Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-30 / 22. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. május 30. 14 Ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф Kedves vendégeket fogadtunk A magyarországi méhészek küldöttsége szenckirályfai telepünkön Április 25—26-án, vagyis közvetlenül a CSKP XVI. kongresszusa utáni napokban tanácskozott az SZMSZ KB s a napirendre tűzött program szerves részeként megtárgyalta és jóváhagyta a pártkongresszus határozataiból a szövetségre háruló feladatokat. Központi választmányunk tanácskozását szövetségünk elnökének távollétében J. Drzník alelnök vezette. Az elnökség és a titkárság közös beszámolója a jelenlevőkkel részletesen ismertette a tervfeladatok teljesítését, s egyben rámutatott az SZMSZ kongresszusán jóváhagyott feladatok gyakorlati megvalósításának problémáira is. Ide sorolható például a méhészet adóztatását módosító javaslat érvényre juttatása, ami csak akkor emelkedhet jogerőre, ha az illetékesek módosítják az eddig érvényes jogszabályokat. Nem sikerült teljes mértékben kielégíteni a kiselejtezett tehergépkocsik és traktorok igénylőinek a kérelmét sem. így a méhcsaládok vándoroltatásához szükséges szállító eszközöket — a szövetség tulajdonaként — a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárcától kell igényelnünk. Szövetségünk egyezményt kötött a MEDOS-szal a méz és más méhészeti termékek felvásárlási árára. Ugyanakkor az illetékesek olyan ösztönző hatású versenyt hirdettek ki, mely érdekeltté teszi szövetségünk alapszervezeteinek tagjait a méhcsaládok vándoroltatásában, a virágzó kultúrnövények megporzásában. Egyezményt kötöttünk a SLOVAKOFARMA nemzeti vállalattal is a korábbinál több pempő felvásárlására. A közelmúltban Považská Bystricán és Poprádon értekezletet tartottunk az alapszervezetek titkáraival, ele-A közelmúltban tartotta évzáró taggyűlését a méhészek királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) alapszervezete. A tanácskozást Szelay László a szervezet elnöke vezette, s a részvevők köszöntése után beszámolt az előző méhészeti év tevékenységéről és eredményeiről. Kiemelte a méhek mezőgazdaságban betöltött növéqymegporzó szerepét, ami jelentősen segíti a terméseredmény növekedését. Szomorúan említette, hogy a környéken nagyon veszélyes méhbetcgség terjedt el, amely megtizedeli a méhállományt. A járás területén nem kevesebb, mint hat községben fedezték fel a varroa atka fertőzését, mely a családokban rohamosan elterjedt, mert a hím saját fajtestvéreivel is képes az új nemzedék létrehozására. meztük az évzáró taggyűléseken szerzett ismereteket is. Ezen az értekezz létén nagyon hasznos méhegészségügyi és a méhészettel összefüggő jogi kérdéseket feszegető előadások is elhangzottak. Az elnökségi jelentés arról Is megemlékezett, hogy a titkárság dolgozói hogyan járultak hozzá a szövetség kiemelt- célkitűzéseinek sikeres megvalósításához, s milyen eredménnyel gazdálkodtak méhészeti telepeinken. Az SZMSZ KB hetedik plenáris ülése által meghatározott célkitűzések valóra váltásáról Drzník elvtárs számolt be. Novák méhésztárs, a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság jelentésében kitért a múlt év gazdasági eredményeinek elemzésére, a szövetség vagyona nyilvántartásának ismertetésére, az állami hozzájárulás kihasználásának értékelésére és egyebekre Is. Arról Is áttekintést nyújtott, hogyan érvényesül szövetségünk keretében a szocialista törvényesség alapelve. Beszámolója végén sürgette a szövetség tevékenységének lényeges javítását is. Egy további beszámoló a politikai szervező munka gyakorlati érvényesítéséről, tehát arról nyújtott áttekintést a jelenlévőknek, milyen mértékbe érvényesítettük a CSKP XV. kongreszsusa határozataiból a szövetségre méretezett feladatokat, a Nemzeti Front választási programjának az SZMSZ-re vonatkozó célkitűzéseit, s hogyan dolgoztuk fel és alkalmazzuk feltételeink között a CSKP XVI. kongreszsusának irányelveit. A plénum tagjai közül a vitában húszán kértek szót, és fejtették ki véleményüket. Bebizonyosodott, hogy a fontos tanácskozásokon helye van az alkotó véleménynyilvánításnak, Az alapszervezet tagsága arra törekedik, — hangsúlyozta az elnök —, hogy a fertőzéstől mentes állományokban mindent megtegyen a betegség, illetve a fertőzés távoltartása érdekében. A fertőzés megelőzésére hangyasavat és az MNK-ban ismert FLOBEX szalagot szeretnék erre felhasználni. Az alapszervezetnek a múlt évben 400-cn felüli tagja volt. A legidősebb méhész Göncz Ferenc bácsi már elmúlt kilencven éves. A méhcsaládok számát tekintve az állomány jóval több négy és fél ezernél, s ennek mintegy két százaléka a szocialista mert ez csak emeli az értekezletek politikai színvonalát. Danié méhésztárs például a tőle szokott tárgyilagossággal pozitívan értékelte a beszámolókat, s ugyanakkor tájékoztatást nyújtott az oktató szakbizottság tevékenységéről, természetesen azt sem hallgatta el, hogy ez a bizottság meglehetősen foghíjas san üíéseziik. Bírálta az Állami Erdőgazdaság dolgozóinak helytelen magatartását, mert az állítólagos túlzsúfoltság kifogásával nem adnak engedélyt a méhészeknek az erdőkbe történő vándorlásra. Ugyanakkor az eddiginél több méhészeti témájú szakkönyv kiadását sürgette, melyeket az alapszervezetek vehetnének át tagjaik részére, s ezzel az értékesítés is megoldódna. Cavojsky méhésztárs a varroa atka fertőzés diagnosztikájáról, a méhek gyakori pusztulásának és legyengülésének okairól beszélt. Halaszthatatlanul szükségesnek tartotta az ^tka még körültekintőbb felkutatásának folytatását, s ezáltal a meglepetések kizárását a méhészetből. Smolensky méhésztárs a szövetség egyes feladatainak a megvalósítását valóban sikeresnek könyvelte el, azonban szóvá tette, hogy a jövőben szövetségünknek jóval többet kell tennie a tagság politikai- és szakmai nevelése érdekében, ami egyben adósságtörlesztés is lehetne. Ezzel szemben példás és előre mutató megoldásnak minősítette a Nemzeti Front járási bizottságaival kialakított együttműködést, kiemelte továbbá a szövetkezetekkel való szívélyes kapcsolatok létrehozásának szükségszerűségét is, mert ezzel csak javulhat a méhekkel való vándorlás és az ezzel kapcsolatos ellenszolgáltatás. A beszámolókhoz természetesen még sokan hozzászóltak, és hasznos avaslataikkal segítették a méhészet ejlesztésének az ügyét. A vita tehát nagyon pozitív volt. szektor tulajdona. A múlt évi szélsőséges időjárástól eltekintve a mézhazam jónak ítélhető. A jednota Fogyasztási Szövetkezetnek 485 mázsa mézet, tehát családonként tizenhárom kilót, a MEDOS-nak 149 kiló virágport, a SLOVAKOFARMA nemzeti vállalatnak pedig egy kiló pempöt és 80 deka propolist adtak el a méhészek. Gondot okoz az alapszervezet vezetőségének az ifjú nemzedék megnyerése, mert csak ímmel-ámmal képesek megszervezni az iskolai méhészeti szakköröket. A múlt évben tervezett két iskolai méhészeti szakkörNéhány héttel ezelőtt az MNK-ból az SZMSZ KB vendége volt a HUNGARONEKTÄR Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat küldöttsége Kocsis Sándor igazgató vezetésével. A figyelmet érdemlő sikereket elérő vállalatot Kocsis elvtárs több mint huszonhét éve kitűnő érzékkel irányítja, s ezzel nagy tekintélyt szerzett a méhészek körében. A Magyar Népköztársaságban ez a vállalat évente 6—12 ezer tonna mézet, többségben akácmézet vesz át partnereitől, s ennek mintegy háromnegyed részét a tőkés piacon értékesíti. Kocsis elvtársat több országban is ismerik, s ezzel magyarázható, hogy jónéhány éve beválasztják öt az Apimondia nemzetközi méhészeti szervezet ellenőrző bizottságába, ahol aktívan dolgozik. bői csak egyet sikerült megalakítani Szomotoron. Az alapszervezet kapcsolata a környező méhészeti szervezetekkel nagyon jó. Igyekeznek enyhíteni egymás gondjait. Az alapszervezet idényben segítséget nyújtott a mezőgazdasági termények begyűjtésében, tehát a tagság lépést tart a szocialista mezőgazdaság fejlődésével. Czompoly Zoltán, az alapszervezet titkára az új tervfeladatok ismertetése során hangsúlyozta, hogy ebben az évben a méhészek különféle társadalmi munkában 4500 óra ledolgozását vállalták, s ezzel párhuzamosan 1200 mézelő facsemetét is telepítenek, közélelmezési célokra 3000 mázsa mézet, a MEDOS-nak 200 kiló virágport, a gyógyszeriparnak pedig 1 kiló pempot adnak el. T o m i P á 1 Magyarországi méhészbarátainkat Glasa elvtárs, a galántai ME^OS igazgatója kalauzolta. Ellátogattunk az SZMSZ szenckirályfaí (Králová prl Send) méhészeti telepére, ahol Ко* csis elvtárs és kísérete megismertté* dett szövetségünk célkitűzéseivel, majd mélyreható tájékoztatást nyújtott a magyarországi méhészet jó színvonaláról és a jelenlegi áldatlan állapotokról, ami a varroa atka fertőzésének következményeként jelentkezett. A fertőzés már-már olyan méreteket öltött, hogy nem is számolnak az atkával megtámadott méhcsaládok felszámolásával, hanem inkább külföldről beszerzett szerekkel gyógykezelik állományukat. Állítólag most fejezik be Magyarországon egy hatásos gyógyszer vizsgálatait, amely szép eredményekkel kecsegtet a fertőzött állományok gyógykezelésében. Ebből a szerből méhészeti telepeink is kaptak. A küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel tekintették meg a szabadban elhelyezett méhészeti muzeális tárgyakat és egész telepünket. Kocsis elvtárs nagyra értékelte törekvéseinket, vagyis Szlovákia méhészetének a múltját bemutató, szabadban elhelyezett múzeumot. Az SZMSZ KB székházába visszatérve a Szlovák Fogyasztási Szövetkezetek elnökhelyettesének, továbbá szövetségünk elnökének Jáni elvtársnak a társaságában eszmecserét folytattunk magyarországi méhészbarátainkkal. Megegyeztünk abban, hogy szövetségünk és a HUNGARONEKTÄR vezetőinek személyes kapcsolata mindkét fél számára gyümölcsöző és hasznos. J. Ft Juťaj Ferenčík agrármérnök, az SZMSZ KB titkára Gondok és sikerek Ha a kint tartózkodó méhek a téves tájékozódás miatt nem saját lakásukba térnek vissza, akkor ezt eltájolódásnak nevezzük. Ennek feltűnő következménye, hogy a két egymás mellett levő család egyenetlenül fejlődik. Az egyik család méhállománya rohamosan szaporodik, a másik pedig kevés népességű, ezért gyenge a fejlődés. A méhész sokszor nem gondol rá, hogy ezt az állapotot esetleg a méhek eltájolódása okozza. A rendkívül népes és a gyengébb családok létezésének persze más oka is lehet. Ilyen eset például a méhanyák eltérő petéző képessége, vagy ha a fiatal, illetve az öreg anya valamilyen okból kárt szenvedett. A méhek eltájolódásáról van már némi tapasztalatom, ezért érdemesnek tartom a témát feleleveníteni. Ilyen esetet először tapasztaltam, amikor méheimet kertemben helyszűke miatt egyszínű kaptárakban, vagyis egysorban összezsúfoltan helyeztem el. A nyugati oldalon levő két szélső kaptárban mindig népesebb volt a család, mint a többiben. Nagyobb hordáskor megfigyeltem, hogy a teherrel hazatérő méhek közül több a legközelebbi kaptárt választotta sajátjának. A szóban forgó két családtól kétszer pergettem, míg 9 többitől csak egyszer. Ezt természetesen az eltájolódás idézte elő. Vándorlás alkalmával az egyik méhcsaládom a hordás tekintetében gyenge málnán és fenyőn nagyon legyengült. Ezt a családot odahaza a kaptársor szélére tettem, és tartaléknak szántam a következő tavaszra. A vándorlásról visszatérve a maghere még virágzott, és nektárt adott. így a gyenge család rohamosan megerősödött, és népes termelő családként telelhettem be. A mézkamra lezárásakor kevés mézet is pergethettem tőle. Igaz, hogy ennek a családnak könnyű volt felfejlődnie, mert ebben támogatták őt a szomszéd családok. A teherrel visszatérő méhek ugyanis eltévedtek, s a nektárral, valamint a néppel gyarapították a gyenge méhcsaládot. Az eltájolódás főleg olyan fiatal méheknél fordulhat elő, amelyek csak keveset repültek ki a kaptárból. Az elfájolódás tehát csak hátrányára van a méhésznek, mert a kaptársor közepén levő családok legyengülnek, és többletmunkát jelentenek. Az eltájolódott méhek persze nem mindig jutnak be simán az idegen kaptárakba. Ha a méh nem biztos a dolgában, hogy hová vigye terhét, akkor a kaptár előtt tétovázva röpköd, s ha teherrel is érkezik, az őrök felfigyelnek az Idegen szagra, és a méhet megtámadják. Ha azonban sikerül bejutnia a kaptárba és terhétől megszabadulnia, akkor is idegennek tekintik és meg is ölhetik őt. Ez káros, mert számtalan dolgozó méh esik ki így a termelésből. Akkor hogyan erősödjön fel a szélső család, kérdezhetné valaki? Ha az eltájolódás nagy mértékű, akkor a sok beérkező méh közül több idegen méh meg is maradhat. A család magáénak fogadja el a jövevényt vagy pedig megsemmisíti. Többször láttam, amint a röpdeszkán viaskodnak a méhek. Ilyenkor úgy tűnt, mintha kereső méhek igyekeznének a kaptárba jutni, vagy pedig rablókat hoznának ki a kaptárból. Sokszor éppen az eltájolódott méheket ragadták meg és meg is ölték. Ha nagy az eltájolódás, akkor a családok nem fejlődhetnek egyenletesen. Ilyenkor a méhésznek be kell avatkoznia, különben a családok korán rajzanának, más családok viszont gyengék maradnának és könnyen a kereső méhek áldozataivá válhatnak. Az eltájolódás meggátolására több módszert javasolnak: 1. A méhek számára szükséges valamilyen tájékozódási pont. Sok méhész azonban fel sem figyel az eltájolódásra. Ha a méhek a ház közelében levő kertben vagy a gyümölcsösben vannak, akkor a kaptárakat kü lönböző fák alatt kell felsorakoztatni. A bokor vagy a kerítés már tájékozódási pontként szolgálhat a méheknek. Ahol ilyen lehetőség nincs, ott más megoldást kell keresnie a méhésznek. 2. A kaptárak különleges elhelyezése szintén jó támpontot nyújthat a méheknek. Nem célszerű az elhelyezés, ha a kaptárakat több sorban, tehát sűrűn egymás mögött sorakoztatják fel. A hátsó kaptársornak legalább hat-nyolc méterre kell lennie az elsőktől. Ha azonban a kert kicsi, akkor helyszűke miatt a kaptárakat úgy kell elhelyezni, hogy a röpnyílások mindegyike más felé nézzen. Ha nagyobb terület áll rendelkezésre, akkor a kaptárakat sakktábla-szerűenj lépcsőzetesen kell elhelyezni. A telephely kiválasztásakor vegyük figyelembe, hogy az esetlegesen mérsékelten emelkedő domboldalon a különböző magasságban elhelyezett kaptárak között csak elvétve fordulhat elő eltájolódás. Ilyenkor, ha a kaptáraikat egyvonalba raktuk le, akkor is csoportosan kell azokat elrendeznünk úgy, hogy egy-egy csoport között a távolság legalább 100—150 centiméter legyen. 3. A kaptárak különböző színe is meggátolja a méhek eltájolódását. Az is jó, ha a röpnyílások körüli kaptárrész más színű, mint a többi. Kaptáraim egyforma színűek, ezért a vándorláshoz használt első szellőztetőt többféle színre festettem. Így a méhek ,, a szoros kaptársorban is könnyebben eligazodhatnak. A virágpofszedő berendezések Is hasonló színűek, mint a szellőztetők. Mások viszont a kaptárakat festik többféle színűre. Sokszor a ritkító piros, a sárga és a kék az yralkodó szín. Ügyelni kell azonban a vándorkocsik festésére is. Ha a vándorkocsi oldala egyszínűre van festve, akkor is eltájolódás következhet be. Ezért ajánlatos olyan színekkel festeni, amelyek hatással vannak a méhekre. Tudjuk, hogy a méhek nem látják, hanem érzékelik a színeket. Sokszor összetévesztik a citromsárgát a narancssárgával és a zölddel, a kékkel viszont a bíborvöröst és az ibolyaszínt, feketével pedig a pirosat, azonban megkülönböztetik a zöld és a kék színeket. Ezért nem ajánlatos a kaptárak különböző színárnyalattal való festése. A méhek tehát a piros, a fehér, a kék és a sárga színt jól megkülönböztetik. Viczeu bikán Lépcsőzetesen és csoportosan elhelyezett kaptársor Ismeretek a méhek ettájaUdaséröl
