Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-27 / 26. szám
1981. Június 27. .SZABAD FÖLDMŰVES .11 Épül a vízlépcsőrendszer II. R£SZ A dunakiltti tározó duzzasztója optimális szinten tartja a vizet, mely az ártéren Bratislaváig terjed. Hasznos térfogata, az üzemvizcsatorna kiágazásánál mérve, vízszintcsökkenés esetén 49 millió, teljes térfogata pedig kétszázmillió köbméter. Védó gátrendszere kavicsból, szigeteléssel épül. A vizfelöli oldalt, betonlap burkolatok védik. A töltés külső oldalán a vízszivárgást kötött talajból készült 20—150 méter széles földszőnyeg gátolja meg. A töltések mögé szivárgott vizet csatornák, illetve kutak gyűjtik össze. A várható, mintegy 40 kőbméter/sec. átszivárgó vizet az egyik oldalon a felszíni csatornába a másikon a dunakiliti vizduzzasztó alatti térségben pedig a régi Dunamederbe vezetik. A DUNAKILITI DUZZASZTÓ A duzzasztó a Duna 1842 kilométeres szakaszán épül. Rendeltetése a kelló szintű vízduzzasztás s a veszélyesen nagy vizek elvezetése. A Duna vízhozamának egyszázalékos valószínűsége esetén 6300 mVs értéket képvisel. A duzzasztó hét darab 24 méter széles nyílásból áll. Ezeket hidraulikus üzemelésű elektronikus billentótábla szegmensek zárják le. A víz ideiglenes elzárására a felsó rétegben tartós acélgerendákat, az alsóban pedig úgynevezett Schön-bakos táblás rendszert alkalmaznak. A duzzasztó alaplemezéhez 15 méteres vasbeton mederfenék csatlakozik, s ez 40 méteres betonkockás, továbbá 45—50 méteres kőszórásos fenékben folyatódik. A duzzasztó üzemi hídján és darupálya tartóján két bakrendszert helyeztek el. Ezeket az ideiglenes elzárásra, tehát a szegmensek szerelésére és karbantartására használják. Az üzemcsatorna több mint 25 kilométer hosszú, s az erőmű vízellátásán túl hajózásra is nagyon alkalmas, ugyanakkor sikeresen levezeti az árvizeket is. A csatorna 1 m/9 középvízsebesség esetén 400 m3/s vizet szállíthat, s a víz középsebessége csúcsüzemeléskor se lépi túl az 1,3 mVs értéket. A Gabčíkovoi vízerőmű ezt felső és alsó szakaszra bontva osztja el. A csatorna a dunakiliti duzzasztó fölött 17 kilométeres szakaszon hagyja el a tározót. A meder szélessége változó, a növekvő vízmélységgel arányosan 542-ről 267 méterre szűkül a szélesség, majd a vízerőmű előtt mintegy öt kilométeresen körülbelül 750 méterre szélesedik. Ezzel tulajdonképpen csúcsüzemkor a hullámverés kívánt mértékre csökkenthető. A töltés a Jelenlegi terep fölé 18 méterre emelkedik. A statikus vízszint felett 2 méteres magassági biztonság tartható. A töltések anyaga homokos kavics, a vizfelöli oldalt 20 cm vastagságban szigetelt betonburok védi. A burkot a csatorna fenekén még 12 méter szélességben is kiképezik. A csatorna fenékszigetelését az agyagos, iszapos fedőréteg helyszíni feldolgozásával és tömörítésével érik el. Erre mintegy ötven centiméter vastag kavicsterfték kerül, hogy horgonyozás illetve építés alatt a szigetelés meg ne rongálódjék. Sodrás elten a kavicsréteget aszfalt permettel látják el. A kétoldali töltés mentén szivárgó csatornák, illetve kutak fogják fel a talajból kiszlvárgó vizet. A gabčíkovoi vízerőmű alatti csatorna több mint 8 kilométer hosszú, mely Szapnál (Palkovičovo) ömlik a Dunába. A csatorna fenékszintje 17—18 méterrel a terepszinttől lejjebb kerül. Mindkét partján védőtöltés is készül. Ez a csatorna csésze alakú és fenékszélessége 185 méter lesz. Csúcsüzemben a vízszintingadozás az oldalakat nem károsíthatja, mert 70 centiméteres kőréteg védi azokat, s alatta ötven centiméteres szűrőréteg helyezkedik el. A kötött talajú fedőrétegen, meg a másfél méteres homokos-kavicsos szűrőrétegen is nagy hangsúly van. A GABCIKOVOI VlZERÖMO ÉS HAJÓZSILIP Ezen a szakaszon 17 kilométeres csatorna épül. Itt a víz esése fokozott, ezt hasznosítja a hajózsilip, s lehetővé válik a folyamatos hajózás. Az erőmű a jobb, a kettős hajózsilip pedig a baloldalon helyezkedik el. Köztük van az energetikai építmény, a 400 kilowattos elosztó, az igazgatási, továbbá a segédüzemi épület. A vízlépcsőn 10 méter széles közúti híd készül. A létesítmény helyén az altalaj nagy vízáteresztő képességű, ezért az alapozást, injektált fenékkel, agyag és betonfalakkal szigetelt munkagödrökben végzik. Külön munkagödröt alakítanak ki az erőmű s a hajózsilipek építéséhez. Az erőmű gépháza négy darab duplablokkból készül. Ezekben nyolc gépegységet helyeznek el. A vízerőmű a két kivitelező ország energiarendszeréhez hat ikerblokkos generátorral transzformáló hálózaton keresztül, közös elosztóra kapcsolható és a Pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice) — Győr térségben a 400 kilowattos magyar-csehszlovák távvezetéket táplálja, két generátor pedig a csehszlovák 100 kilowattos elosztóra csatlakozik, megfelelő transzformátorokon keresztül. A vízerőmű üzemelése számítógépes vezérlésű, vagyis teljesen automatizált. A gépek és a berendezések szerelését két munkadaru segíti elő. Ezek teherbírása egyenként 275/50 Mp. A kisebb tárgyak szállítására és elhelyezésére két futódarut használnak, s ezek egyenkénti teherbírása 32/8 Mp. A két hajózsilip szorosan egymás mellett épül. Mindkét kamra hossza 275, szélessége 34 méter, a küszöb fölötti minimális mélység pedig 4,50 méter. A zsilipkamrák vízzel való megtöltését és kiürítését, három csatorna végzi el. A kamrák összekapcsoltak, s iker hajózsilipként is felhasználhatók. A felső zsilipzáró berendezés szegmentes szerkezetű, mely a nyitáskor a küszöb alá süllyed. Az alsó részbe pedig támkapukat építenek. A zsiliprendszerhez az alsó és felső kamrák, valamint a várakozó terek tartoznak. Ezek szélessége 160 méter. A hajózsilipekhez tartoznak még a kikötő falak, s a vezetőművek is a két oldalon. A hajózást vezérlőtornyokból irányítják. A REGI DUNA-MEDER SZABÁLYOZÁSA A dunakiliti duzzasztó alatt az üzemvíz csatorna torkolatáig nyúló Duna-medernek továbbra is nagy jelentősége lesz. Jelentős szerepet kap az árvizek elvezetésében, a tározóból a jég és a hordalék kibocsátásában. A cél az, hogy a környezet természetes viszonyai lényegesen ne változzanak meg, a meder megtartsa eredeti vízszállító képességét és környezete állandó maradjon. A medret szabályozzák, s a mellékágakat is rendezik. A természetes környezet megtartása érdekében a régi Duna-mederben rendszeres fenntartási munkálatok esedékesek. A VÍZLÉPCSŐ A vízlépcső Duna-szakasz Budapest és Győr között terül el. Ameddig csak a duzzasztás kiterjed, azokon a szakaszokon napi renden van a töltések megszilárdítása, a területek fokozott árvízvédelme. A csehszlovák oldalon 8, a magyar oldalon pedig hét öblözetben végeznek árvízvédelmi, szabályozási, belvízrendezési és egyéb fontos munkálatokat. A vízlépcső alatt Budapest határáig a mederkotrás is esedékes, hogy növekedhessen a víz esése, és a hajózás biztonságos legyen. A BIOLÓGUSOK AGGODALMA Nem hagyhatók szó nélkül azok a negatív hatások, amelyek a nagy létesítmény építése miatt keletkeznek. Bratislava alatt a Duna mindkét oldalán ugyanis kétszázötven méteres erdősávot kell kivágni, hogy létrehozhassák a szükséges árvízvédelmi rendszert. A Duna vízszintje emiatt egyméterrel csökken. Így az árvíz szinte teljesen kizárt. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy a térségben harmincöt kilométeren és tíz kilométer szélességben a Duna két oldalán a legjobb minőségű erdők és szántóföldek bizonyos károkat szenvednek. Adatok szerint a pozsonypüspöki Duna-ág lezárása óta a talajvízszint kétméterrel csökkent, s emiatt négyszáz hektáron kiszáradt az erdő, ami huszonötzer köbméter faanyagkárt okozott a társadalomnak. Az emberi társadalmak léte mindig a vízhez kötődött. Korunkban ez még indokoltabb lett. A szaporodó emberiség, a fejlődő ipar, s a mezőgazdaság víz nélkül nem létezhet. Szomorú tény, hogy gyakran nagyon mostohán bánunk a látszólag kimeríthetetlen vízkinccsel. A szennyezett folyók, patakok és tavak felszínén haltetemek jelzik, hogy vizeink természetes öntisztulási képessége veszélybe került. A természet már képtelen • káros hatások ellensúlyozáséra. Vizeink a töménytelen szennyvíztől, a hulladéktól, a vegyszertől, s egyre inkább az olajtól szennyezettek. Ez pedig a felgyorsult gazdasági előretörés következménye. Megváltoztak a termelési feltételek. Az erózió régebben csak a talajt, ma pedig mér ezzel együtt a vegyszermaradványokat is az élővizekbe hordja. A veszély tehát nem kicsi, a termelés azonban nem topoghat egy helyben. Szem előtt tartva a gátak biztonságát, s okulva az 1954-ben elszenvedett katasztrofális árvíz károsításán az MNK érdekei megkövetelik, hogy 36 kilométer hosszan, és 300 méter szélességben famentes övezetet létesítsenek a Duna mentén. Vajon milyen megoldás lehetséges? Olyan, hogy az ellentmondásos érdekeket közös nevezőre hozzák. Ha a gyárak és a mezőgazdasági üzemek vezetői szükségét érzik, hogy a környezet és az élővizek védelme céljából tisztítórendszereket kell építeni, s erre megoldást is találnak, akkor lényeges javulásra számíthatunk. Elsősorban a szemléleten kell változtatni. Naívság lenne azt hinni, hogy kellő fáradozás nélkül is megoldhatók a problémák. Bár így lenne. De maradjunk talán a realitásoknál. A felújítás mintegy húszezer hektárra terjed ki, s hogy ez milyen hatalmas összeget emészt majd fel, azt hiszem nem kell külön hangsúlyozni. A vízügyi szakembereket gyakran állítják olyan helyzet elé, amikor nehezen bár, de dönteni kell. Tipikus eset, amikor elmondható: ha az egyik karomat levágom fáj, ha pedig a másikat, az is fáj. A körülöttünk élő természetet szinte újra felfedezzük. Ehhez az újrafelfedezéshez új tartalmak kapcsolódnaá. Az erdők, mezők virágait nemcsak fajonként szemléljük, hanem igyekszünk észrevenni rajtuk azt a bonyolult táplálékhálózatot is, amely egyrészt a kártevők tömeges fellépésében, másrészt a kártevők számát szabályozó élősködők, ragadozók mennyiségében mutatkozik. Ezentúl már azt is tudjuik, hogy a körülöttünk élő növény és állatvilág egészét, mrg a legközönségesebb fajokat is veszély, egyeseket pedig a teljes kipusztulás fenyegeti. Nemcsak esztétikai vagy etikai szempontok, hanem az emberiség közvetlen érdeke is azt kívánja, hogy védjünk mindent, ami él, mert sohasem tudjuk, hogy egy ma még közömbösnek vélt növény vagy állat génje mikor válhat nélkülözhetetlenné,, új növény és állatfajok nemesítőjévé. s azt sem tudjuk, hogy melyik rovarfaj válik szinte máról holnapra nélkülözhetetlenné a termelésben. Ha minden tényezőt mérlegelünk, s figyelembe vesszük a szociális szempontokat, valamint az ember és a természet kölcsönhatásait is, de a tagországok vízügyi programjában rejlő lehetőségeket is, akkor a vízerőmű gazdaságosságához nem férhet kétség. JAN M. HABROVSKÝ így kellene kinéznie minden község hentesáruboltjának. Juhos Imre példásan gondoskodik róla, hogy gazdag legyen a választék és kielégítse a dolgozók igényeit A CSKP XVI. kongresszusa nyomatékosan hangsúlyozta a lakosság életszínvonala emelésének szükségszerűségét, ami összefügg a bolthálózat kiszélesítésével, valamint a szplgáltatások növekedésével is. Sok községben még ma sem megfelelő a lakosság ellátása. Példásan törődnek a dolgozók igényeinek a kielégítésével például Nádszegen (Trstice). Pár nappal ezelőtt meglátogattam Ltpkovics Lőrinc hnb elnököt, aki arról tájékoztatott, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak a dolgozóknak. — Nem tartozunk a kisközségek sorába, s eléggé messze van a járási székhely is. Ezért jobban kell törődnünk a lakossággal. Ugyanis senkinek sem kellemes messzire utazni, ha mondjuk meghibásodik a lakásban a vízvezeték. Ha emiatt Galántára (Galante), vagy Dunaszerdahelyre (Dunajská Streda) kellene utazni, ez bizony egy nap kiesést okozna a munkából. Ha pedig a szerelő ide utazna, az is sokba kerülne, hiszen téríteni kellene a kiszállási költséget is. A helyi szolgáltatás vízvezeték szereléssel, szobafestéssel, lakatosmunkákkal, bádogos munkával is foglalkozik, s ha kell, segítenek a központi fűtés beszerelésében, a villanyhálózat bevezetésében és egyéb munkában is. Még megemlítem, hogy nálunk most is jő minőségű szódavizét készítünk a lakosságnak. — Elnök elvtárs Eperjesen (Jahodná) korábban megszüntették a pékséget, s ez bizony nem tetszett a lakosságnak, mert a pék kitűnő kenyeret sütött. Most azonban Eperjesről többen Nádszegre utaznak kenyérért, mert tudják, hogy kitűnő minőségű. — A helyi szolgáltatás keretében építettünk egy korszerű asztalosműhelyt, és mellette pékséget is. Nem szándékozunk versenyezni a vágselylyei (Sala) nagypékséggel, számoltunk azonban azzal, hogy Sellye is messze esik tőlünk. Többször előfordult, hogy későn hozták a kenyeret, ünnepek előtt kevés jutott belőle. A házikenyeret főleg az idősebb emberek kedvelik, ezért határozta el a hnb tanácsa, hogy felépítjük a pékséget. Hasznunk nincs belőle, de a lakosság elégedett, s ez megnyugtató. A pékség létezésének előnye, hogy üzemelés közben nem fogyaszt sok energiát, mert a kemencét fával fűtjük. Az asztalosmühelyből a hulladékfát iš kihasználjuk a kemence fűtésére. — Többektől kérdeztem, elégedettek-e az élelmiszer és az iparicikkellátással, s a válasz nagyon kedvező volt. Erről mi a véleménye? — Azt hiszem, jók a boltok vezetői, törődnek lakosságunk ellátásával. Ezzel a fontos kérdéssel negyedévenként foglalkozik a pártszervezet vezetősége, de a hnb tanácsa is, s ha szükséges, közös erőfeszítéssel beavatkozunk. Tudom, hogy több községben eléggé gyenge a húsellátás. Nálunk ezzel sincs baj. Községünk Komáromból (Komárno) kapja a húst és a füstölt árut. Mondhatom, hogy nagyon jó a minősége. A szállításról példásan gondoskodnak a komáromiak. A beszélgetés során még az is kiderült, hogy a „Z“ akció keretében Nádszegen most épül egy korszerű bevásárló központ. Ezt a Jednota Fogyasztási Szövetkezet galantai kirendeltsége közreműködésével hárommillióháromszázezer korona költséggel építik s a jövő évben adják át. A lakosság társadalmi hozzájárulásával az építmény tényleges értéke ötmillió korona körüli lesz. Krajcsovics Ferdinánd Exportra is jut belőle A Nitrai Fagyasztó Üzemek 03-as egységének a munkaközössége napjainkban a Stupavai Gyümölcstermesztő Alllami Gazdaság šuranyi részlegétől és a sőkszelőcei (Selice) szövetkezettől kapót friss spenótot rugalmasan dolgozza fel. Ebben az évben mintegy háromszáz-háromszázötven tonna spenótot vesznek át a partnerektől, azt feldolgozzák, s a készletből kétszáz tonnát az NSZK-ba exportálnak. A munkaközösség Miroslava Zujecová mérnöknő és Márta Nováková csoportvezető Irányításával naponta harminc tonna spenótot dolgoz fel. Termékeiket Szlovákia szerte Ismerik. A fagyasztó üzemek dolgozóinak hatvan százaléka bekapcsolódott a szocialista brigád büszke cím bronzfokozatának elnyeréséért indított versenybe, * i ‘ ■■ F. Malis Bővülő bolthálózat A JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet galántai (Galante) járási kirendeltsége a közelmúltban Diószegen (Sládkovičovo) bővítette bolthálózatát. Egy régi épület korszerűsítésével hasznos bútorboltot nyitottak meg. A bolt mai forgalmából látható, hogy a létesítmény — Mézes Lajos vezetésével — kielégíti a fogyasztók igényeit. A bolt áprilisi forgalma több mint félmillió korona volt, ami azt bizanyitja, hogy a személyzet ügyesen foglalkozott a vásárlókkal, tanácsokat adott nekik egyes bútorok megvételére. A bútorbolt ellátása jó. A konyhabútortól kezdve megtalálja ott a vásárló a legkorszerűbb ebédlő-, hálószoba- és más bútorokat. Ezenkívül vehet szőnyeget, függönyt, függönytartót és egyebeket is. Nagy előny oz a község és a környező falvak lakosságának, hiszen a boltnak saját ötven kilométeres körzetben hfizhox szállítják a megvásárolt bútort. — Mi szükséges ahhoz, hogy valaki jó boltvezető és elárusító legyen? — kérdeztem a vezetőt és a személyzetet. — Először is megfelelő kapcsolat szükséges, s ezt társítani kell a jó kereskedelmi szellemmel, meg azzal, bogy az ember szeresse és odaadással végezze a munkát. Persze jé adag türelemre is szükség van a szakmában. Ottjártamkor úgy éreztem, hogy a készség és a jó hozzáállás sem a vezetőből, sem a személyzetből nem hiányzott. Minden érdeklődőt helyreigazítottak, kielégítettek. Nagy Mihály 4u
