Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 3. szám
14 SZABAD FÖIDMÜVES 1981. Január 1f, HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • Halgazdálkodásunk árnyoldalai A legutóbbi adatok szerint Szlo-Váklában 1200 hektárnyi halastavon ás több mint negyvenötezer hektár folyóvízen folytattunk halgazdálkodást. A vizek optimális hasznosítására azonban a rendelkezésre álló tudományos ismeretek ellenére sem került eddig sor. Ez azzal magyarázható, hogy a tervekben felvázolt halhústermeléshez nem teremtették elő a szükséges ivadékot. így a halgazdálkodás továbbra is külterjes marad. Még manapság Is csak 50 *—70 százalékban fedezik a halasításhoz szükséges ponty, fogas, harcsa és más ivadékot. nevelési Idejének eltolódása is. így háromnyaras telepítési anyag helyett gyakran kétnyaras került a vizekbe, mert még mindig nem készültek el a korszerű, tehát az utánpótlást folyamatosan kielégítő pontyivadékot nevelő telepek, így az igényeket részben ösztönszerüen vagyis kívülről nem befolyásolható hagyományos módon, mégpedig Íratással, . továbbá a CSSZK-ból és az MNK-ból történő lvadékbehozatallal elégítjük ki. Ez azonban rögtönzésnek tekinthető és nem lehet távlat. Vonatkoztatható ez azonban más halfajok ivadékának a nevelésére is. ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ Valahogy kiesett a figyelem középpontjából, hogy a vegyes hasznosításra alkalmas víztárolók a halgazdálkodás szempontjából csak részben vannak kihasználva. Ennélfogva nagy tartalékok feltárására van lehetőség. Köztudott ugyanis, hogy ezeket a tárolókat többek között a halhústermelés fellendítésére, s egyben ivadéknevelésre is felhasználhatnák. Ilyen Irányú feladatokkal főleg az SZHSZ gondjaira bízott vizeken már a kivitelezési tervben is számoltak. Ha számba vesszük Szlovákia halhústermelését és összehasonlítjuk azt a környező szocialista országok, valamint a CSSZK e téren elért sikereivel, akkor azt láthatjuk, hogy a sereghajtók közé tartozunk. Ha például a CSSZSZK viszonylatában — a népesség figyelembe vételével — csak a konzumponty kitermelését vesszük alapul, azt láthatjuk, hogy hazánk a szocialista nemzetközösség keretében, ebben a tekintetben a harmadik helyen van, ugyanakkor Szlovákia legfeljebb a nyolcadik helyre kerülhet. Ez azt bizonyítja, hogy Szlovákia halgazdaságának Jelenlegi szerkezetét javítani kellene. Már jó ideje ismeretes, hogy például a ponty belterjes tenyésztésének fontos feltétele az Igényeket teljes mértékben kielégítő ivadéknevelés. Természetesen, bonyolítja a helyzetet a vizek szenynyezettsége, azonban az ivadék Ml ebből a tanulság? Az, hogy a következő tíz évben (1981—1990] a Duna vízrendszere és a körzet halgazdálkodásánek fellendítése mellett Kelet-Szlováklában Is előbbre kell lendíteni a halnevelö telepek kivitelezését, mert ez Is társadalmi érdek. A szövetségnek arra kell törekednie, hogy az öszszes érdekeltek közreműködésével Ipari színvonalra alapozza az ivadéknevelést s ehhez kihasználja a hőerőművek tisztított langyos vizét, tehát belterjes tenyésztéssel kedvező gazdasági hatásfokot érjen el. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a halgazdálkodás t— mint a mezőgazdasági termelés szerves része — az utóbbi években SZlováklában nem fejlődött olyan ütemben, mint az állattenyésztés többi ágazata, vagy pedig úgy, mlnf a CSSZK-ban és a környező szocialista országokban. Szükséges tehát, hogy a haltenyésztés terén komoly sikereket elérő CSSZK-ból szerezzük be a szükséges halmennyiséget, hogy kielégíthessük a fogyasztók Igényeit. Feltételezhető azonban, hogy a jövőben mind az SZHSZ, mind az Állami Halgazdaság kedvező lehetőségeket teremt a szaporító és a nevelő telepek hálózatának kiépítésére. Ezzel mód nyílik a halhústermelés fellendítésére ts< (boksza) HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • Eredményesen gazdálkodtak Már as is nagy öröm, ha a horgász eotr h dat lát. A galántai városi horgászszervez t mint minden évben, tavaly is lehalászta a halszaporító tavat. Összesen nyolcszáz к ló kispontyot, kárászt és compőt fogtak к belőle. Akadtak persze nagyobb méretű p ildányok is. Ezeket tavasszal tették a szap >r!tó tóba, hogy ott leívjanak. Érdekes, t jgy ebbe a vízbe egyetlen kárászt sem t ttek, s lehalászáskor mégis ebből volt n 1 gtöbb. A kifogott halakat áthelyezték a t irgászható tavakba. A képen látható szorgalmas horgászok t rente 20—50 órát dolgoznak társadalmi i unkában a városi szervezet javára. Krajcsovics Ferdinánd Botrányos halfogó-vilái {bajnokság A múlt év szeptemberében az NSZK-ban tartották meg a XXVII. halfogó-vllágbajnokságot, melyet egybekötöttek a C1PS XXIII. kongresszusával. A kongresszust szeptember 18—19-én Kreuznach fürdővárosban szervezték meg. Hazánk küldöttségét a kongresszusra František Reiss elvtárs vezette. A kongresszus programja két fő témakört ölelt fel. Az első témakörben a nemzetközi szövetségek, mint például a belvízi sporthorgászattal foglalkozó (FIPS-ED) szövetség, a halfogótechnikával foglalkozó (FISL) szövetség és a tengeri halászattal foglalkozó (FOPS-M) szövetség tartotta ülését. A sporthorgászattal foglalkozó nemzetközi szövetség tanácskozásán 20 ország nemzeti szövetségének a küldöttsége vett részt, ahol az alábbi napirendi pontok kerültek megtárgyalásra: — Űj tagországok felvétele: (új tagokként fogadták el Dánia, Skócia és Wales nemzeti horgászati szövetségét); — A halfgó világbajnokságok megszervezése: (Ezzel 1981-ben Anglia, 1982-ben Írország, 1983-ban Hollandia, 1984-ben pedig Svájc nemzeti szövetségét bízták meg); A nemzetközi szövetség munkáját méltató elnöki beszámoló, valamint a költségvetés-tervezet Jóváhagyása után a soron lévő négy évre az alábbi elnökséget választották: elnök >— Kleinberger Luxemburgból, — titkár és pénztáros — Mayer Luxemburgoból, I. elnökhelyettes — Smldth Angliából, II. elnökhelyettes — Marinos Hollandiából. A műszaki bizottság tagjai: Dobrunz az NSZK-ből és Krami a CSSZSZK-ból. A vitában felszólalt a CSHSZ képviselője, aki az érvényben lévő versenykritériumok miatt élesen bírálta a szerzőket, mert sok rejtett hibát tartalmaznak. A kritériumok számtalan egymással ellentétes angol, francia és német származású változatot tartalmaznak, tehát nem egységesek. A halfogó technikával foglalkozó nemzetközi szövetség ülésén a CSSZSZK képviselője élénk érdeklődést tanúsított az 1982-es évi világbajnokság szervezésére vonatkozó ké iéscsoport iránt. Ez érthető, hiszen a szóban forgó vi ígbajnokságot Karlove Vary-ban tartják. A kongress us elnöki beszámolója kiemelte, hogy a nemzetközi s; rvezetnek már ötvenhárom ország nemzeti szövetsége a tagja, s a beszámoló befejezése után három alapkérdést tűztek megtárgyalásra. Megválasztották a CIPS világszövetség elnökségét. Az elnök: Cicognoni lett Olaszországból, a titkár Pirini szintén Olaszországból, az I. elnökhelyettes: Diaz Spanyolországból, a II. elnökhelyettes Ruskov pedig Bulgáriából. Az ellenőrző bizottságba Ondroj Budajt, az SZHSZ KB titkárát, Z. Koronit Romániából, Holy J-t Magyarországról, Bath-ot Ausztriából választották. A Lengyel Horgászszövetség megbízatást kapott arra* hogy 1981-ben megszervezze a műlegye* horgászati világbajnokságot. A nemzetközi versenyt a Dunajec folyón szervezik. , A csehszlovák küldöttség élesén bírálta a CIPS világszövetség vezetőségét, mert a múlt évben lehetőséget adott a Délafrikaí Köztársaság Horgászati Szövetségének a halfogó világbajnokságon való részvételére. Ez a szervezet ugyanis nem tagja a nemzetközi szövetségnek, meg aztán a DÁK egyike volt azoknak az országoknak, amelyek szembehelyezkedtek az ENSZ és Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapokmányával, s tüntetőén nem vettek részt a Moszkvai Olimpián. A csehszlovák küldöttség álláspontjával azonosította magát a szocialista országok minden küldöttsége, továbbá Anglia, Írország, Hollandia, de más államok küldöttsége is. A CIPS halfogó-vílágbajnokságot szeptember 20—21-én tartották meg. A rajthoz azonban mindössze tizenöt nemzeti szövetség csapata állt fel. Nagy ellenszenvet keltett ugyanis a DÁK horgászati szövetsége csapatának a versenyben való jogtalan és kihívó részvétele, s emiatt Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, az NDK, Lengyelország és Románia versenyző kollektívái nem mutattak hajlandóságot a versenyben való részvételre. VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф Munkás, mr, orvos egy keiften ❖ ♦♦♦ ❖ ❖ ❖ Tettess késéé# fehérítése Vasárnap reggel volt. A napot felhőtakaró borította és hideg északt szél hordta a havat. A tízfokos hideg szép pirosra színezte az arcokat. Jól főt a meleg kabát, a szőrmegallér és sapka. A királyhelmect (Kráľovský Chlmec) „Puszta“ vadásztársaság tagjai vidáman készültek a vadászatra. О © О — Akkor tndulunkl — hangzott a vadgazda, ifjabb Szabó Pál rövtd, de határozott utasítása, akt „civilben" a Jednota boltjában dolgozik. Mindenki tudta a feladatát, ezért nem volt szükség bővebb magyarázatra. A korábban megszokottak szerint rendezték el a sorokat. Jobbra is, balra is elindultak az első vadászok. 30—40 lépésnyire követték őket a többiek. Kezdetét vette a vadászat. A huszonnégy puskás laza csatárláncban elindult, s hajtők nélkül maguk előtt terelték a vadat. A szélen levők kissé előbbre jártak, mintegy félkörívben meneteltek. A kitörni akaró tapsifülesek élete már csak a vadászok ügyességén múlott. Egy szuszra háromnégy kilométert gyalogoltak. — Még fürge volt a láb, ezért hol a jobb, hol pedig a bal szárny húzott túlságosan előre. Lassítani kellett a tempót. Vastag hótakaró borította a földet, a havon csak az, ember friss lábnyoma látszott. A vadak éjszaka járhattak erre. A havon jól kivehető volt az özek finom körmének helye, a nyulak papucsa és a fácánok jellegzetes futásának a nyoma. Aztán néhány lépés, és kiderült, hogy a távoli kupac, amit az ember, a táblán hagyott, mezőgazdasági gépnek néz, elindult és nagy szárnycsattogással fölrepült a fácánok csoportja. Erre azonban nem emelkedtek a puskák, a fácánok nyugodtan repülhettek. Ahogyan szűkült a kör, egyre szaporábban zörögtek a vadászfegyverek. A csövek apró sörétet permeteztek a futó nyulakra. Azok pedig nagyokat bukfencezve, élettelenül elterültek. Az első kör után rövid megbeszélés következet. Számba vették az elejtett vadakat. Szabó Sándor doktor, a vadásztársaság elnöke társait megkérdezte, ki mennyi nyulat lőtt. Két órányi menetelés után huszonnégy nyúl került terítékre. — Régi puskások vagyunk — mondta a nyolcvanhároméves 'Szabó Pált bácsi, akit idős kora ellenére még mindig a legagilisebb vadásznak tartanak —, már több mint hatvan éve vadászom. A teljes létszámunk hetvenöt. Van közöttünk tanár, orvos, fizikai dolgozó és nyugdíjas is. A fiam ts köztük van. Már harminc éve vadászik. Korábban sokáig hajtó volt. Azt hiszem, vadgazdaként is jól teljesíti a feladatát. Én, természetesen, büszke vagyok rá. A kevés pihenő után a sorok ismét rendeződtek, és a vadászok újabb zsákmányszerzés reményében indultak. — A vadászat nem csupán szórakozás, említette a vadásztársaság elnöke, hanem hasznot is hoz. A múlt idényben száz fácánt, száz nyulat, öt őzbakot, és öt őzsutát adtunk közellátási célokra. Persze idén is teljesíteni akarjuk a vállalást. Ehhez minden feltétel megvan, hiszen szép a vadállomány. A vad lelövése látványosságot nyújt a kíváncsi embernek. A úszta" vadásztársaság azonban komolyan veszi a vadgazdálkodás szabályait. Erre legjobb példa, hogy a múlt évben száz Jácánjércét vásároltak. Ezeket kiengedték a vadászterületre. Gondoskodnak a vad téli etetéséről is. Minden vadásznak saját etetője van, amelynek takarmánnyal való megtöltéséről gondoskodik. — Humenné mellett — emlékezett vissza a három héttel ezelőtt történtekre Berta József, a leleszi (Lelesj étterem vezetője, — vaddisznóra vadásztunk, s egy egész csorda baktatott felénk. Céloztam, és a kétcsövűmmel lőttem. A három másodperc alatt kirepült két lövedék két disznót eltalált. Nemrégen az „ördöngős“ tónál két órán belül huszonhét vadkacsát sikerült lőni. Akkor több mint kétszáz kacsát lelőttünk. Ezután se szeri se száma következett a meséknek, de inkább anekdóta szerű eseményeknek. Idős Szabó Pált bácst is elmondott néhány történetet. Ezeket fiatal korában a tengerentúlon élte át. Gyimesi Gyurkát is biztatták, hogy meséljen valamit vadászélményeiről, de arra kérték, hogy ne olyan történetet mondjon el, amit könyveiben is megtalálhatnak, mert azokat valamennyien jól ismerik. Fél kilenctől fél tizenegyig csupán egy hajtásra került sor. Így senki nem fáradt el, s a végén jókedvűen térhettek haza. Hecsko Nándort, nemrég avatták. Tehát még csak kezdő, azonban ezen a vadászaton ü lőtte az első nyulat. Nagyon sajnálta, hogy vaddisznóból eddig egyet sém sikerült lőnie. Latóczky Arpáhnak is sikerült meglőnie az első nyulat. Nagy volt az öröme, azonban a szokásos avatás a rossz idő miatt elmaradt, de a legközelebbi vadászaton bepótolják. — Apám Ismertette és szerettette meg velem a vadászatot, — mesélte ifjú Szabó Pál vadgazda. — A puska is az övé volt, — mutatta régi, de még ma is kitűnő fegyverét. — Kellemes, hasznos időtöltés. A heti munka után jó kikapcsolódás a mezőn való jdrkálás, csak ne lenne ennyire nagy a hó. Most csak egy nyulat lőttem, a múlt évben azonban egy körben kétszázhúsz tapsifüles került terítékre, s ebből huszonnégyet én lőttem. Volt már olyan napom is, amikor huszonhat vadkacsát, vagy harminchét kakast lelőttem. Elejtettem azonban számtalan vaddisznót, özbakot, rókát és jónéhány dúvadat ts. A valódi nagy vadászatok azonban még hátra vannak.., ILLÉS. BERTALAN ф д Ä szarvas- és őzvadászati Idény J beindulásával egyre több és több *♦* trófea kifőzése vár a vadászokra. Ez a munka a már régóta Ismert ф módszerek szerint történik. Sajnálatos azonban, hogy a koponya 4J4 kifőzése, letisztítása után a fehé{ rltést sok helyen helytelenül, vagy *♦* egyáltalán nem végzik el, holott ♦♦♦ nagyon sok helyen jől ismerik a ф különféle fehérítési eljárásokat. A ♦♦♦ szépen letisztított, hófehér kopoф*ф nyás trófea esztétikus látványt J nyújt tulajdonosának. Ennek elé-V rése a következő néhány sorban ♦♦♦ leírtak alapján történhet. ф A koponyát ajánlatos először ♦♦♦ zsírtalanítani, amit úgy végezheti, tünk el eredményesen, ha az a- J gáncsot száránál fogva kézben tartva néhány percig főzzük a ko♦í* ponyát, a főzővlzbe pedig 10 liteф renként egy púpozott evőkanálnyi Ultra mosogatóport teszünk. Főzés után tiszta vízben öblítjük le a ♦ koponyát, melyet azután a követ-V kezó módon fehérítünk ki: A főváros és az ország nagyobb ф városaink vegyszerboltjában kilóra kapható a folyékony víztiszta jj, maróanyagú 33 százalékos hidro♦ génperoxid. Ez az anyag méreg-V engedély nélkül vásárolható. Minф den vadász a szezonban várhatóan beérkező trófeamennyiség szerint ji4 vásároljon belőle, mivel a hoszú J tárolás következtében hatása gyen*♦* gül. A htdrogénperoxtdhoz a háztartási boltokban por alakban kapф ható festőanyagot a bécsi-fehéret keverjük tejfel-sűrűségű péppé, melyet ecsettel óvatosan hordjunk J fel a koponyára, vigyázva arra, *** hogy a koszorúhoz és agancsszá♦♦♦ rákhoz ne érjen, mivel ezt Is feф hérre marja. Lekenés után sötét «*« helyén 24 óráig hagyjuk állni, majd utána bó vízben súroló-vagy körömkefével mossuk le a koponya és lehetőleg napon szárítsuk. Száradás után a koponya szép fehér színt kap. A fehérítésnek más módja Is ismeretes: Amikor egyszerre több koponyát kell fehéríteni, gazdaságosabb az áztatásos • módszer alkalmazása, melyet lehetőleg műanyag edényben (babafürösztő kád) végezzük a következő módon: A tömény hidrogénperoxtdot vízzel 1:3 arányban felhígítjuk (3 liter vízbe 1 liter hidrogénperoxidot öntünk). Annyi oldatot készítünk, hogy a beleállított koponyákat elfedje, de ne érjen a koszorúig. (Ajánlatos az agancstövekre és a koponyatetőre vattát borítani, mely felszívja a fehérítő folyadékot, annak veszélye nélkül, hogy a koszorúkat Is kifehérítené.) Az Így elkészített oldatban 1—2 napig fürösztjük a koponyákat, majd lehetőleg a napon szárítsuk meg. A 33 százalékos hldrogénperoxld mérgező és maró folyadék, ezért használatánál fokozott elővigyázattal kell eljárni. A lecseppenő folyadék ruhát, bőrt "azonnal kimar, szembe kerülve pedig komoly gyulladást okoz. A fentiekben Ismertetett módszerek közül minden vadász, vadőr a neki kedvezőbbet alkalmazza. A szép, fehér mutatós trófea mindenkinek megéri az ezzel eltöltött csekély többletmunkát. (B. J.)
