ugyanis bebi­zonyosodott, hogy a szívbetegséged ötven százalé­kát a fent említettek idézik elő. A dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a kevés mozgás és Brigádok, vállalások a helytelen táplálkozás fáradtságot, étvágytalan­ságot, nyugtalan alvást és légzési zavarokat okoz, vagyis nagyban hozzájárul a rossz közérzet kiala­kulásához. Egyes betegségek terjedését az orvos­­tudomány rendszeres ellenőrzéssel gátolja. Ide tartoznak a daganatos megbetegedések. E tekin­tetben nagy szerepe van a különböző szűrővizsgá­latoknak, az ellenőrzésnek, mert a látszatra egész­séges ember is lehet beteg. Továbbá, sok betegség előidézője lehet a fogak rossz állapota. Ezért az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a fogak kezelésére. Hogy az ember testi és szellemi képességét késő öregkoráig megőrizze, feltétlenül szükséges a he­lyes életmód kialakítása. S ebben nagy szerepet tölthet be az egészségügyi felvilágosító munka, melynek fejlesztése az egészségügy dolgozóinak feladata. A jó munka- és életkörnyezet nemcsak az ember érzelmi világában tükröződik, hanem általában kihat szellemi, fizikai tevékenységére, magatartá­sára, életére. Harcolni kell tehát a munka- és életkörnyezet szüntelen javításáért és minden olyan tényező terjedése ellen, mely az ember egészségét veszélyezteti. Ne feledjük: a betegséget könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. NAGY TERÉZ A Szepsl (Moldaj va nad Bodvou) Állami Gazdaság zsarnői részlege egy kiválóan tévé* kenykedő tizenhat­­tagú „ezüst“ bri­gáddal dicseked-* hot: A szorgos em* berekből álló csoport — melynek ve­zetője Kerekes József fiatal kommu­nista — a múlt évi tejtermelésben figyelemre méltó eredményeket ért el: a gondozásuk alatt álló 160 fejős tehén évi fejési átlaga 5355 liter volt A minőségi szempontból I. osztályba sorolt tej kitermelésénél literenként egy dekagramm takarmányt takarítot­tak meg, aminek összértéke túlhalad­­ta a 676 ezer koronát. A CSKP 18. ülésének határozataiból és az új öt­éves terv irányelveiből kiindulva a brigád elhatározta, hogy az idén nö­veli a tejtermelést s eléri az ötezer­­ötszáz literes évi fejési átlagot. Emel­lett vállalták, hogy 8800 kilogramm erőtakarmányt takarítanak meg. A CSKP XVI. kongresszusának tisz­teletére a Humennéi Takarmánykeverő Állomás dolgozói össztermelésüket harminc százalékkal kívánják növel­ni, ami annyit jelent, hogy ötszáz tonna takarmánykeverékkel többet ál­lítanak elő a tervezettnél. A tizenkét tagú „arany“ szocialista brigád emeb lett részt vesz £ „Szocialista Munka“ üzemrészlege című versenyben is. Amint a fenti tények is Igazolják dolgozóink, szocialista brigádjain! nagy lendülettel kezdték az új ötéve: tervet, melynek legjobb jele a kong resszusi vállalások nagy száma, ezel lendületes teljesítése. —-P-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents