Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-18 / 16. szám

2981. április 18. SZABAD FÖLDMŰVES RUGALMAS SZERVEZÉST, MINŐSÉGI MUNKÁT! Az idegfeszítő jóidővárást végre serény do­logtevés váltotta fel országszerte. Határozottan felgyorsult a tavaszi munka üteme. Virágba, s zöldbe borultak, a fák, az őszi vetések hara­goszöldek, a tavaszi árpa is már szépen sorol ott, ahol igyekeztek a vetéssel. Bokrosodik, nő a lucerna. A szépen elmunkált földek porha­­nyós talajában már csírát bontott, s ha kissé félénken is, de a napfényre tör a cukorrépa, hogy minél előbb megerősödjön. Földben a ta­vasziak javarésze... Ez a kettőzött szorgalom, a lemaradás fel­tétlen behozására törekvés eredménye. A kü­lönösen jó munkaszervezésé, a minőségi mun­kát megkövetelő mezőgazdasági szakembereké, akik a határt róják szüntelen — köznapokon és ünnepeken egyaránt. Mert, minden valamire való mezőgazdasági üzemben a dologtevés lá­zától fűtöttek az ünnepek is. Napjaink legfőbb parancsa: munkaerőket, gépeket oda összpontosítani, ahol arra a leg­nagyobb szükség van! A GARAM MENTÉN Bármerre jártunk, mindenütt dolog­tevő embereket, vető-, permetező-, ta­lajelőkészítő gépeket láttunk, térülve­­fordulva kora reggeltől napestig. Ezt tették többek között a négy­ezerötszáz hektáros garamkálnai (Kal­ná nad Hronom) Augusztus Huszon­­kilencedike szövetkezetben is, amely nyolc község határát egyesíti. Kulcsár Zoltán agrármérnököt, az efsz növénytermesztési főágazatve­­zetőjét bírjuk szóra. Hevenyében el­sorjázza, hogy kitűnő állapotban van­nak az ősziek: (olajosrepce, búza, őszi árpa), összesen 1700 hektáron. S március végén a tavaszi árpa is ki-, válöan előkészített magágyba került, mégpedig az Opál, a Spartan és a HE—902 fajta. Az előbbi hatvan, a másik kettő meg húsz-húsz százalék­ban. Miért e fajtákat részesítették előny­ben? Mert a tavalyi üzemi kísérletek tapasztalatai szerint ezek váltak be a legjobban, adták a legbőségesebb ter­mést. Az előző években sok baj volt a cukorrépa-vetőmaggal. Most a három­száz hektárnyi termőterület talajába nyugatnémet, holland és hazai (Ari­­mona) fajtát vetettek. Eléggé ipar­kodtak a lucerna, a lóbab és a tava­szi keverék (takarmányborső, zab) vetésével. Világosan kitűnik az utóbbi mon­­datból: szorgalmazzák a fehérjeprog­ram, a jó minőségű takarmány ter­mesztését. Például a lucernájuk meg­haladja jócskán a félezer hektárt, s az utánpótlást, százhúsz hektárba, tiszta kultúrában vetették, mivel így jóval előnyösebb. Ami a kukorica- és a silókukorica­vetőmagot illeti: az előbbit — két faj­ta kivételével — megkapták (de nem azt ,és nem olyan mennyiségben, a­­mennyit és amilyent rendeltek). Ott­­jártunkkor még a silókukorica-vető­magra vártak. Mi a helyzet a vegyszerekkel? Csu­pán Z e a z i n áll rendelkezésükre, s a vetésteürlet egyharmadára Era-MEGÉLÉNKÜLT A HATÁR Iván András agrármérnöktől, a leleszi (Leles) Május Elseje Efsz el­nökétől afelől érdeklődünk, milyen munka folyik a határban? — Nagyobb veszteségek nélkül vé­szelték ót a telet vetésein, amit még a tél folyamán fejtrágyáztunk első ízben, hogy átvészeljék a tavaszi nit­rogénéhséget. Idejében előkészítettük a vetőmagvakat, a gazdasági udvarok­ból a mezőre szállítottuk az istálló­­trágyát. Elvégeztük a gyepterületek karbantartását. Ugyancsak sor került az ősziek második fejtrágyázására. Szaporította idei gondjainkat, mun­kánkat az, hogy az őszi mélyszántást tavaly nem tudtuk befejezni... A továbbiakban elmondja az elnök, hogy nagy lendülettel végezték el a talajelőkészítést és a vetést: földbe került az étkezési bab, a cukorrépa, a napraforgó, a tavaszi árpa, együtt­véve 620 hektáron. — Elég nagy területen vetünk majd takarmányféléket és kukoricát is — folytatja tájékoztatását Iván elvtárs. —• Sajnos, a gépparkunk eléggé hiá­nyos. A szövetkezet főkormányosa bízik a műszaki dolgozók — traktorosok, gépkezelők, szerelők stb. — jő minő­ségű munkája eredményességében. Ez érthető is, hiszen a dologtevés orosz­lánrésze reájuk hárul. ♦♦♦♦ Reggel hat óra. Bodrogmező (Po­­lany) felé szalad az autó. A közös gazdaság telepén nagy a mozgolódás. A terebesi (Trebišov) járásnak ebben a legkisebb szövetkezetében, az 1600 hektáros ARANYKALÄSZ-ban — a sok nehézség, elemi csapás ellenére — nyereséggel zárták a tavalyi évet. Koleszár Gábor, a szövetkezet elnö­ke vázolja, hogy 400 hektár mély­szántást bizony nekik is az idén kel­lett elvégezniük. A Latorca menti te­rületük, mintegy kétszázötven hektár­nyi, bizony olyan állapotban van mindmáig, hogy gépekkel egyelőre megközelíthetetlen. — Vetésképp — Minimális volt a kifagyás. A var­jak kártétele nagyobb gond ... — Mit tudtak elvégezni eddig? — Másodszor is fejtrágyáztuk az őszi vetéseket, tart az istállótrágyá­zás és a legelők műtrágyázása. A nagyja vetéssel már végeztünk ... Búcsúzásul még megemlíti, hogy az 196l-es évben 19 millió korona értékű terméket kell kitermelniük, előállíta­niuk. ♦♦♦♦ Bolyban (Bol) JTušek Štefan és Csatlós László fiatal szakemberekkel Indulunk a határba. Az egyik terme­lési felelős, a másik meg növényter­mesztési ágazatvezető. A Ráska nevű tábla csatatérhez ha­sonlít. Gépek térülnek-fordulnak. El­sőként egy К—700-as traktor érkezik. Intésünkre Kendi István leállítja gé­pét. Kicsit szusszant, nyújtózkodik, majd a gépet dicséri. Szavaiból az is kitűnik, szereti, becsüli ezt a vastál-' tost, ami nagy teljesítmény nyújtásá­ra képes. Most például simítő-agregá­­tot vontatott, nagy porfelhőt hagyva maga után... Nyomában Toronyi Sán­dor Š—180-as traktora, aki kombiná­toroz. — Nem leányálom a traktorosélet vallja a nyakig olajos fiatalember. — Bár a nagy gépek vezetőfülkéjé­ben minden kényelem adott, mégis a traktoros a határ vándora. Unatkozni, merengeni azonban nem nagyon jut idő. Az embert leköti a munka vég­zése. Oda kell figyelni, hogy ne csak a mennyiség, hanem a minőség is meglegyen. Nálunk a minőséget szi­gorúan megkövetelik ... No, megyek, mert jönnek ■ utánam a vetőgépek­kel ... Jönnek bizony: Géczi János és Res­­ko László, a segítője. No meg Dibák Dezső, aki néhány percre leállítja gépét, s kijelenti: —t Addig haza nem megyünk, amíg ezt a hetvenöt hektáros parcellát be nem vetjük. — S mennyi a vetnivalójuk? — ér­deklődöm. — Sok! Ezeregyszáz hektárnyi... — szól közbe Csatlós László, aki a leg­illetékesebb a pontos tájékoztatásra. —De mire az újságba kerül a határ­szemléről szóló írás, már akkorra nem sok marad belőle ... Szocialista A BETAKARÍTÁSSAL kezdték. .. A keszegfalusi (Kameničná) STEI­NER GÄBOR Efsz-ben betakarítással kezdték a kora tavaszi munkát. Nem tévedési Tavaly ősszel földben hagy­ták a petrezselymet, összesen húsz hektárnyi területen, hogy az idei ta vászon friss gyökérzöldségei lássák el a fogyasztókat. Ilyen értelemben tájékoztatott Var­ga Kálmán, a közös gazdaság el­nöke. Mondandóját kiegészítette még azzal, hogy az idén 80 hektáron ter­mesztenek vöröshagymát; ennek mun­kálatait nagy szakértelemmel végzik. Tavaly is kifizetődött a gondos, kö­rültekintő, hozzáértő munka, hiszen 30 tonnát takarítottak be hektáron­ként. A sárgarépát, petrezselymet ismét ez a szövetkezet biztosítja a járáson belül — a fogyasztóknak. Sőt, zöld­paprikát is termesztenek majd a há­rom hektáros fóliasátor-birodalmuk­ban. Ezenkívül nagy lendülettel végzik a szövetkezet traktorosai az egyéb talajelőkészítést, vetést, valamint a tápanyagutánpótlást és a növényvé­delmi munkát. K0L0ZS1 ERNŐ, Komárom dicane, valamint Dual. Ez nem valami reménytkeltő helyzet. Gépekkel aránylag jól ellátottak, csupán a cukorrépavetőgép hiánya okoz problémát. Más kérdés az, hogy légvonalban 32 kilométer a közös gazdaság hatá­rának hossza. Egy gépközpont van. A napi célba- és visszajutás sok üzemanyagot követel. Nagyon precíz munkaszervezésre van szükség ah­hoz, hogy az erő- és munkagépek mozgatása a lehető legcélszerűbb, s fölöttébb gazdaságos is legyen, a teljesítőképesség maximálisan haszno­sulhasson. XXX Végezetül: a dologvégzés üteme fel­gyorsult. De ez a minőségi követel­ményeknek nem mehet a rovására. Ezt egy pillanatig sem szabad szem elől téveszteni, legyen az szakvezető vagy műszaki dolgozó. Mert, a mos­tani felületesség, az elhamarkotíás a nyáron, vagy ősszel üthet majd bu­merángként vissza. S akkor már késő. A kárt megelőzni! Ez legyen a jelsző! így lesz bőségesebb a ho­zamátlag, jövedelmezőbb a terme­lés... (kovács) brigádpt alkotnak traktorosaink, s úgy igyekeznek, hogy a mag lehetőleg agrotechnikai határidőn belül, jól elő­készített vetőágyba kerüljön. Hušek főmérnök azt a reményét fe­jezi ki, hogy az idén jobb eredménye­ket érnek majd el, mint tavaly. Eh­hez az előfeltételeket is megteremtik, csak az időjárás kitartson. Az a legfőbb céljuk, hogy a 45 mil­lió korona tervezett bevételük, s a 2 millió ikorona tiszta nyereség meg­legyen. ♦♦♦♦ Már delet harangoztak, mire Király­­helmecre (Kráf. Chlmec) értünk. Áz itteni állami gazdaság földjein is szorgos munka folyt. Agyagos Pál mérgelődött, úgy isten­igazában: Nemrég az ekével kellett kínlód­nom, most meg a traktor motorjával bajlódom... Nagyot csuklóit a traktor, majd a motor egyenletes hangja jelezte, meg­szűnt a hiba, folytatódhat a szántás. Berták Sándor agrotechnikussal a perbenyíki (Príbeníkj határészen ta­lálkoztam. ő a tavaszi munkák mene­téről eképp tájékoztatott: — A gyümölcsös és a szőlő metszé­sét még kora tavasszal befejeztük. Végeztünk az istállótrágyázással, az őszi vetések gyomirtó permetezésével. Közel száz traktorunk végzi a tavaszi munkát. Gyönyörködni lehet az állami gaz­daság határában. A gépjavító műhely udvarán is már kijavítva sorakoznak a gabonakombájnok, s egyéb gépek. ILLÉS BERTALAN A saját szerkesztésű burgonyaültető gép, s rajta a fürge kezű asszonyok MEDVESAUI PILLANATKÉP Már hetek óta gépek zajától han­gos a rimaszombati (Rimavská Sobo­ta) járáshoz tartozó Medvesalja táj­egység mezőgazdasági üzemeinek ha­tára. A gömöralmágyi (Gemerský Jablo­nec) Május Kilencediké Efsz-ben március utolsó napjaiban jártunk. Mivel az efsz-elnök nagyon elfog­lalt volt, kapóra jött Agócs Gyula, a pártelnök, aki szívesen tájékoztatott a tavaszi munka menetéről. Mert nemcsak pártmunkás, hanem növény­­termesztési szakember is; előbb se­­gédagronőmusként, majd agronómus­­ként ténykedett. Csak a múlt év ele­jétől tölti be a pártelnöki tisztet. Ugyanakkor a szövetkezet elnökhe­lyettese. Közel két évtizedes tapaszta­latait igyekszik másként is hasznosí­tani: az ő gondjaira bízták a termő­föld-nyilvántartást. Kilencszáznegyven hektárnyi a szán^ tójuk. Idejében és jól előkészítették a tavasziak magágyát, s elvégezték az árpa vetését. — A szövetkezet fennállása óta az idén került leghamarabb földbe az előcsíráztatott burgonya... — újsá­golta az elnökhelyettes. A Harasztköze dűlő felé vettük az irányt, ahol lencsevégre kaptuk a burgonyaültetőket. —* öt évvel ezelőtt sikerült egy el­més, de nagyon jól bevált speciális burgonyaültető gépet kifejlesztenünk — folytatta Agócs elvtárs. — Két ilyen géppel és egy sörnyitóval dol­gozunk most is — magyarázta a szak­ember. — Ha fagyok nem károsítják majd a burgonyaültetvényt, a terve­zett menyiségű korai burgonyát, vagy még többet is, adhatunk a fogyasztók asztalára. Kilenc toniiás hozamátlagot irányoztunk .elő. Gubala Sándor traktoros erőgépe vontatta a burgonyaültető gépet. Raj­ta ültek a szövetkezet cipőfelsőrész­készítő üzemágának dolgos asszonyai. A nyersanyaghiány épp jől jött, mert a határban a nők munkájára nagy szükség volt. A fürge észjárású almágyiak hasz­nos gépkonstruáló ötletét már min­denütt -kamatoztatják a járásban, ahol burgonyát termesztenek. — Mi az, amivel még foglalatos­kodnak? — Jől elő kell készíteni a talajt a mintegy száz hektárnyi dohány, vala­mint a kukorica, a silókukorica alá. Csak nemrég vetették el a dohány­magot, hogy aztán majd előneveljék a kellő mennyiségű és jó minőségű palántát... — fólia alatt. Tekintettel arra, fiogy a műtrágyá­zás elég nagy szakértelmet kíván, egy részét saját műtrágyaszóró gé­peikkel, a másik részét meg helikop­terrel juttatják a kijelölt területekre. Már a község felé tartva, az elnök­­helyettes elmondotta, hogy a Gortva Agócs Gy. pártelnök patak szabályozásával legalább 150 hektárnyi termőföldhöz juthatna a szövetkezet. — Tavalyelőtt egy ilyen feltört területre silókukoricát vetettünk, s olyan jó minőségű lett, hogy fájt a szívünk lesilózni, meghagytuk szem­termésre. Sajnos, a patakszabjályozás nem a szövetkezeten múlik... Márpedig a termőföld-gyarapítás fontosságát nem elég csupán hangsúlyozni. Tenni kéne érte, minél előbb. Az illetékes állami szervek közreműködésével. Kép és szöveg: Borzi László Rimaszombat (Rim. Sobota) Serény munka fo­lyik a fóliasátrak alatt... Kell is, hi­szen rengeteg jó minőségű, előne­velt palántára lesz szükség a kertésze­tekben, ami a zöld­­:égtermesztés egyik fontos előfeltétele. Fotó: nki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents