Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-20 / 25. szám
ŕ SZABAD FÖLDMŰVES, 1981. Június 20. A közügyekről As utóbbi Időben különböző szintű értekezleteken, összejöveteleken, az emberek beszélgetéseiben gyakori téma a szocialista demokrácia, ezen belül az üzemi demokrácia. A közelmúltban a tőketerebesi (Trebišov) járási pártbizottságon tapasztaltam, hogy a heti és havi tájékoztatásban is bőven szerepelnek az üzemi demokráciának az embereket különféleképpen foglalkoztató kérdései. A pártszervek és szervezetek jelentései révén nyíltan és folyamatosan eljutnak a lakosság nézetei, az üzemi demokráciáról és annak érvényesüléséről kialakított elképzelései a pártszervekhez, egészen a legfelsőbb vezetésig. E Jelzések elemzéséből kiderül: az emberek jól fogadják és maguk is érzik, hogy a szocialista építés hazai gyakorlatában pártunk a politika formálásában igényli a nép legszélesebb rétegének véleményét, nézeteit, s az összkép kollektív munka eredményeként alakul ki. Ez a gyakorlat, vezetési stílus ösztönzi az embereket nyílt véleménymondásra, a párt politikája, a munkáshatalom melletti cselekvő kiállásra. Széles körben elterjedt vélemény: ez üzemi demokrácia érvényesüléséhez is Jó politikai feltételeket teremt az a tény, hogy a különböző szintű pártszervek, a gazdasági egységek irányítói arra törekszenek, hogy csakis elérhető célokat tűzzenek a dolgozók elé. A pártszervezetek egy része évekkel ezelőtt arra panaszkodott, hogy az üzemi demokrácia fórumain a munkások jelentős hányada tartózkodik véleménye kifejtésétől, a vállalati problémák megvitatásától, a közösség ügyeinek kollektív intézésétől. Ennek okát a nyilvános szereplés szokatlanságával, hiányos beszéd- és kifejezőkészséggel, fogalmazási nehézségekkel magyarázták. Az is előfordult, hogy valakit korábbi rossz tapasztalatok késztetitek tartózkodásra. Ma is sokan hangoztatják, hogy nem könnyű beleszólni a vállalat, a szövetkezet, az intézmény ügyeibe. A tájékoztatások tanúsága szerint a tőketerebesi járásban a dolgozók jó véleménnyel vannak az üzemá demokráciáról, ami azzal is összefügg, hogy az utóbbi években Jelentősen erősödött a járás dolgozóinak politikai öntudata, elkötelezettsége a szocializmus mellett, felelősségérzete és áldozatkészsége a közügyekben. A pártszervezetek is megkülönböztetett figyelmet fordítanak arra, hogy mind szélesebb körben megértessék a gazdálkodással, a termeléssel, a szocialista életmóddal összefüggő legfontosabb kérdéseket. Gazdaságpolitikánk céljainak vázolásával, a termelés helyi irányítási, minőségi és hatékonysági problémáival is kiemelten foglalkoznak. A kommunisták véleménye szerint ennek is köszönhető, hogy a járás dolgozói az üzemi demokrácia fórumain ma már hozzáértőbben ítélik meg a gazdasági folyamatokat. Jobban felismerik a kölcsönhatást egyéni helyzetük vállalatuk, szövetkezetük és a népgazdaság fejlődése között, következésképpen cselekvőén támogatják a különféle szintű és célú gazdaságpolitikai programokat. Egyre többen adnak számot a szocialista munkaverseny sikereiről, a teljesítmény szerinti bérezésben, a munkaidő jobb kihasználásában, a beruházási fegyelem javulásában, a bér-, létszám-, munkaerő- és készletgazdálkodásban elért helyi eredményekről. Ugyanakkor fellépnek és orvoslást szorgalmaznak, ha akadozik a pőtalkatrészellátás, baj van az üzem- és munkaszervezéssel, laza a munkafegyelem, megfeledkeznek a munkafeltételek javításáról, lassú a munkakörnyezet szépítésének üteme stb. Tapasztalható, hogy sok üzemben a problémák felvetésén túl még nem jutottak el'a kibontakozás útjának megjelöléséhez, hogy érdemi javaslatokat tegyenek az észlelt hiányosságok megszüntetésére. Több esetben nehezíti a tisztánlátást, hogy sokszor a valós, helyénvaló észrevételek alaptalan, hibás nézetekkel keverednek. Esetenként a vezetők is elkövetik azt a hibát, hogy a szorgalmas, a minőségi munkát, a gazdaságosságot, a hatékonyságot elfelejtik megemlíteni, amikor egy-egy dolgozót vagy üzemrészleget dicsérnek, illetve elmarasztalnak. Megesik, hogy a munkafegyelem javítását csak a termelőmunkában, ott is elsősorban a fizilkai dolgozók esetében tartják jogos igénynek. Több helyütt még ma is nehezen viselik el az indokolt, a teljesítménnyel arányos bér- és jövedelemkülönbségeket. A jelzésekből arra következtethetünk, hogy a dolgozók szemléletére közvetlenül ható üzemi fórumokon még nem tudatosítják eléggé, hogy például a jövedelmek, az élet- és munkakörülmények sem javulhatnak megfelelően a termékenység, a minőség, a hatékonyság vállalaton belüli javítása nélkül. Az is tapasztalható, hogy a párttagok egy része, jóllehet egyetért az üzemi demokrácia fórumainak döntéseivel, önmagéra nézve kötelezőnek tartja azokat, környezetében végrehajtásukért azonban már nem áll ki elég határozottan. Felvilágosító, meggyőző munkájuk, érvelésük gyakran általánosságba merül. Több információs jelentés szerint akadnak még, akik az üzemi demokrácia fórumain úgy mondanak véleményt általában és konkrétan a gazdasági helyzetről, mintha a hatékonyság, a minőség, a megkülönböztetett bérezés, a munkafegyelem szilárdítása, a termelékenység fokozása, a takarékosság és egyéb fontos kérdés csak azért került most napirendre, mert az országnak gazdasági nehézségei vannak. Ezek az emberek megfeledkeznek arról, hogy e fogalmaknak, kategóriáknak már régebben is mindennapi életünk részévé kellett volna válniuk. A felsorolt területeken is biztosítanunk kell fölényünket a kapitalizmussal szemben. A szocialista társadalomban még hatékonyabban, fegyelmezettebben kellene dolgozni, takarékoskodni anyaggal, energiával, élőmunkával, mert az ebből származó eredmények nálunk nem kizsákmányoló osztályok, hanem a nép, a szó szoros értelmében vett köz javát szolgálják. Az emberek azt vallják: a megfelelő tájékoztatás már/önmagában Is ösztönöz véleménymondásra, elengedhetetlen feltétele annak, hogy az egyszerű munkások is érdemben részt vehessenek a tennivalók kimunkálásában, s beleszólhassanak az őket érintő termelési, gazdálkodási kérdések eldöntésébe. Igénylik, hogy az üzemi demokrácia fórumain elhangzó tájékoztatás mindig legyen konkrét és őszinte, kapcsolódjék az üzem életéhez, közérthetően mutassa be, magyarázza a gazdálkodás irányítási, szervezési, minőségi és hatékonysági vonatkozásait, ezekkel öszszefüggésben az egyén lehetőségeit. Javasolják, hogy a vezetők idejében ismerjék meg a munkahelyi kollektívákat foglalkoztató kérdéseket, s a tájékoztatásban tartsák szem előtt a dolgozók jogos igényeit, elvárásait. A párt politikája iránti nagy bizalom a jövőben is megköveteli, hogy minden gazdasági egységben kikérjék és a lehetőségeknek megfelelően hasznosítsák a dolgozók véleményét. Alkalmat kell adni, hogy az embereknek legyen módjuk visszakérdezni, vitatkozni. A kérdéseikre adott válaszok pedig legyenek olyanok, hogy újabb véleménynyilvánításra, a problémák megoldásában való cselekvő részvételre ösztönözzék őket. Gustáv Husák elvtárs a XVI. pártkongresszuson ezzel összefüggésben hangsúlyozta: „Gondoskodni kel! róla, hogy ... minden munkahelyen, közigazgatási egységben növekedjék a dolgozók részvétele az ügyintézésben. A szocialista demokrácia nem lehet a kötelességmnlasztók vagy a fegyelmezetlenek mentsvára. Egyidejűleg jelent rendet és fegyelmet, összhangot a kötelességek és jogok között, megfontolt beleszólást a közügyekbe, tevékeny részvételt a munkában, egyéni felelősségérzetet és vállalást a köz javára“. ILLÉS BERTALAN A választások eredményeivel foglalkozott a GSKP és az SZLKP Központi Bizottsága A CSKP Központi Bizottsága a múlt héten megtartott 3. ülésén a XVI. kongresszus határozatainak végrehajtásával kapcsolatos időszerű kérdésekkel, a nemrégen megtartott általános választások eredményeivel, a párttagság állományának javításával, személyi kérdésekben előterjesztett javaslatokkal foglalkozott, megvitatta az elnökség és a titkárság tevékenységéről előterjesztett jelentést. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára előadói beszédében hangoztatta, hazánk dolgozói azzal, hogy a választásokon a Nemzeti Front jelöltjeire szavaztak, kifejezték: teljes mértékben támogatják bel- és külpolitikánkat. A választási eredményeknek fontos nemzetközi vetületeik is vannak. Az imperialista, reakciós és antiszocialista erők jelenlegi fokozódó agresszivitása közepette nagy jelentősége van annak, hogy Csehszlovákia népe egyértelműen támogatásáról biztosította a szocialista rendszert, a Szovjetunióhoz és a többi testvérországhoz fűződő szövetségesi kapcsolatainkat, hazánk építésének szocialista útját. A következő időszakban a legfontosabb feladat az lesz, hogy megtartsuk és tovább szilárdítsuk a dolgozóknak a választásokon olyan ki-ý fejezóen megnyilvánult bizalmát. Ennek érdekében konkrétan le kell bontani és következetesen végre kell hajtani a XVI. kongresszus határozatát, — hangoztatta Husák elvtárs. A továbbiakban rámutatott, hogy a párt tagállománya összetételének javításával párhuzamosan gondoskodni kell arról, hogy új emberekkel töltsük fel a párt sorait, s helyes legyen ezek osztály- és korösszetétele. Pártunk jellegével a munkásosztály élcsapata, ezért a hangsúly azon van, hogy az új tagokat elsősorban a munkásság soraiból vegyük fel. A vezető posztokra állított személyek munkájával kapcsolatban Husák elvtárs megjegyezte, hogy a konkrét eredmények jelentsék az alapvető kritériumot. A CSKP és a Nemzeti Front Központi Bizottsága nyilatkozatot adott ki a választások eredményeivel kapcsolatban. A Központi Bizottság Josef Kempný elvtársat felmentette titkári tisztsége alól és másf fontos feladatkörrel bízta meg. Helyére František Pitra elvtársat, a dél-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárát választotta. Az SZLKP Központi Bizottsága is értékelte a választások eredményeit, Jozef Lenárt, a KB első titkára zár-, szavában a párt- és állami szervek, a gazdasági és tudományos szervezetek, valamint a nemzeti bizottságok következő időszakkal kapcsolatos feladatait emelte ki. JOGPROPAGANDA A LAKOSSÁG DOLGAINAK (TÉRÍTÉSES) Állami tulajdonba vétele A szocialista állami tulajdon egész népünk tulajdona. A szocialista állami tulajdonban levó valamennyi dolog tulajdonosa, tehát a nemzeti vagyon tulajdonosa az állam. A nemzeti vágyon lehető legjobb felhasználása és védelme érdekében egyes részeit szocialista állami szervezetek igazgatására bízzák. E szervezetek általában csak azt a nemzeti vagyont Igazgatják, melyre feladataik teljesítéséhez van szükség. Ha (további dolgokat kívánnak kezelésükbe venni, akkor ezt adás-vételi kapcsolatok keretében, a nemzeti vagyon igazgatásának átruházására vonatkozó gazdasági szerződések, valamint dolgoknak más, nem állami szocialista szervezetektől állami szocialista tulajdonba vételére vonatko■■■■■■■■■■■ЯВВВВВ1 A hetedik ötéves tervidőszak, melyben fontos szerepet kapnak az országos tervek teljesítését elősegítő helyi és regionális választási programok, a fejlődés további távlatait csíllantatja meg kisközségek és nagyvárosok lakossága előtt egyaránt. A fejlesztés fő irányvolanai Ismertek, a Nemzeti Front választási programjai általában a létbiztonság szilárdítását és a lakossági szükségletek mind teljesebb kielégítését célozzák. Terveink megvalósításában hadd beszéljünk egy egészen különálló, témáinkban ritkán szereplő területről, a szlovákiai főváros, Bratislava fejlődéséről, mely napjainkban valóban impozáns méreteket ölt. Az elózó időszak sikerei között kell említenünk a gép-, autó- és elektrotechnikai ipar sikeres fejlődését. Ennek termelési vonatkozásai mellett van még kiemelkedő politikai jelentősége Is, az, hogy erősítette a város ipari jellegét, s így következésképpen a munkásosztály szerepét is. Ebből következnek aztán az építőipar állandóan növekvó bratislavai feladatai mind a városrendezésben, mind a fejlődés természetes követelményeinek kielégítését követve a komplex lakásépítésben. Bratislava fellendítése országos ügy lett, ezt tükrözik párthatározatok és a legfelsőbb kormányszervek döntései. A város terjeszkedése bizony próbára teszi az építőket. Hiszen az említett kiemelt iparágakban foglalkoztatott mintegy 24 ezer személy lakásának és mindennapi rendes munkábajárásának biztosításáról van szó. Ezzel függ össze nem utolsó eorban a városi közlekedés problémáinak megoldása. Emellett a feltúrt utcák miatt nem éppen elismerést kapnak az éRítők a városi lakosságtól. Az elózó ötéves Időszakban a lakásépítés valamennyi formája keretében 28 354 lakás épült, ám az illetékes területi szervek komoly feladata marad, hogy legalább utólag gondoskodjanak céllétesítményekröl az egyes városrészekben, befejezzék a »■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■в járulékos építkezéseket és a közművesítést. Természetesen a városfejlesztéshez még további, kapcsolódó feladatok is társulnak, mint a fővárosi iskolarendszer fejlesztése és Bratislava jellegéből következően a környezetvédelem fokozott feladatainak megvalósítása. Az elmúlt időszak eredményeiből kiindulva említsünk csak egy olyan adatot, amilyennel egyetlen más szlovákiai városban sem találkozunk: a háztartások hulladékainak felszámolására évi 132 600 tonna kapacitású szemétégetőt helyeztek üzembe. Ezekből a súlyponti fejlesztési kérdésekből indul ki az új fővárosi választási program Is, melyben a történelmi városmag és a köznonti részek építészeti fenntartásához szűklétesítményekben fog dolgozni. A városi tőmegszállítás fejlesztésében a vezérelv továbbra is az lesz, hogy elsőbbséget adnak a tömegszállításnak és körsugaras közlekedési hálózatot építenek ki. Az egyes közlekedésmódok egyeztetésével e téren is összhangra törekszenek, optimálisan szabályozni fogják a teherszállítást. A motorizáció jelenlegi foka szükségessé tette további Duna-hidak és országúti felüljárók építését. Természetesen, olyan nagy méretű építkezéseikről van szó, amelyek túllépik egyetlen ötéves terv kereteit. Ugyancsak ennek keretében sor kerül a légiforgalom korszerűsítésére, továbbá a postai szolgálat modernizálására és tökéletesítésére. A lakásépítés továbbra is súlyponti Nagy távlatok előtt séges kapacitások megteremtésére 21—22 milliárd korona értékű munka elvégzését irányozták elő. A lakásépítés fő iránya továbbra is a ligetfalusi (Petržalka) városrész lesz. A városi közlekedés fejlesztése keretében gyorsvasúttal tervezik összekötni Ligetfalut a városközponttal. A népességfejlődésí előrejelzések szerint Bratislava lakossága 36 ezer személlyel fog gyarapodni, tehát 1985 végén valószínűleg eléri a 419 ezret, ugyanis 14 ezer főnyi természetes szaporulatra és más vidékekről beköltöző 22 ezer személy letelepedésére számítanak. Az ötéves terv végén állandó tartózkodás, munkavégzés és tanulás címén naponta Bratislavában tartózkodó személyek száma meghaladja az 550 ezret. Érthető, hogy már pusztán a népességfejlődési távlatok nagy gondokat rónak a város vezetőire. Például az Iparfejlesztés 3800 új munkaalkalmat teremt, s az ipari dolgozók száma a hétéves tervidőszak éveiben eléri a 71700-at. Háromnegyed részük már az említett Időszakban elkészülő új fejlesztési kérdés marad Bratislavaban. Mintegy 21 ezer jogos lakáskérelmezőt tartanak nyilván, ennek és a lehetőségeknek megfelelően, további, korlátozott terjedelmű bontások tekintetbe vételével összesen 24 600 lakás építését irányozták elő a hetedik ötéves tervidőszakban. Nagy súlyt helyeznek a felújításra, s így Bratislava lakásállaga a tervidőszak végén 148 ezer lakás lesz, s 2,81 lakosra jut majd egy lakás. Ezzel párhuzamosan növekednek majd a szolgáltatásokkal és a lakosság egyéb igényelnek kielégítésével szemben támasztott jogos igények. A tárgyalt időszakban előirányzott kiskereskedelmi forgalom mintegy 2 milliárd 200 millió koronával nő és eléri a 11 és fél milliárd koronát. Ez természetesen a városkerületek kereskedelmi hálózatának bővülésével jár. Üzleti területet nyernek továbbá egyes ismert központi áruházakban melléépítéssel. Az igények kielégítésében nagy szerepet fognak játszani a helyi gazdálkodási vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek, melyeknek fejlesztésére szintén gondolt a választási program. A fővárosi iskolahálózat fejlődése az évek óta fokozatosan megvalósuló új iskolatörvény szerint történik, azt a fő elvet követve, hogy a gyakorlati életre neveljék a diákság zömét. Az iskolaépítésnek Is nagy feladatokkal kell majd megküzdenie, hiszen csak az alapiskolások száma majdnem ötszörösére nő az öt évvel alatt, s 1985 végén eléri az 54 600-at. Különleges fejlődést érnek el az ipari szakiskolák. Mindez iskolaépületek és diákszállások további építésével jár, noha a lehetőségek bizonyos mértékben korlátozottak. Ehhez kapcsolódik még, logikusan, a körzetesített egészségügyi, továbbá kulturális intézmények továbbfejlesztése és építése. Végül szólnunk kell arról is, hogyan gondoskodik társadalmunk a szocialista Bratislavában azokról, akik már megtették a magukét a közért és megérdemelt nyugdíjukat élvezik, Illetve testi fogyatékosságaik miatt a társadalom fokozott támogatására szorulnak. E téren is tervbe vették a különböző fokú ellátást biztosító otthonok férőhelyeinek növelését, a gondozás kiterjesztését. Az új választási program nem volna komplett a környezetvédelmi, a fővárosi miliőt szépítő intézkedések nélkül. Ide számítjuk, ebbe a kategóriába a város erkölcsi légkörének javítására, a bűnözés megfékezésére és visszaszorítására, az egyéb társadalomellenes jelenségek kiiktatására tervezett lépéseket, valamint propaganda és nevelő tevékenységet, amelyben a közbiztonsági testület is sokoldalúan részt vehet. És nagyon természetes az is, hogy a Szlovák SZK fővárosa forradalmi, munkásmozgalmi hagyományaihoz híven az eszmei nevelőmunkáhan is kihasználja a kínálkozó alkalmakat, hiszen a kulturális építkezés eredményei mind jobb lehetőségeket nyújtanak ebben az irányban is. LÖRINCZ LÁSZLÓ ző szerződések révén tehetik. Dolgoknak állampolgároktól és más, mint szocialista szervezetektől állami szocialista tulajdonba való térítéses vételére vonatkozóan azonban bizonyos korlátozások vannak érvényben. A nemzeti vagyon igazgatására vonatkozó 1975/156. törvénytárt számú hirdetmény 29. paragrafusa értelmében szervezet ilyen dolgokat csak-« kivételesen és csak akkor vehet birtokába, ha tervfeladatainak teljesíté-A sére elengedhetetlenül szüksége van rájuk, mégpedig árrendeleti előírások szerint meghatározott áron. Dolgok térítéses tulajdonba vételéhez nincs szükségük jóváhagyásra a központi államigazgatási szerveknek, ágazati vállalatoknak, konszerneknek, a trösztök vezérigazgatóságainak és a kerületi nemzeti bizottságoknak. Más szervezeteknek dolgok ilyen megszerzéséhez a közvetlen fölöttes szerv, az alsóbb fokú nemzeti bizottságoknak legközelebbi felsőbb fokú nemzeti bizottság jóváhagyására van szükségük. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hatáskörében az ilyen átruházások során követendő eljárást a minisztériumi közlöny (Vestník Ministerstva poľnohospodárstva a výživy SSR) 1976/35. számú utasításainak IV. része rendezi részletesebben. A nemzeti tulajdon kezelésére vonatkozó hirdetmény említett rendelkezésének és a minisztériumi utasításoknak alkalmazása során tisztázatlanság is előfordult,-főként abban, hogy a tárcához tartozó egyes szervezetek dolgozóik lakáshelyzetének megoldása végett magánszemélyektől igyekeztek állami szocialista tulajdonba megvásárolni családi házakat, Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az SZSZK Pénzügyminisztériumának 1970. január 16-án kelt, 112/38/79-PO számú véleményezése alapján, a nemzeti tulajdon kezelésére vonatkozó hirdetmény 29. paragrafusának rendelkezéséhez kapcsolódva ezért a közlönyében 1979/12. sorszám alatt megjelent utasításaival megszabta, hogy a hatáskörébe tartozó állami szocialista szervezetek nem szerezhetnek személyektől térítésesen családi házakat dolgozóik lakáshelyzetének megoldására. Ez főként abból tűnik ki, hogy a dolgozók lakáshelyzete megoldásának kérdését nem lehet azonosítani a szervezet tervfeladatainak teljesítésével, mivel a lakáskérdés megoldását más előírások szabályozzák, mint a már említettek. Ezenkívül a Polgári Törvénykönyv 127. paragrafusának rendelkezése személyi tulajdonba tartozó tárgyként jellemzi a családi házat. Ezzel nyer kifejezést az az elv, hogy a családi háznak mindenekelőtt az állampolgárok személyes szükségletére, nem pedig szervezetek feladatainak teljesítésére kell szolgálnia. JUDr. DUŠAN BERNÄTH f
