Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-07 / 6. szám
Ä baromfitenyésztők körében elterjedt a nézet, hogy a tojós tyúkokat évente csak egyszer kell selejtezni. Téves felfogás: selejtezni folyamatosan kell, hogy a keveset tojó, öregebb tyúkokat, Illetve a fejletlen vagy beteges fiatal t— egyéves — állatokat szükség szerint azonnal eltávolftsuk az állományból. Ma már faluhelyen Is csak kevesen foglalkoznak keltetéssel, inkább valamelyik nagyüzemtől vagy a ikeltetögéppel rendelkező alapszervezetektől vásárolnak kiscsibéket. Az sem ritkaság, hogy a tyúktenyésztő a maga termelte tojást kelteti ki valamelyik alapszervezett keltetőben. Nekik és az elismert А-tenyészettel rendelkező tenyésztőtársaknak azt tanácsolom, nagy körültekintéssel járjanak el a keltetőtojások kiválasztása, kezelésé és tárolása során. Ezzel a problémakörrel már foglalkoztunk lapunk hasábjain, ezért most csak annyit: a kiválasztott keltetőtojások szabályos tojás alakúak és sima felületüek legyenek. A gömbölyű vagy túlságosan hosszúkás, esetleg érdes héjú tojások nem valók keltetésre. És az 54—62 grammosnál nehezebbek sem, mert általában kétszikűek. A keltetésre szánt tojást naponta többször kell összegyűjteni, nehogy feleslegesen melegítsék vagy megkárosítsák a tyúkok. A tojást levegős, 10 C-fokos hőmérsékletű helyiségben tároljuk s mindig óvatosan szállítsuk, nehogy összerázkódjon. A tyúkokat pedig kiadósán takarmányozzuk, hogy jól termeljenek. Aki pecsenyecsirkét akar nevelni, mielőbb szerezze be a csibéket. S persze készítse elő a nevelő helyiséget, melynek nélkülözhetetlen tartozéka a fűtő- és szellőztető berendezés. A gazdaságos csibenevelés érdekében ajánlatos beszerezni egy légnedvességmérőt is, hogy a helyiségben tartani tudjuk a szükséges 65—75 százalékos relatív páratartalmat. A túl meleg és nagy páratartalipú környezet serkenti az ammóniaképződést, a nagy mennyiségű ammónia viszont megtámadja a szemet és a légutakat. A csibék ilyen környezetben kókudoznak, étvágytalanok, a fejlődésük megáll. A húscsirkéknek gyorsan kell«növekedniük, tehát sokat kell enniük is. Ehhez viszont szinte megszakítás nélküli megvilágításra (20—22 órás fényigény) van szükség. Naponta legalább két-három órára ki kell kapcsolni a világítást, hogy az állatok hozzászokjanak a sötétben tartózkodáshoz s ne okozzon közöttük riadalmat az esetleges áramszünet. A csirkéket puha, száraz és meleg almon kell tartani. E tekintetben legmegfelelőbb a pormentes gyaluforgács. Aki gazdaságosan akar termelni, gondolnia kell az ésszerűen takarékos takarmányozásra is. A megfelelő etetők használata elengedhetetlen, alapkövetelmény. Ketreces nevelést is alkalmazhatunk, de olykor előfordul, hogy a ketrecben tartott ^Ibrurr a kisállattenyésztésben шиш csirkék mellén hólyag keletkezik. Eleségnek a keveréktakarmányok a legmegfelelőbbek. A tojástermelő ludakat bőségesen kell etetni. Ne feledjük, a fehérjehiány kedvezőtlenül hat a tojástermelésre, a keltetőtojásuik nagyságára és megtermékenyltettségére. Kedvező feltételek közepette februárban a legnagyobb a tojáshozam. Az idősebb ludak rendszerint korábban kezdenek tojni. Több termékeny tojást nyerünk, ha a hidakat rendszeresen kiengectjiik a vízre. A gúnár ondótermelése 3,5—4 hónapig tart, zért nagyon fontos, hogy gúnárok termékenyítő képességé összhangban legyen a tojástermelés kezdetével. A tojások termékenységére a tojók kloáka-, illetve a gúnárok peniszbetegsége is hatással van. A lúd tulajdonképpen bármikor tojhat, de a megfigyelések szerint általában reggel keresi fel a tojófészket. A szennyezett tojást 34—36 C-fokos vízben megmoshatjuk. Ha a friss, még langyos tojást hideg vízzel mosillllliil vagy pulykával lehet kikelteni a tojást. A tyúk alá 13—16, a pulyka alá 22—26 kacsatojást tehetünk. Csallóközben és Mátyusföldön még vannak olyan települések, ahol a kistenyésztők évente száz-kétszáz darab pulykát is felnevelnek. A pulykatenyésztés különlegessége, hogy a kakas egyszeri párosodással a következő lojástennelési időszakban megtojásra kerülő valamennyi tojást megtermékenyíti. Vagyis: a pulykáknál a kézből jaároztatás is alkalmazható. Az idősebb tojókhoz mindig fiatal kakast újunk be. Ha idősebb kakas alkalmazunk, a sarkantyúit és a karmait vágjuk le, nehogy megsebezze a tojókat. A tojókat 2—4, a kakast 4 éves korig érdemes meghagyni az alapállományban. A galambtenyéeztés sikerére nagy befolyással van a galambdúc, illetve a galambház berendezése. A költő párok számára kényelmes, egymástól elkülönített fülkéket kell létesíteni. Ezzel elejét vesszük, hogy Végh László ozsgyóni tenyésztő korszerű szállást épített galambjainak Fotó: archív suk, a hőkiegyenlítődés törvényei szerint a szennyező anyagok befelé vándorolnak. A tojást jelöljük meg (nap, hónap) és fagymentes helyiségben tároljuk. A normális tojás 150— 170 grammos. A kacsák is szeretik a vizet; ha nem úszkálhatnak, fürödhetnek kedvükre, sok terméketlen tojást raknak, esetleg a csíra lesz gyenge és satnya pipék kelnek majd a tojásból. A kacsatojást legjobb tálcákon, jól szellőztethető, 5—7 C-fokos hőmérséköletű helyiségben tárolni. A pekingi kacsa keltetőtojása 85 grammos legyen. A tárolt tojásokat kétnaponként forgassuk meg, a szennyezett tojást mossuk le. A kacsa ritkán és rosszul kotlik, ezért házilag tyúkkal az élénkebb vérmérsékletű madarak civakodni kezdjenek, kárt tegyenek egymásban, a tojásokban, esetleg a fiókákban. A tenyészpároik jó szaporaságát ésszerű takarmányozással, tiszta ivó- és fürdővíz biztosításával serkentjük. A madaraknak készítsünk be fészeképítéshez szükséges anyagot. Sokan panaszkodnak, hogy a nyulak kevés és gyenge fiókákat ellenek. Ez többnyire a továbbtartásra szánt állatok helytelen kiválasztásánaik és a rossz környezetnek a következménye. A tenyészállatokat előzetes elbírálás (származás, külem, ellenálló- és termelőképesség, szaporaság stb.) alapján kell besorolni az alapállományba. A tenyészállatokat úgy kell párba állítani (pároztatni), hogy átörökíthessék utódaikra a kívánt jó tulajdonságokat. Ennek bizony már elérkezett az ideje. A kistenyésztők általában tervszerütlenül keresztezik a nyulakat. A rokontenyésztés, a helytelen elhelyezés és a rossz takarmányozás a fajták regenerálódásához, a tartási költségek növekedéséhez vezet, végül a tenyésztők elveszítik a kedvüket. Gyakran előfordul, hogy az anyajuh nem szoptatja a kicsinyét. Ilyenkor meg kell vizsgálni a tőgyét; a túltelített tőgy feszességét óvatos, gyengéd fejessel csökkentjük. Az előhasi anyák néha csiklandósak, azért nem tűrik a szopást. Ha más megoldás nincsen, tehéntejjel neveljük fel a bárányt. A kicsinyek nehezen mozognak a vastag alomban, viszont 2—3 hetes korukban már „szálain!“ kezdenek. A fiatal bárányoknak a minőségi lucernaszéna és a réti széna a legmegfelelőbb. Legkésőbb 4—5 hetes korban meg kell kezdeni az abrakolást, amivel a bárányok fejlődését serkentjük. A kecske az ellés után 2—3 héttel üzekedik. Ezt követően a legtöbb anyánál elmarad vagy csendben zajlik le az ivarzás és csak ősszel jelentkezik ismét. A kiskecskék gyomra csak kevés táplálékot fogad be, ezért kezdetben ötször, később pedig négyszer, majd háromszor kell megszoptatni naponta. Svájcban nem szoptatják, inkább itatják a kiskecskéket, persze az anyától nyert tejjel. Munkaigényes módszer, de.több előnye is van: elsősorban az, hogy rendszere-' sebb a táplálkozási Az állat igényeinek megfelelő mennyiségű tejet kap, így nem kell koplalnia, de pazarlás sincsen. A másik dolog: a jó anyák több tejet termelnek, mint amennyit H kiskecskék képesek kiszopni, őzért a tej egy hányadát ki kell fejni. Ha szoptatás előtt fejünk, akkor előfordulhat, hogy a gidáknak kevés és túl zsíros tej marad. Ha meg szoptatás után fejünk, akkor aránylag híg tej jut a kiskecskéknok, s előadód-« hat, hogy az ideges természetű anya már nem adj-a le a tejet. A levágásra kerülő gidákat 3—4, a tenyészállatokat в—8 héten át kell szoptatni, illetve tejjel itatni. Téves nézet, hogy a kiskecskének a leggyengébb takarmány is jő. Lehet, hogy megél rajta, de a pillangósok szénáját és az abrakot kimondottan meghálálja. A nutriatenyészetekben most aránylag csendes az élet. Mivel a nutriának meghatározott ivarzási ideje nincsen, а hírfltet állandóan együtt kell tartani a nősténnyel. A hím jelenléte az ellést nem zavarja, hiszen az apák általában nem sokat törődnek a kölykeikkel. Most az a legfontosabb, hogy tisztán tartsuk az állatok szálláshelyét, védjük a nutríát a hidegtől. Igaz, a nutria a betegségekkel szemben ellenálő, de könnyelműség volna ezért elhanyagolni az állatok egészségének védelmét. K. MOLNÁR FERENC Múltak az évek, enyhült a fájdalom is. Ma már ismét lakója van a sok ketrecnek. Felvételünkön: napfürdőző kaliforniai süldők (A szerző felvételei^ Valaki azt mondta, ha Széli Ferencet keresem, akkor taposhatok még eyy keveset: az utca legvégén lakik, az alvégről számítva a harmadik házban. Akkor hát megérkeztem. A kapucsengőre elfelejtették kiírni a nevet. A bizonyosság kedvéért bekukucskálok a kerítés fölött. Rendezett udvar, szép nagy kert... és megvan, látom már a ketrectömböket is. Most már lehet csengetni. Illetve nem is kell csengetni — most egy néni lép ki a nyárikonyhából és elindul az ólak felé. Megzörrentem a vaskaput. Az eddig észrevétlenül szunyókáló szőrpamacs azonnal talpra ugrik s aprókat vakkantva hol a kapura, hol meg az asszonyra néz. Lábujjhegyre állok és barátságosan intek a néninek. Leteszi a fonott kosarat, s nem sokára megcsikordul a zárban a kulcs. A résnyire nyitott ajtón azonnal kisurran s már iramodna is tova a kis bundás, de a néni gyors mozdulattal nyakon csípte. — Itt maradsz, mert összegyúr az autót — okítja a lapító szőrcsomót, majd rám emeli a tekintetét: — Tessék, kit keres? Amíg kikerekítem, hogy ki vagyok, honnan jöttem, kivel, miről és mi célból szeretnék beszélni, a kutyus újra kiszabadul a néni kezéből. Lehet, hogy megértette az iménti figyelmeztetést, mert ezúttal az ólak felé veszi az irányt. — A fiam, akarom mondani a vöm valóban foglalkozik nyúltenyésztéssel, de most nincsen otthon. A kramárei kórházban dolgozik, müszeréssz. — Azért, ugye, megengedi, hogy megnézzem az állomá nyát? — Persze, hogy megengedem. Csak tessék bátran menni, a kutyus már nem fogfa bántani. Az istállószerű építménnyel védett ke'trecsor drótszövete mögött gyönyörű nyuszik csücsülnek, s a szélárnyékban békésen élvezik a langyos januári napsütést. — Szépek, — mondom elismerően. — Mennyi van belőlük? — Nem tudom, soha nem számolom, hányán vannak egy ketrecben. Es a fajták között sem igazodom el, pedig a Feri mindig mondogatja, csakhogy megtanítson rá. A ketrecek elölt vastag drótfonatú, nyitható zárható védőkeret. Mészáros Matild: Azt a borzalmas látványt soha nem felejtem el. Huszonöt nyúl hevert élettelenül a ketrecek előtt szerelte fel a vöm. Két vagy az egész állományt. Huszonöt — Ez mire jó? — érdeklő- három évvel ezelőtt egy szép nyúl hevert a ketrecek körül döm. — Errefelé talán lopkod- napon arra ébredtünk, hogy va- élettelenül, átharapott torokkaié ják .a nyulakat? lami vérengző fenevad letépte — Es volt ereje újrakezde— Arra még nem volt példa, a ketrecek ajtajáról a drótszö- ni... Ezt a rácsot a kutyák ellen vetet, megfojtotta és szétszórta — Nem olyan ember a vöm, - - aki az első nehézségek láttán meghátrál. Ojra munkához látott, s ez az eredmény. Megint tele van minden ketrec. — Szép kedvtelés, de mit csinálnak ennyi nyállal? — Szeretjük a nyúlhúst, meg a rokonság is elég népes, van kinek elajándékozni. Szerződéses nyúltartás, értékesítés? Ezt már •valóban a Ferivel kéne megbeszélnie. De ő most. .. — Nem baj, Matild néni, kedvest Talán majd egyszer őt is itthon találom. Addig is köszönöm, hogy megmutatta a VOLT EREJE ÚJRA KEZDENI nyuszikat. (kádek)
