Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-16 / 20. szám
1981. május 18. SZABAD FÖLDMŰVES 11 МщтШмШ E^program Hazánk népgazdaságában egyre nagyobb hangsúlyt kap a vegyipar termékeinek a gyakorlatban való felhasználása. A termékek egy része piackész állapotban, bizonyos hányada pedig más iparágak nyersanyagaként vagy a szocialista mezőgazdaság termelési eszközeként kerül közforgalomba. Tudatosítanunk kell azonban, hogy a gyártási folyamatban a vegyipar termékeinek elkészítéséhez bizonyos mennyiségű energiát használnak fel, s ugyanakkor a mezőgazdaságban hasznosítható műtrágyák és vegyszerek is sok energiát tartalmaznak. A termelésben ez az energia ésszerűen felhasználva belterjesítő termelőerővé alakul, és kedvező hatásfokkal befolyásolja a végeredményt. A CSSZSZK1381-1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai Vegyipar és gyógyszeripar Amikor társadalmunk az agrokémiai vállalatok létrehozása mellett döntött, főleg azt tartotta szem előtt, hogy a gyakorlatban érvényt szerezzen a tudományos alapokra támaszkodó tápanyagpótlásnak és növényvédelemnek. így járásonként, a fokozatosság elvének betartásával, a mezőgazdasági igazgatóságok felügyeletével, s a mezőgazdasági üzemek erkölcsi és anyagi támogatásával alakultak ki az első agrokémiai vállalatok, hegy fontossági sorrendben megvalósíthassák a társadalmi célprogram feladatait. A tapasztalatok jól bizonyítják, hogy a tápanyagpótlás és a növényvédelem tudományosan indokolt célprogramját nem nagy általánosságban, hanem a járásokban kialakított kooperációs körzetek adottságaihoz igazodva kell érvényesíteni. Ugyanis csak így érhető el a termelés feltételezett hatásfoka, így hasznosulhat elvért módon a műtrágyákban és a vegyszerekben felhalmozódott energia. Az csak természetes, hogy az agrokémiai vállalatok túlnyomó többsége a fenti elképzelések szerint fejti ki tevékenységét. Tudomásul kell vennünk persze azt az objektív valóságot is, hogy társadalmunk csak a kitermelt javak, vagyis az állami költségvetés tételeihez igazodva, az arányosságot betartva végezhet beruházásokat. Ez azt jelenU, hogy a keretek nem korlátlanok, hanem behatároltak. Ez azonban nem ad okot arra, hogy az agrokémiai vállalatok kompletizálásában pangás álljon be. Szükséges, hogy a beruházók, vagyis a mezőgazdasági üzemek a kompletizáláshoz optimális mértékben hozzájáruljanak, s indokolt esetekben az Állami Banktól hitel folyósítását is kérjék. Csak e két pénzszerzési lehetőség maximális kihasználása után vülhat esedékessé az állami támogatás, amennyiben ezt a helyzet feltétlenül megköveteli. A TERMELÉS FONTOS LÁNCSZEME A galántai járásban például 1977. novemberében kezdték el diószegen (Sládkovičovo) az agrokémiai vállalat építését. Gerbécz Pál építész technikus, a vállalat üzemi pártszervezetének elnöke említette, hogy a járásban kezdetben három kooperációs körzet kialakításával számoltak. Ez az elképzelés azonban módosult. Alapos megfontolás után két kooperációs körzetet alakítottak, mégpedig galántai és vágsellyei (Sala) székhellyel. A speciális helyzet kapcsán az agrokémiai vállalat alapeszközeinek a létrehozásához csupán a galántai koperációs körzet mezőgazadsági üzemei járultak hozzá. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a vállalat mindenek előtt ebben a körzetben segíti a mezőgazdasági üzemek termeléséneik fellendítését. A vágsellyei kooperációs körzet földjei a DUSLO n. v. tőszomszédságában vannak és a mezőgazdasági üzemekben szükséges műtrágyát egyenesen a gyárban szerzik be, tehát mind a tápanyagpótlást, mind a növényvédelmi teendőket a körzet gépparkjával végzik. Csak rendkívüli esetekben fordulnak az agrokémiai vállalathoz segítségért. Az agrokémiai vállalat telephelyének építési és a géppark költségeit túlsúlyban kilenc gazdaság viseli. Ezek között említhetjük a vetőmagszaporltó állami gazdaságot, a nagyfödémesi (Veiké Űlany), az ábrahámi és a Vefký Grob-i szövetkezetét Is. A vállalat a gépeket mintegy 80 százalékban az említett négy gazdaságban használja ki. Esetenként azonban segítenek a többi tagüzemnek, de a környező járások mezőgazdaságának is. A diószegi telep építésére eddig 24 millió koronát használtak fel. A géppark összértéke pedig 7,5 millió korona. Az agrokémiai vállalat kompletizálásához a mezőgazdasági üzemek 17 millió koronával járultak hozzá, a bankhitel 7,5 millió, az állami hozzájárulás pedig 7 millió korona. A szolgáltató tevékenységet a tagüzemeknek is az állami díjszabvány szerint számlázzák. Év végén a hozzájárulás arányában elosztják a tiszta jövedelmet. A tagüzemek az osztalék összegét mindig újabb beruházásokra fordítják. Járási méretben a vállalat raktározza a foszfor- és káliummütrágyát, a többi trágya egy részét vágsellyéről, a DUSLO nemzeti vállalatból saját tehergépkocsikkal egyenesen a mezőgazdasági üzemekbe juttatják el, a hátralevő mennyiséget pedig a gazdaságok szállítják haza. A vállalat vezetősége a mezőgazdasági tagüzemeik képviselőivel abban egyezett meg, hogy agronőmusai hetenként rendszerint pénteken tanácskoznak és megegyeznek a vállalat erő- és más gépeinek igazságos elosztásában. Ez a módszer jól bevált, s így elkerülik a súrlódásokat. A gépek jelenleg többnyire az említett négy gazdaságban dolgoznak. A vállalat kompletizálása a hetedik ötéves tervidőszak vége felé esedékes, amikor lehetőség nyílik a tagüzemek mindegyikének a kiszolgálására. SÜRGETŐ FELADAT A diószegi telep épületei ez év augusztusában elkészülnek. Nagyon sürgető feladat ez, mert a vállalatnak tényleg szüksége van az új építményekre, meg aztán az állami hozzájárulás is csak akkor jogerős, ha az építményt időterv szerint átadják. A mezőgazdasági tagüzemek munkaerővel aktívan segítik a kivitelezést, hogy minél előbb átadhassák a létesítményt. A vállalat a múlt évben összesen 16,5 ezer tonna műtrágyát, és más anyagot szállított a mezőgazdasági üzemeknek, összesen 11 ezer 600 hektárra juttatta ki a szilárd halmazállapotú, 1150 hektárra pedig a cseppfolyós műtrágyát. Ugyanakkor, 312 hektáron földi gépekkel permeteztek. Repülőgépekkel 36 ezer 320 átlaghektárra műtrágyát, 23 800 átlaghektárra pedig vegyszert juttattak ki. Istállótrágyából több mint 22 ezer tonnát hordtak a földekre. JAVUL A TELJESÍTMÉNY Terv szerint ebben az évben enyhe növekedés várhatú a vállalat tevékenységében. Ezzel párhuzamosan a tervezett teljesítmények összege is javul. Most a diószegi szövetkezet gazdasági telepének bizonyos részét használják gépjavításra, ahol esős időben csak embertelen körülmények között dolgozhatnak. Ez is sürgetővé teszi a vállalat új telepének mielőbbi átadását. Az agrokémiai vállalat gépesített munkacsoportja 22 főből áll. A dolgozók átlagkora 22—40 év között váltakozik, tehát jó erőben levő, hozzáértő kollektíva kezében van a géppark, akik minden időt, kihasználnak a feladatok rugalmas teljesítésére. Jozef MigkoviC, a vállalat technikusa megjegyezte, hogy az első negyedévben több mint 3 ezer tonna műtrágyát szállítottak a rendeltetési helyére. Ugyanakkor hétezer tonnán felüli trágyáiét hordtak a földekre, 44 tonna mésztrágyát használtak fel talajjavításra, több mint 1600 tona Istállótrágyát vittek a talajokra, repülőgépekkel 16 700 hektáron mütrágyáztak stb. A fentiek jól bizonyítják, hogy a nem kis problémákkal birkózó agrokémiai vállalat munkeközössége mindent megtesz azért, hogy megvalósítsa a társadalom által meghatározott célkitűzéseket, a mezőgazdaságnak hatékony segítséget nyújtson a terméseredmény szüntelen növelésé-A vegyipari termelést távlatilag a nyersanyagok és az energetikai források lényegesen nagyobb fokú kihasználása irányában kell fejleszteni, éspedig a műszaki és technológiai szempontból Igényesebb és több szakképzett munkát igénylő gyártási eljárások gyors növelésével. Ezen az alapon, valamint a nemzetközi munkamegosztás és a KGST-országokkal, főleg /в Szovjetunióval megvalósuló integráció Intenzitásának növelésével csökkenteni kell ezek behozatalát a nem szocialista országokból. A termelés és a fogyasztás szakaszán olyan szerkezetet kell kialakítani, hogy lényeges mértékben javuljon az ágazat helyzete a nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelemben. A vegyipari termelés volumenét 1985-ig legalább 12 százalékkal kell növelni. A vegyipari termelés fejlesztését a magasabb színvonalú szakágazatokra, főleg a tiszta vegyi anyagok, a szerves festékek, a polimeradalékok, a gyógyszerek, a biotényezők és a felületkezelő alapanyagok gyártására kell összpontosítani. Előnyben kell részesíteni azokat a termelési szakágazatokat, ahol feltételezhető a saját kutatási-fejlesztést alap eredményeinek kihasználása, s ahol a nyersanyag-behozatal tekintetében minimálisra csökkenthető a nem szocialista országoktól való függőség. A kőolaj behozatalának magas fokú devlzaigényessége szükségessé teszi, hogy az egész népgazdaságban hatékony intézkedéseket fogadjunk el a maximális megtakarítás elérésére a fűtőolaj, az üzemanyag és más kőolajipari termékek fogyasztásában, beleértve a fáradtolaj összegyűjtésének tökéletesebb megszervezését is. Azzal összefüggésben, hogy hazánk tüzelőanyag-energetikai mérlegében csökkenteni kell a kőolajfogyasztás részarányát, s 15 százalékra növelni vegyipari feldolgozásának részarányát, elő kell készíteni Lltvinovban a ikrakkoló egység építését. A népgazdaság minden ágazatában ki kell dolgoznunk és meg kell valósítanunk a kőolajipari termékek felhasználásának takarékossági programját. Ezek felhasználását azokra a területekre kell összpontosítani, ahol a legjobban értéikesülnek. A CSSZK-ban és az SZSZK-ban fokozatosan ki kell egészíteni a petrolkémiai termelőe,r”ségeket, s hatékonyabban ki kell használni az eddig megépített nyersanyagbázist. A vegyi úton gyártott műszálak gyártásában a választék bővítésére és a minőség javítására kell összpontosítani a fi; gyeimet. Javítani kell a műtrágyáik és a mezőgazdasági vegyszerek minőségét és választékát. Űj kapacitásokat kell üzembe helyezni a .műszakigumi- és a ; tömlőgyártásban, tovább kell bővíteni a szállítószalagok gyártását. A helyi gazdálkodást vállalatokban kifejező mértékben kell növelni a gumiabroncsok újrafutőztatását, főleg a traktorok és a tehergépkocsik számára. Komplex feltételeket kell teremteni a gyógyszeripari termelés dinamikus fejlesztéséhez és a gyártmányfejlesztéshez, ahol a termelést körülbelül 37 százalékkal kell növelni. ÜJ univerzális üzemegységeket kell létesíteni a szintetikus gyógyszerek és a gyógyszeripart alapanyagok gyártásához. Ki kell szélesíteni a gyógyszeripar hazai nyersanyag-alapját, el kell mélyíteni a KGST-országok közötti együttműködést és szakosítást a gyógyszeripart nyersanyagok, orvosságok és egészségügyi kellékek gyártáséban. A gyógyszergyártás szükségleteit és forrásait a minőség és a szerkezet szempontjából megfelelően összhangba kell hozni az egészségügyi és a többi ágazat szükségleteivel. Feltételeket kell teremteni a behozatal és a kivitel passzív szaldójának felszámolásához. ben. HOKSZA ISTVÁN MINDENT A VEVŐÉRT Cél: a fogyatékosságok megelőzése! Á jő bornak nem kell cégér, tartja egy régi közmondás. Ez jutott eszembe, amikor egy hétköznap délutánján a gútal (Kolárovo) bútorüzletben az árusítást szemléltem. Ez a bolt a sző legszorosabb értelmében eldugott helyen van. Ha valaki nem nagyon figyel oda, akkor észrevétlenül elballag mellette. A boltban mégis nagy a sürgés-forgás. Rövid otttartőzkodásom alatt megfigyelem, hogy az elárusító személyzet egy percre sem pihenhetett. Ez idő alatt négy bútorgarnltúra cserélt gazdát, s ebből kettő a járási székhelyre került. A bútoreladás sikerének titkairól a bolt vezetőjével, Skopp Istvánnal társalogtam. Arra kért, hogy várjam meg a zárás idejét. Megvártam, s amint már említettem olyan eseménynek lehettem szemtanúja, ami önmagáért beszél. A gútaiak J61 Ismerik a bolt múltját és Jelenét. Azt is tudják, hogy a Skopp István neve szinte elválaszthatatlan a bolttal. Ö volt az, aki mindig megkérdezte a gútal vásárlót, hogy milyen bútorra lenne szüksége. Mindez huszonnégy évvel ezelőtt nagyon szerény keretek között történt, amikor az ország akkori legnagyobb, tehát több mint tízezer lakosú községének bútorboltja mindössze huszonöt négyzetméter elárusítótérrel, s ugyanakkora raktárral rendelkezett. Mint minden kezdet, az indulás itt ts nehéz volt. Az első évben havonként mindössze 20—30 ezer korona forgalmat értek el. Közel negyedszázad alatt alaposan megnövekedett a bolt forgalma. Ma már tizenhárommil- 116 koronát irányoz elő az évi terv. A bolt elárusítóterülete ugyan nem nagyon bővült a raktárterület azonban lényegesen nagyobb lett. Csak természetes, hogy az elárusító személyzet is megszaporodott. Skopp István boltvezető, Kiss László, a vezető helyettese, továbbá Vontszemű Hona, Vontszemű György és Molnár Ferenc arra törekednek, hogy pontosan kielégítsék a vásárlók igényeit. A bolt vezetője megemlítette, hogy a tizenhárom millió koronás évi forgalomig a terv rendszeres túlteljesítésével jutottak el. A mércét természetesen minden évben magasabbra emelték, s ehhez a kedvező feltételeket már az előző évben megteremtették. Ez természetesen nem ment simán. — Eredményeinket sok gonddal, odaadó munkával értük el, <— jegyezte meg a bolt vezetője. Nincs saját üzlethelyiségünk, és raktárunk. Ezeket magánszemélyektől béreljük. így nyolc raktárhelyiségünk jelenleg a város nyolc különböző pontján van. Ezek természetesen ma már nem is felelnek meg a követelményeknek. A bolt sem megfelelő. Ha tehát a vásárlók a családtagokkal együtt érkeznek, alig férnek el. Vannak katalógusaink a raktáraikban elhelyezett bútorokról, a legtöbb vevő azonban meg akar győződni a kiválasztott bútor minőségéről, színéről és egyéb tulajdonságairól. Ilyenkor elmegyünk vele a raktárak valamenyikébe és megmutatjuk a bútort. Többletmunka ez, de a vásárlóért mindent megteszünk. Nekünk örömet jelent, ha a vevő boldogan, elégedetten távozik. Egy üzletembernek tanácsokat is kell adnia. El kell találnia a vásárló ízlését. Ha ezt eléri, akkor nyert ügye van. Meggyőződtem róla, hogy Skopp István és munkatársai értik a szakmát. Tudják, hogy az új bútorok tulajdonosai sok ismerősnek megmutatják a lakberendezésüket, s ezzel akaratlanul is növelik a bolt jő hírnevét. Skopp István jő emberismerő. Az eltelt években többször is bizonyította, hogy jő képességekkel rendelkezik. Tudja, hogy nem mindenki megy el a bútorboltba. Már pedig, ha a vevő nem megy hozzájuk, akkor a bútort kell „elvinni“ a vevőhöz. Ebből a célból a kultúrház kerektermét már többször bútorkiállításra is kihasználták. Társaival együtt — kellő népszerűsítéssel — szép sikereket értek el. A múlt évi kiállításon például több mint egymillió korona értékű bútort sikerült eladniuk. A bolt vezetője még egy titkot elárult, ami szintén hozzájárul a jő hírnév öregbítéséhez. Évente egy alkalommal tájékoztató anyagot küldenek a környező járások községeibe, s arra kérik a nemzeti bizottságok tisztségviselőit, hogy a szöveget néhányszor olvassák fel a hangoshíradóban. Talán mondanom sem kell, hogy a hatás nagyon jó. Az eladáskor kitöltött szelvények és a szállítási levelekben feltüntetett nevek jól bizonyítják, hogy az eladott bútorok hetven-nyolcvan százaléka a környező járások községeibe kerül. A sikerek titkát akartam megtudni, aml_ tulajdonképpen nem Is titok. A bútorbolt munkaközössége nem tesz mást, mint azt, hogy becsületesen dolgozik, szereti szakmáját, örülnek, ha másoknak örömet okozhatnak. Ezért találják meg az emberek Gután az eldugott bútorboltot. KOLOZSI ERNŐ A Szlovák Arhivatal dolgozói a sajtó munkatársait a napokban az árpolitika időszerű kérdéseiről, vagyis az e téren előforduló rendellenességekről tájékoztatták. Nyomatékosan hangsúlyozták, hogy hazánk nagykereskedelmi ármechanizmusának kialakítását jelentős mértékben befolyásolják a szüntelenül felfelé mozgó világpiaci árak, mégis törekednünk kell az árfegyelem betartására. A hatodik ötéves tervidőszak éveiben hatékony ellenőrzéssel gondoskodtak az árpolitika alapelveinek a betartásáról, az eléggé gyakran ismétlődő rendellenességek és fogyatékosságok feltárásáról. Intézkedéseket tettek az árfegyelem megszilárdítása érdekében. Többszöri ellenőrzéssel megállapították, hogy ebben a kérdésben csak a következetes, vagyis a rendszeres ellenőrzés segíthet. A múlt év folyamán Szlovákiában a több mint 4600 esetben végzett árellenőrzés során arra figyeltek fel, hogy a helytelen nagykereskedelmi árképzés következtében némely szervezetek több mint 120 millió korona jogtalan jövedelemre tettek szert, s az ily módon szerzett pénzösszeg az eltelt öt évben jelentősen meghaladta a félmilliárd koronát! A mélyreható ellenőrzés lezárása után a tekintélyes összeg egy részét visszaadták a megkárosított szervezeteknek, bizonyos hányadát pedig az állami költségvetésben hasznosították. Az ellenőrzéssel szerzett adatok feldolgozása után több mint hétezerkétszáz személyt marasztaltak el, mert bebizonyosodott, hogy durván megsértették az árpolitika alapelveit, önkényeskedtek az árszínvonal kialakításában és figyelmen kívül hagyták a vállalatok műszaki és gazdasági szabályozó részlegeinek adatanyagát Ezen túlmenően az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vizsgálatai során a kiskereskedelmi árak drágítására figyeltek fel. A múlt évben végzett mintegy tizenkétezerötszáz ellenőrzésből több mint háromezer esetben állapítottak meg árdrágítást. Talán mondanunk sem kell, hogy ez nagyfokú visszaélés a fogyasztók bizalmával, és jogos közfelháborodásra ad okot. Az ellenőrzések főleg a fogyatékosságok feltárására, s a hibák elkövetőinek az elmarasztalására irányultak. Feltételezhető, hogy mások is okultak belőle, és basonlő hiányosságok többé nem fordulnak elő. Tulajdonképpen a fogyatékosságok feltárást követő óvintézkedések is a hibák kizárását szolgálják. Jelentős sikernek számít például, hogy a hiányosságok felszínre hozatala után a tárcák és a termelési gazdasági egységek ellenőrző osztályai aktivizálódtak, s már következetesebb vizsgálatokat folytatnak. Halaszthatatlanul szükséges azonban, hogy ezután a vállalatok ellenőrző munkaközösségei szintén aktivizálódjanak, mert ők vannak legközelebb a napi élethez, s a helyzet tökéletes ismeretében a rendellenességeket még a kezdet kezdetén felismerhetik és hatékony intézkedéssel kiküszöbölhetik. Az is szükséges, hogy a partnerek, vagyis a fogyasztók résen legyenek. A szállítmányok átvételekor ellenőrizzék a számlák helyességét, s ha árdrágítást észlelnek, akkor ne folyósítsák az összeget, hanem jelentsék az esetet a legilletékesebb intézménynek. —ha—1 t > *
