Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-25 / 17. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1981. április 25.

2

Céltudatosabban és lendületesebben

Foritos politikai események éve az Idei. A=. XVI. pártkongresszus részletekre kiterjedően értékelte szocialista társadalmunk építésének eredményeit. A zselizi kommunisták is nagy erőfeszítéseket tettek a párt programjának teljesítésére. Igazolja ezt Nyustyin Ferenc elvtárs, a lévai (Levice) járási pártbizottság elnökségének tagja, a zselizi (Želiezovce] városi pártbizotság elnöke.

— Mit sikerült megvalósítaniuk a ' XV. pártkongresszus óta?

— A nemrégen lezajlott évzáró taggyűléseken az alapszervezetek is felelősségük tudatában elemezték eredményeiket. Több jogos megjegyzés hangzott el a lakásgazdálkodás, a szolgáltatások, az utcák stb. állapotára vonatkozóan, hogy ezen a téren nem történtek határozott intézkedések. Megállapítást nyert, hogy a párttagoknak és minden polgártársunknak nagyobb mértékben kell részt venniük a politikai és1 társadalmi rendezvényekben.

A városi pártbizottság különféle bizottságai derekasan kivették részüket az igényes feladatok teljesítéséből. Öröm, hogy ma már nincs kifejezetten rosszul dolgozó alapszervezetünk. Munkájukban több a rendszeresség, odaadás, lelkiismeretesség.

— Hogyan valósították meg az ideológiai munkafeladatokat?

— E téren a CSKP 15. központi bizottsági ülésének határozatait tartottuk szem előtt. A propaganda és az agitáció minden eszközével a pártprogram megvalósításán fáradoztunk. Mindenekelőtt emeltük a pártoktatás színvonalát, s külön figyelmet sženteltünk az ifjúság nevelésének. Változtattunk a lektorcsoport összetéte-. lén, a város és környéke 13 pártalapszervezetében biztosítottuk a szlovák és magyar nyelvű pártoktatást. A divatékszergyár, a lakásgondnokság, az iskolák, a kommunális üzem és a farnadi (Farná) iskola dolgozói közül kikerült hallgatók kellő tevékenységet fejtettek ki, ami nem mondható el a Jednota fogyasztási szövetkezel, az építőipari vállalat és az állategészségügyi kirendeltség párttagjairól. Javult a szemléltető agitáció, főként a közgazdasági propaganda. Elkészült a város élmunkásainak galériája. E téren dicséretesen munkálkodik az állami gazdaság, a kórház, az iskolák, a traktorállomás kollektívája.

Foglalkoztunk az 535 regisztrált párttag kérdésével is. Közülük csak 228-an dolgoznak a vnb szerveiben és a társadalmi szervezetekben. A jövőben céltudatosabban kell foglalkoznunk a kádertartalékok kérdésével, tehetséges fiatal káderek felfedezésével. Sajnálatos tény, hogy néhány gazdasági vezető nem kapcsolódott be a város politikai és társadalmi életébe, s ez kihat beosztottaikra is.

Megemlítendő, hogy a közművelődésben , a lakosság eszmei-politikai nevelésében mindenekelőtt a művelődési otthon,' a könyvtár, az iskolák, a CSEMADOK, a mozi és a polgári ügyek testületé végzett említésre érdemes munkát. A közművelődés egyik új formája, az „élő újság“ is nagy sikerrel mutatkozott be.

— Az értékelés elválaszthatatlan része a gazdaság- és társadalompolitika biztosítása.

— Városunkban dinamikusan fejlődik az ipar. Az elmúlt ötévps tervben .két iparüzem is létesült, a Nehézgépipari Üzem és a divatékszergyár, most épül a tolmácsi (Tlmaéej gépgyár egyik részlege. A beruházás lassú folyamata valamennyi üzem fejlődését fékezi.

Népgazdaságunk fontos része a mezőgazdaság. A járás legnagyobb vállalata az állami gazdaság. Sajos, a mezőgazdasági brutto termelésben 5,3 százalékos a lemaradás a tervvel szemben. A legnagyobb kiesést a cukorrépa okozta. A Garamvölgye Efsz 9,2 százalékkal növelte brutto termelését. Mindkét mezőgazdasági vállalat termelésének növekedése — a részeredmények ellenére — nem éri el a kívánt mértéket. A jövőben mindkét mezőgazdasági üzemben fel kell lépni a hiányosságok ellen, minden belső erőt mozgósítani kell a tervfeladatok teljesítésére. A takarmánytermesztésben minőségi és mennyiségi javulást kell elérni, az állatállomány gondozási színvonalának is emelkednie keil. A pártszervezeteknek és az irányító dolgozóknak minden szakaszon fokozniuk kell az igényességet, helyes anyagi és erkölcsi ösztönzőket kell kidolgozniuk. Megfelelő politikai és munkalégkört kell kialakítaniuk, fel kell lépniük a hanyagság és a tunyaság ellen. A párt vezető szerepe érvényesülésének konkrét gazdasági eredményekben kell visszatükröződnie.

— Mi a legfőbb célkitűzés "k a közeljövőben?

— Két alapvető .feladat megoldása a fontos: a népgazdaság gyarapítása, az elért életszínvonal megtartása és minőségi emelése. Céltudatosabban és lendületesebben oldjuk meg feladatainkat. A Nemzeti Front városi bizottságában következetesen biztosítani kell a párt vezető szerepéi, hogy a társadalmi szervezetek tevékenységükkel hozzájáruljanak a XVI. pártkongresszus határozatainak végrehajtásához. Ugyanakkor a városi nemzeti bizottság mint állami szerv hatáskörében fontos, hogy állandóan fokozódjék a lakosság részvétele az államigazgatásban és irányításban. Több kezdeményezés kell a lakásépítésben, a lakosság ellátásában, a kereskedelmi és szolgáltatási hálózat bővítésében. Ezek az egész társadalmat szolgáló, megtisztelő feladatok.

ABEL GÄBOR

A SZLOVÄK NEMZETI FRONT Központi Bizottságának Elnöksége múlt

heti ülésén kifejezésre juttatta, hogy támogatja a CSKP XVI. kongresszusán jóváhagyott programot és az SZLKP kongresszusának határozatát. Meggyőződését fejezte ki, hogy a Szlovák Nemzeti Front valamennyi szervezete; politikai és szervező munkájával az igényes program alkotó szellemű megvalósítására fogja serkenteni tagjait és hazánk lakosságát. Az elnökség jelentést vitatott meg és fogadott el a hatodik ötéves tervidőszak választási programjának teljesítéséről.

★ ☆ ★

A NEMZETI FRONT központi' választási bizottsága Prágában megvitatta a június 5-i és 6-t választások előkészületeivel kapcsolatos feladatokat.

★ ☆ ★

Ismerik tennivalóikat

Lőricz László, a hosszúszói (Dlhá Ves) Aranykalász Efsz pártszervezd-'’ -tének elnöke energikus pártmunkás. A közös gazdaságban az a vélemény róla, hogy mindig tudja, mit csinál. Rokonszenves, közvetlen ember. Nem könnyű a dolga, hatvan párttag munkáját Irányítja a 3100 hektáros szövetkezetben.

Gépjavítókkal, traktorosokkal beszélgetek. Érdeklődöm, hogyan érvényesül a párt vezető szerepe ilyenkor a tavaszi mezei munkák előkészítése idején.

Az elnök odébbáll. — Még a jelenlétemmel sem akarok senkit befolyásolni. Mi nagyon komolyan vesszük a szövetkezeti demokráciát, elvárjuk a szövetkezeti dolgozóktól, őszintén mondják meg, mi szerintük a jó és mi a rcssz a mi közös gazdálkodásunkban.

1.

Ez a kérdés egyik oldala. De vajon a szövetkezeti „sorkatonák“ érdemlegesen tudnak-e hozzászólni a közös gazdaság ügyeihez? Bartók János traktorosnak ez a véleménye:

— Arra nem vállalkoznék, hogy egymagám rendezzem gazdaságunk ügyeit, de a gépesítési részleg kérdéseit ismerem, s ebbe bele tudok szólni.

— Bele is szólt már?

— Bizony bele. Például a tavaszi munkaelokészületek idején több javaslatot is tettem a traktorosok ösztönző jutalmazási rendszerére. Az egyik: a tavaszi munkák gyors elvégzése végett meg kell szervezni a nagy teljesítményű traktorok kétműszakos üzemeltetését, a második generációjú traktorok felhasználásában pedig a nyújtott műszakot. Ez a kérdés már megoldódott. Sőt, az üzemi pártbizottság már a traktorosok premizálását is jóváhagyta, s ezt a szövetkezet vezetősége magáévá tette.

2.

Korány László szövetkezeti elnököt Irodájában találom. Éppen egy kimutatással foglalatoskodik.

— Természetesen, a traktorosak, egyetlen ágazat dolgozói nem döntik el egyedül a közös gazdaság sorsát, de a szövetkezeti tagok más ágazatokban is éppen úgy véleményt nyilvánítanak, mint a gépesítők,vonalán. Nekünk, vezetőknek egyik fontos feladatunk, hogy összegezzük a véleményeket és képet alkossunk a tagság akaratáról — mondja az elnök.

— Maradjunk csak a gépesítők példájánál. Lássuk, hogyan történik itt a jutalmazás a tavaszi munkák idején. A heti tervét teljesítő traktoros 29 százalékos prémiumot kap, melyet további tíz százalékkal növelünk, ha egész havi tervét is teljesíti. A bér persze a munka minőségétől is függ.

A szövetkezeti elnök az állattenyésztési szakaszról is említett hasonló példákat, hiszen az állatgondozók szintén érdekeltek anyagilag a tervmutatók teljesítésében.

Kíváncsi vagyok még Lőricz László pártelnök véleményére is. Feltett kérdéseimre válasz Helyett elém teszi a pártszervezet ún. gazdasági akcióprogramját. Ebben egyaránt szerepel' a dolgozók premizálásának rendszere és p takarmány mennyiségének növelése, minőségének javítása is mint 1981 egyik fontos gazdasági célkitűzése, természetesen politikai viszonylatban.

— A pártellenőrzést kiterjesztjük a

ALOIS INDRANAK, a Szövetségi Gyűlés elnökének meghívására hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodott Carlos Nunez Pellez, a Nicaraguái Köztársaság Államtanácsának elnöke, a Sandinista Nemzeti Felszabadítást Front országos vezetőségének tagja és az általa vezetettküldöttség.

★ ☆ ★

EOHUSLAV CHŇOUPEK külügyminiszter a Cernín-palotában fogadta'

Rüdiger yon Wechmart, az ENSZ- közgyűlés 23. ülésszakának elnökét és megbeszéléseket folytatott, vele a nemzetközi béke szavatolásával kapcsolatos és egyéb időszerű nemzetközt kérdésekről.

fontosabb gazdasági kérdésekre is, mint amilyen Bartók elvtárs javaslata.

— Hogyan gyakorolják a pártellenőrzést?

— Alkalmazzuk a hagyományos formát, a beszámoltatást is, de tapasztalataink szerint eredményesebbnek látszik, ha hozzáértő párttagokból bizottságot jelölünk ki, amely a legapróbb részletekig tisztázza a kérdést s a következő tag- vagy bizottsági gyűlésen előterjeszti javaslatát.

A gépesítési szakaszon a tavaszi munkák idejére pártcsoportot alakítottak azzal a feladattal, hogy értékelje a napi munkát, és javaslatot tegyen . juttatásokra. Bartók Jánost választották a pártcsoport vezetőjének. Újból felkerestem. Kíváncsi voltam, ismerik-e a traktorosok tavaszi feladataikat.

— Ismerjük, — mondja a többiek nevében is határozottan Bartók János, és hozzáteszi: — A tavaszi teendőket alaposán megvitattuk, mert nagy feladat vár ránk — közel ezer hektárt kell bevetnünk. Mégpedig minden növényfajtát szeretnénk agrotechnikai időben elvetni. Az ősziek fejtrágyázását, a rétek és legelők feljavítását befejeztük.

— Még annyit, hogyan ítélné meg a munkahelyi közérzetet a szövetkezetben?

— Ha megfelelőek a munkakörülmények, ha javul a munkahelyi szociális ellátás, ha a tisztességes munkateljesítmény a bérekben és juttatásokban is kifizetődik, mint ahogy ez nálunk kialakult, és tovább alakul, ott nem lehet rossz munkahelyi közérzet. Aki megfogja a dolog végét, megtalálja a számítását is.

ILLÉS BERTALAN

ess:

A CSSZSZK 1981—1985. évi gazdasági

és szociális fejlesztésének irányelveiből

A XV. PARTKONGRESSZUS ÓTA ELÉRT SIKEREK, A GAZDASÁGI ÉS TÄRSADALMI FEJLŐDÉS 1981-1985. ÉVI IRÄNYZATA

A dokumentum összegezi a bonyolult feltételek között elért gazdasági és társadalmi eredményeket. A XV. pártkongresszus óta a nemzeti jövedelem 20 százalékkal nőtt, s növekményét csaknem 90 százalékban a társadalmi munkatermelékenység fedezte. Az ipari termelés 24,7, az építőipari 24,9, a mezőgazdasági pedig 9 százalékkal nagyobbodott az ötödik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva. Jelentős szerkezeti változások történtek'a termelésben. Az állóalapok értéke több mint 30 százalékkal nőtt, s elmélyültebbé vált államunk részvétele a nemzetközi munkamegosztásban. Főként a Szovjetunióval és a többi KGST-állammal folytatott gazdasági együttműködésünk foikozódott.

A dokumentum a negatívumok között említi, hogy nem kielégítő a tudományos-műszaki haladás eredményeinek érvényesítése, a fűtőanyag-, energia-, nyersanyag- és anyag-, valamint állóeszköz-kihasználás, a munkaerő-felhasználás, fogyatékosságok mutatkoznak az anyagi-műszaki ellátásban, a szállítások válfajaiban és folyamatosságában. i

A társadalmi termelés növekedésével összhangban tovább emelkedett a lakosság életszínvonala. A szocialista szektorban (efsz-ek nélkül) a havi átlagbér 2643 korona, 14,7 százalékkal nagyobb, mint 1975-ben. A szövetkezeti földművesek összehasonlítható tiszta jövedelme 20 százalékkal nagyobbodott, és megközelítően elérte a többi ágazatban dolgozók jövedelmi szintjét. Az egy személyre számított fogyasztási adatok azt mutatják, hogy a fejlett ipari országokéval bátran összehasonlítható színvonalat értünk el az alapvető élelmiszerek, ruházati cikkek és háztartási cikkek fogyasztásában. A kiskereskedelmi forgalom 20,2, az élelmiszerforgalom 19 százalékkal nőtt, s az egy lakosra számított húsfogyasztás elérte a 84,6 kilogrammot. Tavaly már mintegy minden hetedik lakosnak volt személyautója. Az ingyenes szolgáltatások, társadalmi juttatások keretében társadalmunk tavaly 8900 koronát fordított minden egyes polgárára.

A lakáskultúra színvonalát bizonyítja: az elmúlt ötéves időszakban 647 ezer új, modern lakásba költöztek lakók. Egészségügyi rendszerünk a múlt év végén 190 400 férőhellyel, köztük 119 ezer kórházi ággyal rendelkezett. A 3—5 éves gyermekeknek mintegy 83 százaléka jár óvodába.

A dokumentum gazdasági ágazatok szerint sorolja tovább építési sikereinket, majd a hetedik ötéves tervidőszak fejlődési irányzatát vázolja fel. Leszögezi, hogy a párt politikájának fő célja a lényegesen nehezebb külső és belső feltételek között is az elért magas életszínvonal és a szociális biztonság megtartása, összhangban a népgazdaságfejlesztési eredményekkel. E cél elérése azonban rendkívül igényes feladat lesz. Feltétlenül számolnunk kell azzal, hogy sokkal nehezebben és drágábban tudjuk beszerezni a szükséges fűtőanyagot és energiát, kőolajat, fémeket és élelmiszert, a többi nyersanyagot és anyagot. Ez a belföldi és importcikkekre egyaránt érvényes. Különösen igényes feladat lesz az import nemes fűtőanyagok beszerzéséhez szükséges anyagi eszközök biztosítása. Helyt kell állnunk a nyugati piacokon kialakult éles konkurrenciaharcban, meg kell felelnünk a külföldi vásárlók és a hazai fogyasztók részéről a minőséggel és a műszaki színvonallal szemben támasztott fokozódó igényeknek, emellett számolnunk kell a lét: számnövekmény és a beruházási lehetőségek lényeges csökkenésével.

A hetedik ötéves terv előirányzatainak megvalósítása ilyen körülmények között megköveteli, hogy következetesen érvényesítsük a hatékonyság és a munkaminőség javításának irányvonalát, a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítását és eredményeinek maximális hasznosítását. Csehszlovákia elmélyültebb bekapcsolódását a nemzetközi szocialista munkamegosztásba, főként a Szovjetunióval, valamint a tervszerű irányítás tökéletesítését és a dolgozók fokozottabb bekapcsolódását az irányításba.

A gazdasági és szociális célok elérése megköveteli, hogy megteremtsük a nemzeti jövedelem 14—16 százalékos gyarapodásának feltételeit. Ezt 90—95 százalékban a társadalmi munkatermelékenység fokozásával fedezzük.

A dokumentum ezután öt pontban részletesen felsorolja a szükséges teendőket.

Így a népgazdaság valamennyi ágában jobban kell hasznosítani és észszerűbben felhasználni minden fűtőanyagot, energiát, anyagot és nyersanyagot, állóalapot és munkaerőt. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a termelés minőségének javítására és műszaki színvonalának emelésére, mert ez a döntő feltétele az anyagi eszközök és az emberi munka magasabb fokú hasznosításának. A nyersanyagok és anyagok fogyasztásában erőteljes takarékossággal, a nyersanyagok és anyagok jobb kihasználásával, a társadalmi termelés anyagigényességének maximális csökkentésével, a társadalmi termelés fejlesztésének lényegesen kisebb hazai és import nyersanyag-, illetve energetikai erőforrásnövekmény és a fogyasztás jelenlegi szinten tartása mellett történő biztosításával kell ezt elérni. Szükséges továbbá a költségek további csökkentése és a termelőalapok jövedelmezőségének további fokozása.

A dokumentum ezután nagyon aprólékosan felsorolja az egyes iparágakban e téren teendő sürgős intézkedéseket, majd második pontként leszögezi, hogy a termelésszerkezet és a fejlesztés ütemét következetesen alá kell rendelni a népgazdaság hatékony fejlesztése szükségleteinek. Kiemelt feladatnak tekintendő az exportszállítások maximális növelése, az exportteljesítőképesség erősítése és a csehszlovák népgazdaság importigényességének csökkentése.

Harmadszor, á dokumentum megállapítja, hogy a termelésben szerkezeti változásokra van szükség, amelyeknek elsősorban azt kell célozniuk, hogy feltételeket teremtsünk a kiviteli célú termelés maximális növelésére. Ezt főként a termékek minőségének javításával és műszaki színvonalának emelésével valósítjuk meg. Támogatni kell az import csökkentését elősegítő termelés fejlesztését azokban az ágazatokban, amelyek fejlesztéséhez kedvező természeti és gazdasági adottságaink vannak. Hatékonyabban kapcsoljuk be a csehszlovák népgazdaságot a nemzetközi munkamegosztásba, ezzel járuljunk hozzá a termelés műszaki színvonalának további emeléséhez, a 'munkatermelékenység fokozódásához, a nagyobb sorozatban és hatékonyabban történő termeléshez, valamint a termelés anyag- és energiaigényességének csökkenéséhez.

jelentős feladat a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztése, az e téren kínálkozó új lehetőségek elmélyültebb kiaknázása, a szocialista gazdasági integráció formáinak tökéletesítése és a csehszlovák népgazdaság szorosabb egybekapcsolódása a KGST-tagországok — elsősorban a Szovjetunió — népgazdaságával.

Nagy gondot kell fordítani a nemzetközi együttműködés progresszív formáinak, elsősorban a termelési

szakosításnak és kooperációnak intenzívebb fejlesztésére és azoknak a feladatoknak a végrehajtására, amelyek a sokoldalú integrációs akciókra vonatkozó egyezményekből, a hosszú lejáratú kereskedelmi szerződésekből és a kétoldalú gazdasági együttműködési egyezményekből következnek.

A gazdasági életben, a tudomány* ban és technikában, valamint a többi övezetben a kölcsönös előnyök alapján folytatjuk együttműködésünket a nem szocialista országokkal.

Negyedszer, az egységes Csehszlovák népgazdaság kulcsfeladataínak teljesítése során a Cseh SZK és a Szlovák SZK gazdaságának fejlesztésében törekvésünk a csehszlovák népgazdaság arányos fejlesztésének még hatékonyabbá tételére összpontosul. Abból induljunk ki, hogy maximálisan iki kell használni a természeti és gazdasági adottságokat, tekintetbe kell venni az optimális erőforrásokat és lehetőségeket, főként a termelésiműszaki bázis és a munkaerőnövekmény színvonalas hasznosításának követelményét. Ezen az alapon érjük el a Szlovák SZK gazdaságának dinamikusabb fejlődését és azt, hogy Szlovákia fokozottan részt vegyen az országos erőforrások létrehozásában. U- gyanakkor mindkét köztársaságban megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a kulcsfontosságú problémák megoldására az egységes csehszlovák népgazdaság továbbfejlesztése keretében, továbbá az exportképesség és a hatékonyság fokozására. A legfontosabb iparközpontokban, főként az észak-csehországi és észak-morvaországi kerület szénmédencéiben biztosítani kell a kijelölt termelési, jövesztési, illetve fejlesztési feladatok végrehajtását.

Végül ötödször, tovább kell tökéletesíteni a tervszerű gazdaságirányítást. Ez a további társadalmi és gazdasági fejlesztéssel kapcsolatos feladatok megoldásának egyik fő eszköze. A tervszerű gazdaságirányítás tökéletesítését célzó komplex Intézkedések megvalósításával és továbbfejlesztésével megteremtjük az erőteljeseb iptenzlv fejlesztésnek, a hatékonyság és az exportképesség fokozásának feltételeit.