Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-06 / 23. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. Június 6, A CSKP XVI. kongresszusán Gustáv Husák elvtárs a társadalom további fejlődéséről szóló beszámolóban többek között hangoztatta: A hetedik ötéves tervidőszak céljainak megvalósítása megköveteli, hogy az eddiginél lényegesen következetesebben járuljunk hozzá a termelés hatékonyságának és a munka minőségének növeléséhez, ami gazdaságpolitikánk hosszútávú stratégiai irányvonalát jelenti. Ez mindenekelőtt a termelési lehetőségek ésszerű kihasználását, a rendelkezésre ,álló összes források gazdaságos hasznosítását, a termelési folyamat irányításának tökéletesítését, valamint a dolgozók kezdeményezésének széleskörű kibontakoztatását teszi szükségessé. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének alapvető feltétele a belterjesítés, az iparosítás, az összpontosítás és a szakosítás továbi elmélyítése. A figyelmet elsősorban a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztésére kell fordítani, mert ez az egyik legjelentősebb láncszeme az élelmiszerekből való önellátottság fokozásának. A vezető dolgozóknak valamennyi irányítási szinten tudatosítaniuk kell, hogy a bekövetkezendő időszak követelményei kérlelhetetlenül felfedik politikai fejlettségüket, szaktudásukat és szervezői képességüket. Szükségszerű, hogy a jól és a gyengén gazdálkodók közötti különbségek a munkacsoportok, egyének erkölcsi és anyagi elismerésében is kifejezésre jussanak. A belterjesítö tényezők kiaknázása a mezőgazdaságban is megköveteli a munkaszervezés és a jutalmazás új formájának — vagyis a munkacsoportokra épített módszerének — érvényesítését. Ebben úttörő szerepet vállaltak a Szenei (Senec) Állami Gazdaság dolgozói. Štefan Matejčík igazgatóhoz azzal a kérdéssel' fordultunk, hogy tulajdonképpen mi is vezette őket rá a hazánkban eddig ki nem próbált új módszer bevezetésére. — Abból Indultunk ki, hogy napjainkban a termelési eszközök — beleértve a nagy teljesítményű növénytermesztési gépeket is — olyan magas műszaki és minőségi fokra emelkedtek, hogy ésszerű kihasználásuk alapvető fordulatot követel a munkaszervezésben és a jutalmazásban egyaránt. Az eddigi gyakorlat, amely a területi vagy az óránkénti egyéni teljesítmények értékelésén alapult, nem tette lehetővé a korszerű, nagy teljesítményű gépek hosszabb munkafolyamat keretében — például az egész tenyészidő folyamán — teljes mértékű és hatékony kihasználását. Gyakran tanúi lehettünk annak, hogy a nagy teljesítményű gépek — melyek beszerzési ára egyre nagyobb beruházást igényel — a helytelen Irányítás és munkaszervezés révén nincsenek kellőképpen kihasználva. Ezért ahelyett, hogy a mezőgazdaság Iparosítását segítenék elő, érzékelhetően csökkentik a termelés hatékonyságát. A munkaszervezés és a jutalmazás brigád formájáról szóló szerződésben i— amely a gazdaság vezetősége és két gépesítő brigád tagjai között jött létre — a következőket olvashatjuk: „Szükségesnek tartjuk a munkaszervezés és a jutalmazás olyan formájának létrehozását, amely a korszerű gépi eszközök maximális kihasználása révén a termelés, a munkatermelékenység, a hatékonyság, a minőség szüntelen fokozását segíti elő. Céljaink megvalósításában a szovjet mezőgazdászok tapasztalatára támaszkodunk, főleg a komplex gépesítő brigádok tagjainak példájára, akik az elért gazdasgi eredményekben anyagilag közvetlenül érdekeltek.“ A gazdaság dolgozóinak eltökélt szándéka és az eddigi gyakorlattól eltérő szemlélete teljes mértékben összhangban van az SZLKP határozatával, amely kimondja, hogy az irányítás tökéletesítésének megbonthatatlan alkotóeleme a dolgozók aktív részvétele és kezdeményezőkészsége. Csakis olyan munkaformák vezethetnek célra, amelyek a minőség javítására és a termelés hatékonyságának növelésére irányulnak. — Az említett elveket szem előtt tartva — vette át a szót Štefan Krajőoviö üzemgazdász —, gazdaságunkban két komplex gépesítő brigádot létesítettünk. Tagjiai teljes felelősséget vállaltaik a százhetvenöt hektárnyi cukorrépa és a háromszázkilencvenöt hektár termőterületű kukorica termesztéséért, gondozásáért. A brigádok a gazdaság két különálló részlegén tevékenykednek, s a termésért egészen a betakarításig felelnek. Karol Križan a gazdaság bérelszámoló részlegének vezetője részletesen tájékoztatott bennünket a komplex gépesítő brigádok jutalmazásának elvéről, s meghatározó tényezőiről. — A brigádtagok jutalmának öszszegét az egyes növények termesztéséhez szükséges összes munkálatok —i a tavaszi talajelőkészítéstől kezdve, a vetésen, a növényápoláson keresztül, egészen a betakarításig — az egy hektárra és az egész területre átszámított időnormatívák szerint határoztuk meg — a minimális kézimunka szükséglettel számolva. A jutalom teljes összegének kifizetése feltételezi a tervezett hektárhozam — vagyis a szemes kukorica esetében a hat tonna, a cukorrépáéban pedig a negyven tonna termés — elérését. Ezt a brigádtagok az alapbérük húsz százalékával garantálják. Tehát ezt az összeget az alapbérből levonjuk, s csak betakarítás után — a tervezett hektárhozam elérése esetén — fizetjük ki. A hátralevő nyolcvan százalékot előleg formájában kapják meg a brigádtagok. Abban az esetben, ha a brigádtagok egy-egy munkálatot nem képesek maguk, agrotechnikai határidőben elvégezni és segítségre szorulnak, a mások által végzett munkáért kifizetett összeget j— az adott hónapban — az előlegezett jutalmukból levonjuk. Ha a komplex gépesítő brigád gondjára bízott területről a tervezettnél gyengébb termést ér el, akkor az alapbérük mozgó része — vagyis húsz százaléka — egy százalékkal csökken, minden egyes százalék hozamcsökkenésért. Ezáltal a brigád tagjai anyagilag közvetlenül érdekeltek abban, hogy az összes munkálatot agrotechnikai határidőben és minőségileg is jól végezzék el. Az új jutalmazási rendszer azonban nemcsak a tervezett hektárhozam elérésére, hanem elsősorban ennek növelésére ösztönzi a brigádtagokat és a gazdaság többi dolgozóját egyaránt. Ugyanis ha a brigád a tervezettnél nagyobb termést ér el, akkor ezért tagjainak kollektív prémium jár. A prémium összegének a felét részben a brigádtagok között, részben pedig a többi dolgozó között — az elvégzett munkában való részesedésük arányában — osztják szét. A hátralevő összeget a brigádtagoknak fizetik ki a szocialista versenyben tanúsított aktivitásukhoz mérten. A többlettermésért járó prémium progresszíven növekszik a terven felüli hektárhozamok arányában. Így például a cukorrépa hektáronkénti három tonna többlettermése esetén a csoportnak tizenötezer korona prémiumot fizetnek ki. De a negyvenöt tonna átlaghozam elérésekor már harmincezer koronát, a negyvenkét tonna átlagtermésnél pedig hatvanezer korona prémium jár a brigádtagoknak. A prémium teljes összegét csak akkor fizetik ki, ha a répa eléri a standard, vagyis a tizennégy százalékos, cukortartalmat. Ha a cukortartalom ennél alacsonyabb, akkor minden egy tized százalékos csökkenésért négy koronát vonnak le az egy tonna töbletter чге számított prémium összegéből. Hasonlóan alakul a prémium nagysága a szemes kukorica esetében is. Az egy tized tonna hektáronkénti többlettermés elérésekor tizenötezer koronát, öt tized tonna esetében huszonötezer koronát, de egy tonna többlet elérésekor már hatvanötezer koronát fizetnek ki prémiumként. Krajčovič elvtárs azonban megjegyezte, hogy a többlettermésért járó prémium odaítélésének feltétele mindkét növény megállapodott hektárhozamának az elérése. Ha például az egyik növénykultúrából nem érik el a tervezett hektárhozamot, a másik esetében pedig túlszárnyalják, akkor a többlettermésért járó prémium arányosan csökken. Tíz százalékos hozamcsökkenésig minden egyes százalékért a prémium összegének két százalékát, a tíztől húsz százalékig terjedő átlaghozam-csökkenés esetén pedig egy százalékát levonják. — A munkaszervezés és a jutalmazás csoportos formájának bevezetésével, amely teljes mértékben érvényre juttatja az elvégzett munka szerinti jutalmazás és a kollektív érdekeltség elvét, jelentős előrelépést tettünk a munkaszervezés és a jutalmazás öszszehangolásában a korszerű gépesítés követelményeivel — mondotta az igazgató. Reméljük, hogy ezáltal legalább részben megoldjuk a termelőviszonyok és termelőeszközök színvonala közötti aránytalanságot. A valóban mozgósító erejű jutalmazási rendszer, amely elsősorban a munka minőségére ösztönzi a dolgozókat, egy nevezőre emeli az össztársadalmi érdeket az egyéni érdekkel, ami a további fejlődésnek fontos mozgató rugója. Am ami a leglényegesebb, a gazdaságban beindított kísérlet tudatformáló hatásával kedvező feltételeket teremt a teljes önelszámoló rendszerre való fokozato* áttéréshez. Štefan Kocian mérnök Hasznos kooperáció Az ipolysági (Šahy) Vörös Lobogó Efsz-ben 1976 óta egy BS 6-os típusú szárító- és egy pogácsézógépsor üzemel. Az üzemegységet a Deméndi (Demandice) Új Élet és a Palásti (Pláátovce) Béke Efsz-szel együttműködve kooperációban építették fel. Az idei évtől kezdve a kooperáló gazdaságokhoz a Fegyverneki (Zbrojníky) Május 9 Efsz is hozzátársult. gett szinte az egész országot bejárj ják. A dolgozók fokozott figyelmet szentelnek a villanyenergia megtakarítására is. Az első negyedévben az ipolysági részlegen tizenkétezer kilowattot takarítotak meg azáltal, hogy tüzetesen betartották a technológiai előírásokat. Igaz, az Uzemrészleg dolgozói anyagilag is érdekeltek az Tóth István a dolgozókkal rendszeresen megbeszéli a napi teendőket A takarmánykészítő üzemegység építésekor a munkálatok zömét az ipolysági szövetkezet építészeti csoportja végezte. Ennek köszönve a beruházási költségeket egy negyedére csökkentették s a tervezett négymillió korona helyet csupán egymillió koronát fordítottak az építkezésre. Tíz év alatt a beruházás költsége busásan megtérült a gazdaságnak. Tehát nem volt hiábavaló a kooperációs vállalkozás. A társult gazdaságok állattenyésztői az üzemegység nélkül már ei sem tudják képzelni a termelést. A takarmánypogácsák gyártásában és a keverékek összeállításában igyekeznek a legújabb ismereteket érvényesíteni. Emellett fokozott figyelmet szentelnek a takarmányok minőségének is. Az öszszfis takarmányozási problémákat közösen vitatják meg. A BS 6-os típusú szárítóban naponta száznegyven mázsa szárítmányt készítenek főleg lucernából, lóheréből, szudáni főből, valamint őszi és tavaszi keverékből. Pogácsából havonta kétezerötszáz tonnát gyártanak. A pogácsák összetétele a következő: negyven százalék szalma, harminc százalék erőtakarmény, hét százalék lucernaliszt, hat százalék szárított répaszelet, tíz százalék melasz, a hátralévő mennyiség pedig karbamid és ásványanyag. A Uzemrészleg dolgozói megtesznek mindent annak érdekében, hogy csökkentsék a termelési költségeket. Az elmúlt időszakban az abraktakarmúny-fogyasztást például tíz százalékkal csökkentették. Az egyes gazdaságok igyekszenek já minőségű takarmányokat szállítani az üzemegységbe, további feldolgozásra. Viszont a takarmánykészítő részleg dolgozói is azon iparkodnak, hogy a kooperáló gazdaságok számára idejében elkészítsék és leszállítsák a nélkülözhetetlen takarmányokat. A szárítóban és a pogácsázó gépsornál nyújtott műszakokban dolgoznak, szükség esetén pedig szombaton, vasárnap és ünnepnapokon is. A gépkarbantartóknak sokszor gondot okoz a pótalkat-rňo-rolr hiánva oiórí hnc7or7Dcii Ы viS. energia- és az anyagmegtakarításban. Természetesen a premizálási rendszer figyelembe veszi a tervezett felada-" tok teljesítését. A terv túlteljesítése esetén prémiumban az alapbér huszonöt százalékát fizetik ki a dolgo-Zuckermann Ernő és Tóth István vezetők a takarmánykeverék összetételét ellenőrzik zöknak. Nem csoda hát, hogy az üzemrészleg dolgozóinak szilárd elszántsága, hogy az idei feladatukat nemcsak teljesítsék, hanem túl is szárnyalják. A jó minőségű szárítmány ég pogácsa gyártása megfelelő takarmányozási feltételeket biztosit a kooperáló gazdaságok számára, s kedvezően befolyásolja a szarvasmarhák hasznosságát a tej- és a hústermelésben egyaránt. BELÄNY1 JÄNOS Jó termés kedvezőtlen adottságú talajokról Napjainkban, a gazdaságosság elvét szem előtt tartó belterjes növénytermesztésnek egyik nagy horderejű kérdése az, hogyan növelhető a trágyázás hatékonysága. E kérdéssel kapcsolatban az agronómusoknak nemcsak azt kell figyelemmel kísérni, hogyan kezelik, s tárolják a trágyákat, hanem azt is, hogyan alkalmazzák azokat. Ha a trágyázás hatékonyságát befolyásoló tényezőket elemezzük, nem lehet figyelmen kívül hagyni a termőréteg mélységét, amely a trágyázás módjának, alkalmazott adagjának fontos meghatározója lehet. A sekély termőrétegű talajok esetében az adottságokhoz mérten kell irányítani, módosítani a növénytermesztés rendszerét, de mindenekelőtt a talaj vízgazdálkodását és tápanyagutánpótlását, vagyis a trágyázást. Hogy miért? A sekély termőrétegű talajok vízgazdálkodása lényegesen eltér a többi talajtól. Ugyanis a kedvezőtlen hatású altalaj rétegek esetében a beszivárgó víz vagy elfolyik a vizet át nem eresztő rétegen — ha ennek elég nagy a lejtése —, vagy öszegyül a réteg felett, esetleg a kőzetekben levő repedéseken az alsó rétegekbe szivárog. Tegyük fel,- hogy egy ilyen sekély termőrétegű talaj vastagsága ötven centiméter, amely hozzávetőlegesen hetven milliméter csapadékot tárolhat. Ez a vízmennyiség a nyár folyamán lehullott csapadékkal együtt 1— a várt termés eléréséhez — csak akkor lesz kielégítő, ha a tenyészidő folyamán a csapadékelosztás egyenletes, vagyis kellő időben fedezi a növény vízszükségletét. Abban az esetben, ha a csapadékelosztás nem megfelelő, akkor az Ilyen talajokon beáll az aszály. Tehát a termés alakulása kimondottan a csapadék eloszlásának és mennyiségének, végeredményben az Időjárás szeszélyének lesz a függvénye. Ezért a sekély termőrétegű talajokon a trágyázást is ennek megfelelően kell módosítani. Azokon a területeken, ahol a termőréteg vastagsága ötven, hatvan centiméternél vékonyabb, már a tervezés során arra keit törekednünk, hogy a vetésforgó helyes beállításával, az adottságoknak legmegfelelőbb agrotechnikával kiküszöböljük a rossz vízgazdálkodású talajok káros hatását a termés alakulására. Célszerű, ha ezeken a talajokon kisebb mennyiségű műtrágyát alkalmazunk és a szükséges tápanyagokat istállótrágyávál, komposzttal vagy zöldtrágyázással pótoljuk. Ezáltal jelentős mennyiségű műtrágyát takaríthatunk meg, főleg a mélyrétegű talajok okszerű trágyázására. Nem beszélve arról, hogy a szervestrágyázás előnyben részesítésével a sekély termőrétegű talajokon is jelentősen növelhető a termelés gazdaságossága. Hiszen a szervestrágya alkalmazása nemcsak a műtrágyák megtakarítását, s ezáltal a költségek csökkentését teszi lehetővé, hanem javítja a talaj szerkezetét, vízgazdálkodását, és ez nem kis mértékben a hektárhozamok kedvező alakulásához is hozzájárul. KMOŠKO LADISLAV agrármérnök Bodonyt István és Slezák Dušan karbantartók a villanyenergíafogyasztást vizsgálják a szárítóban A szerző felvétele A MELLŐZÖTT HAJDINA Ezt a pohánka, tatárka (Fagopyrum sagittatum) néven ismert növényt Szlovákiában sok helyütt termesztették a múltban. Elágazó szára a repcéhez hásonló, virágja fehér. A tenyészideje igen rövitl — mindössze tiz-tizenkét hét. Ezért tavasztól őszig bármikor vethető. Rendszerint a vetéstől számított harmincötödik napon virágzik. Nagy előnye, hogy a talajjal szemben nem igényes. Terméshozama közepes termőképességfi talajon nem haladja meg a tíz mázsát, de jó talajerőben lévő területeken húsz mázsás terméssel is fizet hektáronként. Rövid tenyészideje következtében igen alkalmas másodvetésnek, gabonafélék után. Másodvetésként baltacímmel együtt vetve kiváló takarmányt biztosít. Ián M. Habrovský Я о a i ^ и ^ г» Я ^