Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-14 / 7. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1Э81. február 14. 2 Együttesen bizakodnak s reménykednek Bővülő együttműködés Bohuslav Chűoupek külügyminiszter meghívására a napokban hazánkba érkezett Joaquim Alberto Chissano mozambiki külügyminiszter. A vendéget négynapos hivatalos baráti látogatása során Gustáv Hu sák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök, Vasil B i Г а к, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára és Rudolf R o h I í C e к szövetségi miniszterelnök-helyettes is fogadta. A két külügyminiszter megbeszélései sarán eszmecserét folytatott országa belpolitikai helyzetéről, továbbá a kölcsönös baráti kapcsolatok és együttműködés fejlődéséről. Pozitívan értékelték a csehszlovák—mozambiki vegyes bizottság megalakulását a kétoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés elmélyítésére. A nemzetközi helyzetet áttekintve megállapították, hogy nézeteik azonosak. Hűségüket fejezték ki az ENSZ céljai iránt és pozitívan értékelték az Afrikai Egységszervezetnek a földrész dekolonializálásában betöltött szerepét. Aggodalmukat fejezték ki az А Шока hétküznapjai imperializmus agresszív körei aktivi« zálódásának következtében kialakult bonyolult nemzetközi helyzet miatt. Elutasítják az Egyesült Államok minden olyan kísérletét, hogy a világ különböző részein befolyási övezeteket hozzon létre, síkraszálltak a madridi találkozó teljes sikeréért. Leszögezték, hogy mindent meg kell tenni a leszerelési tárgyalások folytatódásáért, s az Egyesült Államoknak mielőbb ratifikálnia kell a SALT-2 szerződést. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy valamennyi afrikai ország kivívja függetlenségét. Pozitívan értékelték, hogy a Dél-Afrikai Köztársaságban népi mozgalom bontakozott ki az embertelen faji megkülönböztetési rendszer ellen. Aggodalommal nyilatkoztak a közel-keleti helyzetről, Irak és Irán fegyveres konfliktusáról. Pozitívan értékelték az afgán nép áprilisi forradalmának győzelmét, és szolidaritást vállaltak Afganisztánnal. A látogatás alkalmával a két külügyminiszter együttműködési jegyzőkönyvet írt alá. A mozambiki külügyminiszter baráti hivatalos látogatásra hívta meg csehszlovák kollégáját. A dunaszerdahelyi (Dunajsiká Streda) járás földművesei, de a többi dolgozója is, a CSKP politikájával köti össze életét és munkáját, reményeit, elképzeléseit és távlatait. Bizonyltja ezt a Légi (Lehnice) Efsz pártalapszervezetének december közepén megtartott évzáró taggyűlése Is. A szövetkezet 1956 hektáron gazdálkodik és 287 tagja van. Az efsz tehát a járás kisebb gazdasági egységei közé tartozik. Jelentősége az elért gazdasági-politikai eredményekben s a tagság, az emberek magatartásában van. Megnyilvánult ez a pártalapszervezet legfelsőbb fórumának tárgyalásában is, melyen a párt 81 tagja és tagjalöltje adott számot a CSKP XV. kongreszsusán kitűzött célok elérése során végzett munkáról és tapasztalatokról. A MUNKA SÚLYA A KOMMUNISTÁK VÁLLÁN NYUGSZIK Az évzáró taggyűlés előkészítéséhez • ügyrendjének sikeres lefolyásához a légi kommunisták-szövetkezetesek nagy felelősséggel láttak hozzá. Annyi erőt, energiát s türelmet talán még egyetlenegy gyűlésüknek sem szenteltek, mint a szóban forgónak. Nem is akadt párttag, aki távol maradt volna. Ugyanis esetükben nemcsak arról volt szó, hogy elgondolkozzanak az elmúlt öt év munkája s a pártalapszervezet soron levő ötéves teendői felett, hanem azzal is számolniuk kellett, hogy a szövetkezetük, tehát a pártalapszervezetük is a közeljövőben „összeházasodik“ a nagypakaí (Velká Рака) és békéi (Mierovo) egységes földművesszövetkezettel. (Az összevonás — 1981. január 1-el — meg Is történt.) Ez is oka volt annak, hogy őszintén, nagy körültekintéssel készültek az évzáró taggyűlésre. A taggyűlés ünnepélyes légkörben zajlott le. Hozzájárult ehhez a pártbizottságnak a pártalapszervezet tevékenységéről szóló aprólékos és tényekre épülő beszámolója Is. A pártelnök, Molnár Mihály elvtárs előadta beszámoló mérlegelte az eredményeket, a gondokat s a problémákat. Bíráló hangon vette számba a kommunistáknak az elmúlt évek folyamán a növénytermesztésben, a gépesítésben, a beruházásokon, a Nemzeti Frontban stb. végzett munkáját. Különösen igényes volt a gazdasági eredmények értékelése. Ami azonban a lényeges: az eredmények kedvező értékelése és a fogyatékosságok bírálata mellett tartalmazta a programfeladatokat és célkitűzéseket is. összehasonlította a mostani szívonalat az öt évvel korábbival. Megjelölte a legfontosabb és legsürgetőbb feladatokat. Egyöntetűen megállapította, hogy „állandó feladatunk a munkatermelékenység és a termékminőség lényeges javítása, valamint az irányítás minden fokon való tökéletesítése. A felelősség súlyát továbbra Is a kommunistáknak, főleg a tisztségviselőknek kell viselniük.“ AZ EREDMÉNYEK józan mérlegelése Figyelmét az évzáró párttaggyülés Jogosan Irányította a párt gazdasági politikája feladatai teljesítésének elemzésére. A visszapillantás nem nélkülözte a politikai szempontot, az elért eredmények és a kifejtett igyekezet józan értékelését. A valóságból indult kí s a valóságba tért vissza. Mindez bizonyította: az elmúlt időszak munkájának eredményei építőkövek, melyek döntő politikai és erkölcsi tőkét jelentenek majd a hetedik ötéves terv gazdasági és politikai feladatainak teljesítésében. A beszámoló ezt meg is erősítette. Joggal, hiszen nyomban felhívta a figyelmet: az 1981—1985. évek feladatai nagyobbak lesznek, és ezért ránk, kommunistákra, nehezebb napok várnak. A beszámoló az eredmények ismertetésekor megállapította, hogy a pártalapszervezet, valamint az efsz vezetőségének célkitűzései, határozatai és intézkedései megvalósultak. Márpedig nem kis politikai, gazdasági, közéleti, kulturális-népművelői stb. feladatokról volt szé. Tevékenységében a pártalapszervezet a kollektivitás elvéből indult ki. Tagságát, tagjelöltjeit és a pártonkívülieket egységre serkentette, közös és felelősségteljes munkára fogta. Ez a tény tette lehetővé a dolgozók túlnyomó többségének megnyerését a pártpolitika s a szövetkezeti feladatok teljesítésének. Ezért teljesíthették nemcsak az 1980. évi, hanem az ötéves terv időszakára szóló feladatokat is. A növénytermesztés szakaszán tavaly a fő termelvényekből az alábbi eredményeket érték el: búzából a tervezett 5,4 tonna helyett 6,53 tonnát, árpából 4,9 tonna helyett 5 tonnát és cukorrépából 4 tonna helyett 4,62 tonnát. Alacsonyabb volt a kukoricatermésük: 5,7 tonna helyett csak 5 tonna termett. Jó munkát végeztek az állattenyésztők. Annak ellenére, hogy lemaradtak a hústermelésben és eladásban. A tervet ugyanis több mutatóban — tejben, tojásban, sertés- és baromfihúsban stb. — magasan túlszárnyalták. Bíráló szemszögből, de lényegében kedvezően szólott a beszámoló a kommunisták eszmei, politikai-nevelői és szervezői munkájáról. Jó színvonalat ért el a pártélet. Megfelelő volt a vezetőségi gyűléseken és a taggyűléseken való részvétel —. mind a pártalapszervezetben, mind a szövetkezetben. A párttagok aktivitásában sem fordult elő komoly baj. A felmerülő problémákat időben és felelősségteljesen oldották meg. Jól gondoskodtak a pártoktatásról s a tagalap növekedéséről. Javult az elvtársi s általában az embereik közötti viszony és fokozódott a munka Iránti felelősség. az Értekeket az emberek hoztak LETRE A beszámoló kiemelte, hogy az értékeket az emberek, az emberek munkája hozta létre. Ez helyes nézet, ámbár nem mindenütt és nem mindig mentek a dolgok símén. A légi emberek Is csak emberek. Gondok, problémák és nehézségek a munka minden területén fel-felmerültek. Az Igyekezetei hol alkatrészhiány, hol pocsékolás, s hol időjárási viszontagságok nehezítették. Volt példa az egyéni közömbösségre is. A légi kommunistákszövetkezetesek túlnyomó többsége azonban (a beszámoló mintegy 40 nevet említett meg) munkafegyelmével. elkötelezettségével és becsületességével példát mutatott. Munkateljesítményeikkel és erkölcsi-akarati erejükkel bizonyították a munkához való kommunista viszonyukat. Ezért is állhatott a beszámolóban ez a mondat: Az embereket és a munkához való viszonyukat kedvezően kell értékelnünk. Nem véletlenül elhangzott szavak. Jogosultságuk, mindegy, hogy egyénekre vagy kollektívákra gondolunk-e, elvitathatatlan. Az alap, amire épülnek, az az emberekkel való foglalkozás. Annak ellenére, hogy ez bonyolult és nehéz, az utóbbi években a légi pártalapszervezetben kezd mind erősebb gyökeret ereszteni. Elválaszthatatlan a pártmunkáséi. Különösen a pártcsoportokban és a szocialista munkabrigádokban honosodott meg. Vagyis a kollektívákban s olyan közegben, melyben a legjobban megoldhatók a problémák, nehézségek, munkaviták, munikafegyelmetlenségek, erkölcsi botlások stb. VITA A MA ÉS A HOLNAP FELADATAIRÓL A nem nagy mezőgazdasági földterülettel rendelkező Légi Efsz január elsejével, mint erre már utaltam, egyesült a nagypakai és a békéi efszszel. Е lépéssel az egyesült szövetkezetek földterülete meghaladja a 3700 hektárt (a termőföld 3350 hektárt tesz ki). A szövetkezeti tagok száma több mint 500-ra nőtt. Az egyesült egységes földmüvesszövetkezet „A CSSZSZK—NDK Barátság Szövetkezete“ nevet vette fel, elnöke Andrássy Sándor mérnök, a légi efsz eddigi elnöke lett. Ez az örömteljes, de ugyanakkor felelősségteljes, hosszú időn át és gondosan előkészített lépés, érthetően, gondok redőit vonta a három falu kommunistáinak-szövetkezeteseinek homlokára. Bujkált is a fejekben a kérdés: Jó és szükséges lépés volt ez, de hogyan lesz tovább?! A vitában felszólaló elvtársak — Janák Gyula, Engel Dezső, Engler Zoltán, Csölle József, Széllé Lajos, Anton Gučelc, Mészáros Gyula, Andrássy Sándor mérnök, Miklós Tibor, a járási pártbizottság küldöttje — szavai azonban senkit sem hagytak kétségben: jó útra tértek. A további fejlődés s előrehaladás tartalékait és lehetőségeit az irányító ’ munka megjavításában, a munkafegyelem megszilárdításában, a kényelmesség felszámolásában s a kommunista magatartás, a lenini munkastílus stb. elmélyítésében látják. „És főleg és mindenekelőtt — jegyezte meg Andrássy mérnök — az emberekkel való foglalkozásban, a munkatermelékenység, mint mindennemű további előrehaladás e legfőbb mozgatóerejében.“ A felsorolt tények — sikereik, fogyatékosságok, nehézségek s problémák v—, persze, csak érzékeltetik a légi efsz kommunistáinak-szövetkezetsseinek munkáját. Csak töredékei annak a munkának, amit elvégeztetk, de így is bizonyítják, hogy jól dolgoztak. Nem vitás, hogy ez a jövőben is — most már egyesült földművesszövetkezetük esetében — így lesz! A bizakodásuk is erre vall, hiszen együttesen reménykednek: Van mit csinálnunk, van mit megjavítanunk ahhoz, hogy mint három falu, de egy szövetkezet keretében működő öt pártalapszervezetének több mint száz tagja az eddigieknél még jobban dolgozhassunk. A 7. ötéves tervidőszak ránk eső feladatai csak ebben az esetben valósulhatnak meg. Ez a tudat pedig igen nagy mozgató erő, ha nem a legnagyobb! KEZES JÓZSEF A falvakban, s általában — a közösségekben — mindig voltak és vannak is olyanok, akiknek a szavára jobban figyeltek a többiek, akik szívesen megosztott tudásuk és magatartásuk révén váltak közvéleményformálókká. — Kik most a „hangadók“ a méhi (Včelince) szövetkezetben? — kérdem Varga Ferencet, az egyesült szövetkezet pártelnökét. Töpreng egy kicsit, aztán mentegetőzve széttárja a karját -.. — Név szerint senkit sem tudnék megenevezni. Közösségeink viszont vannak. A kommunisták és a szocialista brigádok viszik magukkal a többieket, hallgatnak rájuk, helyesebben szólva munkájukra figyelneik az emberek. Nem a jó hangzás kedvéért említem, de mi tényleg építünk rájuk, s nehezen boldogulnánk nélkülük. A gazdasági témákra térve kiderült, hogy a pártszervezet tanácskozásain a gazdaságpolitikai kérdések is gyakran kerülnek előtérbe. Íme, címszavakban felsorolva néhány példa a helyzet érzékeltetésére:' A tavalyi év termelési tapasztalatai és az új feladatok; az állattenyésztés helyzete és a fejlesztés lehetőségei; a kiemelt beruházások segítésének konkrét tennivalói; megalapozott és teljesíthető tervkészítés; a tökéletesített irányítási rendszer bevezetése stb. ■ Tapasztalataink szerint ez a helyzetkép nem egyedi jelenség, nem csupán helyi sajátosság, ezért úgy véljük, okkal tarthat számot közérdeklődésre. Mi a magyarázata annak, hogy a pártszevezetek figyelme napjainkban mind fokozottabban a gazdasági kérdésekre összpontosul? — Magam sem hiszem, hogy szövetkezetünk bármilyen vonatkozásban különleges helyzetben volna, sőt kiemelkedő sikerekkel sem dicsekedhetünk. A járási átlaghoz hasonlóak a gazdasági eredményeink, ez a megállapítás érvényes pártszervezetünk munkájára és helytállására is — mondotta Varga elvtárs. Törekvéseink tehát valóban nem egyediek, életünk alakulása viszont minket is arra ösztönöz, hogy a gazdaságirányító és szervező munkára összpontosítsuk figyelmünket és a legjobb erőinket. Napről-napra erősödik bennünk s mind teljesebb annak az igazságnak a megértése, amelyet a CSKP KB 18. ülésén Husák elvtárs Így fogalmazott meg: „Társadalmi életünknek nincs olyan területe, amely ne függne a termelés, az építő munka eredményeitől. Az életszínvonal emelését, a kultúra és a tudomány fejlesztését, hazánk szocialista fejlődését a gazdasági építőmunkával kell megalapozni.. ■ Nem rejt-e az a gyakorlat buktatót, hogy a gazdasági problémák megoldását „kiveszik“ azok kezéből, akiknek ez a feladata? — A lenini elvekkel összhangban a párt történelmi küldetést teljesít, de eközben vállalja a történelmi felelősséget is, népünk sorsának formálásáért. E felelősség és a számadás kötelezettsége alól minket kommunistákat senki sem mentett fel. Saját viszonyainkról szólva azonban tudni kell, hogy az alapvető gazdaságpolitikai döntéseket és a teljesen termelési jellegű elhatározásokat nem ml mondjuk ki. A gazdaságszervezési irányító munkánk lényege az, hogy a feladatokat az adott körülmények között a lehető legjobb eredménnyel oldjuk meg, kellő összhangot teremtsünk, felsorakoztassuk és az élvonalba állítsuk valamennyi erőforrásunkat, s a lehető legjobban hasznosítsuk tarta« lékainkat. El Törekvéseiket a hétköznapi ese« menyek példáival is tudná érzékel« tetni? — Gazdasági eredményeink és a tagság összetartása — nemzetiségi hovatartozástól függetlenül — azt mutatja, hogy eredményesen közve« títjük és juttatjuk érvényre a párt politikáját. A népgazdasági tervekből ránk jutó igényes feladatok Ismeretében például az eddiginél fokozottabb gondossággal elemezzük az állatte« nyésztés hasznossági mutatóinak a javítását, a rétek és legelők ésszerűbb hasznosításának fontosságát és a kertészeti ágazat fejlesztését. —©A méhi szövetkezet üzemi pártszer« vezete nyolcvan kommunistát tömörít. Vezetőségi és beszámoló taggyűlései« ken a végzett munka eredményeinek Ismertetésén és értékelése mellett gyakori a bíráló és az önkritikus észrevétel is. — Pártmunkánk alapja az egységes értékelemzés, mely általában az építő jellegű vitában kristályosodik (kU Munkánkban nem a vita a cél, a M« rálatban pedig nem a pellengérre ál« lítás vagy önostorozás a megoldás. De aligha hiszem, hogy a fejlődés minden mozzanatát azonnal mindenki megérti. A hallgatás, a néma bele« egyezés és az egyetértés nem mindig belső meggyőződésből fakad, kényelemről, bátortalanságról is tanúskodhat. Ilyenkor az egyetértés, az egysó« ges értelmezés csak látszólagos -ч fogalmazott a pártelnök. Ш A nézetek ütközése, s a téve* felfogás bírálata nem csap-e át sze« mélyeskedésbe? — A? önkritikus visszatekintés —« nem az önigazolás — látszólag a mának, valóságban azonban a jövőnek szól. Párttagságunk tudatosította, hogy a pártszerű bírálat nem az egyén ellen irányul, hanem a hibás nézetet támadja. A rossz felfogást kritizálja — érthetően, finomkodás és köntörfalazás nélkül —, de nem sérti az emberi méltóságot. В A bírálathoz és az önbírálathoz megfelelő feltételek szükségesek. Gyakorlatilag melyik feltételt tartja a legfontosabbnak? — A bírálatnál, az önbírálatnál és a hasznos vitánál nem elég a jó szándék. Tapasztalataink szerint nehezen bontakozik ki vita az olyan közösségekben, ahol nem érvényesítik a párton belüli demokráciát. Az egyenlő jog gyakorlásának alapja a tájékozottság. Ha az adott témában, a vitatott kérdésben csak az egyik fél kapott vagy szerzett információt* a másik pedig hiányos, egyoldalú ismeretek alapján éppen vaktában vitázik, akkor a vita meddő, a bírálat pedig gyakran igazságtalan. Még beszélgetnénk tovább, de a pártelnök már feszeng. Menne, mert várja őt a zárszámadó taggyűlés előkészítése. — Sajnos, nem tudtam semmi látványos dolgot mondani... Munka közben nem nagyon jut Idő a látványosságokra — mondta befejezésül, majd hozzáfűzte: — Ennyi ereje kell, hogy legyen egy olyan összeforrott, tudatosan együtt gondolkozó politikai közösségnek, mint a mi pártszervezetünk. A jövőben is minden • törekvésünk azt szolgálja, hogy jobbá, teljesebb értékűvé, a nehezebb feladatok vállalására is alkalmassá tegyük a velünk; együtt gondolkozó és munkálkodó társainkat. CSIBA LÄSZLÖ így fejlődtünk A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentést adott ki a tavaly november X-i népszámlálás első eredményeiről. Több mint 61 ezer számlálási körzetben, mintegy 62 ezer számlálóbiztos és ellenőr bevoná- ival, a la! sság tevékeny részvételével összesen 7503 községben végezték et a népszámlálást. A népszámlálás időpontjában hazánknak 15 278 799 lakossá volt. Csehszlovákia népessége 1961-től 1970-ig 4,4, 1970-től 1980-ig hat és fél százalékkal gyarapodott. Szlovákia népessége kétszer olyan arányban növekedett, mint a Cseh Szocialista Köztársaságé. Lakosságunk 51,2 százalékát nők alkotják. A fiatalabb korosztályok számbeli gyarapodása az elmúlt évtizedekben hozzájárult lakosságunk koröszszetételének javulásához, a népesedés fiatalodásához. A 34 évesig terjedő korosztály százalékaránya lakosságunkban tavaly 55,2 százalékra nőtt. A nemzetiségi összetétel lényegében változatlan, jóllehet nőtt a legnagyobb létszámú nemzetiségekhez tartozb lakosok száma. A népszámláláskor csehszlovákiai viszonylatban 9 818 600 személy (64,3%) vallotta magát cseh, 4 664 500 (30,3%) szlovák, S79 600 (3,9%) magyar, 67 900 (0,4 %) lengyel, 61900 (0,4 %) német, 47 600 (0,3%) ukrán, 7600 ( 0,1%) orosz, 29100 (0,2 %) egyéb és meg nem állapított nemzetiségűnek. Szlovákiában a magyar nemzetiségű lakosok száma 559 600, azaz 11,2 százalék volt. A nők fokozottabb munkába állásával a gazdaságilag aktív lakosság létszáma is gyarapodott. Tavaly a gazdaságilag aktív lakosok részaránya az össznépesség 50,4 százaléka volt, a gazdaságilag aktív nők részaránya pedig a gazdaságilag aktív lakosságban 46.2 százalék. A népszámlálás időpontjában összesen 5 181 000 háztartást tartottak nyilván, ebből 1 millió 510 ezret Szlovákiában. Számuk 1970-hez viszonyítva országosan 11,8, szlovákiai méretben 8.2 százalékkal nőtt. A lakosság életszínvonalának emelkedése a háztartások hosszú élettartamú fogyasztási cikkekkel valú jobb ellátottságában jutott kifejezésre. A népszámlálás részletesebben feldolgozott adatait folyamatosan hozzák nyilvánosságra. Egy päMereiicia monoiéra Az évzáró párttaggyűléseket követően most zajlanak az üzemi és városi pártkonferenciák. A lévai (Eevice) Lenin Gyapotfeldolgozó Vállalat üzemi pártkonferenciáján, melynek vendége volt Bemard Slobodník, a járási pártbizottság vezető titkára, 123 alapszervezeti küldött hallgatta meg beszámolót, mely elemezte а XV. pártkongresszus és a központi bizottsági ülések határozatainak végrehajtását és kitűzte az alapszervezetek, az öszszes kommunisták jövőbeni feladatait. A beszámoló a pozitívumok mellett a negatív jelenségekre Is rámutatott. A gyár a kommunisták tevékeny közreműködésével leküzdötte az 1975-ben keletkezett nagy nehézségek fékező hatását, s a termelés ma már minden részlegben folyamatos, akadálymentes. A beszámoló kiemelte, hogy a hiányosságok kiküszöbölése valamennyi kommunista és pártonkivülí kötelessége, s ezért az üzem minden dolgozója a munkaidó lehető leggazdaságosabb kihasználására és maximális teljesítményekre fog törekedni. A beszámolót konkrét kérdéseket felvető tartalmas vita követte. /
