Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-18 / 16. szám
1981. Április i8. 16. szám XXXII. évfolyam Ага 1,— KCs Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tanácskozik a kongresszus szünetében (CSTK — felvétel) BffflEZŐDÖIT A CSKP XVI. KONGRESSZUSA A CSKP XVI. kongresszusa többnapos alkotó szellemű vita után határozatok elfogadásával és a vezető szervek megválasztásával befejezte munkáját. Gustáv Hnsák elvj társat Ismét a CSKP Központi Bizottságának főtitkárává választották. Husák elvtárs kongresszusi zárszavában az újonnan megválasztott pártszervek tagjai nevében köszönetét mondott a küldöttek bizalmáért. Biztosította őket és az egész pártot, hogy mindent megtesznek a kongresszuson jóváhagyott program következetes megvalósításáért. Husák elvtárs leszögezte, hogy a XVI. kongresszus nagy és felelősségteljes munkát végzett. Kitűzte a további munka világos irányvonalát. „Meggyőződésünk, hogy további jelentős határkő lesz Csehszlovákia fejlett szocialista társadalma építésének útján.“ — hangoztatta Husák elvtárs. Megállapította, hogy a kongresszus egész munkáját szilárd marxista-leninista egység jellemezte. Arra törekszünk, hogy ez ugyanilyen erővel és hatásosan mutatkozzék meg munkánkban, a kimunkált program gyakorlati megvalósításában. A kongresszus határozatai szocialista hazánk további felvirágoztatására, népünk békés, boldog, nyugodt életének megteremtésére irányulnak, a szocialista közösség egységének szílárdulását, a haladást és a békét szolgálják. Megállapíthatjuk, hogy a kongresszusi küldöttek a határozatok Jóváhagyásával teljesítették a párttagoktól kapott megbízatásukat. Bízunk benne, hogy dolgozó népünk magáévá teszi a XVI. kongresszuson kitűzött programot és a közelgő általános választásokon Is teljes mértékben támogatni fogja a fejlett szocialista társadalom építésének programját, s a kommunistákkal szilárd egységben e program teljesítésére fordítja minden alkotó erejét. Husák elvtárs zárszabában kiemelte: A XVI. kongreszszus újból teljes mértékben megerősítette, hogy pártunk hű a proletár és szocialista internacionalizmushoz. Örülünk, hogy erről kommunista és munkáspártok, a demokratikus és haladó mozgalmak 114 küldöttsége is meggyőződhetett a kongresszuson. A kongresszusi tanácskozást áthatotta pártunknak az a szilárd elhatározása, hogy minél jobban hozzá akar járulni a testvéri szocialista országok egységének megszilárdulásához, kölcsönös együttműködésük elmélyüléséhez. Erőnk, minden szocialista testvérország ereje a szocialista közösség erejében rejlik. Űjabb Ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagodva, ügyünk helyességébe vetett szilárd meggyőződéssel lépünk a következő évekbe. Biztonságérzetünk arra is épül, hogy törekvésünkben nem vagyunk egyedül, a szocialista világközösséghez tartozunk, és kihasználhatjuk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott sokoldalú együttműködés lehetőségét. ВЁКЁТ ÉS BIZTONSÁGOT LEONYID BREZSNYEV ELVTÄRS FELSZÓLALÁSA A CSKP XVI. kongresszusának vitájában Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet pártküldöttség vezetője is felszólalt és köszöntötte pártunk tanácskozását. Tolmácsolta a szovjet kommunisták üdvözletét, s méltatta a szovjet—csehszlovák barátságot. Értékelte pártunk tevékenységét, s hangoztatta, hogy a CSKP becsülettel leküzdötte a nehézségeket, s eközben következetesen a marxista—leninista elvek szerint járt el. Tiszteletét fejezte ki Gustáv Husák elvtárs, pártunk kiemelkedő vezető személyisége, köztársaság! elnök iránt, aki jelentős szerepet játszott a párt életében. Hangoztatta: a CSKP ma biztos úton vezeti Csehszlovákia népét a szocialista társadalom építésében. Leonyid Iljics beszédében pontos jellemzést adott a jelenlegi nemzetközi helyzetről, s ezzel kapcsolatban visszatért az SZKP februári XXVI. kongresszusának nagy fontosságú tanácskozásaihoz. Hangoztatta: A szocialista közösség országai a fejlett szocialista társadalom további építése során sokoldalú és természetesen mind fontosabb és bonyolultabb feladatokat oldanak meg, mégpedig olyan időszakban, amikor egyre több az ellenakció, és nemegyszer a legagresszívabb imperialista erők nyílt ellenséges lépéseivel találják magukat szemben. Ebben a helyzetben sikereink titka ma fokozottabban a következőkben rejlik: 1. Gazdaságunk, kultúránk és szocialista demokráciánk fejlesztésében még jobban, hatékonyabban és szervezettebben kell dolgoznunk; 2. állandóan szilárdítanunk kell a testvérországok egységét, sokoldalú, egyre szorosabb együttműködésünket minden területen, s a lehető legésszerűbben ki kell használnunk az erőt és erőforrásokat minden egyes ország és az egész közösség érdekében. Ezzel összefüggésben a szovjet pártfőtitkár hangsúlyozta, hogy sokoldalú és szoros együttműködésünk következetesen szocialista alapon, az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet, a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása és valóban forradalmi szolidaritás alapján fejlődik. Ennek példája, hogy a testvérországok a KGST-n belüli kölcsönös együttműködésük eredményeként legsürgetőbb gazdasági szükségleteiket elégíthetik ki. Leonyid Brezsnyev határozottan leszögezte, hogy a KGST és a Varsói Szerződés tevékenységének állandó tökéletesítése a szocialista közösség valamennyi tagországa létérdekének megfelel. Sikereink azonban nem hagyják nyugton osztályellenségeinket, akik mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a szocializmus előrehaladását. Az önök tapasztalatai Is meggyőzően bizonyították, hogy a reakció terveinek nincs jövője. Hasonló kísérletek történnek most a Lengyel Népköztársaság ellen. Feltételezzük, hogy a lengyel kommunisták az igazi lengyel hazafiak támogatásával szembe tudnak szállni a szocialista rendszer ellenségeinek szándékaival, azok szándékaival, akik Lengyelország függetlenségének is ellenségei, s hogy a lengyel kommunisták meg tudják védeni a szocializmust, népük igazi érdekeit, hazájuk becsületét és biztonságát. A Szovjetunió a szocialista Lengyelország hű barátja és szövetségese volt és ma is az. Meggyőződésem, hogy ebben a kérdésben Csehszlovákiának és a többi szocialista országnak is ez a véleménye. A szovjet pártfőtitkár a továbbiakban Kubának mint a szocialista közösség szerves részének kiemelkedő nemzetközi szerepét domborította ki, majd részletesen kitért a béke és biztonság kérdéseinek elemzésére. Méltatta az SZKP XXVI. kongresszusán ezzel kapcsolatban tett új kezdeményezéseket, s külön foglalkozott a fegyverkezés korlátozásának és a leszerelésnek európai vonatkozásaival. Európában a korlátlan, lázas nukleáris fegyverkezés valamennyi európai népet végzetesen veszélyeztet. Közelebb akarunk kerülni a probléma gyakorlati megoldásához, s ezért kezdetnek javasoljuk, hogy szűnjék meg az új típusú szovjet és NATO-országokbeli közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek további telepítése, s a már Európában levőket ne váltsák fel új típusú fegyverekkel. E javaslat vonatkozik még az előretolt állású amerikai nukleáris fegyverekre is. A moratórium addig volna érvényben, amíg nem jön létre állandó érvényű szerződés a két fél európai atomfegyvereinek korlátozásáról vagy a jobbik esetben csökkentéséről. A moratórium-javaslat természetesen nem öncélú. Azzal a szándékkal terjesztettük elő, hogy kedvezőbb légkör alakuljon ki a tárgyalásokhoz. Az a célunk, hogy mindkét fél csökkentse Európában felhalmozott atomfegyvereit. A továbbiakban Brezsnyev elvtárs a szovjet javaslatok nyugat-európai visszhangjáról és .egyes nyugati kormánykörök reagálásáról szólott. Ha logikusan nézzük a dolgokat, akkor a nyugati vezetők helyzetértékeléséből az következne, hogy két kézzel kapnak javaslatunk után. Ha viszont közülük egyeseik ehelyett javaslatunk jelentőségének lebecsülésére törekednek, ükkor ez természetesen nem azért van, mintha néhány nap alatt megváltozott volna az európai erőegyensúly. Azért viselkednek így, mert a helyzetet a Nyugat javára akarják megváltoztatni, s nem akarják, hogy a moratórium megkösse a kezüket. Más esetekben igyekeznek követeléseket támasztani, előzetes feltételeket szabni, jogot formálnak arra, hogy csaknem az egész világon parancsolgassanak. Követelik, hogy a Nyugat tárgyalási készsége fejében tekintsünk el saját biztonságunk legalapvetőbb érdekeitől, és agresszió vagy megtámadás veszélye miatt fenyegetett barátaink támogatásától. Képzeljék el egy pillanatra, ha a Szovjetunió kijelentené: mielőtt megkezdenénk a tárgyalásokat valamilyen időszerű nemzetközi kérdés rendezéséről, a nyugati nagyhatalmak változtassák meg politikájukat abban a térségben, ahol az nekünk és másoknak határozottan nem tetszik. Például először vonja ki csapatait az Egyesült Államok ebből és ebből az országból, erről és erről a külföldi támaszpontról, vonja meg támogatását ezektől és ezektől a terrorista parancsuralmi rendszerektől. Komolyan venné-e valaki az Ilyen hozzáállást a tárgyalásokhoz? Aligha. Leonyid Brezsnyev vázolta, hogyan jöttek létre a szovjetország és más államok közös érdekű szerződései, a SALT-szerződés, valamint a helsinki záróokmány, hogyan teljesíti ezeket a szovjetország, s hangoztatta, hogy „az említett kormányoktól hasonló hozzáállást várunk az SZKP XXVI« kongresszusán előterjesztett konstruktív javaslatokhoz, valamint azokhoz a javaslatokhoz, amelyekről az egyes országok kormányait tájékoztattuk« Javaslatainkat ugyanis nem propaganda szándékkal, hanem avégett terjesztettük elő, hogy a béke nevében, Európa, Ázsia, Amerika, a Közel-, Közép- és Távol-Kelet békéje, a világbéke nevében hozzájáruljunk a kölcsönösen elfogadható megállapodásokhoz.“ A szovjet pártfőtifikár szerencsekívánatait fejezte ki a kongresszusbak, majd barátságunk, a szocialista közösség testvérisége és a világbéke éltetésével fejezte be beszédét. Ľubomír Štrougal elvtárs kongresszusi beszámolójából Strougal elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök kongresszust beszámolójában a CSSZSZK 1981—1985-ös gazdasági és szociális fejlesztésének trányelvjavaslatát indokolta. Hangsúlyozta: Ez a javaslat az eddigi fejlődés elemzéséből, az eltelt öt esztendőben elért eredményekből Indul ki. Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy előreléptünk a fejlett szocialista társadalom építésében, javítottuk népünk élet- és munkafeltételeit, megszilárdítottuk szociális biztonságérzetét. A továbbiakban hangoztatta azt a megállapítást, hogy a gazdaságfejlesztés intenzív tényezői felhasználására történő átmenet a jövőben jelentős változásokat követel az irányítás színvonalában, az Irányító munka hatékonyságában. Ezt a célt követik a tervszerű irányítás és mechanizmusa tökéletesítésére hozott intézkedések is. A továbbiakban annak tudatosítására hívta fel a figyelmet, hogy minél bonyolultabbak a külgazdasági feltételek, annál inkább kell törekednünk következményeik áthidalására, mégpedig népgazdaságunk teljesítőképességének növelésvel. Majd így folytatta: Az irányítás minden láncszemének és minden dolgozónak tisztában kell lennie azzal, hogy a munka hatékonyságának és minőségének lényeges javítása a legidőszerűbb, vagyis törvényszerű követelmény. AZ ERŐFORRÁSOK JOBB KIHASZNÁLÁSÁÉRT Beszámolója -további részében Strougal elvtárs az erőforrások jobb kihasználásának szükségességét hangsúlyozta. A javaslat jellemző vonása, hogy a termelési fogyasztás alacsonyabb mérvű növekedése mellett számol a nemzeti jövedelem gyarapodásával, mégpedig valamennyi erőforrás jobb kihasználása alapján. Ebből kell kiindulnia az egyes ágazatok és szakágazatok fejlesztési koncepciójának, valamint a kutatási és a fejlesztési bázis tevékenységének. Ez legyen kiindulópontja és része minden üzem és vállalat, termelési-gazdasági egység és ágazat fejlesztési programjának. A beszámoló külön fejezetet szentel a takarékossági kérdéseknek, hangsúlyozva, hogy a gazdaságfejlesztés fö Irányai javaslatának részét képezi az energiával, a fémekkel, a kőolajjal és a termelésben felhasználandó más anyagokkal való takarékosság is. Majd így folytatta: Az ötéves tervidőszakra tervezett megtakarításoknak tükröződniük kell az egyes üzemek gazdálkodásában és normáiban, ezeket a limiteket a dolgozóknak ismerniük kell. A komplex Intézkedésekben sóik olyan lépéssel számolunk, amelyek kell, hogy az álló alapok jobb kihasználásához, a megfontoltabb és gazdaságosabb beruházásokhoz is vezessenek. — A munkaerővel is jobban kell gazdálkodni — mondotta Strougal elvtárs. — Nagyobb figyelmet kell fordítani a munkaerő összetételére és széthelyezésére. Intézkedéseket foganatosítunk az irányítás ügyintézési Igényességének szüntelen ellenőrzésére, hogy az igazgatásban és az ügyintézés területén fokozatosan csökkenthessük az apparátus dolgozóinak számát. A beszámoló további része a gyártmányok minőségi javításának szükségességét hangsúlyozta. Megállapította, hogy ezt a célt szolgálják a minőség irányításának bevezetett komplex rendszerei és az állami minőségellenőrzés területén foganatosított intézke(Folytatás a 2. oldalon]
