Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-16 / 20. szám

1981. május 18.

——

.SZABAD FÖLDMŰVES,

3

Megbonthatatlan közösség

Kijevben május 9-én, a fasizmus felett aratott győzelem 36. évfordulóján ünnepi nagygyűlést tartattak a Nagy Honvédő Háború emlékműkomplexumának felavatása alkalmábél. Az ünnepségen részt vett LEONYID BREZSNYEV elvtárs, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, % Nagy Honvédő Háború veteránjai, a dolgozók képviselői, katonai személyiségek és a szovjet városokból érkezett vendégek.

Az ünnepségen mondott beszédében Leonyid Brezsnyev elvtárs emlékeztetett a Nagy Honvédő Háború kezdetére: 1941. június 22-ére, arra napra, amikor az imperializmus legsötétebb erői, a fasizmus, a háború véres csapását mérték a szovjet hazára. Nem titkolták céljukat: meg akarták semmisíteni a szocializmust. A szovjet nép azonban lenini pártja vezetésésével felkelt hazája szabadságának, eszméinek védelmére.

— A fasizmus ellen vívott harcban nem voltunk egyedül. Emlékezünk hősi szövetségeseinkre, a partizánokra, sok ország ellenállásának hőseire, emlékezünk a Hitler-ellenes koalícióban részt vevő és harcoló szövetségeseink katonáira. De nem feledkezünk meg arról, hogy a háború leg-Ünnepi nagygyűlés a győzelem napján

súlyosabb terhei a szovjet népre hárultak, hazánk húszmillió fiát és leányát vesztette el. A szovjet nép megmutatta, hogy jól tudja felhasználni a békét. Megvalósultak a frontharcosok álmát arról, hogy milyen hatalmas és szép lesz a győzelem után hazánk. A kommunista épitőmunka további útját az SZKP XXVI. kongresszusának határozatai tűzték ki. De ahhoz, hogy valóra váltsuk elgondolásainkat, békére van szükségünk — mondotta többek között Leonyid Brezsnyev elvtárs.

Beszédének további részében rámutatott, hogy a tőkés világ néhány államférfia az erő és a diktátum kategóriáiban gondolkodik. Legfőbb politikai céljuknak azt tekintik, hogy katonai fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval szemben. Vannak közöttük olyanok is, akik nyíltan kijelentik, hogy a béke állítólag nem a legfontosabb dolog, van ami fontosabb a békénél.

Bennünket azonban nem lehet fenyegetni és zsarolni. Erősek a* Ide* geir.k, edzettek vagyunk — mondotta Brezsnyev elvtárs.

— A fegyverkezési verseny ellenségei vagyunk. Más célokra lt jól tudnánk alkalmazni azokat az eszközöket, amelyeket a fegyverkezés elnyel, de ha rákényszerítenek bennünket, akkor gyors és határozott választ tudunk adni az imperializmus bármelyik kihívására.

Az SZKP legutóbbi kongresszusa ismét megerősítette, hogy a Szovjetunió politikájának legfőbb célja a béke. A Szovjetunió ezért erőit sohasem fogja más népek kárára felhasználni, mindig a békét szolgálta és ezt szolgálja a jövőben is. Más államok szabadsága és biztonsága a szovjet nép szabadságának és biztonságának lényeges feltétele. Ugyanakkor azonban szabadságunk elengedhetetlen feltétele más országok szabad és független fejlődésének — mondotta beszéde befejező részében Brezsnyev elvtárs.

A problémák megoldása Vietnamban

Vietnam lakosságát jelenleg 54 millióra becsülik s ez csaknem hét millióval több, mint 1975-ben volt. Problémát okoz, hogy szűkösek az ország valutakészletei, ami kihat az élelmiszerimportra. Tavaly a 14 millió tonnára tervezett hántolatlan rizs betakarítása helyett egymillióval kevesebbet takarítottak be, s bár ez az 1976-os termeléshez viszonyítva 400 ezer tonnával több, a népesség gyors növekedése a gyakoratban ezt érzékelhetetlenné tette. A múlt évvel lezárult ötéves tervidőszakban azonban fontos eredmények is kimutathatók, mint például másfél millió hektár termőre fordítása, a munkanélküliség csökkentése, a háborús sebek begyógyítása, új termókapacitások létesítése.

A gazdasági és ellátási nehézségeket kutatva joggal említik a három évtized háborús pusztításait, a sorozatos természeti csapásokat, a rosszabbodó nemzetközi feltételeket, a Pol Pot-ista Kambodzsával és Kínával vívott határháborút. A hadsereg például kénytelen volt elhanyagolni a békés építómunkában neki szánt fontos szerepét, s a Kambodzsa és Laosz iránt vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése is jelentős teher. Mind„A magas szerződő felek kijelentik, hogy az európai biztonság szavatolásának egyik fő feladata a második világháború után kialakult európai államhatárok sérthetetlensége. Annak a szilárd elszántságuknak adnak kifejezést, hogy az 1955. május 14-én megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási Varsói Szerződés többi tagállamával együtt, a szerződéssel összhangban biztosítják a tagállamok államhatárainak sérthetetlenségét és megtesznek minden szükséges intézkedést a militarizmus és revansizmus bármely erői agreszsziójának megakadályozására és a támadó visszaverésére.“ (A csehszlovák —szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 9. cikkelye.)

Igen, a 26 évvel ezelőtt megkötött Varsói Szerződés a szocialista országok népe legsajátabb szükségleteit kifejezve jött létre, hogy biztonságos Európa szavatolt feltételei között éljenek és építsék a szocializmust.

Az európai szocialista országok a Varsói Szerződés aláírásával válaszoltak arra, hogy 1955 májusának elején a NATO fokozottan veszélyeztette biztonságukat. E szerződésben a szocialista országok barátságának és kölcsönös segítségének lenini eszméi öltöttek testet és gazdagodtak a forradalmi vívmányok védelmére irányuló katonai és gazdasági erőfeszítéseik egybehangolásával. Arról volt szó, hogy a szocialista országok egységes erejét állítsák szembe az imperialista agresszorokkal. Az imperialisták katonai tömbjeitől eltérően, a Varsói Szerződés szervezete a szocialista államok önkéntes szövetsége, amely részvevőinek teljes egyenjogúsága, függetlenségük és szuverenitásuk kölcsönös tiszteletben tartása, a belügyeikbe való be nem avatkozás elvei alapján jött létre. Ezzel szemben az Észak-atlanti Szövetség fennállásának első napjai óta agresszív célokat szolgál. A szocialista államok és a társadalmi-nemzeti felszabadu lésükért küzdő népek ellen irányul. Az imperialisták valamennyi agreszszfv cselekedetüket a NATO részvételével vagy támogatásával követték el.

Ezzel szemben a Varsói Szerződés szervezete nem követ más célokat, mint a hozzá tartozó népek demokratikus vívmányainak és a békének védelmét.

A Varsói Szerződés békeszeretó céljait 11. cikkelye is rögzíti, mely kimondja, hogy a szerződés érvényét veszti s Így jelentősége is megszűnik.

ezt kiegészíti az irreális tervezés, a háborút szolgált gazdaságirányítás elveinek és módszereinek folytatása, amely már nem felel meg a béke, a szocialista átmenet korszaka igényeinek, az anyagi ösztönzésnek, mint a termelés egyik hajtóerejének fel nem ismerése. Ezeket a hibákat sorolják fel Hanoiban.

A tanulságok alapján új feladatok új rangsorolása készül el. Első helyen a legfontosabbként az élelmiszer* probléma megoldása áll. A második a nemzetvédelem szükségleteinek kielégítése, mert Vietnam nem számol gyors változással a kínai politikában. Ezeket követi a szocialista iparosítás, a fokozatosság hangsúlyozásával, E rangsornak megfelelően a realitásokra, elsősorban az ország lehetőségeire, a gazdaságirányítás átalakításának folytatására építve fogalmazódnak meg az idei terv fő céljai: 15 millió tonna élelmiszer megtermelése, visszafogott és összpontosított beruházáspolitika, az áram- és széntermelés meggyorsítása. Egyfajta stabilizációs program ez, amely segíteni kívánja a még kidolgozás alatt állő 1981—1985. évi ötéves tervet.

(Népszabadság)'

mihelyt létrejön az európai kollektív biztonsági rendszer s megszületik a j reá vonatkozó általános európai szerződés. A Varsót Szerződés tagállamai e célhoz híven, különösen az utóbbi években óriási erőfeszítést tesznek^ . Következetes békeszeretetüket tanúsítja, hogy nemegyszer javasolták a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű , feloszlatását.

A következetes békeszeretet és a népek közötti barátság elveinek nemcsak a Varsói Szerződés szerkezete, j hanem egész gyakorlata is megfelel. ' Brezsnyev elvtárs hangsúlyozta: „Tiszta lelkiismerettel mondhatjuk, hogy szövetségünk, barátságunk, együttműködésünk olyan szuverén, egyenjogú szövetsége, barátsága és együttműködése, amelyeket közös célok és érdekek, a szolidaritás és a kölcsönös segítség szálai fűznek öszsze. Együtt haladunk, segítjük egymást, egybekapcsoljuk erőfeszítéseinket, ismereteinket és erőforrásainkat, hogy gyorsabban haladjunk előre.“

A XXVI. pártkongresszus szónoki emelvényéről is az egész világba eljutott, amit egyébként vártak is: a világosan megfogalmazott állásfoglalás és békejavaslatok a világ mai politikai helyzetének rendezésére. A kongresszus külpolitikai programja az 1971. évi XXIV. pártkongresszuson kimunkált békeprogram szerves folytatódása és kibontakozása.

A Varsót Szerződés államai közösségének kialakulása fontos határkő Csehszlovákia népének életében. Hazánk népe a második világháború keserű történelmi tapasztalataiból okulva felette érdekelt a Varsói Szerződésben való tagságban.

A szocialista államok ereje a szocialista gazdaság, a szocialista társadalmi rendszer előnyeire, valamint a tudományos-műszaki és természeti erőforrásokra és a testvéri fegyveres erők felkészültségére, a Varsói Szerződés hadseregeinek, főként a szovjet hadseregnek magas fokú erkölcsipolitikai szellemére, elsőrendű műszaki felszereltségére, modern haditechnikájára támaszkodhat.

Az SZKP XXVI. kongresszusa is meggyőzően igazolta azt, hogy valahányszor a haza biztonságának vagy a béke védelmének érdekei megkövetelik! s bármikor segíteni kell az agresszió áldozatainak, a szovjet katona mindért alkalommal az egész világ előtt bebizonyítja, hagy önzetlen és igazi hazafi, internacionalista, aki kész minden nehézség leküzdésére.

Dr. JÄN MICATEK ezredet

KOMMENTÁRUNK

Testvérpártunk ünnepe

Május 8-án ünnepelte megalakulásánek 60. évfordulóját Románia Kommunista Pártja. A párt sokéves osztályharcának gyümölcse a mai romániai valóság — a szocialista állam megbízható gazdasági alappal és tervszerűen megvalósított szociális programmal, mint a szocialista országok közösségének tagja, nagy nemzetközi tekintélyre tett szert.

A kommunista pártnak — 1924-től 1944-ig Illegalitásba működött — a háború utáni első években fokozatosan növekedett a befolyása, s ennek eredménye a monarchia megszüntetése és 1947-ben a Román Népköztársaság kikiáltása lett.

Az 1965-ben megtartott IX. pártkongresszuson a beszámoló hangsúlyozta a szocialista termelési viszonyok győzelmét a városokban és a falvakban és ajánlotta, hogy ez ország nevét hivatalosan Román Szocialista Köztársaságra változtassák. A 60 400 alapszervezetbén tevékenykedő 3 millió romániai kommunista ma erőfeszítéseit a Román Kommunista Párt XII. kongresszusa határozatainak, konkréten az 1981—1985. évi ötéves népgazdaság-fejlesztési tervben kifejezésre jutó gazdaságpolitikájának megvalósítására összpontosítja.

A Varsói Szerződéshez és a KGST- hez tartozó szocialista országok együttműködéséhez, a CSKP és az RKP, valamint a két ország és nép hagyományosan jő kapcsolatai megbízható jő alapot nyújtanak.

izmus elutasítását. Ez a vágy most is él a lakosság többségében, az összetűzések és terrorcselekmények viszont azt igazolják, hogy az egymás iránti gyanú helyébe nem lépett a bizalom.

A gyanú alapját az képezi, hogy a protestáns többség fölénybe érzi magát, mert úgy érzi, hogy Anglia nem hagyja cserben a hozzá hű unlonistá-A 70-es évek terrorcselekménye! viszont ezeket a vívmányokat újra beárnyékolták, teret adtak az elnyomó törvényeknek, és lehetőséget nyújtanak a politikai gyanúsítottak letartóztatására. Az erőszak rendkívül káros azért is, mert nemcsak a kisebbség elnyomásáról tereli el a figyelmet, de az olyan alapvető kérdésekről is, mint a gazdasági helyzet romlása, az Infláció, a több mint 13 százalékos munkanélküliség és az emberibb életért vívott harc. Ezek pedig Észak-Irszágban minden dolgozót érintenek.

Tetemrehlvás

PENTAGON! ÖNBILLENTÖKOCSI

Az Egyesült Államok költségvetésében radikálisan csökkentették a szociális kiadásokat, ugyanakkor emelkedtek a katonai kiadások.

(L. Gorohov rajzaj

kát, vagyis azokat, akik az Egyesült Királysághoz tartozás hívei. A félmilliónyi katolikus lakosság viszont mindezt megaláztatásnak veszi.

A tartomány kormányzását évekkel Bzelőtt ez észak-írországi ügyek minisztere révén az angol kormány vette kezébe. A belfasti önkormányzat visszaállításának feltételéül a Westminsterben ezt szabták meg, hogy a protestánt unionisták jussanak egyességre a kisebbséggel — a katolikusokat képviselő szociáldemokratákkal — a hatalom megosztásában, s vessenek véget az ötvenéves protestáns uralomnak, amely a kisebbség számára súlyos elnyomást jelent. A politikai frontok azóta megmerevedtek, a pártok vezetőinek tanácskozásai nem vezettek sikerre, mivel az unionisták képviselői hallani sem akarnak arról, hogy a kormányzás munkájába bevonják a katolikus lakosság képviselőit.

Észak-Irország népe 12 éve él a megosztottság és a gyilkos erőszak világában. Ez idő alatt több ezer ember esett a gyilkosságoö áldozatául, a bombarobbanások pedig sokmilliós értékeket pusztítottak el. A véres tapasztalatok és a kemény lecke ára nyomán az emberek rádöbbentek arra, hogy a terror és az ellenterror nem az az eszköz, amellyel politikai céljaikat elérhetik, ellenkezőleg: az erőszak akadályozza a haladásért való tömegharcot s Észak-frország történetében a sikeres ■ tömegharcra már van példa. A polgárjogi mozgalom például 1900-ban kivívta az „egy ember — egy szavazat“ — elvének érvényesítését, a hírhedt rendőrségi B-különitmények feloszlatását.

i,Az oszd meg és uralkodj“ Jől bevált módszerét alkalmazza Anglia Észak-Irországban. Ezt igazolja az a gyakorlati tény is, hogy a közvetlen londoni kormányzás olyan tarthatatlan állapotot képez, amelyet a politikai élet színskáláján elhelyezkedő valamennyi tényező a szélsőséges uniónistáktól a IRA-provőkig úgyszólván mindenki ellenez.

Sands halála után félő, hogy Észak- Irországban újra beindul a mészárlás véres gépezete. Az IRA bebörtönzött tagjai folytatják az éhségharcot. Sands halálát az angol kormány nem kommentálta, az ellenzéki munkáspárt vezetői viszont megdöbbenésüket fejezték ki.

Az erőszakra, ösztönös erőszakkal valő válasz soha sem volt célravezető. Sands halála azonban meglátásaink szerint különbözik az elburjánzott erőszakos cselekményektől. Halála a „gyilkos“, a kapitalista társadalom tetemrehívása.

A fiatalember halála újra igazolta, hogy a nyugati világban, az uralkodó körök csak szajkózzák az emberi szabadságjogokat, a valóságban pedig minden eszközzel elnyomják azokat Az fr probléma egyike azoknak, amelyek nevetségessé teszik Nyugat- Európa sokat reklámozott stabilitását A nemzeti kérdés megoldatlansága a kirekesztett nemzedékek — a társadalom túszai — újra Igazolják a ikakitalizmus válságát, mely egyre jobban talpazat nélküli szoborra hasonlít. Egy londoni közgazdász-profeszszor szerint halálra van ítélve az a társadalom, amely nem tud munkát és szabadságot biztosítani népének.

CSIBA LÄSZLÖ

Robert Sands, az IRÄ bebörtönzött : tagja — a brit törvényhozás képviselője — éhségsztrájk következtében : meghalt. A 27 éves fiatalember azt követelte, hogy nyilvánítsák politikai fogollyá őt és társait.

Bernadette Devlin, a neves polgárjogi harcos az Indulatok megfékezésére és fegyelmezett békés tiltakozásra szólította fel Észak-Irország lakosságát. Az elhunyt édesanyja ugyancsak a nyugalom megőrzésére és az erőszak kerülésére szólított fel.

A nyugalomra, az erőszak elkerülés sére való higgadt figyelmeztetések ellenére a zöld-szigeten újra elszabadult a pokol. Sands halála úgyszólván mindenhol nagy megdöbbenést váltott ki, bár a megfontoltan gondolkozó emberekben újra felmerül a kérdés, hogy helyes-e az erőszakra erőszakkal válaszolni.

Az események úgyszólván Arany János „A walesi bárdok“ című balladáját Idézik a kívülállóban, annál is inkább, mert az infláció és a munkanélküliség, amely az angol munkás életét keseríti, még inkább súlyos a mindenképpen gyengébb, kiszolgáltatottabb helyzetben levő fr dolgozók . számára.

Az angol lapokban gyakran írnak a brit problémák „ír dimenziójáról“. Azt értik ezen, hogy az ír kérdés csak tetézi London gondjait, további megterhelést jelent politikailag, gazdaságilag és katonailag a kormányzatnak. Ulsterban a helyzet évek óta változatlan, a brit országrész lakossága viszont növekvő türelmetlenséggel figyeli Anglia észak-írországi elkötelezettségét.

Tizenkét éve vonultak be Londonderrybe az angol katonai egységek azzal a céllal — mint hirdették —,

. hogy megállítsák a lázadó protestáns unionisták és a katolikus vallású, köz’ társasági érzésű lakosság összecsapá, salt.

Az angol katonai beavatkozás, a vádemelés nélküli — azóta már meg. szüntetett — internálás nem vetett véget a szektáriánus gyilkosságoknak.

’ Az 1976-ban kibontakozott női béke. mozgalom — amely sajnos nem keresett tömegtámogatást a munkásmozgalomnál, Ideológiájában pedig naivnak bizonyult — gyakran kifejezte I békevágyát, s a fanatikus szektaria-