Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-23 / 21. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1981. május 23. 8 sák, hanem megelőzzék, így gondos­kodnak a gyermekek szellemi és fizi­kai fejlődéséről. A kismamáknak nagy segítséget nyújt a szülészeti tanács­adó, amely minden községben műkö­dik. ■ De vajon valamennyi szülő tud-e megfelelően gondoskodni gyermeké­ről? — Sajnos nem. Akadnak szülők, akik nem képesek e „hivatás“ betöl­tésére, sok baj okozója az alkoholiz­mus és a válás. Ezekben az esetek­ben a hnb gyermekvédelmi bizottsága közbelép, a bizalmiak meglátogatják a rosszul élő családokat és miután meggyőződtek a család erkölcsi és anyagi helyzetéről, a bizottság a ja­vaslatok alapján határozatot hoz, mi­képpen segítse a gyermeket a neve­lésben, hogyan védje a káros hatá­soktól. Az anyagi támogatást helyezi előtérbe, amit különféle formában valósít meg, ügyelve arra, hogy ezt az összeget a gyermek étkezésére, ruházatára fordítsák a szülők. ■ Hogyan kívánnak javítani a helyzeten? — Az új irányelvek értelmében a Jövőben kevesebb bölcsődét s több óvodát építünk. A kérdés megoldása továbbra is a nemzeti bizottságokra hárul, de amint már említettük, ke­resni kell azokat a lehetőségeket, a­­melyekkel gyarapíthatjuk e fontos létesítmények számát. Ehhez nagyobb társadalmi összefogásra, több kezde­ményezésre van szükség a mezőgaz­dasági üzemek részéről is. Hasznosí­tani kell a régi iskolákat, üzemi épü­leteket, amelyek átalakítás után na­gyobb beruházás nélkül is e célt — megfelelő színvonalon м szolgálhat­ják. N. X. EGYRE TÖBB GYERMEK JÁRHAT ÓVODÁBA Szlovákiában a legújabb statisztikai adatok szerint ez iskolahálózat fej­lesztésére fordított kiadások — bele­értve a beruházásokat Is — a hato­dik ötéves tervidőszakban az előző­höz viszonyítva huszonnégy százalék­kal, az egészségügyi költségek har­mincegy, a kultúra fejlesztésére for­dított összeg pedig harminchét száza­lékkal növekedett. E területek fej­lesztésére összesen 231 milliárd koro­nát fordítottunk; míg a korábbi öt esztendőben 181 milliárdot. A bölcső­dei férőhelyek száma tavaly az 1975- ös esztendőhöz képest harminc szá­zalékkal növekedett és elérte a 111 ezret, az óvodákban 695 ezer gyerme­ket tudtunk elhelyezni, ami 220 ezer­rel volt több, mint az 5. ötéves terv­időszak utolsó évében. E nélkülözhetetlen létesítmények építésére a galántai járásban is a komplex lakásépítési program kere­tében került sor. Arról, hogy az el­múlt időszak választási programjából mit sikerült megvalósítaniuk, Ondrej Varga járási tanfelügyelő tájékozta­tott. i— Járásunkban (különösen a 6. öt­éves tervidőszak utolsó éveiben foko­zódott a családokról, a gyermekekről való gondoskodás. Nagy pénzösszege­ket fordítottunk gyermekintézmények létesítésére, korszerű berendezésére >— beleértve az iskolákat is. A böl­csődei férőhelyek száma egyre in­kább lehetővé teszi a három éven aluli gyermekek elhelyezését és a megfelelő korú gyermekek óvodába járását. A gazdasági eredményekkel össz­hangban szaporodtak az új családi házak, új lakótelepek létesültek s ve­lük párhuzamosan épültek s épülnek a gyermekintézmények. Az utóbbi években több mint tíz bölcsőde és óvoda épült fel, s ma már összesen száznégy bölcsődénk s óvodánk van, ezekben 6856 kiskorú kap teljes ellá­tást, s szakfelügyeletet. Az alapisko­lákban összesen 18 577 gyermek ta­nul. ■ Ezek szerint a gyermekek elhe­lyezésének problémáját már megol­dották? — Korántsem. A tervezett férőhely­számot nem mindenütt sikerült elér­ni, különösen Galántán és Sereden kedvezőtlen a helyzet. Ennek legfőbb oka az, hogy e létesítmények építése elég lassú ütemben halad. A közsé­gekben kedvezőbb a helyzet, mert Itt a szülők és a társadalmi szervezetek sokat tesznek azért, hogy gyermekeik egészséges környezetben, kedvező kö­rülmények között nevelkedhessenek. A járási székhelyen is az lenne a he­lyes, ha az üzemek, vállalatok és in­tézmények dolgozói társadalmi mun­kával segítenék elő a gyermekintéz­mények mielőbbi átadását. Kontár Gyula felvétele Járásunkban Jelenleg huszonegy bölcsőde működik, ebből öt üzemi, a többi területi; az óvodák száma eléri a nyolcvanhármat, ebből hét üzemi, a többi területi. Az üzemek hozzá­állására több jó példa is akad: ilyen többek 'között a vágsellyeí (Sala) Duslo n. v., a galántai bútorgyár, a kohógyár stb., melyek dolgozói társa­dalmi munkával járultak hozzá a böl­csőde vagy óvoda építéséhez. A kohó­­gyár dolgozóinak összefogása révén például időben átadtak rendeltetésé­nek egy bölcsődét harmincöt gyer­mek, részére, a TOS galántai üzemé­nek dolgozói két lakásegységet alakí­tottak át bölcsődévé, ahol huszonkét gyermeket tudtak elhelyezni, a ga­lántai Jednota szintén egy régi épü­letet alakított át óvodává. Az óvodás korú gyermekek elhelyezését az utóbbi években megoldották Sintaván, Nagyfödémesen (Veiké Olany), Far­­kasdon (Vlőany) és Matúškovóban, ugyanakkor sok új, korszerűen fel­szerelt iskola került átadásra, a ré­gieket pedig korszerűsítették. A ta­nulók ízlésesen berendezett étter­mekben ebédelhetnek, szabad idejü­ket a napköziben, az iskola tornater­meiben vagy a szabadban tölhetik. A gyermekekről való gondoskodás terén jó munkát végeznek a helyt nemzeti bizottságok szolgáltató bi­zottságai is. Rendszeresen ellenőrzik a kerestkedelmi hálózat ellátását, ar­ra is ügyelve, hogy az élelmiszerellá­tásban az óvodák, iskolák előnyben részesüljenek. A járásban magas szín­vonalú a gyermekek egészségügyi el­látása: tizenhat gyermekorvos — ren­delési időn kívül — rendszeresen el­lenőrzi a gyermekek egészségi álla­potát azzal a céllal, hogy az előfor­duló betegségeket ne csak győgyít-CSANÄDI IMRE: A játékos tüzmanó A tüzmanó játékos manócska. Ott settenkedik, ahol az emberek tűzgyújtáshoz fognak. Ha a manócskának jókedve van, akkor egy­kettőre ég a tűz, mert segít fújni, és sipkájával legyezgeti. Ilyenkor hamarosan ripeg-ropog a tűz. De ha a tüzmanó bosszantani akar valakit, akkor az ébredező lángocska folytonosan kialszik, még a fa is megfeketedik. Az em­berek bosszankodni kezdenek, mérgelődnek, morgolódnak, vannak, akik ilyenkor dühösek szerfelett. Ez a manócskának roppant tetszik, mert 6 addig kuncog, nevet­gél, amíg más bosszankodik. Még a nyelvét is öltögett, ami igazán nem szép tóle. Egyszer, hogy hogynem, nagyapó felvette a mindent látó szem­üvegét, és megleste a manót vele. Meg is látta, hogy azért nem gyul­lad meg a tűz, mert a manó bosszantó kedvében van, a fellobbanó lángra dobja a sapkáját, és a tüzet eloltja vele. — Ahá! — gondolta a nagyapó —, nem fog ki rajtam egy Ilyen manóka. Amikor a tűz ismét kialudt, nagyapó egyáltalán nem mérgelő­dött, nem is morgolódott, hanem nyugodtan, komótosan elölről kezdte a tűzgyújtást. — Ejha! — csodálkozott a manó. — Ez már igen! Hiába bosszan­tom, nagyapó tudomást sem vesz rólam. A manó szája tátva ma­radt a nagy csodálkozástól, ezért a sipkáját is elfelejtette a lángok­ra hajítani. Mire ismét a bosszantáshoz fogott volna, addigra már vígan pattogott a tűz. Hát csak álldogált ott a manó, nézte a lobogó tüzet, miközben új csínyen törte a fejét. Hanem akkor, abban a pillanatban egy bukfencező szikra pattant ki a kályhából. A tüzmanó nagy hirtelen a szikra hátára pattant. Lehet, hogy meg is sarkantyúzta, mint valami tüzes paripát, de az már igaz, hogy elvágtatott vele, mert szempillanat alatt nem volt ott se szikra, se manó, Ĺ. E. Májusi dalocska Mikor a szép május egeket ragyogót: sej-haj, sej-haj, egeket ragyogtat, a mi szemeink rá visszamosolyognak, sej-haj, sej-haj, visszamosolyognak. Mikor virágot szór, virágos fát ingat, sej-haj, sej-haj, virágos fát ingat: mi is lobogtatjuk vidám zászlóinkat, sej-haj, sej-haj, vidám zászlóinkat. Mikor a madarak kevély dalra kelnek, sej-haj, sej-haj, kevély dalra kelnek: harsány gyerekhadak velük énekelnek, sej-haj, sej-haj, velük énekelnek. A nagyothalló gyermek Számos olyan rendellenességről, elváltozásról, betegségről beszél­hetünk, ami másképpen értékel­hető gyermekkorban, mint felnőtt­nél vagy idősebb embernél. Álta­lánosan ismert az öregek sokat­mondó — szinte közhellyé váló legyintése, ami azt mondja: már csak a nagy-szót hallja az emberi A nagyothallás idős korban gya­kori betegség — mondja az álta­lános hiedelem —, de fiatal kor­ban, gyermekorban? Az az érde­kes, hogy fiatal korban is elég gyakori, de erről rendszerint sem a család, sem a gyermek nem tud. Honnét származhat ez a fiatal kori nagyothallás? Egyáltalán sza­bad-e ezt a hallászavart nagyot­­hallásnak nevezni? Bizony nem szabad! A fül aránylag igen érzékeny szerv. Érzékenysége mély és na­gyon magas hangok felé erősen csökken. A hangosság, a hang­erősség növekedésével logaritmi­kusán emelkedik és decibellel mérjük. Ha a legyengébb hangot, amit az emberi fül felfog 0 deci­belnek mondják, a legerősebben hallható hang kb. 130 decibel. A hallásvizsgálat, a hallásmérés a hallás minőségének a megállapítá­sa. A mennyiségi hallásvizsgálat azt mutatja, hogy a halláscsökike­­nés mennyiben zavarja a beteg mindennapi életét. Az ilyen érint­kezést zavaró halláscsökkenést ne­vezzük nagyothallásnak. Nos gyermekeknél az igazi na­gyothallás igen ritka, bár egyesek megállapításai szerint a hallásza­var lehet örökletes, vagy szerzett — már a méhenbelüli életben, esetleg a szülés alatt vagy későb­bi begteségek kapcsán. Csupán ar­ról van szó, hogy a gyermek hal­lóképessége nem egészen tökéle­tes. Ezt a csökkent hallást termé­szetesen nem szabad nagyothallás­nak tartani vagy nevezni, már csak azért sem, mert sem az oka, sem a kezelése nem azonos a fel­nőttkori nagyothallással, ahol sok esetben csak a hallókészülékkel való hallásjavítás jöhet szóba. Gyakori ez a fiatalkori, gyer­mekkori halláscsökkenés? Bizony ritka. Mi okozhat ilyen csökkent hallást? Elsősorban valamilyen át­meneti — tehát gyógyuló — kóros folyamat. Még az egyszerű nátha vagy a garathurut is, ami elzárja az Eustach-kürtöt és megváltoztat­ja az élettani kapcsolatot közöt­tük, de okozhatja idült mandula­­gyulladás, megnövekedett garat­mandula és sok egyébb, az orr-fül­­gégészet körébe tartozó heveny folyamat, amelynek elmúlása — a beteg gyógyulása — után az ilyen halláscsökkenés természetesen megszűnik. De a gyermekkori hal­lászavar idegi eredetű is lehet és rögzülhet, ha ideiében nem foglal­koznak a gyerekkel. A felnőttkori és korai hallás­­csökkenés között tehát a leglénye­gesebb különbség az, hogy a fel­nőttkori nagyothallásről rendsze­rint tudomást szerez a beteg, mert zavarja, ha nem hall tisztán. A gyermekikor! halláscsökkenést vi­szont rendszerint a család vagy a pedagógus fedezi fel, úgy, hogy a gyermek figyelmetlen, tanulmá­nyaiban visszaesik és gyakran el­veszíti kapcsolatát környezetével. A másik ilyen lényeges különbség pedig az, hogy a gyermekkori hal­láscsökkenés rendszerint gyógyít­ható és most éppen ezért beszé­lünk róla, hogy felhívjuk erre a figyelmet. Ha a gyermek halláscsőkkenése gyanús, orr-fül-gége szakorvos vizsgálja meg és gyógyítsa a hal­láscsökkenést okozó betegséget. A betegség megszüntetésével elmúlik a halláscsökkenés is. Ha viszont a halláscsökkenés Idegi eredetű, hallásneveléssel még ez is javiható. Ennek egyik legfontosabb módszere a szájról olvasás. Figyeljék a tanév megindulása­kor a szülők gyermekeiket, és ha valami rendellenességet tapasztal­nak, jelentsék a pedagógusnak, az iskolaorvosnak. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első ré­sze. 9. Rangjelző szócska. 10. Szlo­vák föld. 11. Éke­zettel évszak. 12. Gyarapodik. 13. Mongol hercegek címe. 14. Német névelő. 15. Olasz névelő. 17. Mázsái. 19. Káros. 20. Kés szélei. 21. Szenve­dés. 23. Balatoni üdülőhely. 25. Ételt ízesít. 28. Battéria. 18. Só szlovákul. 29............fere. 30. Egyiptomi napis­ten. 31. Csacsibe­széd. 33. Francia névelő. 34. Tól-től angolul. 35. Szom­jas. 36. Kis Tibor. 37. Régebbi meg­szólítás. 39. Az Arai is az. 41. Idő­meghatározás. 42. Vége közepe. 43. Női becenév. 45. Haza. 47. Európai félsziget ék. hiba. 49. Szlovák vám. 50. A Magyar Légi­­forgalmi Társaság neve. 52. Kukucs­kál. 53. Séma egynemű betűi. 54. Számnév. 55. Színház Budapesten. 57. Nedv. 58. Erre a helyre. 60. Cseh vá­ros. 63. Házrész. 65. Gyümölcsöt tar­tósít. 67. Csüng. 68. Föléje. 69. Zamat. 70. Folyó Erdélyben. FÜGGŐLEGES: 1. Nem halt meg. 2. Numero. 3. Muzsikál. 4. Fél ember. 5. Ver. 6. Hebehurgya. 7. Lét. 8. Sze­mélyem. 9. Az idézet második része. 16. Egyfajta szín. 18. Dolog latinul. 19. Nem mozog. 20. Bokornagyságú fűnemű növény. 22. Tiltószó. 24. A Lengyel Légiforgalmi Társaság neve. 25. Tiltószó. 27. Bemutató darab. 29. Idegen dohány. 32. Igen szlovákul. 33. Jugoszláv folyó. 38. Szoba ango­lul. 40. Mely helyen. 42. Nem tompa. 44. Mellrész. 45. Otthoni. 46. Megne­vezése. 48. Tyúklakás. 50. Te és én. 51. Római hat. 54. Fogadási összeg. 56. Légszesz németül. 57. A felsőfok jele. 59. Azonban. 61. Beszédrész. 62. Női hangnem. 63. Állóvíz. 64. Strázsa. 65. Névelő. 66. Alumínium vegyjele. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 18. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: „Má­jus kilencediké, felszabadulásunk év­fordulója“. Nyertesek: Urbán Kelemen, Menyhe (Podhorany), Pathó Gyuláné, Muzsla (Mužla), Melicher Henrietta, Ipoly­­szakállas (Ipeľský Sokolecj.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents