Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-23 / 21. szám
1981. MÁJUS 23. 21. szám XXXII. évfolyam Ага 1,- Kčs A pünkösdi vérfürdő V. I. Lenin többször is hangsúlyozta, hogy a munkásosztály forradalmi pártjának a falvak életére gyakorolt tartós politikai hatása és befolyása nélkül nem nyerhető el a paraszti tömegek és a falusi nincstelenek döntő többségének segítsége a kapitalizmus elleni harcban. Ezért teljesen érthető, hogy a földnyúzó kisparasztság és a nincstelen mezőgazdasági dolgozók kapitalistaellenes mozgalma Dél-Szlovákiában sem fejlődhetett ki azonnal a CSKP megalakulása után. Bizonyos fordulatot csak a CSKP II. kongresszusa hozott, amely külön kiáltványában a munkás-paraszt szövetségért folytatott harc alapelvei mellett foglalt állást. Az 1929—1933-as évek parasztmozgalmának politikai behatásában ás a mezőgazdasági munkások osztályharcában már érvényesül Dél-Szlovákiának az a hozzájárulása, amit Klement Gottwald elvtárs a munkás-paraszt szövetség kiépítésében a CSKP vezetése alatt végbemenő balratolódásnak nevezett. Sokan feltehetik a kérdést, hogy Dél-Szlovákia hogyan tudott olyan jelentős szerepet betölteni a kapitalisták, pontosabban fogalmazva a feudál-kapítalisták elleni küzdelemben. A felelet a következőkben rejlik. Az Osztrák—Magyar Monarchián belül Magyarország elmaradott volt ipari fejlettség tekintetében. A mai Szlovákia területére összpontosalt a fejletlen ipar túlnyomó része, Dél-Szlovákiát viszont a fejletlen mezőgazdaság jellemezte. ■ - ■ vfa Fotó: Barčak Idén a szokottnál előbb került sor a zöldaratásra Így Dél-Szloválda lakosságának többsége kénytelen volt cselédként, napszámosként a nagybirtokokon munkát vállalni, s a termelőeszközökhöz való viszony alapján teljesen azonos volt a munkásosztállyal. Nem rendelkezett mással, csak a saját munkaerejével, amit — hogy a családját és önmagát el tudja tartani — kénytelen volt áruba bocsátani. Dél-Szlovákia magyarlakta vidékein ijesztő méreteket öltött a munkanélküliség, s ugyanakkor a nincstelenség és a szenvedés nemzetiségi elnyomással is párosult. Lenin forradalma igazolta a sorsuk ellen lázadókat. A harcra leginkább azok a kommunisták buzdították a mezőgazdasági dolgozókat, akik megjárták az orosz nép forradalmát, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom seregeiben harcoltak a békéről, a földről való dekrétumok és a nemzetek egyenjogúságát meghirdető kiáltvány megvalósításáért. Az egykori magyar vörösgárdistáknak köszönve a forradalmi elméletért sem kellett a szomszédba menni: Tehát volt kitől tanulni. A párt bolsevizálásával párhuzamosan, a párt figyelmének homlokterébe a tömegpolitikai munka került, ami az agitáció és a propagandatevékenység kibontakoztatásán túlmenően a dolgozók legégetőbb mindennapi követelményeiért vívott — az öntudatosság növekedésének és a politikai küzdelmek irányításának elengedhetetlen lépcsőfokaként értelmezett — harc szervezésére irányult. A dolgozók létérdekének védelme irányadó lett a délszlovákiai kommunisták tevékenységében. Az 1931. május 25-i pünkösdi vérfürdő Szlovákia történelmében nem volt egyedülálló eset, mert azt a földet, amelyre Kosúton három halott és öt sebesült munkás vére hullott, a húszas évek óta a krompachyi, hlohoveci, trenčfní, zvolení és a Dőlné Kr£kany-i munkások vére is öntözte. A kosúti események jelentőségét azonban mégis ki kell emelnünk. Terveink teljesítéséért és a XVI. pártkongresszus határozatalaak valóra váltásáért indított verseny a rimaszombati (Rimavská Sobota) járás politikai és gazdasági életében Is nagy jelentőséggel bír. A vállalások a munka termelékenységének növelését, az önköltségek csökkentését, a termelés szervezettségének és gazdaságosságának javítását, a jó minőségű termékek előállítását tűzték ki célul. A vezetők, a dolgozók és a szocialista brigádok alkotó együttműködése a biztosítéka a szocialista verseny célkitűzései teljesítésének, a termeléspolitikai feladatok valóra váltásának. A járás gazdaságai az 1981. évi gazdasági és pénzügyi tervüket az év elején elkészítették. A tervek értékelése során megállapítható, hogy az üzemi vezetők és a közvetlenül Irányító szakemberek az adottságok mellett, messzemenően figyelembe vették a népgazdasági és a járási igényekből eredő feladatokat A Járásban a gabonatermesztés sikere nagymértékben meghatározza a termelési célkitűzések teljesítését. Sajnos, a gondos munkával elvetett ősziekből ezerötszáz hektáron a növényzet kifagyott. A kifagyott ősziek helyébe — a népgazdasági követelményekkel összhangban — tavaszi árpát és kukoricát vetettek. A gazdaságok nagy gonddal végezték a növényvédelmet. Az idejében végzett vetésápolásnak és a lombtrágyázásnak köszönve, a tavalyi kiemelkedő terméseredményekkel számolnak. Minden olyan területen, ahol a vetést idejében el lehetett végezni szemes kukoricát vetettek, s a silókukoricát a később termelésbe vonható területeken termelik meg. A szakemberek véleménye szerint a silókukorica területe, a jövőben a járás minden gazdaságában csökkenthető, amenynyiben: ' ■ a legjobb fajta és technológia alkalmazásával a szokásosnál nagyobb terméseredményt érnek el; ■ az alkalmi szálastakarmány-nyerési lehetőségek — legelő, melléktermékek — kihasználásába további tartalékokat tudnak bevonni. A sikeres termelést megalapozó feltételek biztosítottak voltak, s így a kukorica termésmennyisége a tervezettnek megfelelően emelkedhet. A cukorrépa talajelőkészítését és vetését a „Több cukrot hektáronként“ jelszó jegyében kezdték meg. A mű' trágyázást talajvizsgálatok alapján vezett, s a zömében szerződéssel lekötött hozamok elérését feltételezik. A száraz és hideg időjárás viszont alaposan lefékezte a korai, szabadföldi zöldségek fejlődését. A zöldségtermesztés terén megindult kezdeményezőkedv az időjáráson akadt fenn, de ez semmi esetre se legyen több, mint átmeneti akadályozó tényező, mert a vegetáció, az élő szervezet rendkívüli mértékben megtudja magát újítani, és a nagynak tűnő károk és lemaradások a későbbiek során csökkennek, kisebbé válnak. — Az eltelt öt hónap alapján már megállapíthatjuk, hogy a járás a nöidőszerű munkák és tervek tükrében végezték, s a tavalyinál jcbb minőségű vetőmag és a gondosan előkészített magágy nemcsak a gazdagabb hozamok, hanem a gazdaságosabb cuikorépatermelés alapját képező -cukorhozam növelésének előfeltételeit is megteremtették. Befejezték a cukorrépa állománygyomosságvizsgálatát. A tőállomány kedvezően alakult, s a vizsgálat alapján döntenek a kémiai felülkezelés és a mechanikai növényápolás mikéntjéről és mértékéről. Technológiái elképzeléseik szerint a cukortartalom fokozásának lényeges eszköze — az egyenletes termőtőállomány biztosítása mellett — a gyomtalanság elérése. A zöldségtermesztés szerkezete és fajtaösszetétele összhangban van a tartósítóipar és a frissfogyasztás igényeivel. Az ágazat célkitűzései a tervénytermesztés Igényes tervét csak akkor tudja teljesíteni, ha minden talpalatnyi föld hasznosul — mondotta Peter Krajüak agrármérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság főagronómusa. A lehetőségek közül hármat emelt ki. ■ Nagyon jó a legelők fűhozama. A gazdaságok többségében a lucerna első hozamának kiesését a fűhozamokkal lehet pótolni. Igen nagy területű legelő használható, s a fűtermésből a szénán kívül elsősorban szenázst készítenek. ■ A járásban rendkívül sok az alkalmi szálastakarmánylelöheiy. A közutak árkainak, a folyók és csatornák partjainak és gátjainak igen dús fűtermését kell az idén — a szokásosnál korábban és körültekintőbb munkával — betakarítani, számolva a második kaszálás hasznosításával is. ■ A növényápolási, a gyomirtási munkák idejében való és lelkiismeretes elvégzésével, a növények gyom- és fertőzőmentességének a biztosításával, s a földterület hasznosításával kell pótolni az objektív tényezők okozta kieséseket. A.járásban egyébként eredményesen működnek az operatív bizottságok, amelyek eddig is sokat tettek az átmenetileg jelentkező alkatrész-* vegyszer-, műtrágya- és felszereléshiány áthidalása érdekében. örvendetes, hogy azok a követel* menyek, amelyeket a gazdaságok vezetőségei a hatékonyság kapcsán megfogalmaztak, most már a gyakorlatban is érvényesülnek. A mezőgazdasági munkák jelentős hányada —» így a tavaszi munkák is — kampány jellegűek. Ilyenkor nincs a hétköznap és a vasárnap között különbség, csak munkanap van. A gépek több műszakos üzemeltetése, a gépkiszolgálás pontossága, az emberek munkájának jő szervezése minden gazdaságban elengedhetetlen. Az irányítási rendszer tökéletesítése növelte a munkakedvet, s lehetőségeket teremtett az anyagi-műszaki területek rejtett tartalékainak a feltárására. Közhangulattá vált a tudományos-műszaki haladás vívmányainak érvényesítése a mezőgazdasági termelés bővítésében. A XVI. pártkongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista verseny ösztönző hatása tovább érvényesül azokban a felajánlásokban, amelyek pártunk megalakulásának 60.. évfordulóját köszöntik. Az időszerű munkák tehát az igényes tervek tükrében realizálódnak, ami egyúttal azt is jelképezi, hogy a mezőgazdaságnak sok olyan lehetősége van, amelyek helyes gazdaságpolitikával, s a munkát segítő és szolgáló erők összehangolásával hasznosíthatók. •—Csl—< A tiltakozó hullám, amely a kosúti események után végigvonult egész Csehszlovákján, széles körű, a demokrácia és a szabadságjogok védelmére irányuló mozgalommá terebélyesedve túllépett a munkásosztály keretein, s része lett a kommunisták által vezetett tőkés rendszer ellen indított harcnak. Ösztönzést adott a szlovákiai kommunisták és az egész csehszlovák kommunista mozgalom taktikai-politikai tevékenységének elmélyítéséhez. Csiba László ■ „Testet öltöttek benne mind a dolgok — tengerek, folyók és emberi sorsok, a napsütötte végtelen mezők“ mottó szellemében emlékezünk a kosúti események 50. évfordulójára lapunk 5. oldalán. ■ Hazánkban egyre nagyobb tömegek kerülnek a kultúra vonzásába, s az utóbbi évtized dinamikus gazdasági és társadalmi fejlődése növelte a szórakozási igényt. Szocialista kultúránk időszerű kérdései címmel megjelent írásunk a kultúra és a népművelés terén elért eredmények mellett, feltárja e két terület fehér foltjait, s körvonalazza a jövő perspektíváit. Megjelent a hetedik oldalon. ■ A ranglétra legfelső fokán címmel a 11. oldalon közölt cikkünk a galántai AGROSTAV közös mezőgazdasági építővállalat munkaközösségének a 6. ötéves tervidőszakban elért eredményeit elemzi. Egyben ízelítőt ad a 7. ötéves tervidőszak célkitűzéseiről, a járás mezőgazdaságának nyújtott konkrét szolgáltató tevékenységéről, de arról is hogyan segíti elő a járásban az új létesítmények típusterveinek elkészítését. ■ Lapunk 13. oldalán a „Több takarmányt, kevesebb erőtakarmányt“ címmel megjelenő írás a Gombai Állami Gazdaság példáján elemzi a tömegtakarmányok termelésének jelentőségét, az ésszerű takarmánygazdálkodás problémáit, s körvonalazza a megfelelő takarmányalap megteremtésének lehetőségeit. V * . > v
