Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-06 / 23. szám
Vetés ültetőráccsal A palánták földjét még az ősz folyamán előkészítem. A keveréket 1 rész kétéves fűrészporos sertéstrágyából, 1 rész akáclombföldből, 1 rész lucernaföldből, 1 rész homokból, 0,5 rész iszapolt baromfitrágyából és 1 rész perlitből állítom össze. Alapos keverés és rostálás után közönséges üstben 2 órán át gőzölöm — hulladékanyagok elégetésével. Az előkészített talajkeverék télen a pincében várja meg a február 10 körüli vetést. A magvak előcsíráztatás nélkül kerülnek a 400X400X70 mm-es ládákba. Megtöltöm őket a füldkeverékkel, majd simítódeszkával lenyomom, s ládánként 0,8 liter 0,4 °/o-os Zineboldattal beöntözöm. Huszonnégy óra múltán kezdem a vetést. A hat, 390X35X15 milliméteres méretű lécből készített ültetőrácsot a talaj felszínére helyezem. Ez hét sor vetését teszi lehetővé. Soronként 50 csávázott magot szórok a lécek hézagába, utána színig töltöm a takarófölddel, majd a rácsot eltávolítóm, s a földet kissé elsimítom. Így enyhén barázdált felszínt kapok, amelyet végül ládaméretre vágott, használt fóliadarabkával borítok le. TALAJSZINT ALATTI ÖNTÖZÉS Zöldségnövényeink már a negyedik éve nem a szokásos módon kapják a vizet, hanem a talajfelszín alá fektetett — a villanyszereléshez használatos — vékony falü műanyag csövek útján. A 16 mm-es cső egyik végén 200—250 mm-nyit függőleges irányba meghajlítunk. Ez lesz az öntözőcsőnek a talajból kiálló része. A vízszintesen futó cső alsó részén 200 inm-enként lyukakat fúrunk (0,5 тщ-es fúróval vagy tüzes tűvel), s a növények felé eső részén — oldalra is — furatokat készítünk az előző furatok közé eső csőszakasz közepére. Így 100 nun-enként nyerünk egy-egy kifolyónyílást. A hosszabbítás a csövek tágításával és egymásba tolásával tör-' ténik — figyelembe véve a vízfolyás irányát. A toldás helyét műanyag szigetelőszalaggal tekerjük körbe — a vízszivárgás megakadályozására. Így tetszőleges lioszszúságú cső készíthető — nálunk még 15 méteres is kitünően működik. A cső föld alatti végét bedugaszoljuk, és alaposan leszigeteljük. Palántázás vagy vetés előtt kis barázda segítségével fektetjük a talajba. Mélységét az öntözendő növény igénye szerint határozzuk meg. Uborkához 40 mm-es, paradicsomhoz 100 mm-es mélységre rakjuk, a növénytől 100 mm-es távolságra. Nyomvonalát célszerű megjelölni, hogy a vetéssel igazodhassunk hozzá. A vizet a kiálló esonkba helye-Sodronyköteles anyagszállítás A palántaföld behordása a fóliasátorba nagy fizikai erőt, fáradságos cipekedést igényel. Ezt a munkát teszi nálam könnyebbé a szállítópálya. A fóliasátor két végbordáját szilárdan kitámasztottam s közéjük feszítettem ki a 10 mm átmérőjű sodronykötelet. A terhet két 80 mm átmérőjű csigából álló, kötélpályán mozgatható futókocsi viszi. Permetező-porozógép porszívóból Kiselejtezett porszívót vásároltam. Pántekat szereltem rá, így á hátamra csatolhatom úgy, hogy a fúvó része lefelé, a szívó része pedig fölfelé tekintsen. A permetlétartályt a felső részéhez erősítettem, kifolyótömlővel és csappal ellátva. A kiömlönyílás 3 mm átmérőjű. Ide csatlakozik a porszívó levegőtömlője, amely ebben az esetben nem szívja, hanem fújja a levegőt. A permetezés a festékszórás elvén történik. A légáramlat elkapja az útjába kerülő permetlevet, és igen finom porlasztással 3 méter távolságra hordja. Fél óra alatt 20 liter permetlevet szór ki. Porozáskor a levegőtömlő egy 30 mm-es műanyag csőből készített T idomra csatlakozik. A csőidom fölfelé néző részéhez erősítettem a porozószerek tartályát (1 literes) az adagolást szabályozó % colos golyóscsappal. A port szintén finom elosztással juttatja ki a növényekre, három méter távolságra. zett tölcsérbe töltjük. Műtrágyaoldatot is így kapnak a növények. A kiálló csőszakasz mellé célszerű karót ütni — ez védi a sérüléstől is, és a tele tölcsért is szilárdabban tartja. Ősszel a növényekkel együtt a csöveket is kiszedjük, kötegelve tároljuk — több évig felhasználhatók. A sérültek szigetelőszalaggal javíthatók. Nálunk nagyon bevált ez a módszer. Harmadnyi víz is elegendő a hagyományos öntözéshez képest, a talajfelszín és a növényállomány mindig száraz, így kevesebb gonddal jár a gyomok és a gombabetegségek elleni védekezés. MORZSÁK A szőlöfürtök porozását a gyógyszertárban kapható, nagyobb méretű beöntőlabda segítségével Is elvégezhetjük. A fiatal csemeték és szőlőoltványok vízellátását a melléjük ütött vas- vagy műanyag csőbe öntözött vízzel is megoldhatjuk. Ha a hagymát augusztusban a végleges helyére vetjük, tavasszal nem kell duggatnl, csak kapálni és ritkítani. Gyönyörű a rózsa és az őszibarack, ha virágzáskor dohánylével permetezzük. Egy csomag pipadohányt 2 napig 2 liter vízben áztatunk s a léből 1 liter vízhez 1 decit adunk. kfetgartfÉ Testvérlapunk, a Kertészet és Szőlészet, a magyar kertészek és kertbarátok Budapesten megjelenő hetilapja tavaly júliusban „így csinálom“ címmel országos pályázatot hirdetett a kertészek és kertbarátok részére. A szerkesztőséget az a cél vezérelte, hogy szélesebb körben elterjesztve, közkincscsé tegye a tapasztalt kertészek és kertbarátok hasznos megfigyeléseit, ötleteit, bevált mesterfogásait s ezzel is segítse az országos gondok enyhítésén fáradozók munkáját. Mint a lap április végén megjelent 18. számából megtudtuk, a meghirdetett pályázat a kertészkedők körében nagy visszhangra talált. A szerkesztőség több mint százötven pályaművet kapott, melyek közül eddig kilencvenet közzétett. Az öttagú bíráló bizottság a pályaműveket az energiatakarékosság, a környezetvédelem, az ötletesség és a gyakorlati hasznosíthatóság elve alapján rangsorolta. Az első díjat Jánosi Gyula kunmadarasi kertbarát nyerte el. Az alábbiakban a díjnyertes és a legnagyobb érdeklődést keltő ötletekből nyújtunk át egy csokorra valót olvasóinknak. A KÖNNYEZÉS IS MEGÁRTHAT MIT BÍZHATUNK A BORDŰRÉRE? Noha e permetezőoldat elkészítése több fáradsággal jár, mint a gyári kész szerek használata esetén, ezt a hátrányát azonban széles körű felhasználhatóságán túl az is bőségesen ellensúlyozza, hogy nem mérgező. Tavasszal 1—1,5 százalékos töménységben rügypattanáskori permetezésre használom (őszibarack, kajszi, alma, körte), a gombás megbetegedések (lisztharmat kivételével) megelőzésére. Tapasztalatom szerint a kezelt fákat a kártevők egy része szintén elkerüli. A paradicsom- és paprikapalántákat 1 °/o-os bordóilével legjobb két nappal a kiültetés után kezelni. Megvédi őket a különböző betegségektől, így erőteljes fejlődésnek indulhatnak. A bordóilével kezelt paprikát is kerülik a rágókártevők. A permetezést nap múlva megismétlem. A bordóilé nálam a káposztafélék és az uborka védelmére IS bevált. A burgonya levélbetegsége ezzel a burgonyabogarakat is elriasztom a növényzettől. A szőlőt egész évben bordóilével permetezem. Amíg zsengék a hajtások, a perzselés elkerülése végett csak 0,5 ®/n-os töménységet használok. A lisztharmnt ellen kéntartalmú készítményt adok a permetléhez. Hogyan készül a bordóilé? 10 liter 1 °/o-os permetléhez 16 dekányi megszűrt, oltott meszet kell feloldani 8 liter vízben, a rézgálicból pedig 10 dekát 2 liter meleg vízben. A rézgálic-oldatot folytonos keverés mellett a mésztejhez öntjük s már permetezhetünk Is. Húsz tőke Ingasszőlő van a kertemben. Egy részük kifejezetten érzékeny a tavaszi fagyokra — rendszeresen károsodik. Úgy tanultam, hogy ezekhez a késői metszés az ajánlatosabb. Csakhogy ilyenkor már megindult a nedvkeringés, erős a könnyezés, ez pedig rügykárosodást (vakulást) okozhat. Hiába vágtam bármilyen irányba ferdén a vessző végét, a nedv mégis ráfoiyt valamelyik rügyre, ott megkocsonyásodott, csatlakoztatom az autóhfltőkre, megtakarítva ezzel — szinte teljes egészében — a hagyományos melegvízfűtéshez szükséges csőhálózat tetemes költségeit. Az autóhűtő melegét 9000 légköbméteres ventillátor továbbítja úgy, hogy a hűtőbordákon átfújja a levegőt, s ez fölmélegedve fűti az üvegház légterét. A villanymotor elé egy kapcsolót építettem be, a ventillátor erről kapja az elektromos áramot. Ide csatlakoztattam az automatikai (termosztatot), amely a légtérbe kihelyezve — a tényleges hőmérséklet szerint szabályozza az általam kívánt s beprogramozott hőfokot. A kapcsolóba kötöttem a vészjelzőt is. Ez egy zseblámpaelemből és egy szokványos villanycsengöből áll. Aramkiesés esetén az elem kapcsolja be a vészjelző villanycsengőt. ÉVEK ÖTA saját szelektálásé bácskai paprikát termesztek fólia alatt. Augusztus elejére — a lecsószezon kezdetére —i a paprikatöveim 1,2—1,5 méter magasra nőnek, s ekkor már csak vékonyhúsú hegypaprikákat nevelnek. A megnyúlt ágakat azonban még ezek is letördelik. A fóliát ekkor leveszem, s az állományt visszaírni metszem úgy, hogy csak M 20—30 centiméteres rfi csonkok maradnak a töp_.. veken néhány levéllel. A talajt vegyes műtrágyá- S val szórom meg, majd Щ5 alaposan megöntözöm. A növények gombaölő■M szeres, levéltrágyás perlőn metezést kapnak ■— 10 naponkénti ismétléssel. p | A metszéstől számított ugj két hét múlva a levél a" hónaljakból kitörnek az új hajtások a bimbókkal együtt. Szeptember elején a íjasznált fóliát újra visszahúzom az ágyúsra, s ez rajta Is marad, amíg az állomány el nem fagy. Szeptember közepére — amikor másutt már csökken a paprikatermés — a visszametszett tövekről újra szépen fejlett, húsos paprikákat szedhetek. s ha rajtamaradt: az ki se hajtott. Megelőzésére mindenfélével próbálkoztam, míg végre megtaláltam a módját. Egy eldobott autőbelsőgumiból 30 — 40 mm átmérőjű körtárcsákat vágtam, s rájuk 3—5 mm-es lyukakat készítettem. A metszés során meghagyott vesszőcsonk végére húzva ezeket úgy forgattam, hogy a lecseppenő nedv egyik rügyet se veszélyeztethesse. Nálam bevált; könnyezőstül azóta egyetlen rügy sem károsodik. Retekvetés tiplis iiltetödeszkával Próbálkoztam már papírrá’ ragasztva, sorba és szórva vetni á retket, legjobban azonban ez a módszer vált be. Egy 440 X26U milliméteres deszkalapot 70X50 mm-es. kötésben 12-es fúróval kifúrtam s a furatokba akkora fatipliket ütöttem, hogy 15 milliméterrel a deszka síkjától kiálljanak. Az egyenletesen' eldolgozott, lehengerezett talajra ráhelyezem s lábbal betaposom az ültetődeszkát. Az így kijelölt lyukakba szemenként vetem a retekmagot, majd a vetést Basudmnal fertőtlenített komposzttal takarom és beöntözöm. Az így vetett retek szép egyenletesen fejlődik. Automatizált fűtés és szellőztetés fóliasátorban KEREKES NYOMJELZŐ Sokat bosszankodtam az aprómagvak vetésével. A gondosságom ellenére is gyakran egyenetlenül kelt ki a sárgarépa, petrezselyem. Két 200 milliméter átmérőjű vaskereket állítható sortávolságú tengelyre szereltem, s tolórudat erősítettem rá. Az egyszerű eszközt az előre megmunkált talajon végigtolom. így kijelöli a sorok helyét, s egyenletes mélységű barázdát hagy maga után a talajon. Ide kerülnek a magvak. Amióta így vetem az apró magvakat, nincsen probléma a kelésükkel. Műszaki ember vagyok, a kertészedés hasznos kikapcsolódás számomra. Százhúsz négyzelméters üvegházamban és 85 m2-es kör alakú fóliakunyhúmban paprikát termesztek. Gyakran előfordul, hogy 2—3 napig is magukra kell hagynom a növényházaimat, ezért olyan megbízható, olcsó automatikákat készítettem, amelyek felügyelet nélkül, helyettem szabályozzák a fűtést, szellőztetést, hűvös időben reggel-este „kényszerszellőztetést“, s hajnalban párásító öntözést végeznek. Az idén propán-bután-gázzal fűtök a palántáimnak. Külön termosztát szabályozza az éjszakai hőmérsékletet, egy másik a nappalit. A gyári készítésű gázkályba szerkezetét nem alakítottam át, csupán egy Y elágazást szereltem a fúvóka elé. Egyik ága pedig egy mágnesszelep közbeiktatásával csatlakozik a fúvókához. Ezt vezérli a hőfokszabályozó termosztát. A csapot csupán anynyira nyitom meg, hogy folyamatos gyújtólángot tartson a kályhában. A fűtéshez szükséges gázmennyiséget a mágnesszelep adagolja, a szobatermosztát vezérlése alapján. Ha a légtér hőmérséklete csökken, a mágnesszelep nyit, és a kályha teljes lánggal fűt; ha a programozott bőértéket eléri, a mágnesszelep zár, s csak a gyújtóláng ég. A gázkályha kilépő (80—110 C fokos) melegét kályhacsövön vezetem el a növényasztal alatt, a cső túlsó végére csatlakozott elszívó ventillátor már 30—35 fokos levegőt fúj ki a légtérbe. A gázkályha tűzterébe hőérzékélőt szereltem: ha a gyújtóláng kialszik, a mágnesszelep lezár, s a fűtésrendszer egyúttal átáll egy 3000 W-os elektromos „vészfűtésre“. E hibát a lakásomban csengő jelzi. A szellőztetést is automatika szabályozza. Egy 12 V-os, kisteljesítményű motor működtet egy menetes orsót — két végállás között. Ehhez csigákon futó bovden csatlakozik, ez nyitja az ablakokat. A motort hőfokszabályozó, valamint fotoellenáilás hozza működésbe. A „gombatermosztátot“ a palánták között helyezem el. Ha itt a hőmérséklet egy fokkal magasabbra emelkedik a fűtéshez beállított értéknél, a termosztát bekapcsolja a szellőztető-szerkezet motorját, s az kinyitja a tetőszellőzőket, és a nevelőház végében alul elhelyezett szellőzőnyílás ajtaját, ahol egyúttal egy félkörben mozgó ventillátor Is megindul. Ezzel a megoldással igen gyors a levegőcsere. A fürészpor a legolcsóbb ötven négyzetméteres, dupla takarású fóliasátramat szőlohajtással és palánta neveléssel hasznosítom. Február 20-án fűtök be először a fűrészporos, fekvőkéményes fűtőberendezésembe, ekkor kezdem tűzdelni a kikelt magvetésemet. Nálam mind a fekvő, mind a felmenő kéményrész 150 mm átmérőjű ' vascsőből áll, s a meleget fűrészporos kályhák szolgáltatják. Füstcsatlakozásukat a fekvőkémény végébe kötöttem be. A forró füst' e vízszintes csőszakaszban halad végig a sátorban — 12 méternyi hosszúságban i— s a felmenő kéményen jut a szabadba. A hőenergia túlnyomó része így a sátor légterét melegíti. A tetőfedő cserépből összeállított növényasztalon a palánták alulról kapják a fekvőkémény melegét. A fűrészporos kályhákat 200 literes vashordókból készítettem. Alját, tetejét levágtam, füstkivezető nyílás vágtam rájuk, s csatlakozó csövet szereltem fel. A kályhákat téglából rakott aljazatra helyeztem. Ebben féitéglányi szellőzőjáratot alakítottam ki úgy, hogy az éppen a hordó tengelyvonalában csatlakozzon a tűztérhez. Ezen a nyíláson át történik a begyújtás is. Hogyan üzemeltethető a berendezés? Első a kályha feltöltése. A fűrészporban Is teljes magasságban légjáratot kell hagyni, ,az aljazatban kialakított szellőzőjárat folytatásaként. Ez egy 100 mm átmérőjű segédrúddal oldható meg. Két zsák fűrészpor fér bele, alaposan ledöngölve, megtaposva. Ha a rudat ezután kihúzzuk, a légjárat épségben megmarad. Mindig nedves fűrészporral dolgozunk, különben a járat a rúd kihúzása után beomlik. A feltöltés végeztével fölrakjuik a kályha tetejét, s következhet a begyújtás. Tejfölös pohárba fűrészport rakunk, leöntjük gázolajjal, s ezzel téglaaljzat szellőző nyílásán keresztül begyújtjuk a kályhát. A levegő mennyiségét e nyílás szűkítésével tetszés szerint szabályozzuk —i akár egy tégla segítségével is. A szezon első begyújtásakor célszerű a felmenő kéményt bemelegíteni, az erre kialakított kéménynyílás segítségével. Jllegendő ehhez egy maroknyi gázolajos rongy is. Egy tele kályha 12 6ra alatt ég ki. Hamarabb kinyitni nem szabad, mert nagy füstöt csinál a sátor légterébe. Nálam a két kályhában felváltva ég a tűz, így van idejűik kihűlni a következő töltésig. A pihenő kályha szellőzőnyílását mindig zárva tartom. Egy kályha töltése a begyújtással együtt tíz percembe kerül. Hamuzni nem kell, legfeljebb a szezon végén egyszer. Az egyik kályhámat rostéllyal és-ajtóval Is felszereltem, hogy más hulladék tüzelőanyag elégetésére is alkalmas legyen. Fűtés autóhütővel Termesztőberendezésem fűtését eljesen automatizáltam, s vésziasztóval is elláttam, hogy az a egkisebb üzemzavart is jelezze. Így 500— 800 négyzetméter alaperületű üveg- vagy fóliaházat náam két autóhűtő fűt. Az olajfüésű 'kazánból jövő meleg víz ve:etékét a lehető legrövidebb úton
