Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-13 / 24. szám

1981, június 13. •SZABAD FÖLDMŰVES­A KGST-országok mezőgazdasága: az NDK V 'Az 6sl legenda szerint e tájról még az ördög is elinalt. E táj ott kezdő­dik, ahol a Berlin és Rostock közötti új autópályáról vagy száz kilométer után lekanyarodik az ember és Wul­­fersdorfba tart. Az itteni szövetkezeti földművesek érdekes küzdelembe bo­csátkoztak. Növénytermesztési ver­senyre hívták ki az NDK összes szö­vetkezeti tagját. A szövetkezet az NDK megalakulá­sa óta jellegzetes fejlődésen ment keresztül, melyek oly jellemzőek a falusi élet változásaira. Talán azért, mert természeti adottságai, anyagi és egyéb feltételei nem nagyon külön­böznek az NDK többi falvainak fel­tételétől, s ezért a wulfersdorfiak si­kerei és útjai követendő példát mu­tatnak a többi szövetkezetnek. Az elmúlt öt évben elmélyült a szövetkezet munkamegosztása a koo­peráló partnerekkel. A növényter­mesztő szövetkezet a takarmányter­mesztésből kifolyólag kapcsolatban áll a freyensteini állattenyésztő szö­vetkezettel és a helyi állattenyésztési termelésre szakosult állami vállalat­tal. A termelés szakosítása és kon­centrációja olyan előnyöket eredmé­nyezett, amelyekről az egyszerű szö­vetkezeti tagok is meggyőződnek a mindennapi gyakorlati életben. Wul­­fersdorfban, Freyensteinben és to­vábbi kisebb községekben mintegy 5700 hektárnyi szántóföldön, réten és legelőn 245 szövetkezeti tag gazdál­kodik. Az összes növénytermesztő csoportoknak egyetlen mezőgazdasági vállalatban történt egyesítése óta el­telt öt év alatt a gazdasági eredmé­nyek, főként a hozamok nem csök­kentek a legjobbak és a gyengék kö­zötti számtani középarány szintjére, hanem ellenkezőleg: a gyengébbek elérték a legjobbak eredményeit mind a gabonatermesztésben, mind a zöld takarmányban és egyéb termé­nyekben. A többi kerületben Is köve­tik a wulfersdorfiak példáját, amikor nem az átlagnak, hanem a legjobbak eredményének elérése a cél. A wul­fersdorfiak elérték szándékukat, a­­melvnek nevében versenyre hívták ki a többi hasonló szövetkezetét: a ter­vezett 4,25 tonnás hektárhozam he­lyett 4,3 tonna, tehát félmázsával nagyobb hektárhozamot értek el ga­bonából. tár), a gabona egy részét importálnia kell az országnak, s az állattenyésztési termelés is a gabonától függ. Ezért nagy gondot fordítanak arra, hogy minden hektár mezőgazdasági földet kihasználjanak, s igyekeznek elérni a lehető legpagyobb termőképességet. — A föld a mi legértékesebb alap­vető termelőeszközünk. Ma már nem elég csak jobban és többet dolgozni, hanem változtatni keli a hagyomá­nyos eljárásokon, melyek elavulnak a korszerű tudományos és műszaki ismeretek mögött. Egyidejűleg azon­ban helyesen kell viszonyulni a föld­höz is, ápolni kell azt az ősi paraszt érzéket is, mely egy méternyi termő­képes földet sem enged parlagon he­verni, — állítja Edwin Kollhoff szö­vetkezeti elnök. Ez a szövetkezet terveiben is kife­jezésre jut, ezzel kapcsolatosak a kommunisták és a többi dolgozók kö­telezettségvállalásai. Az az elképzelé­sük, hogy a vele kapcsolatos gondo­latokat és a tervet átültessék a min­dennapi gyakorlatba, a traktorosok, növénytermesztők gépjavítók és a többiek mindennapi konkrét tenniva­lóiba. nbomír Strougal szövetségi mi­niszterelnök a múlt héten két­­'napos baráti munkalátogatást tett a Magyar Népköztársaságban, megbeszéléseket folytatott lázár Györggyel, a Minisztertanács el­nökével, látogatást tett Kádár Já­nosnál, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkáránál. Látogatása során felkereste a Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinátot és ismerkedett gazdasági tevékenységével. A tárgyalások folyamán a kormány­fők tájékoztatták egymást a párt­­kongresszusok határozatainak végre­hajtásáról', a szocialista országépítés időszerű feladatairól. Megvitatták a csehszlovák—magyar kapcsolatok to* vábbfejlesztésének lehetőségeit, a két ország külpolitikájával kapcsolatos, valamint az időszerű nemzetközi kér­déseket. Elégedetten állapították meg, hogy a csehszlovák—magyar baráti kap­csolatok és együttműködés sikeresen bontakoznak ki a marxizmus-leniniz­­mus és a szocialista internacionaliz­mus elvei és á két ország barátsági szerződése szellemében. Ezzel kap­csolatban kiemelték Husák és Kádár elvtárs rendszeres találkozóinak je­lentőségét. Hangoztatták, hogy a következő öt­éves tervidőszakban jelentősen nö­vekszik a kölcsönös árucsereforga­lom, ám fokozottan törekedni kell bővítése lehetőségeinek feltárására. Hangoztatták, hogy mindkét ország Szorosabb jószomszédi kapcsolatok érdekelt a gépipari, elektrotechnikai, vegyipari és mezőgazdasági termelési szakosítás és kooperáció elmélyítésé­ben. Fontosnak tartják az együttmű­ködés fejlesztését harmadik orszá­gok piacain, továbbá az 1985 utáni távlati gazdasági programok céltuda­tos egyeztetésének folytatását. Kedvezőnek minősítették a kölcsö­nös kulturális, tudományos, iskola­ügyi, sport- és turisztikai együttmű­ködést. A kormányfők megállapítot­ták, hogy a két ország kapcsolatai­nak eredményes kibontakozása hoz­zájárul a Varsói Szerződés és a KGST keretében folytatott együttmű­ködés elmélyítéséhez. A jövőben is mindent megtesznek a szocialista kö­zösség egységének és összeforrottsá­­gának szilárdításáért. A felek leszögezték, hogy az euró­pai béke és biztonság szilárdítása szempontjából feltétlenül folytatód­nia kell az enyhülési folyamatnak, s ki kell terjednie katonai területre is. Jelenleg az volna a legfontosabb, ha a NATO-nrszágok a fegyverkezés fokozása helyett szintén konstruktív lépéseket tennének a nemzetköz! együttműködés fejlesztésére, a fegy­verkezési hajsza megszüntetésére, és az egyenlő biztonság elve szerint megvalósuló leszerelésre. A madridi találkozónak tükröznie kell, hogy az európai népek elvárják az enyhülési folyamat megőrzését és folytatását. Döntésnek ikell születnie az európai katonai enyhülés és a leszerelés kér­déseivel foglalkozó értekezlet össze­hívásáról. A két ország e célok elérése, a béke és biztonság megszilárdítása vé­gett a Varsói Szerződés többi tagál­lamával együtt folytatja egyeztetett, aktív külpolitikai tevékenységét és mindent megtesz az SZKP XXVI. kongresszusán a nemzetközi légkör javítására előterjesztett szovjet béke­kezdeményezés érvényesüléséért. A találkozó szívélyes, baráti lég­körben, a kölcsönös megértés szelle­mében és a teljes nézetazonosság je­gyében zajlott le. Lázár György elv­­társ csehszlovákiai látogatásra ka­pott meghívást, melyet köszönettel elfogadott. Az NDK mezőgazdasága a tavalyi időjárás kedvezőtlensége ellenére eredményesen zárta a mezőgazdasági évet. Országos méretben több mint 9 és fél millió tonna gabonát takarí­tottak be, 39 százalékkal többet, mint tíz évvel ezelőtt. A betakarított gabo­na háromnegyed része az állatte­nyésztési termelés nagyfokú haté­konyságát biztosítja. Az NDK-ban na­ponta 34 és fél ezer darab sertést és 4690 darab szarvasmarhát vágnak. Az NDK-ban méltán büszkék a me­zőgazdaság sikereire, noha nem elé­gíti ki teljesen a társadalom szük­ségleteit. Mivel egy lakosra csak 0,37 hektár mezőgazdasági földterület jut (az Egyesült Államokban két hek-Az északra, Rostockba vezető új autópálya például hét hektárnyi föl­det leszelt a szövetkezet birtokából. A földalap alapos felülvizsgálásával, valamennyi mezsgye kihasználásával, kis földsávok, rég nem használt utak felszántásával a szövetkezet pótolta az elvesztett területet, sőt húsz hek­tárral még ki is terjesztették a mű­velés alá vont földterületet. A tudo­mány és a technika érvényesülésé­nek útjai itt három fő irányzatot mu­tatnak. Először is a föld alapos elemzését és értékelését, mindenek­előtt a műtrágyával szabályozott szer­ves szubsztancia optimális összetéte­lét, tehát a termőképesség tudomá­nyos figyelését. Másodszor a köztes termények maximális kihasználását és harmadszor az adc&t talajviszo­nyoknak, évszaknak stb. megfelelő optimális terményfajták szakemberek­kel karöltve történő meghatározását. Ehhez tartozik még a földmérleg rendszeres javítása is. Az elmúlt idő­szakban annyi alagcsövet raktak le, hogy két és fél ezer hektáron ma kétoldalú vízszabályozás érvényesül. A kétoldalú azt jelenti, hogy az alag­­csövek elvezetik a vízfölösleget, s vi­zet juttatnak a növényekhez, ha hiány mutatkozik nedvtertalomban. Természetesen, az eredményeikről mindenkor az emberek döntenek. A múlttal szemben ma már minden szö­vetkezeti tag szakképzett. Arra tö­rekszenek, hogy az egyes brigádok annyi különféle szakképzettségű em­berrel rendelkezzenek, hogy átfogóan teljesíthessék feladataikat. Gépjármű­vezetői jogosítványt szereznek, akik még ilyennel nem rendelkeznek, vagy kiterjesztik ezt mezőgépekre is, má­sok esti iskolába járnak. Megállták helyüket az idénymunkák alkalmával létesített ideiglenes pártcsoportok is... (RUDÉ PRÄV0) A jüvtte шпек a mongol kommunisták WASHINGTONI „EZERMESTER“ Május utolsó hetében ült össze a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusa, amely 831 küldött rész­vételével, a testvérpártok, nemzeti felszabadító és demokratikus mozgal­mak hatvan küldöttségének jelenlété­ben megvitatta a központi bizottság beszámolóját, a Mongol Népköztársa­ság népgazdasági és kulturális fej­lesztésének az 1981—1985. évekre vo­natkozó alapvető irányait, megfelelő határozatokat hozott és megválasz­totta a párt új vezetőségét. A CSKP küldöttségét Miloš Jakeš, a KB Elnök­ségének tagja, a KB titkára vezette. A KB beszámolója megállapította, hogy „az egykor elmaradott, feudális Mongólia dinamikusan fejlődő szocia­lista állammá lett, korszerű és sok­­ágazatú gazdasággal, virágzó kultú­rával, és amelyet lakosságának nö­vekvő jóléte jellemez — ez a párt tevékenységének és a mongol nép önfeláldozó munkájának fő eredmé­nye“. A párt külpolitikai tevékenységével kapcsolatban a beszámoló megállapí­totta, hogy az előző kongresszuson kijelölt irányvonalat — a szocialista országokkal és főként a Szovjetunió­val való együttműködés irányvonalát — mint a párt és az állam nemzet­közi tevékenységének elsőrendű fel­adatát teljesítették. Szovjet segítség­gel azóta mintegy 150 új népgazda­sági létesítmény épült fel és kezdte meg működését. Az iparban és a me­zőgazdaságban az új építkezések tu­catjai kezdődtek meg. A Szovjetunió­val való szövetség, barátság és test­vériség a legfőbb biztosítéka annak, hogy folytassuk dinamikus előrehala­dásunkat — szögezte le a beszámoló. A beszámoló elvszerű álláspontra helyezkedett a nemzetközi osztály­­harccal kapcsolatban, reményét fe­jezte ki, hogy a lengyel munkásosz­tály és a többi dolgozó rétegek a LEMP vezetésével felül tudnak kere­kedni az országban kialakult válsá­gon, visszaverik a szocialistaellenes erők kísérleteit. Kínával kapcsolat­ban a beszámolót előterjesztő Jum­­zsagijn Cedenbal, a MNFP 'Központi Bizottságának első titkára kijelentet­te, hogy a Mongol Népköztársaság folytatja a Kínai Népköztársasággal való normális jószomszédi kapcsola­tok helyreállításának és fejlesztésé­nek elvi politikáját, mert ez felelne meg mind a mongol, mind a kínai nép érdekeinek. Ez azonban attól függ, lemond-e a kínai fél a maóiz­­mus hibás politikájáról és gyakorla­táról. A gazdasági feladatokról szólva a beszámoló összegezte a tavaly zárult hatodik ötéves terv fő eredményeit. A termelési alapok 70 százalékkal nagyobbodtak, a társadalmi összter­mék 35, a nemzeti jövedelem 30,9 százalékkal gyarapodott. A mezőgaz­­daságban az állóalapok (az állatállo­mány nélkül) tizenháromszorosán szárnyalták túl az 1960» évi szintet. Az ipar termelése másfélszeresére nőtt az öt év alatt. A nemzeti jöve­delem növekménye 63 százalékban az iparnak köszönhető. fi jövőt illetően a hetedik ötéves terv javaslata szerint a társadalmi össztermék 40—45, a nemzeti jövede­lem 38—41, a népgazdasági beruhá­zások 23—26, az állóalapok 55—60 százalékkal nőnek. A társadalmi mun­ka termelékenységének 24—26 száza­lékkal ikell emelkednie, hogy a nem­zeti jövedelem növekményének két­harmadát fedezze. A kongresszus a vita után elfogad­ta a beszámolót, majd megválasztotta az új központi bizottságot, melynek első ülésén főtitkárrá választotta meg jumzsagijn Cedenbalt. Tanácskoztak az NSZK kommunistái A Német Kommunista Párt május végén Hannoverben tartotta meg VI. kongreszsusét. HERBERT MIES párt­elnök beszámolójában megállapította, hogy a párt nehezebb feltételek kö­zött folytatja harcát az enyhülés vív­mányainak védelméért, a béke meg­őrzéséért, a dolgozó tömegek demok­ratikus jogainak érvényesítéséért. A pártot az a cél vezérli, hogy meg­akadályozza egy pusztító háború ki­indulását német földről. Az enyhülési politikának nincs alternatívája, je­­lentete ki a pártelnök. Az ország belső helyzetét elemezve a beszámoló rámutatott, hogy a párt a szakszervezetekkel együttműködve síkraszáll egy munkásközpontú gaz­daságpolitikáért. Követeli a munka­helyek és a reáljövedelmek védelmét, az állami támogatással épülő lakások számának növelését, az ifjúság jövő­jének biztosítását új munkahelyek te­remtésével, s nem utolsó sorban az alkotmány előírásainak megfelelő szociális politikát követel, amelyre a szociáldemokrata párt is ígéretet tett a választóknak. A kongresszus dokumentumok jó­váhagyásával befejezte háromnapos tanácskozását. A küldöttek békekiált­vánnyal fordultak az ország lakossá­gához és állást foglaltak az 572 új típusú, közép-hatótávolságú amerikai rakéta nyugat-európai telepítése el­len. Herbert Miest újra megválasztot­ták a párt elnökévé. v>-r-TJTTT MENTARUNK A Fehér Ház bejelentette szándékát, hogy továbbra is katonai és anyagi segítségben részesíti az afganisztáni nép ellen tevékenykedő bandita ala­kulatokat, valamint a független Angola területe ellen véres támadásokat intéző imperialista zsoldosokat. Az amerikai hatóságok képmutató kijelen­tésekkel ezt azzal próbálják igazolni, hogy a „nemzetközi terrorizmus elleni harc“ hívei. Mint ismeretes, az Egyesült Államok szándékosan ki­forgatja a világesemények lényegét, így például egyenlőségjelet von a terrorizmus és a népek igazságos, törvényes harca közé, melyet a nem­zeti, gazdasági és társadalmi felszabadulásért vívnak. Ez azt bizonyltja, hogy a terrorizmust az állampolitika rangjára emelő Egyesült Államok továbbra is megpróbál szembehelyezkedni a világszerte tapasztalható po­zitív változásokkal. (Borisz Jefimov rajza) A római pápa ellen elkövetett merénylet megdöbbentette a közvéleményt. Az egyházfőre leadott lövések ismét arra a jelen­ségre terelték a közvélemény figyel­mét, amely már évek óta sokkolja a társadalmi életet: a terrorizmusra. Pontosabban a nemzetközi terroriz­musra, mert a terrorcselekmények összefüggéseikkel szinte egységes láncolatért alkotnak. Természetesen a nyugati világban. Legáltalánosabb megnyilvánulásuk évek óta repülő­gépek elrablása volt. Ilyesmire a szo­cialista országokban is voltak példák, amikor kalandorok, bűnöző elemek a felelősségre vonástól tartva, vagy esetleg a szocialista rendszer tudatos ellenségei meggondoltan ilyen kalan­dos vállalkozásba bocsátkoztak. Most azonban fegyverek szólnak, olykor magas rangú közéleti személyiségek rogynak össze egyes nyugati orszá­gokban. Pánik, bizonytalanság, rette­gés ... Ez a terroristák célja, s ezt szeretnék elérni a mögöttük álló be­folyásos csoportok Is, melyeknek na­gyon jól jön a terrorcselekmények társadalmi lélektani hatása. Ali Agca pisztolylövései tudatosan a pápát érték, ő húzta meg a ra­vaszt, de az ötlet sugallóinak kilétét még mindig homály fedi. Persze, va­lami dereng a ködben. Agca már nem szerepel „magányos farkasként“, be­bizonyosodott, hogy az időközben Tö- I rökországbap halálra ítélt Türkes nyugállományú tábornok neofasiszta szervezetének, a „Szürke Farkasok­nak“ tagja. Cinkosa is volt. Am ki látta el őket fegyverrel és utasítá­sokkal, pénzzel? A szálak összeku­­szálódnak, de egy fonal az utóbbi időben nagyon aktivizálódó nyugati illegális fasiszta és félfasiszta szer­vezetekhez vezet. Ezeknek és más Terroristák és pártfogóik eszmei beállítottságú szervezeteknek és szervezkedőknek cselekvési motí­vuma pedig — működésük sokszínű­ségében — egy dologban határozot­tan egységesnek mutatkozik: meg akarják félemlíteni a közvéleményt, a szakszervezeteket, a haladó moz­galmak követőit, hogy eltántorítsák őket a konkrét társadalmi cselekvés­től, mely a változások követelésének pergőtüzébe került kapitalista rend­szereknek felette kellemetlen. Így te­hát többnyire tudatosan az imperia­lizmusnak, a burzsoá rendszereknek tesznek szolgálatot a sokszor ködké­pet hajszoló, kalandéhes terroristák. Ez a lényege annak a.jelenség­nek, amelyet ma nemzetközi terrorizmusként ' emlegetnek, s amelyet különféle szempontokból máig is kutatnak, vizsgálnak, hogy elkészítsék pontos anatómiáját; A kérdés lélektani okokból is nagyon bonyolult. Am furcsa az imperialista országok politikai köreinek reagálá­sa. Ök minden terrorista megmozdu­lásban „Moszkva, a kommunisták ke­zét“ szeretnék látni, noha a valóság lépten-nyomon rájifk cáfol. A kom­munisták ugyanis mindenkor elítél­ték az egyéni terrort, az anarchisz­tikus megnyilvánulásokat, a békés, gyanútlan emberek életét veszélyez­tető cselekményeket, ők a politikai harc kővetői. A nemzetközi terroriz­must viszont az a rendszer szülte, mely ezt állampolitikai rangra emel­te. Ezt bizonyíjt Patrice Lumnmba kongói forradalmár, Hammarskjöld ENSZ-titkár, Solomon Bandaranaike ceyloni (Sri Lanka) politikus meg­ölésétől a napjainkig lejátszódó me­rényletekig a terorrcselekmények tör­ténete. A háttérben a CIA amerikai hírszerző szervezet, a „zöldsapkások“ néven ismert zsoldoshadseregek to­­borzői és kiképzői stb. állnak, nem pedig a nemzeti felszabadító mozgal­mak, mint képmutatóan állítják egyes nyugati vezetők. Találó volt a szovjet TASZSZ hírügynökség megállapítása, hogy „nemzetközi téren az erőszak, az önkény és a terrorizmus táptalaja éppen azoknak tevékenysége és poli­tikája, akik semmibe veszik a szuve­rén államok és népek törvényes jo­gait és érdekeit, akik a fajgyűlölet, a nemzeti gyűlölködés ideológiáját hintik el, akik támogatást nyújtanak a reakciós diktatúráknak.“ LÖRINCZ LÄSZLÔ

Next

/
Thumbnails
Contents